Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-31 / 26. szám

B armäs z a t a magyar állateígészségügy múltjából — 1800,fprint 1200 forint 1000‘fobint 350 ‘forint -300 forint 300. fonni 30D forint 70 forint Tolnay Sándor elévülhetetlen, érdeme azon­ban, hogy már első tantervében mindent el­követett;. hogy tudománya minél/-.szélesebb körben terjedjen el. Négyhónapos elméleti' és gyakorlati tanfolyamot szervezett huszon­egy írástudó pestmegyei gazdának, kovács­nak és istállómesternek.” Egy évvel az ala­pítás után pedig sikerült kiharcolnia, hogy QottuHüé Károly HOTEL DÁM Közvetlenül a műszaki át­adás előtt jártam végig a ta­mási Hotel Dám termeit. Mondhatom, nagyon kellemes benyomást tett rám éz az új létesítmény, pedig még be sem Yolt rendezve. Azt azonban könnyen hozzá lehetett, kép­zelni, mert hiszen' az indítékot megadta az épület a maga im- pozánsságával, ötletes cél­szerű elrendezésével, tetszetős külsejével. Erős a gyanúm, hogy a ta­másiak úgy lesznek majd ez­zel a szállodával, mint mi szekszárdiak a Babits művelő­dési házzal: messze földről jö­vő emberek is megcsodálják, és nem felejtik el megjegyez­ni: „Kár, hogy nem a mi hely­ségünket díszíti.’ & a díszíté­sen természetesen nem csu­pán esztétikai élményt érte­nek, hanem a hozzá kapcsoló­dó igények kielégítését is. A tamási szállodát nemcsak a hasonló nagyságú községek látnák szívesen központjuk­ban, hanem a többnyire régi építésű szállodákkal., rendel • kező városok is. A földszmten presszó, 'tá­gas étterem, gépesített kony­ha, söntés, hűtőraktárak, étel­előkészítő helyiségek, mosoga­tó, külön előcsarnok a szállo­dai, külön az éttermi és presz- szó részleghez. És mindent a korszerűség, ötletesség jelle­mezt Az étteremben, presszó­ban, sok az üvegfal, mindket­tőhöz külön 'kerthelyiséget is terveztek. A szállodai szobák az emeleti részen helyezked­nek el. Valamennyi műanyág- pádlótatú," kellemes,’ 'hangula­tos. Az egész épületet az alag­sorban elhelyezett • és aútorhá- tikusan működő ola.ikazán fűti. Nem kétséges, hogy a szál­loda nemcsak a pillanatnyi és helyi igényeket képes kielégí­teni, hanem a perspektiviku­sakat is, beleértve természe­tesen a balatoni átmenő for­galmat, és a melegvizes fürdő megépítésével Várható igény- növekedést is. Persze mindeh­hez azt is gyorsan hezzá kell tenni, hogy Tamási energiku­san fejlődő község, járási székhely, és a perspektivikus igények csak nagy vonalakban körvonalazhatók: könnyen le­het, hogy a szállodai igény rö­vid időn belül minden elkép- zeltet felülmúl, és kinövi e szállodát a falu. Lássuk a számokat: 36 fő­nek tudnak éjszakai szállást biztosítani, az étterem 300 sze­mély egy időben való befoga­dására alkalmas, a különte­rem 30 személyes, a presszó­ban 100 vendégnek tudnak he­lyet biztosítani, az étteremhez tartozó teraszon pedig 150- nek. E szállodai összkomforttal számottevő üzemélelmezési fel­adatokat is el tudnak látni, biztosítani tudják, hogy étel­hordóban bárki hazavihet ételt anélkül, hogy az étterem­be be kellene lépnie, vállalni tudják a különböző műsoros estek, társadalmi ünnepségek, gyűlések éttermi, szállodai szolgáltatását, és még hideg- konyhai ételek forgalmazását is rendszeresítik. Természete­sen fogadhatják az utazási iro­dák turistacsoportjait, vendé­geit