Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-31 / 26. szám

CKG-130 Egv lap Tolna megye Ipartörténelmében . Túri Béla és csoport­ja, pontosabban a Láng Gépgyár dombóvári üze­mének dolgozol január 30-án befejezték Tolna megyei ipartörténetírá­sának egy kis fejezetét. A gyárban elkészült az az első új termék, me­lyet szállításra előkészí­tettek. A két CKG—130- as típusú olajtüzelésű kazán most még ott áll az udvar közepén, pi­rosra festett oldalai az esőtől csillognak A ka­zán kész, az új gyár bizonyított: jó minőség, megfelelő költségalaku- kulás, öregbítették Dorh- bóvárott is a Láng Gépgyár hírét. — Hogyan kezdődött? — December elsején már hozzáfoghattak az emberek a rajzok alap­ján a kazán készítésé­hez — mondja Gróf Károly gyárvezető. — Hozzáfogtunk, aztán mindenki bizonyítani akart, azt hogy értünk mi is a va­sas szakmához, azt, hogy ér­demes volt az illetékeseknek azon munkálkodni, hogy Dombóvárra vasipari üzem kerüljön — mondja Túri Bé­la csoportvezető. — Mindig arra törekedtünk, folyvást erről beszéltünk a .munkásokkal: nekünk vizs­gázni kell. U.i emberek, új üzem, új vezetőség, új termék — szóval mindenki , minket figyelt. Várták, mire lesz lié- pes a Láng — Besze László az új üzem párttitkára össze­gezi így a kazánkészítést. Persze nem ilyen simán mentek a dolgok. A gyárt­mányelőkészítőknek a . szer­kesztőknek, rajzolóknak meg kellett tanulni az új ' viszo­nyok között a vassal bánni Olyan körülmények között, hogy az anyavállalat Pesten van, és ott is sok bosszúságot okoz a különféle vas beszer­zése. Hát még itt. Aztán probléma volt a da­ruval is. Hiába készült el a pompás híddaru. Egy apró al­katrész és másfél napi mun­ka hiányzik, hogy üzemelni tudjon. E helyett autódaru bonyolította le — még most is— az összes emelést. „Tes­sék elképzelni a darus kocsi­nak mennyit kell forgolódni, mire minden vaslemezt, fél­ben lévő munkát a kívánt helyre tett” — mondja az üzemvezető. Gerencsér Béta és Hervai Antal szerkezetlakaiosok a kazánt búcsúztatják. A kész kazánt fclszállítják Budapest­re, s az olajtüzelésű automatát ott szerelik be. .Mert, meg - kellett szervezni a munkát. Nehéz körülmé­nyek között ugyan, de kike­rült kialakítani ebből a kazán­típusból, és még Két másik­ból is ötös sorozatot. Lénye­gében egyszerre öt kazán ké­szül. Öt lemezt fognak a fú­ró alá, öt köszörüléséhez fog­nak, de a lemezeket már ere­detileg hegesztik fel a kívánt helyre. A hegesztés. Nemcsak a kezdet kezdetén, de még most is sok gondot okoz. A kazán- biztos ' szigorú ember, meg egyébként ■ is, olyan kazánt nein lehet’ átadni, amelyik valahol szivárog. Ezeket a most készülő kazánokat pél­dául nyomás alatt is kellett hegeszteni. Tehát feltöltették vízzel, túlnyomást- idézték elő a kazánban, és ahol észre­vették, hogy szivárog ,a .víz, -hozzáfogtak hegeszteni Volt amikor fél napig is a kazán­ban kellett a hegesztőnek lenni, lesni, figyelni, meg ha szükség volt rá hegeszteni. A kazán — a gyár fő és első terméke — elkészült, lé­nyegében lehetne ünnepelni, ha volna rá idő. Sajnos a gyárban éppen az anyag- és munkáshiány miatt nem úgy mennek a dolgok ahogy sze­retnék. Az idén csaknem ki­lencven millió forint értékű munkát kell itt elvégezni. Pontosabban háromnaponként kell elkészíteni egy olaj- tüzelésű kazánt... Hkk. Beállítják a nagy teljesít ményíí szovjet automata he­gesztőgépet. Hogyan kezdődött, tettük fel a kérdést a gyár vezetői­nek. A válaszok mögött azon­ban sok olyan tény van, mely egyrészt nem . való újságba, másrészt nagyon sajátos üze­mi dolog, Az viszont e kazán­krónikához tartózik, hogy az első üzemi baleset is ennek gyártása során történt: Juhász János, valahogy, egy éjszakai műszakban leköszörüíte a kis-y ujját: És a kazán történeihez tar­tozik, hogy Kumini Károly — ezekben a napokban éppen Leányfalun üdül a szakszer­vezet jóvoltából — és Petró- czi József itt vált a hegesztés mesterévé. A Gelencsér, meg a Herman-brigád itt kovácso- lódhatott össze és Szajkó Já­nos csoportjával eljutott odá­ig, hogy Petőfi nevét felvéve brigádja benevezett éppen a napokban a szocialista brigád- versenybe... És számtalan, ma még „névtelen” munkás vált itt Láng-munkássá, amely fo­galom többet jelent, mint szerkezeti lakatos, marós, vagy darus. Fandli János például, az autódaruval olyan ponto­san tud emelni, hogy az em­berek kézzel sem tudnak pon­tosabban helyére tenni egy alkatrészt, mint ő. — Hatezer-nyolcszázötven kiló súyú a kazán — mond­ja Oros Albert üzemvezető —, de ez a tény, és a kazán első tekintetre nem árulja el, hogy mennyi munka, verejték, kín­lódás van ebben a két új termékben... Nincs könnyű dolgunk, hiányzik még né­hány jó szakember, amolyan középpályások, sportnyelven szólva, tehát univerzái vas­munkások kellenének. Aztán még pontosabban anyagszál­lítás, meg hogy javítanák meg a darut, örülünk a két új ka­zánnak, ennek a munkatelje­sítménynek. Az év folyamán még további százhúsz kazánt kell elkészíteni, én már. arra gondolok, hogyan ? PALKÓVÁCS JENŐ Fotó: Gottvald. Húszéves a Munka Törvénykönyve Húsz esztendeje, 1951. ja­nuár 31-én a Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet fogadott el a Mun­ka Törvénykönyvéről. A tör­vénykönyv akkori első meg­fogalmazása — noha nem volt mentes a korra jellemző ad­minisztratív túlzásoktól — alapjaiban helyesen fejezte ki mindazokat a hatalmas tár­sadalmi változásokat, amelyek 1945-ben a felszabadulással kezdődtek, s a munkásosztály hatalmának kivívásához ve­zettek. A hatalmi, politikai, gazdasági viszonyok változása természetesen kihatott a mun­kaviszony egész jellegére, ér­telmezésére is. Mindenekelőtt: az 1949-ben megalkotott alkot­mány először fogalmazta meg az állampolgárok alapvető jo­gai között a munkához való jogot, s először mondta ki azt is, hogy a dolgozók ál­lamában a munka állampol­gári kötelesség is. A Munka Törvénykönyvé­nek alapelvei közvetlenül az alkotmányra épültek és épül­nek ma is. A Munka Törvény- könyvének a legfőbb eredmé­nye volt, s maradt, hogy egy­ségesen szabályozta és szabá­lyozza a konkrét munkavi­szonnyal kapcsolatban a dol­gozók jogait és kötelességeit. Az első Munka Törvényköny­ve összefoglalta a korábbi iparági kollektív szerződések­kel szemben a vállalati kol­lektív szerződések megkötésé­nek rendjét; szabályozott olyan alapkérdéseket, mint a felmondás, áthelyezés, elbo­csátás stb.; tartalmazta a dol­gozókat megillető fizetett sza­badság egységes rendezését; intézkedett a munkahelyi jó­léti és kulturális szolgáltatá­sokról. Különösen nagyjelen- tőségűek voltak azok a ren­delkezései, amelyek a magyar munkajogban először mond­ták ki a nőkre vonatkoztatva is az egyenlő munkáért egyen­lő bér elvét, s különleges tör­vényes védelmet is biztosítot­tak a dolgozó nőknek. A Mun­ka Törvénykönyve foglalta össze először a dolgozó fia-* talok külön jogait, védelmét. Az első Munka Törvény- könyvét nagyobb mértékben először 1953 decemberében módosította az Elnöki Tanács. S így az 1951-ben elfogadott Munka Törvénykönyve 16 esz­tendeig alapjaiban jól szolgál­ta a dolgozók érdekeit és jo­gait. Az idő azonban eljárt, felette. Ez a törvénykönyv még a régi. a központi uta­sításokon alapuló centralizált gazdasági irányítási rendsze­ren épült. A gazdasági reform előké­szítése idején szükségessé vált a kor igényeinek megfelelően újjáalkotni a Munka Törvény- könyvét. Gondos és sokoldalú előkészítés után 1967 októbe­rében került az országgyűlés elé az új Munka Törvény- könyve és alapos vita után emelkedett törvényerőre, s ér­vényes ma is. Mindazt, ami a régiben a dolgozók szocia­lista vívmányait jelentette, védte és biztosította, azt ter­mészetesen az új Munka Tör­vénykönyve is megőrizte, sőt továbbfejlesztette. A leglénye­gesebb változás azonban: a mai Munka Törvénykönyve elvi jellegű keret, s a rész­letek szabályozása a végre­hajtási utasításában, főként pedig a munkahelyi kollektív szerződésekben kerül megfo­galmazásra. Vagyis: a Munka Törvénykönyve mint általános keret, megnövelte a munkajog helyi kidolgozásában a leg­jobban s a legközvetlenebbül érdekeltek, a dolgozó kollek­tívák szerepét. Ez összhang­ban van a gazdaságirányítási rendszer központi gondolatán val, azzal, hogy elsősorban gazdasági szabályozókkal igyekszik koordinálni a nép- gazdasági, a vállalati és az egyéni érdekeket, összhangjuk kialakítását. Politikai síkon pedig mindez szerves része a szocialista demokrácia ki- szélesítésére irányuló intézke­déseknek. SZENES SÁNDOR Volán-ve rseny A lét: 10 milliós beruházás Sajtótájékoztatót tartott Bu­dapesten a Volán Tröszt. Ta- polczai Kálmán vezérigazgató tájékoztatta a megjelent új­ságírókat az MSZMP X. kong­resszusának tiszteletére meg­hirdetett szellemi vetélkedő lebonyolításáról. Amint elmondta, a vetél­kedő célja a közlekedéspoli­tikai koncepció széles körű megismértetése. Eddig kétezer- nyolcszáz brigád nevezett be. A versenyzők előadássoroza­tokon, konzultációkon készül­tek fel a február első nap­jaiban megkezdődő vállalati selejtezőkre. Február és már­cius hónapban rendezik meg a főnökségi és az üzemegységi döntőket, április első felében pedig a vállalati vetélkedő­ket. Májusban lesznek az ága­zati középdöntők, majd június elején kerüí sor a döntőre. tett a versenyzőknek, mely szerint egy csoporton belül két szellemi dolgozó mellett két fizikainak kell indulni. A budapesti döntőn dől el, hogy melyik vállalat nyeri a tröszt tízmilliós beruházási díját, amelyet kulturális, szo­ciális vagy sportlétesítményre használhatnak fel, választásuk szerint. A második díj három- százezer, a harmadik díj pe­dig kétszázezer forint, hasonló célokra. Emellett a vetélkedők legjobbjai egyéni elismerésben is részesülnek, a tröszti dön­tő első helyezett csoportjának tagjai ötezer forintos egyéni jutalmat kapnak, további -8000 forintot osztanak szét a döntő első tíz helyezett csoportjai­nak tagjai közt. A verseny három témakör­ben bonyolódik, minden téma­körben száztíz kérdés van, melyet a tröszt vezető szak­emberei dolgoztak ki. A Vo­lán Tröszt egyetlen kikötést Népújság 1971. január 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom