Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

'▼TTTTM«f*TVVVffTVTVTVTTTTVfT*mVTtVmTVfVVnf*VVVTfn mT?V?TWf>mT?TTTymTTVmmttTmnVTT»fTTVyVTftW?TT'» Várkonyi Nándor: Ősrégi kultúrák nyomában Két óvilág Az amerikai és eur-afroázsiai óműveltségek megegyező motívumainak száma szinte felsorol- hatatlanul sok. Az amerikai és egyiptomi pira­mis-építészet főbb megegyezéseit Garcia Cuba hét pontban foglalta össze: a helykiválasztás, a négy oldalél elhelyezése a világtájak irányában, a csillagászati délkör metszése a piramis közép­pontján, a lépcsőzetes építés, az általános szo­kás, hogy a piramist, a Napistennek szenteljék, a „halottak utcája”, az őr­szellemek utcája vagyis a piramishoz vezető sír- és szobor-sorok, végül a belső kiképzés. A maya (yucatáni) építészet minden szerkezeti elemében az egyiptomi párja: a templom, a házbejárat, a trapézformájú ajtók és ablak­nyílások vagy fali fülkék az egyiptomi kánont követik. A ferdesíkú külső fal és a függélyes belső falazás, ami egyiptomi különlegességnek számít, a perui építkezésnek is jellemző motí­vuma. Az ún. álboltozat az amerikai emléke­ken éppúgy megtalálható, mint a suméroknál, a régi görögöknél és az etruszkoknál. A legrégibb maya sztéléken az istenalakok feje és lába ol­dalnézetben van ábrázolva, melle szemből, azaz jellegzetes egyiptomi tartásban. A MEGTESTESÜLT NAPISTENEK Egyforma a perui és az egyiptomi teokrácia. A perui inka a megtestesült Napisten, mint a fáraó; a koja, az inka felesége, éppúgy mint a fáraóé, saját édes vagy mostoha húga, de min­denesetre vérrokona; mindkét népnél az „isteni vérkeveredés” törvényét tartják meg szigorú­an. A kolumbiai csibcsák királyainak felszen­telése hasonlított a fáraók koronázásához. Né­hány indián törzs a körülmetélést ugyanoly szertartások szerint végezte, mint az egyipto­miak. Az egyiptomiak hite szerint az Égboltot négy kanoposz tartja, Hor fiai, a világ négy sarkán: az emberfejű Emszet, a majomfejű Hapi, a kar­valyfejű Duatmuft a sakálfejű Kebehzennuf. A mayák úgy hitték, hogy bacabok: Can, Muluc, Ix és Cauac nevű szellemek tartják a négy sarkpontot, s mindegyik más színű: a keleti ba- cab vörös, az északi fehér, a déli sárga, a nyu­gati fekete. A holtak belső részelt urnákba he­lyezték, mindegyikre egy bacabot fes­tettek a maga színében s az urnákat a koporsó négy sarkára állították. Az egyiptomi balzsamozók hasonló urnákba helyezték a halott zsigereit, de előbb különböző színűre festették: a tüdőt Észak vörös színére, a májat Dél fehér színére, a gyomrot Kelet sárga színére, a bele­ket Nyugat fekete színére. Amint látjuk, a két ritus közt csak a színek elosztásában van kü­lönbség. — A négy világtáj istenei az azték pantheon ban is szerepeltek, von Hagen tömör magyarázattal szolgál róluk: „Miután az azték Univerzumot inkább vallásos, mint földrajzi értelemben fogták fel, a négy világtájnak iste­nei voltak, s mindegyiknek jelképes színeket adtak: Kelet vörös volt (mint a vér), Dél kék és rossz, Nyugat fehér, jó előjelű, Észak fekete, búskomor és Mictla-tecuhtli, a Halál Ura őrkö­dött felette.” A szín több volt színnél, szimbó­lum volt, s az aztékok számára nagyon is va­lóságos; ha a vöröset vér gyanánt használták, egyenlő értékű lett a vérrel: vér volt. De a szimbólumok minden régi népnél hasonló jelen­tőséggel bírtak. A mayáknál a négy Chac, mint esőisten, a négy világtájon szintén jelképes színeket viselt: ünnepein körmenet vonult fel a teocallira: „Élén a főpap haladt, vörös ruhá­ban, mint Kelet vörös esőistene, fejdíszébe il­lesztve Chac hosszú orrú lárváját, ezt zöld quetzal tollak .borították, jelezve a kihajtó ku­korica és falevelek zöldjét, amit az eső sarjasz- tott újonnan. Mögötte sorban következtek Észak, Nyugat és Dél Chacjai, hasonló fejdísz- szel, de a maguk fehér, fekete, sárga színébe öl­tözötten”. Más népeknél is megvolt a világtájak jelentőséges színe, így a kínaiaknál és a római­aknál, emezeknél a vörös és a fehér, utóbb be­olvadt a kékbe és a zöldbe. (De valószínűbb hogy a négy szín mind a rómaiaknál, mind más népeknél eredetileg a négy őselemet jelképezte.) A türk népeknél szintén csak két szín uralko­dott, Kelet fehér és Nyugat fekete színe, — ezt jelezte a fehér-hun és fekete-hun elnevezés. i .ui;.* (Folytatjuk), 1AAAAi Ebben a munkában nem lehet elfáradni... A Ki kicsodában a követ­kező adatokkal szerepelhetne: Született 1924-ben, 1948-ban a Budapesti Műszaki Egyete­men szerzett vegyészmérnöki oklevelet. Dr. Zemplén Géza és dr. Bognár Rezső professzo­rok irányítása mellett az egye­tem szerveskémiai intézetében dolgozott. 1956-ban került a Kőbányai Gyógyszerárugyár szintetikus kutatólaboratóriu­mába, ahol vezetésével kezd­ték meg a peptidkémiaj kísér­leteket. Irányításával több je­lentős eljárást dolgoztak ki, melyeknek eredményei nagy hatású gyógyszerek: Oxytocin, Liothyronin, Rigedal, Hexeti- din, Suprastin, Eunoktin. Se­duxen, ACTH—28-as, ACTH— 39-es. Tudományos eredmé­nyeiről csaknem 40 közle­ményben számolt be és 15 külföldi előadást tartott Húsz­nál több elfogadott szabadalom szerzője, illetve társszerzője. 1958: miniszteri dicséret. 1959: kiváló dolgozó, kiváló felta­láló arany fokozat. 1962: Ma­gyar Tudományos Akadémia évi jutalom II. fokozat. 1963: a kémiai tudományok kandi­dátusa. 1970; Állami díj L fokozat. I A FEHÉR POR i Az Állami díj I. fokozatával való kitüntetés tömör volt: „A mellékvesék működését serkentő emberi hormon (ACTH) első szintézisének megvalósításáért”. Szűkszavú az anyag kémiai jellemzése is: „A 39 tagból álló szinteti­kus humán ACTH fehér színű por, amely fiziológiás konyha­sóoldatban könnyen és mara­déktalanul oldódik”. Annál testesebb a laborató­riumi előirat: négyszáz oldal. Dr. Kisfaludy Lajosnak, — mert róla van szó, — tízévi munkája testesül meg benne. Pontosabban: a fehér színű porban, melynek egy gramm­jával ezer ember kezelhető, s amelyet dr. Bajusz Sándor­ral, a kémiai tudományok kandidátusával, a Gyógyszer- kutató Intézet tudományos fő­munkatársával, és dr. Medzih- radszky Kálmánnal, a kémiai tudományok doktorával, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem egvetemi tanárával együtt kísérletezett ki, s tár­sak az Állami díjban i& VALLOMÁS A MUNKÁRÓL I. „Amikor a Parlamentben a kitüntetés átadásakor Ilku Pál beszélt, számba vettem élete­met. Eszembe jutott versfara­gó apám. A latin közmondást így magyarította: „Bármit tesz, okosan tedd, s szemmel tartsad a végcélt”. És felidé- ződtek bennem nagy tanító- mesterem, néhai Zemplén professzor útmutatásai. Az anyag és a munka maximális szeretetére nevelt, s arra, hogy állandóan kutassuk az újat. Jól éreztem magam az egye­temi intézetben is, de a vég­cél igazán csak a Kőbányai Gyógyszerárugyárban bonta­kozott ki bennem. A beteg, elesett emberek segítése. Ezért, hogy a gyógyszeripart, a gyógyszerkutatást tartom az életben a legszebbnek, s ezért, hogy ebben a munkában nem lehet elfáradni. Még akkor sem, ha buktatók vannak. Volt elég. Dehát a kutató pá­lyája sosincs rögök nélkül. Ám az öröm mindig több. Az emberben csak ez marad meg. És a társak, a barátok, akik mindig segítenek. Jó eb­ben a gyárban dolgozni. To­vábbmegyek: jó gyári kutató­laboratóriumban dolgozni. Kö­zelebb van az élethez. Sokat lehet tanulni a mindennapok nemegyszer mechanikusnak tűnő munkájában és munká­jából is. Az alapkutatásoknál is gyakran lehet — elenged­hetetlenül kell! — modell- anyagért az iparhoz fordulni. Mi, iparban dolgozó kutatók nagy impulzust kaptunk to­vábbi munkánkhoz: a párt tudománypolitikai irányelveit. Frázisként tűnhet, de így igaz: erőt ad. Mint ahogy erőt ad a kollektíva is. Mert ma már nem lehet egyedül" kutatni, társak, az egyes területek spe­cialistái nélkül a természet- tudományokban.” NAPTÁR A FALON Irodájába lépve megakad a szemem a falon. Naptár, a Manchester United labdarú­góinak képeivel. Tudom, tud­ják róla. hogy valaha aktív futballista volt, néhány éve még a gyárban is beszállt egy-egy sörmeccsre. Dehát miért éppen a Manchester United? — Története van. Olaszor­szágban, Abanoban részt vet­tem a X. európai pepszid- szimpóziumon. A záróbankett után búsulva találtam az egyik asztalnál régi baráto­mat, Mr. Morleyt, az ICI te­kintélyes kutatóját. Tréfásan hozzáfordulok: „Csak nem azért szomorú, mert rosszul áll a bajnokságban a Manchester United?” Angolomnak felvil­lan a szeme: „önt is érdekli a labdarúgás, a Manchester United? Wonderfull, pompás”. Szorongatja a kezemet, leül­tet, hívja a pincért, igyunk valamit. Mondanom sem kell, a szimpóziumról nem sok szót váltottunk. Aztán egy napon csöngetett a lakásomon a pos­tás. Mr. Morley küldte ezt a naptárt. — És miért éppen a Man­chester United a kedvence? — Tisztelem és becsülöm a csapatot, hogy a szörnyű légi­katasztrófa után újra talpra tudott állni. Azóta is élénk érdeklődéssel figyelem ered­ményeit. De nem a kedven­cem. A kedvencem a Fradi. Már negyven éve. VALLOMÁS A MUNKÁRÓL IL „A közhit szerint a kutató­nak, a szellemi dolgozónak se éjjele, se nappala, mindene a munka. Magam is gyakran, egy-egy izgalmas, idegölő kí­sérletsorozatnál alig várom a reggelt, hogy bejöjjek, rohan­jak a laborba, mi lett az A Saturnus—5 óriásrakéta konstruktőreinek még mindig olyan hiányosságokkal kell meg­küzdeniük, melyek könnyen hibás start okai lehetnek. A legnagyobb nehézségeket eddig az egyes ra­kétafokozatok üzemanyagvezetö rendszereinek mechanikai rezgé­sei okozták. Ezek a rezgések a nem kívánatos rezonancia követ­keztében időnként veszedelmes méreteket ölthetnek. A Apollo—12 startjánál ez például azt eredmé­nyezte, hogy a második fokozat főhajtómüvének üzemanyag-ellá­tása idő előtt megszűnt. Az oxi­génvezetékekben un. kavitáció (űrképződés) keletkezett, a folyé­kony üzemanyag elpárolgott. A szivattyúk teljesítménye ezáltal annyira csökkent, hogy a hajtó­művek leálltak. Az Apollo—14 startjánál, melyet ez év január át-re terveznek ezeket a hiányosságokat egy ,.akkumulátor" beépítésével szán­dékoznak kiküszöbölni. Ezt a hé­liummal töltött akkumulátort úgy anyaggal. De, hogy éjjel-nap­pal, mindig’ és állandóan a munka, az túlzás. Nagy élve­zettel nézem a tévét, hallga­tom a rádió tudósportréit, ám mindig van ezekkel kapcso­latban hiányérzetem. Csak az alkotó portréját rajzolják, az embert nem lehet megismer­ni. Márpedig aki intenzíven dolgozik, annak kikapcsoló­dásra szüksége van. Valaha teniszeztem is, ma már csak úszásra jut idő. Szellemi fel­üdülés a bridzs. És a jó zene. A hangsúly a jón van. Lehet Bach, Beethoven, Beatles. Hazabeszélek, elragadónak ta­lálom a Kex-együttes megze­nésített József Attila-verseit. Miért beszélek haza? Ott ját­szik a fiam. Szépirodalomból nagy a restanciám. Most Pas- suthot olvasok, este, lefekvés után. Szeretem a társaságot, akik ismernek, tudják, hogy egy szellemes viccért, egy ízes történetért ..fizetni” is haj­landó vagyok. A munka mindenek felett. De nemcsak a munka. Az emberi kiteljesülés, önmagunk megvalósítása.” EPILÓGUS Dr. Kisfaludy Lajos az ACTH-ért Állami díjat kapott. Az ember azt hihetné, lefutott ügy, nem érdekli már. „Az ACTH-sztori részemre még nem ért véget. Majd csak akkor, ha az ACTH-ból nagy mennyiség szolgálja a betegek gyógyulását. Itthon és kül­földön is.” E vallomáshoz nem lehet és nem is kell semmit hozzá­tenni. A portré így teljes. BRUCKNER JÓZSEF kötötték össze az oxigénvezeték­kel, hogy a vezetékrendszerben keletkező nyomásingadozasokat ki­egyenlítse. Ezenkívül olyan rez­géseket kelt, melyek ritmusa el­tér a többi alkatrészétől és így a rezgés nem erősödik fel ve­szélyesen. Biztonsági intézkedéseket tett a NASA az Apollo—14 űrhajósainak védelmére is. A Holdon járó űr­hajós a test meleget elvezető hűtőrendszer kiesése esetén más­fél méter hosszú tömlőn keresz­tül társa üzemképes felszerelésé­hez csatlakozhat. Ez az intézke­dés lehetővé teszi, hogy 40 perc­ről 60—75 percre hosszabbodjék az az idő, ami az űrhajósok számá­ra az egyik hűtőrendszer meg­hibásodása esetén a holdkompra való visszatérésre rendelkezésre áll. Eddig a testmeleget, ha a hűtőrendszer — amelyet az aszt­ronauták a hátukan magukkal visznek — felmondta a szolgála­tot. úgy kellett elvezetni, hogy a légzést biztosító oxigéntartalék érzékenyen csökkent. Fehérje a futószalagon Jerevánban, az örmény Tu­dományos Akadémia Mikro­biológiai Intézetében értékes kristályos anyagot — lizint — állítottak elő, A lizin azon ritka, nem szintetizálható aminósavak közé tartozik, amelyek nélkül a szervezet­ben nem képződhet teljes ér­tékű fehérje. A pótolhatatlan aminósavak előállítására kidolgozott mód­szer a mikroorganizmusok változatos anyagátalakító ké­pességén alapszik. Az élelmi- szeripari melléktermékekből készített táptalajt meghatáro­zott mikroszervezeteket tartal­mazó törzsoldattal oltják be. Ideális életkörülmények kö­zött a mikrobák 60—70 óra elteltével már termelnek li­zint. Szakemberek számításai szerint a táptalaj egy literé­ben levő több milliárd lát­hatatlan „munkás” mintegy 30 grammot választ ki ebből az értékes fehérjeanyagból. A Mikrobiológiai Intézet la­boratóriumában előállított tiszta, kristályos lizint az ál­lattenyésztésben hasznosítják, mivel már számos kísérlet igazolta a fehérjepreparátum hatásosságát. így például egy tonna növényi takarmányhoz adagolt egy kilogramm lizin 15—20 százalékkal növelte a növendékállatok testsúlyát, és ugyanennyivel csökkentette a felhasznált takarmány meny- nyiségét, és széles körben al­kalmazható az élelmiszeripar­ban és a gyógyászatban is. Elkészítve a lizin ipari elő­állítására vonatkozó javasla­tot, az örmény biológusok még tovább is mentek egy lépés­sel — kimutatták, hogy a mikrobiológiai szintézis során keletkező biológiai masszát kéthónapos csirkék takarmá­nyába keverve, mintegy 20 -zúzalékos súlygyarapodás ér­hető el. Napjainkban már épül Ör­ményországban a szovjet 'vi­szonylatban is első, kristályos lizint előállító üzem. Népújság 4 1971. január 21. Az Apollo—14 tökéletesítése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom