Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-17 / 14. szám

Megcsnfohák-e a fér fi nemet ? Le keil küzdeni a gondolkodás* ban meglévő, az egyenjogúság érvényesülését sok területen még gátló, maradi nézeteket, való* mint a gyakorlatban fellelhető ellentmondásokat, és káros je» fenségeket. (Az MSZMP KB. ha­tározatából.) f — Erélyesen tiltakozott az előléptetés ellen. Ma is úgy látja? — Azt tartom., hogy egy nőt könnyebb átejtem, mint egy férfi vezetőt. Nekem is van problémám a beosztottai mmal. Attól féltem, hogy nő létére nem bír majd velük... De nem ért az üzemszervezéshez sem. — Közel három hónap tele el az elvtársnő kifogásolt elő­léptetése óta. Mondja meg őszintén, változott-e azóta a véleménye? .Haragosan villan a szeme. — Csak azt asm tudom, ki hívta ide ki az újságírót? Mi­nek ekkora felhajtást csinál­ni. (A vízbe dobott kicsiny kő nem vet nagy gyűrűket.) Én nem is emlékszem, hogy mit mondtam akkor az .elnöknek. — Ilyen és ehhez hasonló vá­laszokat ad. — Amit akkor mondott, sajnos, félreérthetetlen. Sem eltúlozni, sem Uagateliíálni nem kell, egyértelmű. Nagy kő volt az, nem kicsi, és politikai vetülete van. Olyannyira, hogy hullámai a megyeszékhelyre is eljutottak. — Képezze magát, es ak­kor nem lesz kifogásom,; hogy velem — a negyven esztende­je szalonunkat végző mester rel — vegyék egy kalap alá Mintha mégis a fértihjósá­gon esett volna csorba... .4% előzményekről A szúrós tekintetű férfi szin­te kopogás nélkül robbant be az elnöki irodába. Indulattól eltelve lépett közelebb az asz­talhoz. — Ez a férfinem megcsúfo­lása, hogy nőt neveznek ki szalagvezetőnek — mondta magából kikelve. Tisztségéhez méltóképpen megőrizte nyugalmát a másik fél. , | — Ejnye... Tudod, hogy megüresedett a szalagvezetői beosztás, azt is tudod, hogy sok a tehetséges női dolgo­zónk. Ismered a hármas kö­vetelményeket. Ki mást aján­lasz erre a posztra? — vála­szolt kérdéssel az elnök. A „beszélgetés” kezdemé­nyezője kissé lehűlt, megle­pődött. Gondolkodóba esett — Megint ideges vagy. Most nyugodtan, megfontoltan fe­lelj, szedd össze az indokai­dat. Mi a kifogásod? — foly­tatódott kissé más mederben az eszmecsere. Az ominózus vitát követően, a tervek és előírások szerint a vezetőség elé került a sza­lagvezető kinevezése. Az 520 dolgozót — közöttük több mint 300 nőt — foglalkoztató ktsz 9 tagú szakmai vezetőségében bizalmat szavaztak a 11 éve náluk dolgozó munkásnő sza­lagvezetői megbízatásához. Rövidesen negyedéve lesz an­nak, hogy ötvennégy ember munkáját irányítja a szövet­kezetben az az asszony, akit 1970. október 24-én a szövet­kezeti demokrácia betartásá­val alkalmasnak találtak az előléptetésre. Xern csalódtunk... A káderpolitikát, a szövet­kezet helyzetét és embereit jól ismerő személyzeti elő­adótól érdeklődtünk, akinek széles a látóköre, tagja a nagyközség pártbizottságának iS. — Mi a helyzet az alkal­massággal ? — Teljes mértékben bevált, igazolta elképzeléseinket az új szalagvezető; Bíztunk ben­ne, hiszen régi szövetkezeti tag, és már korábban meg­ismert minden munkafázist. Nem csalódtunk. Rátermett, igazságszerető, erélyes és em­berséges asszony, jó vezető, az üzemszervezést pedig meg le­het tanulni. Szövetkezetünk­ben segítjük a nők fejlődését.. Rajta kívül másik kettő is gazdasági funkcióba került, kilenctagú vezetőségünkben pedig négyen képviselik a több mint 320 . nődolgozót. Kü­lönben azt. tervezzük, hogy a régi szövetkezeti tagok szá­mára lehetővé tesszük a vizs­gázást, ez sok nőt érint, ugyanis a törvény a három évnél hosszabb ideje itt dol­gozók szakvizsgáztatására mó­dot ad. — Tájékoztat a sze­mélyzeti előadó az eddig el­hanyagolt utánpótlás fejlesz­téséről. — Lehet, hogy szónoki jel­legű a kérdésem, mégis fel­teszem: Megcsúfolták-e ennek az asszonynak a kinevezésével a férfinemet?-r- Ugyan, dehogy, szó sem lehet erről, teljes mértötben bebizonyította alkalmasságát. Hozza a tervet, érti a dolgát, szót ért a beosztottaival. Sen­ki nem vitatja alkalmasságát az illetékesek közül. Alti ak­kor tiltakozott, szintén szalag- vezető, kb. fél év óta van ezen a poszton, váltótársak. Rendkívül ideges alkatú, indu­latában tette, talán nem is tudta, hogy mit mond az el­nök elvtársnak. Tanulságként többen ajánlottuk neki: min­dig gondolkozzon, mielőtt szól. — Valószínűleg tudják, hogy egy megyei értekezleten a KISZÖV elnöke az elmarasz­talással együtt erélyesen visz- szautasította az elhangzotta­kat, mint politikailag ]táros, konzervatív felfogást Volt-e visszhangja it-t az üzembén az emlékezetes afférnak? —- Volt, de meglehetősen szült kört. Utána még a párt- taggyűlésen is tárgyaltunk ro­te. Hogyan vélekedik a párttithár ? — Tudom, hogy továbbju­tott a dolog, híre ment a já­ráshoz és a megyéhez is a történteknek. Amit a másik ssalagvezető mondott, nem­csak nem felél meg az igaz­ságnak, hanem felfogásunk szerint ellentétes a párthatá­rozat szellemével. Joggal vár­ják el tőlünk maguk a nők is a cselekvést a határozat nyo­mán, de sokat és komolyan tesznek is érte. — A titkár elvtárs szerint miből fakadhatott e párját ritkító, meghökkentő kijelen­tés? — Abból, hogy nem gondol­kodott, beidegesedett, felcuk­kolta magát Később aztán a vezetőségi ülésen, beismerte, hogy rosszul beszélt háborús keletű idegességével magya­rázta. Szerintem sem igaz, hogy megcsúfolták volna a férfinemet mert jól járt a szövetkezet a nők előlépteté­sével. Tapasztaltuk, nálunk lehet építeni a nők munká­jára, és még többen is vannak köztäfe vezetésre alkalmasak. Segítsük*, hogy fejlődhessenek, ez a vita még arra is ráirá­nyította a figyelmet. — Ezek szerint tehát nem téritett el a vita a helyes fel­fogástól. Jó hogy kiderült, így tisztázódhattak a tenniva­lók. Valóban így van. Mi a saját berkeinkben elrendeztük az affért, helvre tettük a hibás felfogást. Ügy érzem, megfe­lelően zártuk le az egész vi­tát.. előreléptünk vele. önmagától, automaükusau nem vadósul meg egyetlen, így a nőkről hozott párthatározat, sem. Viták közepette, harcban háríthatók el a megvalósítás akadályai. SOMI BENJAMINNÉ n magam rengeteget szenvedtem a zene- tanulás miatt. Apámtól jó néhányszor kap­tám a vonóval, mert megvolt á kijátszott hegedűm, a kottatartó, a kották, meg nehezen bár, de pénz-is a taníttatásra. Mégis az istennek sem akartam gyakorolni. Aztán mikor egy kará­csonykor iszonyú hamisan eljátszottam a menny­ből az angyalt, letettek további zenei művelte- tésemről. Kiváncsi voltam, hogy munkás- és parasztgye­rekek milyen arányban vesznek részt a zenei oktatásban. Kedvvel teszik-e, vagy kényszerből, szülői akaratra? A zeneiskola igazgatóhelyette­sével beszéltem meg' egy találkozót, s bár szár mazási statisztikát a minisztérium nem kér — minek is tenné —, hozzávetőlegesen összeírtam: Tolna megyében az 1251 növendékből 375 mun­kás, 188 paraszt, a többi alkalmazott és értelmi­ségi származású. Milyen is a megye zenei oktatása? A gyere­keket 41 kinevezett és óraadó tanár tanítja. Óra adókra szükség van, hiszen a három csellista hoz mégsem lehet külön státuszt alkalmazni. Két járási fiók van, önálló igazgatóval és gazdasági vezetővel. A járásoknak körzete van. A gyere kék béjárnak, vagy esetenként, a tanárok men­nek vidékre. Az énektanár kedden buszozik a városba, péntekig tanít, és ez alatt az idő alatt saját tantermében alszik. A vidéki növendékek vonattal jönnek, vágj' az apuka hordja őket ko csival. Mint minden iskolának, a szekszárdi Liszt Fe­renc zeneiskolának is megvannak a büszkeségei: zenei pályán tanultak, vagy tanulnak, megállják a helyüket, tanítanak, vagy zenekarban játsza­nak. — Milyen szakon tanulhatnak a növendékek ? — Zongora, ének, hegedű, cselló, gitár, fafú­vók. rézfúvók. (Trombita, vadászkürt, harsona. tuba.) — Tuba. Miféle hangszer ez a tuba? — Helikonnak is mondják. Nvakba akasztható, nagy réz hangszer. — Ének ? — Huszonketten-huszonhúrman járnak; 16 éves kortól, akik nem mutálnak. Most kezd jól Kingáin* Az égjük tanítványunk a KISZ Központi Népi Együttesben énekel. A másik növendékünk elvé­gezte az énektanárképzőt, de nem tanít, férj­hez ment. Pedig igen kellemes hangja voll. *--------------­A z igazgatóhelyettes szobája raktár, tanterem jroda. Agyonzsúfolt, magas, sötét, az asztalán ltol tamásolat, egymásnak fekszenek a hangje­gyek, szárukkal felfele, és lefele. Hangversenyre készülnek. — A gyerekek örömmel járnak, akiket esetleg kényszerttenek, úgyis abbahagyják. Nein lehet ezt másképp csinálni. A zenepedagógusok figyelemmel kísérik az iskolai tanulmányi eredményt. Általában felfelé ívelő. A hangszeres iáték növeli a memória­Hangközök készségét, plane azoknál, akik zenekarban ját szartak. A szólamnak pontosan keil belépni, a kottától nem lehet eltérni, a gyerek fegyelemre szokik. — Tudnak-e valamilyen segítségei adni a te­hetséges. hangszerhez hozzá nem jutó gyerekek nek? — Zongorában nem. Az új iskolában gyekor - lóterem lesz, 1 cet tő is. Fúvós hangszerünk'van. Kevesen is áldoznának rá, hiszen egy valamire való fuvola nyolcezer forintba is belekerül. — Mennyit kérés egy zenetanár? — A kezdő keveset; 1300-zal kezd, de túlóráz­hat Aztán szamárlétra van és korpótlék. A tan­díj, így mondják a zenepedagógusok; eszmei díj. Az átlag tandíj harminc forint, akinek ket­tese van ötvenet fizet. Ha lenne De ilyen gye­rek nincs is. Bemennék egy szolfézsórára., Ezen az órán tanulják a gyerekek a zene elméleti észét, itt képezik a hallásukat. Ismerkednek a kottával, á több szólamú énekléssel. A gyerekek harmadéve­sek. Iskolában az ötödiket-hatodikat járják, ahogy a tanárnő olvassa a névsort, mondják a szülők foglalkozását. Álmos meleg van a leve­gőtlen tanteremben. Kettes padokban négyen is ülnek, van akinek a-pad szélén jut hely. A tanárnő megadja a hangot é3 még mindig ugyanazon a hangon mondja: raajts. Fiumei kikötőben ÁU egy hadi haajo Közepébe, négysarkába Nemaetiszio záászló. A mellettem ülő copies összevissza botorkij. r .hangok között, ujjával veri a ritmust, aztán móv csak a száját tátogatja: szo-szo-szo-szo-íá-mi-re. Kinéztem, hogy Isiidnél fogpk beszélni, öki­figyeltem végig, egész órán. A gépszerelő, a gép kocsivezető, a darálós, a segédmunkás gyerekéi. ■ Polifónikus etud, kisszekund, oktáv, dallamsor. prím, mixolid. A ceruzára görcsösen tapad K; relyk- és a mutatóujj. Ügy vésik bele a füzeibe a hangjegyeket. —■ Játszanak-e a szüléitek hangszeren? Apa játszik zongorán. — Hát. énekelni szoktak-e? — Néha anyukám estefelé, régi népdalokat. nótáim t. — Ml a különbség a népdal és a nóta között9 — A népdal a nép ajkán keletkezett, szájról szájra terjedt. A nótát meg egy ember írta. — Kodály Zoltán Is oépdalgyűitő volt. Ö írta az „Este a székelyeiméi ’-t. — Hol hallotok zenét az iskolán kívül ? — Hangversenybérletiink van. Jó járni kon vertekre. Mi is szeretnénk szép zenét, szépen játszani, meg persze a rádióban, televízióban — Mit éreztek, ha hallotok egy szép darabol ? Megjelenik előttetek egy táj. egy kép? — A zene megmutatja, hogy miről van szó. Hogy mit lehet látni. Érzékelteti a zenekar. — Ha eszembe jut egy dallam, megpróbálom lejátszani. — Különböző gondolatok ébrednek bennem Á gépek zaját is szokta utánoz.ni a muzsik Ilyenkor a gyárakra gondolok. Mixolíd. élesritmus, kereszt, bé, poJffŐnilm.- pfüd. A harmadikosok Bacbot játszanak. 0. Varga Márta A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom