Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-31 / 26. szám
CKG-130 Egv lap Tolna megye Ipartörténelmében . Túri Béla és csoportja, pontosabban a Láng Gépgyár dombóvári üzemének dolgozol január 30-án befejezték Tolna megyei ipartörténetírásának egy kis fejezetét. A gyárban elkészült az az első új termék, melyet szállításra előkészítettek. A két CKG—130- as típusú olajtüzelésű kazán most még ott áll az udvar közepén, pirosra festett oldalai az esőtől csillognak A kazán kész, az új gyár bizonyított: jó minőség, megfelelő költségalaku- kulás, öregbítették Dorh- bóvárott is a Láng Gépgyár hírét. — Hogyan kezdődött? — December elsején már hozzáfoghattak az emberek a rajzok alapján a kazán készítéséhez — mondja Gróf Károly gyárvezető. — Hozzáfogtunk, aztán mindenki bizonyítani akart, azt hogy értünk mi is a vasas szakmához, azt, hogy érdemes volt az illetékeseknek azon munkálkodni, hogy Dombóvárra vasipari üzem kerüljön — mondja Túri Béla csoportvezető. — Mindig arra törekedtünk, folyvást erről beszéltünk a .munkásokkal: nekünk vizsgázni kell. U.i emberek, új üzem, új vezetőség, új termék — szóval mindenki , minket figyelt. Várták, mire lesz lié- pes a Láng — Besze László az új üzem párttitkára összegezi így a kazánkészítést. Persze nem ilyen simán mentek a dolgok. A gyártmányelőkészítőknek a . szerkesztőknek, rajzolóknak meg kellett tanulni az új ' viszonyok között a vassal bánni Olyan körülmények között, hogy az anyavállalat Pesten van, és ott is sok bosszúságot okoz a különféle vas beszerzése. Hát még itt. Aztán probléma volt a daruval is. Hiába készült el a pompás híddaru. Egy apró alkatrész és másfél napi munka hiányzik, hogy üzemelni tudjon. E helyett autódaru bonyolította le — még most is— az összes emelést. „Tessék elképzelni a darus kocsinak mennyit kell forgolódni, mire minden vaslemezt, félben lévő munkát a kívánt helyre tett” — mondja az üzemvezető. Gerencsér Béta és Hervai Antal szerkezetlakaiosok a kazánt búcsúztatják. A kész kazánt fclszállítják Budapestre, s az olajtüzelésű automatát ott szerelik be. .Mert, meg - kellett szervezni a munkát. Nehéz körülmények között ugyan, de kikerült kialakítani ebből a kazántípusból, és még Két másikból is ötös sorozatot. Lényegében egyszerre öt kazán készül. Öt lemezt fognak a fúró alá, öt köszörüléséhez fognak, de a lemezeket már eredetileg hegesztik fel a kívánt helyre. A hegesztés. Nemcsak a kezdet kezdetén, de még most is sok gondot okoz. A kazán- biztos ' szigorú ember, meg egyébként ■ is, olyan kazánt nein lehet’ átadni, amelyik valahol szivárog. Ezeket a most készülő kazánokat például nyomás alatt is kellett hegeszteni. Tehát feltöltették vízzel, túlnyomást- idézték elő a kazánban, és ahol észrevették, hogy szivárog ,a .víz, -hozzáfogtak hegeszteni Volt amikor fél napig is a kazánban kellett a hegesztőnek lenni, lesni, figyelni, meg ha szükség volt rá hegeszteni. A kazán — a gyár fő és első terméke — elkészült, lényegében lehetne ünnepelni, ha volna rá idő. Sajnos a gyárban éppen az anyag- és munkáshiány miatt nem úgy mennek a dolgok ahogy szeretnék. Az idén csaknem kilencven millió forint értékű munkát kell itt elvégezni. Pontosabban háromnaponként kell elkészíteni egy olaj- tüzelésű kazánt... Hkk. Beállítják a nagy teljesít ményíí szovjet automata hegesztőgépet. Hogyan kezdődött, tettük fel a kérdést a gyár vezetőinek. A válaszok mögött azonban sok olyan tény van, mely egyrészt nem . való újságba, másrészt nagyon sajátos üzemi dolog, Az viszont e kazánkrónikához tartózik, hogy az első üzemi baleset is ennek gyártása során történt: Juhász János, valahogy, egy éjszakai műszakban leköszörüíte a kis-y ujját: És a kazán történeihez tartozik, hogy Kumini Károly — ezekben a napokban éppen Leányfalun üdül a szakszervezet jóvoltából — és Petró- czi József itt vált a hegesztés mesterévé. A Gelencsér, meg a Herman-brigád itt kovácso- lódhatott össze és Szajkó János csoportjával eljutott odáig, hogy Petőfi nevét felvéve brigádja benevezett éppen a napokban a szocialista brigád- versenybe... És számtalan, ma még „névtelen” munkás vált itt Láng-munkássá, amely fogalom többet jelent, mint szerkezeti lakatos, marós, vagy darus. Fandli János például, az autódaruval olyan pontosan tud emelni, hogy az emberek kézzel sem tudnak pontosabban helyére tenni egy alkatrészt, mint ő. — Hatezer-nyolcszázötven kiló súyú a kazán — mondja Oros Albert üzemvezető —, de ez a tény, és a kazán első tekintetre nem árulja el, hogy mennyi munka, verejték, kínlódás van ebben a két új termékben... Nincs könnyű dolgunk, hiányzik még néhány jó szakember, amolyan középpályások, sportnyelven szólva, tehát univerzái vasmunkások kellenének. Aztán még pontosabban anyagszállítás, meg hogy javítanák meg a darut, örülünk a két új kazánnak, ennek a munkateljesítménynek. Az év folyamán még további százhúsz kazánt kell elkészíteni, én már. arra gondolok, hogyan ? PALKÓVÁCS JENŐ Fotó: Gottvald. Húszéves a Munka Törvénykönyve Húsz esztendeje, 1951. január 31-én a Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet fogadott el a Munka Törvénykönyvéről. A törvénykönyv akkori első megfogalmazása — noha nem volt mentes a korra jellemző adminisztratív túlzásoktól — alapjaiban helyesen fejezte ki mindazokat a hatalmas társadalmi változásokat, amelyek 1945-ben a felszabadulással kezdődtek, s a munkásosztály hatalmának kivívásához vezettek. A hatalmi, politikai, gazdasági viszonyok változása természetesen kihatott a munkaviszony egész jellegére, értelmezésére is. Mindenekelőtt: az 1949-ben megalkotott alkotmány először fogalmazta meg az állampolgárok alapvető jogai között a munkához való jogot, s először mondta ki azt is, hogy a dolgozók államában a munka állampolgári kötelesség is. A Munka Törvénykönyvének alapelvei közvetlenül az alkotmányra épültek és épülnek ma is. A Munka Törvény- könyvének a legfőbb eredménye volt, s maradt, hogy egységesen szabályozta és szabályozza a konkrét munkaviszonnyal kapcsolatban a dolgozók jogait és kötelességeit. Az első Munka Törvénykönyve összefoglalta a korábbi iparági kollektív szerződésekkel szemben a vállalati kollektív szerződések megkötésének rendjét; szabályozott olyan alapkérdéseket, mint a felmondás, áthelyezés, elbocsátás stb.; tartalmazta a dolgozókat megillető fizetett szabadság egységes rendezését; intézkedett a munkahelyi jóléti és kulturális szolgáltatásokról. Különösen nagyjelen- tőségűek voltak azok a rendelkezései, amelyek a magyar munkajogban először mondták ki a nőkre vonatkoztatva is az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, s különleges törvényes védelmet is biztosítottak a dolgozó nőknek. A Munka Törvénykönyve foglalta össze először a dolgozó fia-* talok külön jogait, védelmét. Az első Munka Törvény- könyvét nagyobb mértékben először 1953 decemberében módosította az Elnöki Tanács. S így az 1951-ben elfogadott Munka Törvénykönyve 16 esztendeig alapjaiban jól szolgálta a dolgozók érdekeit és jogait. Az idő azonban eljárt, felette. Ez a törvénykönyv még a régi. a központi utasításokon alapuló centralizált gazdasági irányítási rendszeren épült. A gazdasági reform előkészítése idején szükségessé vált a kor igényeinek megfelelően újjáalkotni a Munka Törvény- könyvét. Gondos és sokoldalú előkészítés után 1967 októberében került az országgyűlés elé az új Munka Törvény- könyve és alapos vita után emelkedett törvényerőre, s érvényes ma is. Mindazt, ami a régiben a dolgozók szocialista vívmányait jelentette, védte és biztosította, azt természetesen az új Munka Törvénykönyve is megőrizte, sőt továbbfejlesztette. A leglényegesebb változás azonban: a mai Munka Törvénykönyve elvi jellegű keret, s a részletek szabályozása a végrehajtási utasításában, főként pedig a munkahelyi kollektív szerződésekben kerül megfogalmazásra. Vagyis: a Munka Törvénykönyve mint általános keret, megnövelte a munkajog helyi kidolgozásában a legjobban s a legközvetlenebbül érdekeltek, a dolgozó kollektívák szerepét. Ez összhangban van a gazdaságirányítási rendszer központi gondolatán val, azzal, hogy elsősorban gazdasági szabályozókkal igyekszik koordinálni a nép- gazdasági, a vállalati és az egyéni érdekeket, összhangjuk kialakítását. Politikai síkon pedig mindez szerves része a szocialista demokrácia ki- szélesítésére irányuló intézkedéseknek. SZENES SÁNDOR Volán-ve rseny A lét: 10 milliós beruházás Sajtótájékoztatót tartott Budapesten a Volán Tröszt. Ta- polczai Kálmán vezérigazgató tájékoztatta a megjelent újságírókat az MSZMP X. kongresszusának tiszteletére meghirdetett szellemi vetélkedő lebonyolításáról. Amint elmondta, a vetélkedő célja a közlekedéspolitikai koncepció széles körű megismértetése. Eddig kétezer- nyolcszáz brigád nevezett be. A versenyzők előadássorozatokon, konzultációkon készültek fel a február első napjaiban megkezdődő vállalati selejtezőkre. Február és március hónapban rendezik meg a főnökségi és az üzemegységi döntőket, április első felében pedig a vállalati vetélkedőket. Májusban lesznek az ágazati középdöntők, majd június elején kerüí sor a döntőre. tett a versenyzőknek, mely szerint egy csoporton belül két szellemi dolgozó mellett két fizikainak kell indulni. A budapesti döntőn dől el, hogy melyik vállalat nyeri a tröszt tízmilliós beruházási díját, amelyet kulturális, szociális vagy sportlétesítményre használhatnak fel, választásuk szerint. A második díj három- százezer, a harmadik díj pedig kétszázezer forint, hasonló célokra. Emellett a vetélkedők legjobbjai egyéni elismerésben is részesülnek, a tröszti döntő első helyezett csoportjának tagjai ötezer forintos egyéni jutalmat kapnak, további -8000 forintot osztanak szét a döntő első tíz helyezett csoportjainak tagjai közt. A verseny három témakörben bonyolódik, minden témakörben száztíz kérdés van, melyet a tröszt vezető szakemberei dolgoztak ki. A Volán Tröszt egyetlen kikötést Népújság 1971. január 31.