is. Még áll és üzemben van az egyébként szanálásra ítélt ré­gi étterem. A két vendéglátó- hely közt körülbelül 100 mé­ternyi a földrajzi, távolság, te­hát egészen jelentéktelen, A szintbeli különbség viszont —i szerény saccom szerint —leg­alább egy évszázados. Az ódon, elavult, túlzsúfolt régi éttérem miatt épp eleget pi­ronkodott már a tamási áfész vezetősége, mert az egyáltalá­ban nem volt méltó az egyéb­ként megannyi országos elis­merést Kivívó szövetkezethez. A Hotel Dám méltó lesz. Az új szálloda történetéhez, létéhez hozzátartozik néhány, sokak által vitatott vonás is. Nem akarok ünneprontó len­ni, dé az igazság kedvéért ezekről is beszélni kell. A szálloda mintegy 10 millióba került és a mostani — tehát a megnyitás előtti — kalkulá­ciók szerint belátható időn be­lül nem sokat hoz majd a konyhára. Pontosabban: az áfész nyeresége szempontjá­ból inkább hátrányos mint elő­nyös intézkedés volt a szál­loda létesítése Ilyen szem­pontból nem voltak előrelá­tók az áfész vezetői ? Erről szó sincs. Nincs igazuk azoknak, akik ilyen megjegyzésekkel il­letik őket. Az történt, hogy a szövetkezet tagsága már 1958. óta kéri állandóan egy meg­felelő vendéglátó hely létesíté­sét — teljes joggal. E beruhá­zással tehát tulajdonképpen több mint egy évtizede kezd­tek foglalkozni. Az akkori centralisztikus szövetkezeti fel- •építettségnek megfelelően a MÉSZÖV és a SZÖVOSZ en­gedélyezte a megfelelő terv elkészítését. . Az építkezés azonban — főként arra alkal­mas terület hiánya miatt — r,$m_; kezdődhetett meg. Az építkezés' szükségessége az évek múltával mind sürgetőb­ben vetődött fel, árinál is in­kább, mert közben kisajátí- ' tótták a vasúti kisvendéglőt, az épület bérlésére s a kisven­déglő fenntartására határidős haladékot jelöltek meg. Á tagság' és a lakosság ér - terem-.szállodai igényét sem­miképpen sem lehet vitatni. Az.áfész vezetőségét pedig nem . elmarasztalás, hanem elisme­rés illeti azért, hogy végül is ezernyi nehézség ellenére is megteremtette az építkezés feltételeit. Ami miatt e léte­sítmény jövedelmezőségi ki­látásai ma nem a legjobbak, az nem rajtuk míiik. Egy­szerűen az történt, hogy e be­ruházási határozat megszüle­tése — sőt, az építkezés meg­kezdése óta is — többször vál­toztak népgazdasági szinten' a vendéglátásra vonatkozó gaz­dasági szabályozók. Most, a megnyitás előtt te­hát ellentmondásos a helyzet. Az egyik oldalon gyarapodott Tamási egy közérdekű léte­sítménnyel, a másik oldalon pedig az áfész vezetői kényte­lenek á nem éppen kedvező gazdaságossági kilátásokkal számolni. A névválasztás — Hotel Dám — a lehető legjobb, mert hiszen pár kilométerre innen kezdődik a dámvadak világhírű rezervátuma. A megnyitást április 4-re terve­zik. BOB A Népújság 6 1971. január 31c i • •: . •... • • , '$• A fenti címért, remélhetőleg az állategész­ségügy egyetlen diplomás szolgája sem né- , heztel majd.. Az állatorvoslás tudományának, egy 1861-ben megjelent — és a maga idején jogos tekintélyt'kivívott — tankönyyé viselte- ugyanezt borítólapján. Szerzőjét, dr. Zlamál -. Vilmost, a M,. KI Egyetem' Állat-járvány tan/. , s a M. K. -Allatgyógyintézet Kór- s (Jyógy-' tani rendes és > nyilvános ' tanárát, a. l’est-. Egyetemi Orvosi Kárnak, a Magy. Gazdasági Egyesületnek-s a Magy. Természettudományi Társulatnak rendes tagját már pem nevez-, ték „baromorvosnak”, mint elődeit nagyon hosszú időn át. De amikor a processzor, tan­könyvét kiadta, a tudományos alapokra he* ; lyezett állategészségügynek, állátorvosképzés- nek még százéves mű-ltja,-sem yqjt Magyar- ' országon. ...... , A ténylegest viszont^, a. .történelem bal^t-r hatatlan messzeségébe vtész. A bicskával ki­fogástalan agyműtéteket végző juhászok va­lahol tán a népvándorlás korában szerzett tapasztalatokat alkalmaztak, és hasonló, való­ban „rtépi" gyógymódok, a • mindennapok ré­szét képezték . a nomád pásztornépeknél, így a magyaroknál is. Az első -tudományos igé-j. nyű állatorvosképző' tanintézetet azonban a*; franciák'alapították, 1762-ben, Lyonban. ^Ia- gvarország nem sokkal maradt el. Egy" Óbu- , dán létesítendő állatgyógyászati 'iskola térve már 1776-ban . megszületett, valósággá azon- ■ ban csak II. József —- talán az egyetlen való­ban tehetséges Habsburg-uralkodó — rende­letére vált./ 1787. február 6-án, mint a pesti egyetem, mellett működő- állatgyógyászati tan-.’, szék. Első professzora, Tolnay Sándor, azon-* ban már három évvel korábban kiadott egy •: szakkönyye't,.':'mely ugyan fordítás volt, de, mint iaz-felső ányahyelvünkön megjelent ilyen munka.- 'megérdemli azt á pár Sbrt, mely ; pontos' címének idézéséhez szükséges:’ „A' marha-dögről való jégyzések. Az az oktatás, miképpen kéllessék a’ Dög-nyavalyákat meg-a ismerni, 's el-táúóztatni, a' meg-siökött\Mar-... hákat orvosolni; s . minémű ítélettel. leHeinnk ; o‘ Barom-állatok .megölet,tetésérül. cj.’:Dög- letességnek idein. Mellyel,typlstéin'fymtideiiÁ ' János az Orzosi^J'sjpeb-gyómítp.^^om^i^'d-; ngk Dactora,. -Felséges ■Császári,” s Királyi-- Barom-Ispitálybanc ctl ^Baiom-állatok orvos­lásának mostani Tanítója, 's Úirectora Né­met '■nyelven írt, most pedig Nemzetének, ’s a Köz-Jónak- hasznáért Magyarnyelvre iordí­tott, és az Elől-járók engedelmével kibot'sá- tott Tolnay Sándor. Egy az Embereket, és Barmokat orvosló Tudománynak Tudósai kö­zül. Becsben, Nemes Kur.tabek József bötűr-' ■ vei, 1784.” . . ; Az■ *,Utolsó mondatra ! érdepies felfigyelni. őz első állatorvos professzorok, elsősorban • ’rtiber Orvosok voltak, akik állatgyógyászatót s ■ tanítottak. Ez kicsit a szákma (ekkor még zakmarőség-..-lett? volnáí ’„hiVátás.nak” nevezni) ikkori „mellékességére" 'is' utal.' Azt terméy ■zetesen-. minden valámiréValó' gazda tudta,- í- nogy nem’ a csöves kukoricát érdemes el--. - * *dni, hanem azt -a disznót,' amelyik részben i kukoricából is vastagabbra'nevelte a sza­lonnáját. A „Felséges Tsászári1 Ház” — jel- egzetes Habsburg tulajdonság,,— nem volt f rossz gazda, ítlagyarországot pedig elsősorban íz örökös tpftomápyok éléskamrájának te­kintette, ilyenként,, hasziypáította és tartotta félgyarmati sorbán,-. A-.•-„báI'9mör.vos”-kép- ósben mégsem az, óriási IhaSZonállat-állo- nány egészségi állapota volt az • elsődleges, lanem a lovaké. Á ló a hadsereg’ütőképessé­gét,, mozgékonyságát biztosi tóttá,',. Az oktatás ránya kezdetben tulajdonképpen a gyógy- továcsképzés volt, és .a, ;lá.bvég-betegségek gyógyítása. Ez nagyon : sokáig Imeglátszott az ínyági,, megbecsülés .fokozatain is. Tolnay 3án.d.qr eg'y -’rendes -.egyetemi ••tanár Sele illet- ■nényével* évi, hatszáz forint .dátáei&Val, fog-, . alta el tanszékét, és -csak ' huszonnyolc évi . szolgájáét után, három évvel halála előtt, juV rótt el a professzoroknál szabályos évi ezer- kétszáz forinthoz. Zlamál doktor könyve megjelenése idején a vármegy er illetmények. alispán { -főszolgabíró " főorvos • írnok • », barom orvos szegődményes pusztázó (pandű hajdú, börtönőr epreskerti csősz minden* megyéből két hatósági sebész fel­• ?; váltva' lgtogassa ' előadásait, hogy az állat­• gyógyászatból is szerezzenek némi alapisme* regékét. Az első állatgyógyászati tanszék majorokban kapott helyet. Előbb a Skopek- májorban-.volt, a. mai Majakovszkij utcában, -. ami .ákkbr. városon kívüli területet jelentett; JV majd a Hülf-majort bérelték részére, a mai • - v- ’Conti, József és Fecske utcák helyén. A jelen- . regi , Botténbiller_ utcai nagy telek elfoglalá­.sáfáVé's^a^'itterit'épüJe'tek létesítésének porára Csak 1879-ben szüléiéit meg a- XLII. te. A pavilon rendszerű épüiétkömpléxus tervezpje ugyanaz volt, aki az Örszágházat alkotta, Steindl Imre egyetemi tanár. Addig azonban még sok víz folyt le a Dunán. Zlamál Vilmos Idején, 1851-ben lett á tanszékből Pesti Állatgyógyintézet. Ilyen « héven működött 1875-ig. Az oktatási idő két esztendő volt, a professzorok száma hat, a •tantervben pedig már górcsövezés (mikrosz- ó-kójii-a), szövettan és magasabb élettan is *';V szerepelt. 1875-ben az oktatási időt három ‘/évre ‘emelték, az intézet pedig Magyar Kirá­lyi Állatorvosi Tanintézet nevet kapott. A különböző, rangot is jelentő, címek sorát to­vább követve: 1890—1899. akadémia, 1899— , '41933. főiskola. 1934-től a felszabadulásig "egyetemi állatorvosi osztály, majd ismét fő­iskola, később a Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvostudományi Kara, utóbb míg végül ma Állatorvostudo- mányi Egyetem néven folytatja működését a nagymúltú intézmény. A; már, említetteken kívül Hutyra Ferenc, 7,imm(i;i;malnn Ágoston, Gróh Gyula, .Mannin- gg%%\ Ráeső; Konkoly-Thege Sándor, Kotlán Sándor, Marek -József, Entz Béla, Szabó Zol­tán neve is ott sorakozik abban a nagyon hosszúra nyúló sorban, melyben a magyar állatorvosképzés professzorait jegyzik. A Nt...;'áíiáfey#h” állategészségügy. történetében való­ban forradalmi változást természetesen a felszabadulás hozta meg. Az állategészség­ügyi hálózat az egész országra kiterjed és a felbecsülhetetlen gazdasági fontosságú mes­terséges termékenyítést szintén állatorvosok irányítják- Korszerű, vagy egyelőre még ke- ,- vésbé korszerű, állatkórházakban (megyénk- í: ben Szekszárdon és Bonyhádon is) éppúgy folyik a betegek’ ambuláns és gyógyintézeti ápolása, kezelése, akár a humán orvostudo­mány-• vonalán. A nagyüzemi gazdálkodás - - fejlődésével, erre éppen tavaly mutatott rá . egy’ miniszterhelyettesi nyilatkozat, egyre ■ inicább szükségessé válik üzemi állatorvosok alkalmazása. Abból a szakemberek szerény, kis,': lelkes csoportosulásából, mely Tolnay Sándor „baromorvosaibór nem is egészen két évszázaddal ezelőtt Magyarországon lét­rejött,' az egyetemi végzettségű állatorvosok népes tábora lett, akiknek szakmai munkás­sága már messze az ország határain túl­terjedő hírű, amiként hogy az Állatorvcs- tudományi Egyetemé is az.

Next

/
Oldalképek
Tartalom