Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-05 / 3. szám

Az újságot kihozták fi X. kongresszus szellemében — a szekszárdi üzemek ifjúságáról Mitől függ a tekintély? — Tudnia kell, mit miért véges Javaslat az- üzemi vezetőknek — Munkaerő, vagy munkatárs? Számuk növekszik, és a tár­sadalomban, s a termelésben elfoglalt helyük még jelen­tősebb. Az ifjúságban felhalmozó­dott energia hasznosításához az átlagosnál kedvezőbbek az ipari üzemek keretei. Az új nemzedéket formáló gyárak, vállalatok fiatalságának az új iránti fogékonysága olyan erkölcsi tőke, amelyre mind a termelőmunkában, mind a társadalmi élet élénkítésében építeni lehet és kell. Tolna megye munkásságá­nak az országostól eltérő, sa­játos vonása, hogy a fiatalok aránya magasabb, viszont ösz- szességében a szakmunkás­arány alacsonyabb az orszá­gosnál. A 14—26 éves fiata­lok Tolna megyében az össz­lakosság 17 százalékát teszik ki, a fiatal keresők aránya az össznépességhez viszonyítva 26.7 százalék. Érthető és lo­gikus, hogy a megyeszékhe­lyen, Szekszárd városban még inkább az ifjúság javára alakul az üzemi dolgozók át­lagéletkora, hiszen az üze­mek feltöltődése elsősorban az ő soraikból adódott és fő­ként így történik napjaink­ban, s a jövőben is. Az utánpótlás, a holnapi zászlóvivők aspektusából vizs­gálódó kérdéseinkkel keres­tük fel Keresztes János elv­társat. a KISZ Szekszárd Városi Bizottságának titkárát. Elébem tesz egy kimuta­tást. A megyeszékhelyen 5900 főre tehető a 14—30 éves fi­atalok száma. A városban nyolcszázan vannak KI3Z- esek, s az üzemek 34 ifjiísági brigádjában 569 olyan fiatalt tartanak számon, akik vál­lalták a szocialista módon él­ni, dolgozni, gondolkodni ne­mes eszméjét. — Hogyan értelmezi a városi KIS 7,-bizottság tit­kára a párt X. kongresz- • zusának jelszavát: maga­sabb szinten folytatjuk...? — Mi úgy értjük, hogy az ifjúsági mozgalomban a ma­gasabb szint a nagyobb fel- készültséggel párosuló, tuda­tosabb és több cselekvést keli hogy jelentse. Értelmezésünk egybevág az ifjúság többsé­gének törekvésével, tapasztal­Szolg áltatás Hat áfész lakossági szolgál­tatását vizsgálta a Tolna me­gyei Kereskedelmi Felügyelő­ség. A tamási, dunaföldvári, paksi, bonyhádi, dombóvári, tolnai áfész 42 boltjában vi­szonylag kielégítőnek találták a lakossági szolgáltatást. No­ha tapasztalták, hogy még mindig előfordul a fogyasztói- megkárosítása, vagy éppen a bizonylati fegyelmet sértik meg egyes dolgozók. legtöbben a házhoz száRí- tást veszik igénybe, bár a na­gyobb műszaki cikkek szállí­tása nem megoldott. Nincs megfelelő gépkocsipark. Érde­kes azonban, hogy a könnyí­tést jelentő élelmiszer ház­hoz szállítást nem kérik. An­nál inkább kedvelt a duna- földváriak lakástextil-méter­áru osztályán az ingyenes ru­haszabászat juk, hogy megvan bennük az ambíció a jobb munkára, a tanulásra. Az élet sehol nem állhat meg, az ifjúság vér- mérséklete meg különösen olyan, hogy nehezen viselik el a helybentopogást, a tes- pedést — válaszolja Keresz­tes János titkár. — Van tehát hajtóerő. Viszont ha „beleszülettek” is az ifjak az új társada­lomba, akkor sem igaz, hogy könnyű nekik. Meny­nyire harmonizálnak a sz.ek- ■ szárdi üzemekben az ifjú­ság törekvései és lehetősé­gei? Kapnak-e kellő támo­gatást az előbbiekhez? — ügy vélem, hogy két­oldalú a válasz. Alapszerve­zeteink adjanak vonzó, meg­valósítható programot az üze­mi fiataloknak, legyen kon­cepciójuk, menjenek el elkép­zeléseikkel az üzemi veze­tőkhöz, másrészt a másik fél is támogassa őket nap mint nap. bízzon bennük, építsen erejükre, akaratukra. A párt Központi Bizottságának ifjú­ságpolitikai határozata — me­lyet a kongresszusi elvek „előfutárának” is mondhatunk — kedvező légkört teremtett mindezekhez, de csupán el­kezdődött megvalósítása. Szá­munkra az a legfontosabb, hogy városunk üzemi párt- szervezetei egyre jobban szív­ügyüknek tekintik az ifjúság termelési, mozgalmi törekvé­seinek felkarolását, ösztönzé­sét. Nem egyszer a pártveze.- tőségi tagok is megkeresnek bennünket, konzultálnak ve­lünk, jeleznek. .Szeretnénk el­érni, hogy sok olyan üzeme legyen Szekszárdnak, mint a gépjavító, a TOTÉV, ahol ambicionálják a fiatalokat, nincs üresjárat, folyamatosan támaszkodnak rájuk. Cnkri- tikusan mondom, hogy le­gyenek méltók, tettrekészek és partnerek is az ifjúság helyi vezetőségei. Ha jól oda­figyeltünk. — emlékezetes — Kádár elvtárs kongresszusi összefoglalójában komoly kri­tikát kaptak a fiatalok, ho­gyan építsék egyéni jövőjü­ket. Bár az „összkomfortos családalapítás” várása inkább a kvalifikáltabb ifjak egy részére találó nálunk, meg kell szívlelni. A munkásfi­Ellenőrizték a kölcsönző üz­leteket is. A legkirívóbb hiá­nyosságokat Pakson ■ észlelték. A két bolt elavult, és ráadá­sul gyakran hibás, rossz ház­tartási gépeket kínálnak. A szolgáltatás díjtarifái az utóbbi három évben nem, vagy "sak alig változtak. Az ellenőrzött hat szövetke­zetben az árbevétel így ala­kul’• iPfln -ban közel ötven- n-:r- v*-!**♦. 1969-ben hatvanh áron millió, az 1970-es év kilenc hónapjában már el­érte a hatvankétmillió forin­tot. A szövetkezetek igazgatósá­ga a jövőben tovább kívánja bővíteni a szolgáltatások kö­rét. És hogy az itt dolgozókat anyagilag is érdekeltté tegyék, magas jutalékot osztanak. atalok beállítottsága más, ők inkább tudják, hogy küzde­niük nekik kell, vállalják, tesznek érte. — Mi nehezíti Szekszár­dim a fiatalok üzemi beil­leszkedését, mi zavarja jó közérzetüket? Gondolok a szemléleti és gyakorlati akadályokra. — Gyakran panaszkodnak a srácok, hogy elég nagy az üzemekben a fegyelmezet­lenség, találkoznak, — kifo­gásolják — a társadalmi vál­lalkozás cinikus lebecsülésé­vel és az oktalan lekezelés­sel. örvendetes, hogy az iga­zi, vérbeli öreg szakik szemé­lyesen is jó példát mutatnak, gyakran és szívesen segítenek a fiataloknak. szakmailag, emberileg törődnek velük. Kü­lön szólok a fiatal segédmun­kások nagy számáról, akik szétszórtan dolgoznak a mun­kahelyen, rájuk még kevés figyelmet fordítanak. Ritka még, hogy a kollektiv szer­ződésekben kitérnének külön a fiatalokra, bízunk abban, hogy a most készülő terve­zetekben nem feledkeznek meg róluk. — Beszéljünk a vissza­visszatérő gondokról, a te­kintélyről. Mitől függ, és megkapják-e érdemeik sze­rint az elismerést? — A tekintély dolgában sokkal előrébb tartunk a pártszervezetnél és részben a gazdasági vezetésnél, mint az üzemi közvéleményben. Mi azt képviseljük, hogy elsősor­ban maguknak á fiataloknak kell a tekintélyt megalapozni, bizonyítással vívható ki tar­tósan. De van még maradi szemlélet, nem mindig veszik észre a gyári fiatalok terme­lési, társadalmi eredményeit. Kedvetleníti őket, ha elma­rad az elismerés, nagy len­dítőerőtől fosztják meg ön­magukat is vele. A jó példá­val a pártszervezetek járnak elől. Én azt Hiszem nem ok nélkül vagyunk büszkék ar­ra, hogy néhány szekszárdi üzemben a KISZ-tickárt ta­lálta alkalmasnak a párttagság arra, hogy saját titkárává vá­lassza. Üresedéskor számol­nak az egyéb funkciókban is azzal, hogy melyik fiatal le­het alkalmas kisebb-nagyobb gazdaság vezetői posztra. Ez a városban szerintem jobban megy, mint a falvakban. — Mit tart most a leg­fontosabbnak a KlSZ-szer- vezetek mozgalmi munká­jának erősítéséhez? Miként csökkenthető a közömbös­ség, mely az ifjúság sorai­ban is felütötte a fejét? — Mindkét kérdésre ezt vál aszolom: tudja, ismerje meg minden fiatal, hogy mit miért csinál. Szerintem ez aranyszabály. Ahol ezt alkal­mazzák, erősödnek és nem uralkodhat el a közömbös­ség, vagy a tétlenség. A párt X. kongresszusának elvei is-, mertek, megkezdődött a ha­tározat „aprópénzre váltása”. Minden fiatal igényli a tá­jékoztatást. Ér. kiemelem, hogy a helyi információ se legyen gyöngéjük. A városi ifjúsági fórumon nemrégiben elhangzott közel száz kérdés­sel bizonyították, hogy meg­van bennük a közéleti érdek­lődés. Javaslom, hogy az üze­mek vezetői is kövessék, ad­L ■ Sokan mondják, rendhagyó módon kezdődött az 1971. esz­tendő. - Mások úgy vélik, nincs az idei évben semmi rend­hagyó, sőt éppen hogy jól, a várakozásnak megfelelően kez­dődött, még a nagy havazás sem okozhat meglepetést, hi­szen ennek január az ideje. Mikor legyen hófúvás? Június­ban, augusztusban? Nyilván­való, hogy télen. Abból a szempontból is megszokottnak tekinthetjük az évkezdést, hogy a hó eltakarítása az utakról, a nagyvárosok utcáiról ugyan­úgy, vagy még jobban gondot okoz, mint máskor. De egy do­log itt mégis szembetűnő és fi­gyelmet érdemlő. S ez nem más, mint a józanság, higgadt­ság; hangoskodás helyett a mértéktartó és körültekintő bí­rálat. a kialakult helyzet nor- EHális értékelése: Meglepő, de örvendetes mó­don a hírközlő szervek egyike sem rontott kivont karddal a höeitakarítás felelőseinek. He­lyette a Televízió bemondója is azt közölté január 3-án, az es­ti híradóban: sok a hó, viszont kevés a hóeltakarító munkás, éppen ezért szitkozódás helyett célszerűbb kézbe venni egy la­pátot és közreműködni. A be­mondó a KISZ-re hivatkozott, minthogy éppen a fiatalok is­merték fel legelőször a valós helyzetet, és felajánlották köz­reműködésüket a hó eltakarí­tásában. Néhány napig még mondo­gatjuk egymásnak, hogy boldog janak lehetőséget, hogy kér­dezhessenek — a gyár fej­lődéséről, terveikről, minden egyébről — a fiatalok. Amit a kongresszus országosan meg­tett, helyben is igazítsanak el. De ne ismerjenek a he­lyi vezetők kényes kérdése­ket! Mindenkinek javára vá­lik, Ha megszűnik a ma még elég gyakori he'yi tájékozat­lanság — fejezi be válaszait Keresztes János elvtárs. Hozzátehetjük, hogy ja­vaslatát váltsák valóra. Leg­új esztendőt, s amikor mond« juk, érdemes lenne talán arra is gondolni: boldog új eszten­dőt több józansággal, több higgadtsággal és tárgyilagos­sággal, pontosan úgy, miként most, ebben a nagy havazás­ban tesszük. A Rádió körzeti idő járási jelentése tegnap reggel mínusz 10 fokos hidegről adott hírt aa ország minden részéből. Mégis, mintha emberibb, melegebb lenne az év első néhány nap­ján. Attól van ez talán, mert országszerte rendben, különö­sebb zökkenők nélkül kezdő­dött a termelés, ezúttal a IV. ötéves terv. A politikai hőmérő hazánkban plusz fokokat jelez, s ez mindenképpen örvendetes dolog, mert feltételezhetjük, lesz erőnk, kitartásunk a ter­véket teljesíteni, a IV. ötéves tervből esedékes idei elképze­léseket maradéktalanul meg­valósítani. Télen esik a hó, helyenként járhatatlanok az utak, nehe­zebb az áruszállítás, fárasz­tóbb a munkába indulás, kö­rülményesebb az utazás, de hát tavasszal majd jobb lesz S ta­lán az idén végre odáig is el­jutunk majd, hogy a hibákat^ a hiányosságokat nem próbál­juk megmagyarázni még má­jusban is, a kemény, goromba téllel. Azért se tegyük, mert csodák csodája, tegnap Szek- szárdon, a nagy havazás elle­nére is kivitték az előfizetők­nek az újságot, s ez önmagá­ban véve is nagyon jó jel. ' >bbet helyben, az üzemelt­ben tehetnek az ifjúság ne­velésének társadalmasítása '■?lg. kan. Ne szűkítsék le az ifjúság nevelését a K.ISZ- titkérra, ne adresszálják az ifjúsági szövetségnek. Ne te­kintsék csak munkaerőnek őket, hanem legyenek a fi­atalok azok amik, a szó leg­nemesebb értelmében vett, érző, tervező, gondolkodó, te­vékeny munkatársak. SOMI BEM A MIN.Vß Az élelmiszer házhoz szállítását nem kérik Ihinafoldváron ingyenes ruhaszabászat TERVLEXIKON I. Egyensúly ét arányosság A termelés, a fejlesztés célja a növekvő társadalmi szükségle­tek minél teljesebb kielégítése. A népgazdasági tervezés, miköz­ben a gazdaságpolitikát egy adott Időszakra konkretizálja, fő fel­adatának tekinti, hogy az ország erőforrásait hatékonyan haszno­sítsa a növekvő szükségletek szolgálatába állítsa. Mivel az Igé­nyek megelőzik a lehetőségeket, a terv a fizetőképes kereslet be­határolásával, a pénzeszközök kiáramlásának .'szabályozásával meghatározza a szükségletek kielégítésének a lehetségesen legked­vezőbb mértékét, biztosítva a termelés és áruforgalom zavartalan­ságát. Más szavakkal: a terv a gazdaság dinamikus és kSegvensú- lyozott fejlesztésére törekszik. A népgazdaság belső és külső egyensúlyát szokás megkülön­böztetni. A belső egyensúlyon a fogyasztási javak és a beruházá­si termékek összehangolt keresletét-kínálatát, a külső egyensúly fogalmán pedig az import-export, a nemzetközi fizetési mérleg migfelelö alakulását értjük. Akár a belső, akár a külső egyen­súly hiányzik, zavarok, feszültségek keletkeznek a népgazdaság­ban. Nehéz az egyensúlyra érzékeny különböző területeket rang­sorolni, mindig azzal foglalkozunk többet, amelv éppen a legtöbb feszültség forrása. Az 19S0-ás évek első felében sikerült a lakosság ellátását alap­vetően megjavítani, bár jelenleg Is számos cikkből — főként ser­téshúsból. építőanyagból és személygépkocsiból — tartós hiány mutatkozik. A reformot követő három esztendő az ország fizetési mérlegének kiegyensúlyozott alakulására ha,ott kedvezően. A ne­gyedik ötéves terv fontos feladata a beruházási javak iránti keres­let és kínálat egyensúlyhiányának megszüntetése. Persze a jövő­ben is változatlanul nagy figyelmet fordítunk a fogyasztást cikkek választékának bővítésére, a kínálat fokozására, az egyes termé­kek hiányának megszüntetésére. Nem kisebb feladat a gazdasá­gos kivitel és a hatékony import növelésének ösztönzése. Az eddigiekből is kitűnt, hogy nem elég csupán a globális egyensúly megteremtése, a részletek összehangolása és a szükség­letek magas szintű kielégítése is nélkülözhetetlen. A műszaki, gaz­dasági haladással a hazai és a külföldi szükségletek nem csupán mennyiségileg növekednek, hanem ősszrtéu-íüUkel kapcsolatos igé­nyek is változnak. Ezért olyan dinamikus egyensúly létrehozása szükséges, amely számol a változó szükségletekkel, a formálódó igények részleteivel. így a népgazdaság, az iparágak és a válla- iátok belső termelési arányainak, fejlesztési céiiainak kialakításá­nál eleve számolni kell a minőségben, a választékban, a korszerű­ségben jelentkező úl igényekkel, a termelő és a személyes fogyasz­tás változásával. Főként a meglévő szükségleteket magasabb szin­ten kielégítő és az úi igényeket ébresztő korszerű ágak (például a vegy­ipar, a számítástechnika, a kőolaj- és földgázfelhasználás), és az ezeket kiszolgáló eszközök: gépek, nyers- és csomagoló anya­gok, alkatrészek stb. termelése fejlődik az átlagosnál gyorsabban. K. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom