Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-26 / 21. szám
Könyvszemle Jégről jégre Sokat, szidjuk a jeget, amikor síkossá teszi az útfelületet, elveri a termést, torlaszokat emel a folyókon, vagy ha jéghegyként „orvtámadást” intéz a tengeri hajók ellen. Nem árt azonban arra is gondolni, hogy a jégképződés legalább annyira hasznos is, mint amennyi gondot okoz. Nem csupán arra a „jótéteményre” gondolunk, amit a téli sportok kedvelőinek jelent a jég, vagy arra a tetemes haszonr^, amelyhez a jégvermekben elraktározott .'.ingyen hideg” juttatja a téli begyűjtőket. Ezeknél sokkal jelentősebb előnyöket is köszönhetünk a jégnek. A folyók és tavak élővilága például valószínűleg kipusztulásra lennének ítélve ha a „jótékony” felszíni jégtakaró nem őrizné meg cseppfolyós állapotban a mélyebben fekvő vízrétegeket. Energia — jégből Mivel a jég jó hőszigetelő, mínusz 30—40 C fokos környezeti hőmérséklet mellett sem száll 2—3 C fok alá a jégréteg alatti víz hőmérséklete. E tetemes hőfokkülönbségben á fizikusok jelentős energiaforrást látnak, és azt javasolják, hogy Észak-Szibé- ria, Észak-Kanada, Alaszka, Grönland, Izland és az Antarktisz erre alkalmas helyein létesítsenek un. jégerőműveket. A víz akkor fogható munkavégzésre; amikor cseppfolyósból gőz halmazállapotba megy át (amint az a gőzgépnél is tapasztalható). Vannak anyagok (pl. a bután," freon stb,), amelyek olyan alacsony hőfokon váltanak halmazállapotot, hogy már 2—3 C fokos vízhőmérséklettel mód nyílik Az újbóli cseppfolyósításra. Ennek felhasználásával áramot termelő hatalmas turbinákat lehet működtetni — jóformán ingyen. Kiszámították, hogy így minden köbméter vízből annyi energiát lehet nyerni, mintha ugyanaz a vízmennyiség 1200 méter magasságból zuhanna alá. Ebből adódóan egy jégerőmű nyolcszor gazdaságosabb az azonos teljesítményű vizieroműnél! S mindez a vízfelületet borító jégrétegnek köszönhető. Jéghegyből irórís . A jéghegyek a sarkvidéki jégmezők levált darabjai, amelyeket a tengeri áramlatok Eljegesedett parabola -antennák az Alpokban. magukkal sodornak. Az úszó tengeri jégnek csak egy kilenced részben kellene kiállnia a vízből, mivel a tengeri jég fajsúlya 1,028, míg a tengervízé 0,92. Valójában a jég egyhatoda-egyhetede látható a vízfelszín fölött, ami a jégtömbben levő levegő-zárványoknak tulajdonítható. Ha tehát a jéghegy iátható magassága 60 méter, a víz alatti része 300—360 méter! A jéghegyek még ma is sok zavart okoznak a hajóforgalomban, annak ellenére, hogy rádiólokátorokkal már ki lehet mutatni / közeli jelenlétüket. Állandó megfigyelés alatt kell tartani mozgásukat, - a velük történő végleges „leszámolást” azonban máig sem sikerült megoldani. Kísérletez-, tek már bombázásukkal, tüzérségi lövedékekkel való „felaprításukkal”, felolvasztásuk meggyorsításával stb — eredménytelenül. Egy francia tudós javaslata alapján most azt kísérlik meg, hogy repülőgépre különleges, a jégtestbe befúródó, időzítve felrobbantható torpedókat juttassanak minden egyes veszélyes jéghegybe. Nem kevésbé érdekes az a javaslat, amely azt ajánlja, hogy a hatalmas jéghegyeket,, amelyek csaknem teljesen sómentes vízből állnak, vontatóhajók közelítsék meg, „fogják pórázra” és szállítsák olyan partmenti vidékekre, ahol gondot okoz az ivóvízellátás, az édesvíz biztosítása. Alkalmas módon elhatárolva a jéghegyet a tengervíztől, olvadáskor így viszonylag -tiszta ivóvizet lehetne nyerni, nagy mennyiségben. A természetes folyamat — az űn. kifagyás — révén sótalanodott tengervíz tehát nagy hasznára lehetne az emberiségnek, Közlekedés — « njég hátán“ A második világháborúban Leningrad hős védői sokat köszönhettek a jégnek, amikor a Ladoga-tó vastag jégpáncélján utánpótlási vonalat létesíthettek. Finnország tavakkal sűrűn borított vidékein az országúinak szerves részei azok az átkelőhajók (kompok), .amelyek a hidakat pótolják (ki. győzne annyi hidat építeni !)! Az év hat hónapjában > vnincs szükség a vízi járművekre: á gépjárművek a tavak vastag jégtakaróján folytatják útjukat egyik partról a másikra. A modern technika nem mindig örül a jégnek. Az elektromos légvezetékek, telefondrótok gyakran leszakadnak a rájuk rakódott „jéghurkák” súlya alatt. Az antennákat, parabolaernyőket beborító jégréteg is sok gondot okoz a szakembereknek. Ugyanakkor mások a víz megfagyasztásának szabályozott, irányított menetével hatalmas sziklákat repesztenek szét, vízbetöréseket akadályoznak meg az alagútépítésnéi, vagy éppen élelmiszereket mentenek meg a romlástól, így alakult ki idők folyamán az „ezerarcú” jég sokfajta haszna és kártétele. „Jégkunyhó“ — műanyagból Tervezői „jégkunyhónak” íánták ezt az üvegszállal erőitett. műanyagból készült kis alkotmányt, sankvidékj expedíciók tagjai számára. Az eszkimók fe jégből fosmái-) ják ki hasonló alakú házikóikat. s azokban vészelik át a legzordabb sarkvidéki napokat. A műanyag kunyhó kilenc szelvényből néhány perc alatt összeállítható; külső, poliésztergyanta burkolata ellenáll a legerősebb viharoknak is. A műnyag jó hőszigetelő- képességét a belső habszivacsréteg még fokozza. A kunyhó átmérője 2,4 méter, magassága az átlátszó felső „sapkáig” 1,2 méter; két-három személy számára van benne hely. Bívvó- nyílása légmentesen lezárható, ilyenkor a tetnieine/, pereme melletti réseken át szellőzhet a kunyhó. Narancssárga színe miatt, már messziről észrevehe- iő a végtelen jégvilágbon, a nagy h-órnezőkön. Három verseskötet A recenzens három művet megkülönböztetett helyre tett asztalán; akármikor nem lehet elolvasni őket. Nem, mert mélység és magasság testilelki fölkészültséget követel. Testit: ne fáradtan, csökkenő figyelemmel forgassa a kötetek lapjait. Lelkit: készítsen helyet a szavak,, gondolatok befogadásához, mert a három, megkülönböztetett helyre tett kötet szerzői a szavak igézetével, a gondolatok mélységével, s az érzelmek magasba röpítő erejével ajándékozzák meg az olvasót. Sőt, a három kötet egyike még valamivel. Olyan rajzokkal, amilyeneket ritkán látni hazai kiadású könyvek illusztrációiként, pedig általában azokért sem kell röstelkedni. Ez utóbbi mű Reich Károly és Devecseri Gábor közös munkája, a Variációk. A Magyar Helikon gondozásában megjelent, album alakú kötet — alcíme szerint — „a pamutszamár keservei, átváltozásai és végső boldogsága” krónikája lenne, ám aki a bohókás alcím után csupán rajzművész és költő könnyed négykezesére gondolna, az téved. A Variációk a szerelem, a vágyódás, a megkísérlés, a féltés és féltékenység, s a beteljesülés egyszerűségében sokatmondó mozaikja. Mozaik, amelynek kockáit Reich éppúgy metszette s színezte, mint Devecseri, s kettejük szerencsés összetalálkozásaként olyan mű született, amilyet nemcsak a recenzens asztalán, de az olvasó könyvespolcán is megkülönböztetett hely illet meg. Sok mindent diktálhat a 'tisztelet, 'így nagy alkotók ke- - vésbé rangos alkotásainak közzétételét is. Ha csupán ez ■indította volna- a Szépirodalmi Könyvkiadót, hogy közzétegye Déry Tibor verseit, akkor sem cselekszik helytelenül. Am nem erről van szó! Sokkal inkább arról, hogy a költő Déry ismeretlen az olvasók nagy többsége előtt. Amennyire értékelhetik prózaírói munkásságát, annyira rejtve maradt költői tevékenysége, hiszen a Szembenézni verses játékon kívül harminc-negyven esztendeje jelentek meg utoljára költeményei. Most egy kötetbe gyűjtve veheti kézbe a2 olvasó a Ló. búza, ember, az Énekelnek és meghalnak s a többi Déry-verses könyvet. Találni ujjgyakorlatokat a versek között? Lelni ilyeneket, ahogy fölfedezhet tőek a húszas-harmincas évek alkotói áramlatainak hatásai is. Egy valami azonban vitathatatlan: a versek gondolati mélysége, a verssorokat formáló elme csillapíthatatlan éhsége a világ minden dolgának megismerésé iránt. A fái- hőállatok címet viselő gyűj- temény anyagát, mint Dég* írja, „ötven év verseiből rostáltam ki”, azaz nyomon követhetjük, miként változott, tágult az alkotó vii£g- és en>- berlátása, hogyan érlelődött; az a művész, aki prózai munkásságával végül is a műfaj legjelesebbjei között vívott ki magának helyet. Most, A sokaság fia tírofi kötetet kézbevéve, a benne levő verseket elolvasva mérhetni csak föl igazán, hifi vesztett el a magyar költészet Váci Mihályban. Á posztumusz mű — Váci Mihályt*! nemcsak szeretettel teli, do .avatott munkája nyomán, a Szépirodalmi gondozásában — a tragikus hirtelenséggel eb* hunyt költő alkotói pályáján nak immár befejező ive. ív, amely ugyan megszakadt, da mégis befejezett A legutóbbi tót esztendő verstermése 4*» ami a kötet gerincét adj 3, korábban keletkezett müvekkel kiegészítve — a szó igart értelmében állítja elénk "ja sokaság fiát”, azt a költői» aki szüntelen vonzás éa taszítás tüzében ég. Vonzza a tiszta, az emberi, a nemes, 03 igaz, taszítja az élnok, a hamis, az üresen csillogó; eA embertelen. Mélyebb vonásokkal vésett arc tekint ránk a verssorok közül, mint a korábbi ’ kötetek eseté beh, s 4 mélyebb vohású arc ez emberi küzdslétn magasabb, s nvolyitabb _ fokát vállait*) vallja a maga harcának. Legbensőbb líra, s szenvedélyes! közéletiség, magány és kitá ♦ rulkozás, kudarc és öröm egyaránt megrezdül a verssorok húrjain. Szavak, érzel* mek, gondolatok szintéziséként áll előttünk az az embe1-, aki egész életével, közéleti és költői munkásságával tartotta magát ahhoz, amit A nehezebb című versének befejező két sorában így fogalmazott meg: ,JECönnyű az isteni gondoltat emlegetni, / ha av. emberit letessed”. Ö háláló, percéig nem tette le... (M> ’ ! JELENTKEZZETEK sütőipari tanulónak! ■Tanulmányi idő 3 év. Vállalatunk megfelelő tanulmányi eredmény esetén társadalmi tanulmányi ösztöndíjat fizet a rendeletben előirt ipari tanulók bérezésén félti!. Továbbá útiköltséget és ebédtérítést is fizetünk Jelentkezni lőhet mindazon fiatal fiúknak, akik az általános iskolát befejezték. Jelentkezési hely: Szekszárd, Bogyisztó, Paks, Tunaföldvár, Nagydorog, Ten- gelic. Kajdacs sütőüzemeknél, vágj’ Szekszárd. Rákóczi *H 10. s-. - •-> t. rlc'"k;! oktatás Szelt- szárd, 505. sz. Mt’.U iskolában, gyakorlati a lakóhelyhez közel eső üzemekben.
