Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-21 / 17. szám
Ax állami gazdaságok programja.« Ot év alatt megkétszerezik a sertéshústermelést Népgazdaságunk IV. ötéves tervének előirányzatai szerint mezőgazdaságunkban fokozottabban előtérbe kerül az állattenyésztés, ezen belül is a hústermelés. A lakosság élelmiszer-ellátása, és az export egyaránt azt kívánja, hogy az eddiginél nagyobb mennyiségű, jobb minőségű állati termék kerüljön forgalomba. Az egy főre jutó húsfogyasztás a tervek szerint 1975-ben 14 százalékkal kell, hogy meghaladja az 1970-es szintet. Ez azt jelenti, hogy 1975-ben egy főre számítva a húsfogyasztás eléri a 67 kilogrammot. Ezzel egyidejűleg a nettó húsexport 75 százalékkal nő. Ilyen követelményt csak akkor lehet kielégíteni, ha az eddiginél nagyobb ütemben fejlődik a hústermelés. Az előirányzatok szerint nincs a hústermelésnek egyetlen olyan ága sem, amelyet ne kellene fejleszteni. A sertéshústermelés mégis külön szót érdemel. 1970-ben — az előzetes adatok szerint —.a hazai vágósertés-termelés 688 ezer tonnára rúgott. 1975-ben az előirányzatok szerint 900 ezer tonna vágósertést kell mezőgazdaságunknak produkálnia. A sertéshústermelés ilyen méretű fejlesztését elsősorban a hazai húsellátás javítása követeli. Ami a sertéshústermelést illeti: nemcsak nagyarányú fejlesztéssel számol ötéves tervünk, hanem a kisüzemek, valamint nagyüzemek közti sertéshústermelés arányainak módosulásával is. Tavaly a vágósertés-termelés 52 százalékát még a kisüzemek, 48 százalékát a nagyüzemek adták. Az elgondolások szerint 1975-ben a nagyüzemek 61 százalékos arányban vesznek részt a vágósertés-termelésben. r Ami az állami gazdaságokat illeti: az elmúlt években a termelés nagyon sok területén bizonyították, hogy vállalkoznak a korszerű megoldások alkalmazására. A párt X. kongresszusi határozata az állami gazdaságokkal kapcsolatban azt mondja: „Nagy gondot kell fordítani arra, hogy az állami gazdaságok szerepe tovább erősödjön és fokozatosabban járuljanak hozzá az egész mezőgazdaság intenzív fejlődéséhez.” Miután a IV. ötéves tervben a húsprogram teljesítése az egész mezőgazdaság számára elsőrangú feladat lett, természetes dolog, hogy az állami gazdaságoknak is sokat kell tenniök ennek érdekében. Hogyan is alakul 1976 és 1975 között a magyar állami gazdaságokban a sertéshústermelés? A gazdaságok középtávú fejlesztési terveiből készített összesítésekből kitűnik, hogy 1975-ben állami gazdaságaink 17 680 vagon vágósertést szándékoznak értékesíteni. S hogy érzékelhessük milyen ütemű fejlesztésről van szó, még egy szám: 1970-ben —az előzetes adatok szerint — az állami gazdaságok 8700 vagon vágósertést adtak el. Öt év alatt tehát kereken kétszeresre növelik a sertéshústermelést. A korábbi években a sertéshústermelés fejlődésének üteme elég lassú volt az állami gazdaságokban. 1966-ban, a negyedik ötéves terv első évében 8066 vagon vágósertés értékesítésével zárták az esztendőt. Az elmúlt öt évben tehát még tíz százalékkal sem nőtt a sertéshústermelés. Ezek után joggal tehető fel a kérdés: ilyen előzmények után teljesíthető-e a feladat öt év alatt megkétszerezni a sertés- hústermelést? A kérdésre határozott igennel lehet válaszolni. Természetesen a nagyarányú fejlesztés rendkívül pok munkát kíván az érdekelt gazdaságoktól. A sertéshústermelésnek az a rendszere, amely most alakul ki, pontos szervezést, nagy körültekintést, erős munkafegyelmet, termelési fegyelmet követel. A sertéshústermelést szolgáló beruházások új vágányokra viszik a termelést ebben az ágazatban is. Az iparszerű hústermelés formái, módszerei már a korábbi években kialakultak a baromfitenyésztésben. (Itt is az állami gazdaságok voltak a kezdeményezők.) A sertéshústermelésben most alakulnak ki a gyakorlatban az iparszerű módszerek. Az állami gazdaságok ebben a munkában is élen járnak, Agárd, Bábolna, Szekszárd, Hejőmcnte sokat tett és tesz azért, hogy valóban korszerűek legyenek a sertéshústermelés felételei. Az imént szó volt arról,“ hogy mennyire reálisak az állami gazdasági hústermelés fejlesztési tervei, mi ad realitást e terveknek. Nos az egyik első számú feltétel: bővülnek a korszerű elhelyezés lehetőségei. A gazdaságok egész sora épít új telepet. Ezek a teljesen gépesített, az iparszerű termelési követelményeknek megfelelő telepek több mint félmillió sertés számára adnak helyet az állami gazdaságokban. Az új telepeknek az elkövetkezendő esztendőkben készeknek kell lenniök. A nagyarányú korszerű telepépítés mellett figyelembe kell venni a már meglévő férőhelyeket is. Ezeken mintegy 300 ezer sertés helyezhető el. Közülük mintegy 200 ezer férőhelyet lebontásra ítéltek. Ha lebontják az elavult épületeket akkor is lesz hatszázezer hízónak férőhelye 1973-ban. Az a kétforintos kilogrammonkénti felvásárlási többletár, amit a tavalyi döntések szerint a korszerűtlen hizlaldákban előállított hízókért kapnak a gazdaságok, arra ösztönöz, hogy a hústermelési lehetőségeket ezeken a helyeken is kihasználják. A hizlaldák évente kétszer benépe- síthetők. így tehát a jelek szerint a férőhelyhiány nem lesz akadálya a program megvalósításának. Sok mindent lehetne még sorra venni, amely a terv realitását bizonyítja. Ezek közül csak egyet: a takarmányellátást. Tavaly az állami gazdaságok kereken 700 ezer tonna szemes abrakot termeltek. Öt év múlva egymillió 166 ezer tonna takarmánygabona-terméssel számolnak, A kukorica termőterületét százezer holddal kívánják növelni, s a hozamok hat mázsával haladnák meg a jelenlegi holdankénti átlagot. Ha a kukoricatermesztés, a sze- mestakarmány-termesztés lehetőségeit vizsgáljuk, akkor is arra a megállapításra jutunk, hogy a terv teljesíthető. Számolgatni persze könnyű. Az egész program megvalósítása azonban hallatlanul nagy erőfeszítést követel. Ezt tudják minden gazdaságban. S azt is tudják: érdemes fáradni. Olyan nagyszerű feladat megoldására nyílik lehetőség, amely méltán teszi még megbecsültebbé társadalmunkban az állami gazdaságokat ALMÁSI ISTVÁN A Paksi Konzervgyár faddi telepén megkezdték az almazselé gyártását. Képünkön: a Dobó Katalin brigád tagjai terítik a szőlőeukorral átitatott almazselét. £eto: Gottvald. a rwi/i • «I l elenis Tisza II. vízlépcső Téliesített körülmények között építik tovább Kiskörén A Tisza—II. vízlépcsőt. A 30 köbméter óra teljesítményű félautomata betongyár a hideg időjárásra rendezkedett be, melegen tartja a vizet és az adalékanyagot és ugyancsak melegen viszik a helyszínre a szállítótartályokba töltött betont. Képünkön: az erőmű pillérei, háttérben a betongyár. (MTI foto: Kunkovács László felvétele—KS) A szerkesztőség postájából 17ölgységi hírcsokor A Hazafias Népfront bonyhádi járási bizottsága körzeti tanácskozást hívott össze Mő- csény községben, amelyen a helyi népfrontvezetők, községi vezetők, illetve Herpszt András, a Bonyhádi Járási Tanács szakszervezeti bizottságának elnöke vettek részt. Napirendjén az új választási törvény, a IV. ötéves terv célkitűzéseinek ismertetése, valamint a népfront községi feladatai szerepeltek. Az öt községből ösz- szejött vezetők előtt Szentes Pál, a Hazafias Népfront bonyhádi járási bizottságának titkára tartott tájékoztatót. A járási bizottság a mőcsé- nyi tanácskozás után még hét körzetben szervez hasonló rendezvényt. Ezt követően a helyi bizottságok ülésein beszélik meg a feladatokat. * Mőcsény fejlesztésre kijelölt község, ezért a helyi tanács tervszerűen megkezdte egy fejlesztést szolgáló újtelep kialakítását. Eddig 37 házhelyet jelöltek ki, amiből kilencet értékesítettek. Végzik az újtelep villamosítását, az úthálózat kialakítását. Tervezik a közeljövőben egy törpevízmű létesítését is. * Bátaapáti, Grábóc, Mőcsény községekben klubkönyvtárakat létesítettek az elmúlt évben. A legszükségesebb bútorzatot, a tanács vásárolta meg, s további fejlesztésre is sor kerül. A grábóci klubkönyvtár felújítására például eddig 11 ezer forintot fordított a tanács. * Nagy öröm érte az új esztendőben Mórágy lakóit: egy év után sikerült betölteni a körzeti orvosi állást. Az orvosi lakást tavaly újították fel, 150 ezer forint ráfordítással. * Második éve működik eredményesen a mórágyi 30 tagú német nyelvű tancsoport. Hasonló csoportot szerveztek a i.átaapáti iskolában is. Lovák Andrem Mórágy Öregek napja Bonyhádearasdon A közelmúltban Tevel öregjeit — tsz-tagokat és nem tsz- tagokat egyaránt — köszöntötte és megvendégelte a helyi termelőszövetkezet. A szép hagyományt, az idősekről való gondoskodást a jövőben még fokozzák. Nyugdíjasaiknak és járadékosaiknak egységesen 1 hold háztáji földet juttatnak. Az idős embereket a tanácsi vezetők tájékoztatták a gondoskodás állami formáiról is. a rájuk vonatkozó rendelkezésekről, melyek az. örege'- -t J971. január 21. hátrányos helyzetben védik. Ambrus Lukács Tevéi-------------------------------—^ Szeksz árdi Textiltisztító és Ruházati Vállalat felvesz konfekciós vezetési gyakorlattal rendelkező in íí szaki osztályvezetői. Jelentkezés: személyesen, vagy levélben a vállalat igazgatójánál Szekszárd. Tarcsay V. u. , (200) j
