Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

HTTTffTmnfffrrmmmmvvvTTmvHmmmvmY mmmyTymymmTTvymrnTTimmfTmTTTTTTTTWTTt^ Várkonyi Nándor: rr Ősrégi kultúrák nyomában A kelta és a tolték vallás r. A népek általában könnyen cserélnek vallást, de ha valamelyik saját eredetit teremt, az rend­szerint alkatának markáns megnyilatkozása lesz. A keltákat javarészt a germán népek közé so­rolja a tudomány, vallásuk azonban oly jellegze­tesen eredeti, egyéni, hogy velejében üt el nem­csak a germánokétól, hanem az összes többitől Európában. „Annál különösebb, — írja Juhász Vilmos, a jeles vallástörténész —, hogy a kelták vallásos élete nagyon sok rokonságot mutat az amerikai indiánus kultúrák világképével”. Tehát gyökeres, szemléleti rokonság áll fenn köztük. Minthogy ezt a témát Juhász dolgozta fel leg­utóbb, jórészt saját kutatásai alapján, az aláb­biakban az ő előadását követem. AZ ÓCEÁN KÉT PARTJÁN A druidák a lélekvándorlást tanították; a lelket a „nagy isten” küldi vissza az életibe, új megtestesülésre mindaddig, amíg eljutnak árra a földre, ahol megpihenhetnek és örökké élhetnek. Ez a boldog birodalom nagyon emlékeztet a tol­ték megváltásisten és kultúrhérosz. Tlaloc távoli országára, ahová eltávozott, s ahonnan visszafog térni, hogy elhozza a szenvedő emberiségnek a földi Paradicsomot. Ez a boldog föld a toütokok­nál Mrktlán, a keltáknál Avalun, a bretonoknál If szigete. A kelták az életet és halált adó isten­anyát elfátyolozott arccal, vagy fej nélkül ábrá­zolták. Ilyen fej nélküli istenanya a mexikói Coatlicue, a tolték-aztékok földistennője, akiben a nagy úrnő öldöklő, gyilkos vonásai lépnek elő­térbe. A kelták az emberáldozatok által a meg­öltek életerejével a magukét akarták felfokozni; ugyanevvel a hittel és rítussal találkozunk az in­diánoknál. Az emberek a kelta mitológia szerint a Föld belsejéből kerültek a felszínére: olyan képzet ez, mely különösen az észak-amerikai in­diánok világképében gyakori. Hasonlóképp ro­konság van a kelta és a tolték „elíziumi követek”, azaz isteni adományokat hozó kultúrhéroszok kö_ zött. Ilyen kultúrhérosz volt Quetzalcoatl, az ősi tolték műveltség főistene. — Quetzalcoatl azon­ban nemcsak a műveltséget hozza a toltékoknak, hanem a feltámadás és a boldog másvilág hitét is. Ugyanígy a kelta vallásnak szintén az eiízium- hit volt a lényege. Juhász végül levonja az el nem kerülhető következtetést: „Bármennyire idegenszerű a gondolat, hogy az óceán két part­ján élő népek közt ilyen ősi összefüggést kell feltennünk, mégis a vallási élet annyi rokon­elemet tár elénk, hogy ezt az összefüggést meg kell állapítanunk. .. Ezt a rokonságot csak úgy lehet megmagyarázni, hogy a kelták Nyugat- Európában elkeveredtek olyan ősi „atlanti” né­pekkel, amelyek népi, vagy szellemi rokonságban álltak észak-amerikai ősi bevándorlókkal”. Az Atlanti-óceán két partján lényegében azonos val­lás uralkodott még a történelmi idők évezredei alatt is. ATLASZ AZ ÓVILÁGBAN A Nyugat titka c. munkájában írja Merezs- kovszkij: „Két képmásolat ugyanazon a könyv­lapon: az ómexi'kói isten, Quetzalcoatl, egy azték kéziratról, és az ógörög Atlasz a nápolyi múze­umból. — Csak egy pillantást kell vetni rájuk, s meggyőződünk, hogy a két kép egy, s ugyanazon isten ábrázolása, mint egy arc két tükörben. At­lasz féttérdre ereszkedett, Quetzalcoatl hasonló­képp; amaz felemelj kezeit, ez szintén. — Amaz az Égboltot tartja, ez valami láthatatlan dolgot, ami nem fért el a kép keretében, de a rajz ér­telme szerint a Mennyboltnak kell lennie. Az az­tékok mind beretváltak, vagy csupaszok, Quetzal­coatl mégis éppúgy szakállas, mint Atlasz”. —- Az Eget tartó Atlasz-képzet azonban tulajdon, ezen a két rajzon az ábrázolás hasonlósága a feltűnő. — Ugyancsak szakállasán ábrázolják a chibcha indiánok Bochica istent, a mayák a ba- cabokaft, s hasonló emlékek, vagy hagyományok találhatók Brazíliában, a Kanárikon és az Azóri szigeteken. II. Platón szerint Atlasz Poszeidónnak, Atlan­tisz megalapítójának elsőszülött fia volt, tőle ered Atlantisz szigetének, az Atlanti tengernek és az Atlasz hegységnek neve, — de ez a görög mítosz átvitele az Atlantisz-regére, pontosabban az egyiptomi hagyomány neveinek meggörögösí- tése. Hésziodosznál Atlasz tarkóján hordozza az Eget, az Odüsszeiában ő a négy oszlop ura, me­lyek az Eget és a Földet tartják. Etimológiailag a görög tlaó (szenvedek) igéből szokták származ­tatni, a-tlasz: aki a szenvedésben végleges nyu­galmat, változatlanságot ért el. A germán Irminsul az Eget megtámasztó földtengely ábrázolása; a mongol hitregében a földtengelyt egy öreg ember tartja a Föld köze­pén; (más mogol elbeszélés: „Az én apám /az emberiség őse/ egy oszlop, mely az Égig ér”) az eszkimók szerint, ha a négy világoszlop dőle- deznj kezd, az angekok-óriások állítják fel; a thlingit indiánok (Alaszka) úgy tartják, hogy a világ oszlopokon nyugszik, Agiszanaku nevű öregasszony őrzi őket, különben a világ már összedőlt és a tengerbe esett volna; testvére Jethil, a viharmadár, igyekszik ellökni az öreg­asszonyt, s küzdelmük okozza a földrengéseket. A Mediterráneumban az Atlasz név nem­csak heggyel, hanem szigettel, vízzel (tenger­rel) kapcsolatban is megjelenik. A Püraiosznak, Athén kikötőjének bejáratánál levő kis saiget neve Atalanta volt (ma Tálán to), az Euboia öb­lében levőé Attalanta (ma Talandosini), beljebb a szárazföldön egy falué Atalanta (ma Talanti). Diodórosz azt írja az euboiai szigetről, hogy va­laha félsziget volt, de a földrengés elszakította. Strabón ugyanerről a szigetről közli; oly szé­lességben, hogy a hasadékon hajók mehettek át, a sík részeket pedig elöntötte a víz. Több antik szerző említ egy a taranta nevfi törzset, mely a mai Tunisz helyén lakott, (Pto- lemiaosz az eredetibbnek látszó attala nevei használja) egy ottani hegylánc ma is Talae ne­vet visel. A törzsek „Poszeidón”-t, azaz a ten­geristent tartják ősüknek, noha nyilván sem Atlantiszról, sem Platón dialógusairól nincsen tudomásuk. Atlasz tehát a szárazföldön is fel­tűnik. A Firenze melletti etruszk várost, Fieso- lét, a mondabeli hős Atlasz alapította, a máig . fennmaradt néphit szerint. Az ófriz Oera Linda Boek Altland nevű mitikus országról beszél: a } név az Atlant szó etimológikus, értelmező át- * formálásának látszik. ; <; AZTLAN AZ INDIÁNOKNÁL / • De vajon véletlen-e, hogy az Atlanti-ten­ger túlsó partján is felbukkan az atl szótő, nagyszámú változatban és összetételben? A, wisconsini Aztalan nevű földvárat azért nevezik így, mert a szájhagyomány szerint az aztékok egy Aztalan nevű tartományból származtak. Ál­talában úgy vélik, hogy ez a név két mexikói szóból eredt: atl = víz és an = közéi. Az Azta- .■ lan név eredeti formája Aztlan, egy ómexikói város neve, de előfordul Aztlan alakban is. Quetzalcoatl neve és Tlapallan városé szintén ezt a tövet rejti. A mexikói vízözönhős, Cox-Cox Antalanban ért partot az áradat után: ez az, Antalan egyúttal a hős otthonát, hazáját is je­lenti. Az aztékok szerint őshazájuk, ahonnan kivándoroltak, piramis formájú sziget, neve Atz- lan. s j Hyginus s más mitografusok szerint Atlas az Olümposzt ostromló titánok vézére; Eume- losz, Aiszchülosz és Pindarosz pedig arra utal­nak, hogy büntetésül hordozza a világ terhét. Különös módon az azték óriások neve: atlan' teittani mintha azt mondanék: Atlasz titánjai. (Folytatjuk). |ft|t|AAAAAAA.AAXAAAAAA1áAAAÁAAAAA*AAAAAAAA.AAAAAAAAAAAAAAAAAAáAAá AAAAAAA AAAAA A AA AAA AA A A A A AAAAAA AAA AAAAA AAAAAAAAAAA A AA aaaÍ Dolgozókat felvesz Értesítjük kedves ügyfeleinket, hogy személygépkocsijuk ka­rambolos vagy egyéb meghibásodása esetén auiórttentő gépkocsinkkal rendelkezésükre állunk. Bejelentés: 6—14 óra között Tolnán, T.: 141. 14—G óra között, valamint munkaszüneti napokon egész nap Szekszár- don: Gyénél, Gróf Pál u. II ,B. Gép- és Műszeripari Szövetkezet Tolna. (152) A SZEKSZÁRDI Mélységes megrendülés­sel tudatjuk gyászoló csa­MŰSZERGYÁR ládja és munkatársai ne­FELVÉTELRE vében a szomorú hírt, hogy KERES: PETRI JÓZSEF esztergályos, elvtárs. a MÉSZÖV szak- szervezeti bizottságának marós titkára 1971. január 24-én, életének 48. évében, rö­szakmunkásokat, betanított vid szenvedés után, vá­munkásokat ratlanul elhunyt. gépmunkára, fényező Petri elvtársat a ME­szak- és SZÖV saját halottjának betanított tekinti. munkásokat, Temetése 1971. január gyakorlott 27-én du. 14 órakor lesz, bérelszámolókat. az újvárosi temetőben. JELENTKEZÉS: A MÉSZÖV A GYÁR elnöksége, MUNKAÜGYI pártalapszervézete, szakszervezeti bizottsága. OSZTÁLYÁN. (118) és gyászoló családja. (303) Gyár- és Gépszerelő Válla­lat keres vidéki szerelési te­rületeire csőszerelő, hegesztő, lakatos betanított ás segéd­munkásokat. Jelentkezés sze­mélyesen vagy írásban. Sze­mélyesen: Bp. VI., Paulay Ede u. 52. írásban: Budapest 5. Postafiók: 181. (223) 16 évet betöltött lányokat szövőnek felvesz a Pamut- textilművek Jacquard Szövő, gyára. A betanulási idő 12 hét: ezen idő alatt havi 1050.— Ft bruttó, fizetést és napi 1.— Ft­ért ebédet biztosítunk. Lakást, minimális térítés mellett, leányotthonszerű elhelyezésben adunk. Jelentkezés írásban, a PTM Jacquard Szövőgyár üzemgazdasági osztályán, Bu­dapest, XIII., Szekszárdi u. 19-25. (17?) Köszönetét mondunk mind­azoknak a rokonoknak, jóbarátoknak, ismerősök­nek, akik drága jó édes­anyánk, nagyanyánk, déd­anyánk, özv. GEISZHAUER ANTALNÉ, sz. Taksonyi Rozália te­metésén megjelentek, ra­vatalára koszorút, virá­got helyeztek, mély fáj­dalmunkat enyhíteni igye­keztek. A gyászoló család (2541 AUTOTULAJDONOSOK, MOTORKERÉKPÁROSOK» A kötelező éépiá 1971. évi, január 1-én •ttdékaité vált dijának balhété lé­re minden autós és metares ügyfelünknek névre síété pos­tautalványt küldtünk. A biitositás dija január 31-ij pótlékmentesen Illetheti. A díj befiietéiének igazolására a postautalvány keletbélyeg- iávei éltetett létedévé vénye swlgóf. ÁLLAMI BIZTOSÍT* (72) Állattenyésztési Kutató Intézet Kísérleti Gazdasága, Alsótengelic, alkalmaz: MEZŐGAZDASÁGI KOVÁCSOKAT, GÉPJÁRMŰ­VILLAMOSSÁGI SZERELŐT. (241) Értesítjük rokonainkat és ismerőseinket, hogy szere­tett édesapánk., SZABÓ KOVÁCS JÓZSEF lelki üdvéért koporsó« gyászmisét tartunk, a bel­városi templomban, J9I1. jan. 30-án, 9 órakor. A gyászoló család (295) AAA*AUAAAAAAáAáAááAAAAAáAiAAAAAáAáAAáátAáAá*áAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAóAAAAAAAAAAAAAAAAA4AAdA4AAAAA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom