Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-23 / 19. szám
IS szakszervezet négyéves munkáját vitatta meg az SZMT Gazdasági szakemberek ankétja Bonyhádon Elnöksége A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa elnökségi ülést tartott tegnap délelőtt Szekszárdon az OTP tanácstermében. Első napirendként Schrottner Károly, az SZMT •vezető titkára beszámolt az SZMT négyéves munkájáról. Mint mondotta, az eltelt négy esztendő eseményekben, feladatokban és azok megvalósításában gazdag szakasza volt társadalmunknak és megyénknek. Schrottner Károly elsőként a szakszervezet termelést elősegítő tevékenységéről szólott. Beszámolója egyaránt kiterjedt az iparra és a mezőgazdaságra. Részletesen szólott a szocialista munkaverseny fejlődéséről, a szocialista brigádmozgalom fellendüléséről. A szocialista brigádok száma 17,2 százalékkal, tagjainak száma pedig 17,7 százalékkal növekedett az elmúlt években. Jó, hogy a mozgalomban egyre nagyobb számban vesznek részt nők és fiatalok. Megyénkben a bronzplakettet elnyert brigádok száma 73,8 százalékkal, az ezüstplakettel kitüntetettek száma hatszorosára növekedett. Fokozódott a szocialista brigádokra való támaszkodás minden területen. A szakszervezeti és KISZ- vezetők jó együttműködését igazolja, hogy kiszélesedtek a különböző ifjúsági versenymozgalmak. Jelenleg 681 „Szakma ifjú mestere” és 95 „Kiváló ifjú mérnök-közgazdász” címet elnyert fiatal van megyénkben. A harmadik ötéves tervben megyénkben a foglalkoztatottak száma 8300-zal emelkedett, tehát csökkent az eltartottak száma és ezzel párhuzamosan nőtt a családok életszínvonala. (Például Tolna megyében az egy lakosra jutó betétállomány meghaladja a 3000 forintot.) Munkaerőnövekedésünk üteme meghaladja az országot átlagot. A következőkben az SZMT vezető titkára a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásáról beszélt. Az elmúlt négy évben az átlag- keresetek megyénk iparában tíz, az építőiparban 13, az állami gazdaságokban 42, a közlekedésben 16 százalékkal növekedtek. A fejlődés mértéke az iparban és a kereskedelemben volt a legalacsonyabb. Nagy gondot jelent megyénkben — különösen Szekszárdon —, hogy az üzemek, vállalatok kevés gyermek- intézményt működtetnek, új intézmények létesítésével nemigen foglalkoznak, s a tanácsi intézmények sem bővültek megfelelően, pedig az igények évről évre növekednek. A szekszárdi városi tanács és az SZMT közös felhívással szorgalmazza állami és vállalati hozzáMegjutalmazták a „hócsata“ legjobbjait Csütörtökön ünnepséget tartottak a Tolna megyei Közúti Igazgatóságon. Ennek az előzményéhez tartozik, hogy a kormány elismerését fejezte ki a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak, a hatáskörébe tartozó vállalatoknak, dolgozóknak a mostani „hócsatában” való helytállásáért. A minisztérium ezt az elismerést továbbította az érdekelt üzemeknek, vállalatoknak, ezért mindenütt külön ünnepséget rendeztek. Ennek jegyében a szekszárdi ünnepségen a Közúti Igazgatóság 10 és a Volán Vállalat 10 dolgozóját megjutalmazták. — Milyen is volt a mostani tél? És természetesen milyen eredménnyel sikerült megbirkózni a nehézségekkel? — kérdeztük a Tolna megyei Közúti Igazgatóság főmérnökétől, Szeglet Fe- renctől. — Tulajdonképpen benne vagyunk a télben, s előre nem tudhatjuk, hogy mit hoz a február. Sőt, márciusban is esett- már annyi hó, hogy elég volt eltakarítani... Egy azonban bizonyos, ezúttal jóval később köszöntött be a havas tél, mint 1969-ben. A december végétől leesett hőmennyiség azonban bőven adott munkát, ha nem is annyit, mint tavaly. A télre való felkészülésünk minden eddiginél jobb volt. A korábbi 2 hómaró helyett most 4 állt rendelkezésünkre, de egyéb gépből, is sokkal többet tudunk mozgosuam/ Á technikaiak’ mellett néhány új szervezeti intézkedést is tettünk, amelyek alkalmazására eddig ugyan nem kellett sort kerítenünk. de ha holnap, holnapután nagy tömegű hó esik, s hófúvások keletkeznek, bármikor foganatosíthatjuk azokat is. A mostani télen sikerült elérnünk, hogy a hó miatt Tolna megye területén aem kellett szüneteltetni tar-. tósan sehol a forgalmat, legfeljebb átmenetileg voltak közlekedési nehézségek. A fontosabb közlekedési útvonalakon természetszerűleg gyorsabban takarítottuk el a havat, másutt pedig ezek befejeztével folyamatosan. A forgalmasabb útvonalainkon egy percig sem kellett leállítani a forgalmat, sőt, nagyon rövid idő alatt „feketére” tisztítottuk az úttestet. A múltkori ónos eső sok gondot okozott. Sajnos, ennek egyelőre nincs ellenszere, rhert hiába szórjuk fel az úttestet, ha ráesik az ónos eső, percek múlva ugyanolyan síkos, mint felszórás előtt volt. A síkosság egyébként máskor is nehezíti a közlekedést, hogy úgy mondjam, a téli időszak jellegzetes velejárója. Itt a fő problémát az okozza, hogy egyes gépjárművezetők nem akarják tudomásul • venni: „A közutak síkosságát legfeljebb csökkenteni lehet, de teljesen megszüntetni nem.” Teljesen tökéletes eljárás a síkosság ellen sehol a világon nincs. Az Egyesült Államokban kísérleteznek az útburkolatok fűtésével, de csak kísérleteznek ... Kérdés, hogy ez is tökéletes lesz-e, s ha be is válik, a mérhetetlenül magas költségek miatt nem valószínű, hogy nálunk mostanában általánosan alkalmazható lesz. Azt hiszem, más országokban sem. Nincs más megoldás, mint tudomásul venni, hogy még a felszórt úttesten is nagy a csúszásveszély, i — A felkészültségünk, technikai, személyi adottságunk jobb, mint az előztő években volt, ezt túlzás nélkül mondhatják. Ez abból adódik, hogy minden évben több és több pénzt tudunk ilyen célra fordítani. Ma már népgazdasági szinten érvényesülő elv, hogy végeredményben nem a hóeltakarítás, az utak járhatóvá tétele kerül sokba, hanem az. járulással új gyermekintézmények létesítését. Ezután a béren kívüli juttatásokról szólott az előadó. A munka- és védőruha- ellátottság javult, a ráfordított költségek növekedtek. A munkásszállások iránti igények viszont csökkennek megyénkben. Megyénk szakszervezeti szerveinek nevelőmunkájáról Schrottner Károly elmondta, hogy jól kapcsolódik be a pártunk által irányított ideológiai harcba; szolgálja az általános világnézeti, politikai, erkölcsi célkitűzéseinek megvalósítását. A szakszervezeti politikai oktatásba egyre többen kacsolódnak be; a tanfolyamok száma 58 százalékkal, a hallgatók létszáma pedig 33 százalékkal növekedett. Az 1966—67 es politikai iskolák 157 propagandistájával szemben jelenleg több mint 330 propagandista tevékenykedik megyénkben. A beszámoló utolsó pontjaként az irányító, szervező munka fejlődéséről, a szervezeti élet alakulásáról hallhattak a jelenlévők. Schrottner Károly beszámolójának részletes megvitatása után Egyed Mihály, az SZMT titkára a szakszervezeti szervek agitációs-propaganda tevékenységéről számolt be a SZCT 1968, szeptember 20— 21-i ülésének állásfoglalása alapján. ha nem törődünk velük, mert a közlekedési zavarokból eredő termelési kiesés minden hóeltakarítási költséget felülmúl — válaszolt Szeglet Ferenc főmérnök. B. F. Bonyhádon is rendszeresen találkoznak a gazdasági szakemberek, hogy ankét formájában kicseréljék tapasztalataikat. Ezen belül immár tradicionális. hogy vitavezetőül dr. Kovács Sándor közgazdászt, a SZÖVOSZ első elnök- helyettesét kérik fel. A legutóbbi — csütörtöki — ankéten is dr. Kovács Sándor tartott vitaindítót és válaszolt a kérdésekre. Az ankétet a Hazafias Népfront" szervezte az OTP közreműködésével. Részt vett rajta Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára, Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei titkára, Kaszás Imre országgyűlési képviselő, Kálmán Gyula, a MÉSZÖV elnöke, Czéh Lajos, az OTP Tolna megyei fiókjának vezetője, és a járás mintegy 30 gazdasági vezetője. Őszintén reális eszmecsere volt ez a javából. Szóba került a gazdasági reform mindennapi gyakorlatának számos erénye, eredménye, és természetesen azok a belső ellentmondások is, amelyek megoldása érdekében központi intézkedésekre és helyi munkamódszer-változtatásokra egyaránt szükség van. Igen sokoldalúan elemezték a gazdaságvezetők mai helyzetét. Legtöbbjük jól él a lehetőségekkel, gyorsan tudott alkalmazkodni a megváltozott feladat- és jogkörhöz. Egyesek azonban a kibővült személyi hatáskör birtokában • többé-' kevésbé megfeledkezett azokról az emberi kapcsolatokról, amelyek szocialista rendszerünk lényegéhez tartoztak eddig is, és tartoznak a jövőben is. Magyarán: némelyik vezető tömegkapcsolata else- kélyesült, márpedig ez kedvezőtlenül hat az üzemi légkörre, a termelésre, s ezt semmiféle adminisztratív intézkedéssel sem lehet helyettesíteni. Nagy hiba, hogy nincs rendszeres és sokoldalú vezetői továbbképzés, pedig ennek szükségessége már régebben felmerült. A helyi gyakorlat alapján is megannyi probléma merül fel. Az egyik ilyen a bonyhádi járás rossz földrajzi adottságok közt működő termelőszövetkezeteinek helyzete. Termelni e területeken < is kell, mert úgy kívánja a népgazdaság érdeke, ugyanakkor a termelési költségek rendkívül magasak, s a bevétel ezzel nincs szinkronban. Sok szó esett a helyi ellátásról is. Régi téma, hogy a bonyhádi cipőgyárban készített közkedvelt cipőkből nincs, vagy alig található a helyi üzletekben: a cipőgyár a helyi ellátásra nem ad elengendő mennyiséget. Csakhogy a dolognak egy másik oldala is van: a cipőgyárra érvényes gazdasági ösztönzők olyanok, hogy az üzem részére rendkívül nagy gazdasági hátránnyal járna, ha termékeinek értékesítésénél előtérbe helyezné a helyi piacot. Sok vonatkozásban foglalkoztak a szövetkezeti ipar és kereskedelem belső problémáival. Üzemképes Robur LO 2500 típusú NYITOTT TEHERGÉPKOCSINKAT ELCSERÉLNÉNK D 420-as, vagy D 450-es BILLENŐS TEHERGÉPKOCSIÉRT, megegyezés szerint. Talajerő-gazdálkodási Vállalat, Szekszárd, Keselyűsi út. Tél.: 129—71. (238) Ipari üzemek! Vállalatok! Tsz-gépműhelyek! Vállalatunk forgalmazza a jól bevált CSAPÁG YAIVYAGOT! A sokoldalúan felhasználható, korszerű, BONAMID műanyaggal kapcsolatos érdeklődésükre Kaposvár, Zalka Máté ii. 18. szám alatti telepünkön állunk szíves rendelkezésükre: VÁllALAT - KAPOSVÁR (87)
