Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-01 / 1. szám

\ o7 millió forint sportcélra az ötéves tervben Beszélgetés Lépő Lászlóval, a megyei TS elnökével Első ízben készült sportfejlesztésünkre ötéves komplex terv. Leg-, először azt kérdeztük Lépő Lászlótól, a megyei TS elnökétől, mi késztette a magyar sportvezetést ilyen jellegű tervezésre. ! — Eddig is voltak tervek, csak nem ilyen átfogó jellegűek. Az elmúlt időszakban elkülönültek egymástól, volt ami kettő, volt • ami három, volt ami négy évre szólt. Az MTS. Országos Tanácsa határo­zat alapján átfogóan valamennyi megyében és Budapesten, illetve . országosan az ötéves népgazdasági tervvel párhuzamosan készült . öt­éves kompiéi tervünk. — Értesülésünk szerint nagy munka előzte meg a ter­vezést, míg az elgondolásokból, különböző programok összehangolásából egységes terv lett. — Közel fél éves munkába tellett, míg megyénk ötéves fejlesztési tervét elkészítettük. Ahhoz, hogy tiszta képet kapjunk ,és tervezésünk reális legyen, rögzíteni kellett a jelenlegi helyzetet, ami pillanatnyilag megyénkben, van, beleértve a személyi, tárgyi és gazdasági feltétele­ket. Ennek során nagy segítséget kaptunk társszerveinktől, a ■ KISZ- től, a szakszervezettől és az, MHSZ-től. Tárgyaltunk a sportkörökkel, a különböző bázisszerveikkel, egyeztettük tervünket a sportkörök ve­zetőivel; velük egyetértésben készítettük el átfogó munkánkat. Nagy segítséget kaptunk a megyei tanácstól és az említett. KIsJZ, szakszer- ' vezet és MHSZ-en kívül a különböző szakszövetségek vezetőitől és ^zt követően került sor a végleges formába öntésre, melyet a járási és a megyei apparátus végzett el. - ^ ‘ — Ai előzetes felmérések során mit vizsgáltak? Elemeztük a megye területi, társadalmi és gazdasági fejlődését, az iskolai testnevelés és sport helyzetét, a . törgegtes tó Ízest Aes: tömeg­sportot, a versenysport helyzetét, a kádereliáto^agot.: a kádeíképzést, felmértük a sportlétesítmények, sporteszközökkel való ellátottságun­kat, de nem utolsó. sorban a megye sportmozgalmának pénzügyi tel­tételeit. Ezt_ követően meg kellett vizsgálni a várható területi, társa­dalmi, gazdasági fejlődést, össze kellett állítani az iskolai testnevelést, a. törjiegtestedzés és tömegsport fejlesztésének tervét, feladatait, célja­it, a versenysportok fejlesztésére a célkitűzéseket* . ennek- megvalósítását szolgáló feladatokat, a kádereilátóttr-ág^ fejTéS^téSét. és, végül a sportlétesítmények fejlesztését és mindennek végrehajtásához szükséges pénzügyi alapot. — Szeretnénk hallani részleteiben néhány jellemző adatot az ötéves tervből. > —t Mint már említettem, a megye várható területi* társadalmi és gazdasági fejlődésének figyelembevételével készítettük el tervünket. Az iskolai testnevelésnél el kell érnünk, hogy tovább javuljon a sze­mélyi és tárgyi feltétel. Korszerűbbé kell tenni a testnevelést,, foko­zatosan-fel .kell számolni a testneveléssel kapcsolatos' helytelen szem­léletet. Kiemelten kell kezelni a szekszárdi Il-es számú (1972-től , test- nevelési tagozatos) általános iskola ellátottságát. A tárgyi feltételek között elsősorban kell említeni, hogy • a tornatermek számát 13-maL kell emelni. Ezt követően a művelődési osztállyal karöltve .1972 -köze­péig meg kell vizsgálni, hogy a kultúrotthonok rendeltetésszerű hasz­nálatát nem gátolva, milyen mértékben lehet azokat iskolai testneve-,, lési és sportcélokra felhasználni. A tervekben szerepelt természetesen a szabadtéri létesítmények korszerűsítése, a felszerelések pótlása, át­csoportosítása, az erre fordítandó összegek növelése. — Az iskolai sporttevékenység színvonalának emelése érdekében különböző foglalkoztatási formákat kell kialakítani, az úttörőszakkö­rök heti óraszámát emelni, kísérleti jellegei egész évfes sbörtfiápk^zit. kell szervezni néhány kisebb településen és ha ez beválik, akkor ezt a rendszert szélesíteni kell. Természetesen folyamatosan gondoskodni kell a testnevelő tanári továbbképzésen belül a módszertani útmuta­tók kiadásával, a kor színvonalán álló felkészüléshez szükséges leg­újabb ismeretek átadására. — A tömegtestedzés és tömegsport fejlesztésének ter­véről szeretnénk hallani. — A tömegtestedzés elterjesztésében gondoskodni kell, hogy a meglévő és a kiképzendő szakemberek az eddiginél nagyobb számban' vállaljanak munkát ezen a téren. Természetesen növelni keli a fel­használható létesítmények számát is. Lehetővé kell tenni . — ésszerű beosztással —, hogy a meglévő létesítmények nagyobb mértékben szolgálják a tömegedzési feladatokat. Az eddigi foglalkoztatási formá­kat jobban az igényekhez kell alakítani. Növelni kell átszervezett ke- f retek között túrázók számát. Szakmai tanácsokkal kell segíteni a mun­kahelyi testi*evelési feladatok ellátásában a Szakszervizetek. Megyei Tanácsát. Nagyobb településeken meg kell oldani a felnőttek tested­zésének elterjesztését és gondoskodni kell az önköltséges úszásoktatás megoldásáról. — Mit tartalmaz a terv a versenysport fejlesztése ér­dekében? , — Alapvető célkitűzésünk; — mint a sportmozgalom egyik jelen­tős és legkedveltebb része —, a versenysport segítse elő az ifjúság szocialista szellemű nevelését. Ezen belül természetesen járuljon hoz­zá a szabad idő kultúrált eltöltéséhez, segítse elő a tömegek szórako­zását, mozdítsa elő a. tehetséges sportolók egészséges leifelé áramlá- • sát, ugyanakkor tegye lehetővé a kiemelkedő adottságú ■ versenyzők ..jelentős részének megyénkben maradását, illetve visszatérését. A fen­ti célkitűzések elérése érdekében nagy százalékkal emeljük túlnyomó­részt az olyan egyesületek számát, melyek az általános iskolákra épülve, az olimpia egyéni sportágakra készíti fel a fiatalokat. Kiemelt sportkörként kezeljük a Szekszárdi Dózsánál az atlétikát és az ököl- ■ vívást, ugyanakkor kiemelt szinten kezelünk a megyében tiz egyesü­letet, akik az utánpótlás-neveléssel foglalkoznak. El kell érnünk, hogy a minősített sportolók száma globálisan az olimpiai egyéni sport­ágakban közel 450 százalékkal, az olimpiai csapatsportot elsősorban' mennyiségileg befolyásoló sportágakban- 150 . százalékkai, , a sikeres olimpiai szereplést kevésbé befolyásoló sportágakban 50 'százalékkal- növekedjen az említett .szám, — Milyen elgondolások vannak az utónpátlásnevelés terén? — Az MTS Országos Tanácsa határozata alapján ki kell alakítani Szekszárdon az utánpótlás-nevelési központot. Az olimpiai egyéni sportágak versenyének lebonyolításában növelni kell a közvetett álla­mi támogatással folyó tehetségkutatást. Emeljük az olimpiai egyéni sportágakban a 10—16 éveseket foglalkoztató * szakosztályok számát. Nagyobb arányban táboroztatjuk nyári táborainkban az egyéni sport­ágak 14—15 éves korú versenyzőit. A versenysport fejlesztése érdeké­ben más feladatok is várnak ránk. Emelni .kell ;ak edzés és a verseny­zés ~ t.vonalát. Ehhez tartózik az' edzők számának emelése és szakmai tudásának bővítése. Gondoskodni kell a felkészülés feltételeinek és ösztönzésének megoldásáról. — Szeretnénk néhány sportáganként! részletezést hal­lani. — Atlétikában járásonként legalább két erős szakosztályt kell lét­rehozni, illetve megerősíteni, ebből az egyik a járási székhelyen le­gyen. 1971-től Szekszárdon sportiskolát. kell üzemeltetni. A kiváló adottságú versenyzők felkészítését a megyei válogatott keretien ke­resztül fokozott kfjzpónti szakmai irányítás mellett kell .megoldani. Birkózásban a már meglévő egy szakosztályban kell- megerősíteni a szakmai munkát, főként helyi erőkből. Cselgáncsnál a meglévő egy szakosztályt kell. — szintén helyi erőkből — versenyképessé tenni. A kajak-kenu sportágban el kell érnünk, hogy a me"y,én belüli ver­senyzés meginduljon. Kerékpársportágban az egyetlen működő szak­osztály eredményesebb szereplését kell igényelni. Labdarúgásban a szakosztályok számát növelni kell. Ebben a sportágban az állami tá­mogatást csak a megyei össztámogatás három százalékáig és csak a 10—15 évesek felkészülése érdekében, a megyei viszonylatban szak­osztályok számára lehet biztosítani. 1972-től a járási-városi bajnoksá­gokkal párhuzamosan ifjúsági csapatok indulása is kötelező. Ökölví­vásban a tervidőszak végére a szakosztályok számát állami támoga­tással hétre kell emelni. 1971-től megyei serdülő és ifjúsági csapat- bajnokságot kell rendezni állami támogatással. Sportlövészetben emel­ni kell a szakosztályok számát, súlyemelésben a .tervidőszak végére négyszeresre kell emelni a szakosztályok számát — állatni' támogatás­sal. 1372-től közvetett támogatással finanszírozott megyei versenyeket kell létrehozni. Tornában a tervidőszak végére emelni' kell az állami támogatás ■ segítségével az olyan szakosztályok számát, ahol a sporto­lók ^.megfelelő életkorban kezdik a felkészítést. Úszásban négyszere­sére -keli emelni a szakosztályok számát, alapfokról indulva kell- ki­alakítani a megyei bajnoki és versenyrendszert. Vívást szorgalmazni kell az íegyetien meglévő, szakosztály működtetését. Asztaliteniszben úgy; Kell növelni a szakosztályok számát, hogy minden járási szék­helyen legalább egy működjön. Meg kell szilárdítani a megyei női csapatbajnokságot. Kézilabda: a megyei bajnoki rendszerben serdülő és felnőtt korcsoporthoz tartozó csapatoknak párhuzamosan kell in­dulni.: Körülbelül 30 százalékos állami támogatás mellett. Kosárlabdá­ban a szakosztályok növelése mellett 197i:-től a sportiskolában üzemel­tetni, kell egy leánycsapatot, az NB III. mellett fenn kell tartani a megyei, serdülő bajnokságot. Elő kell segíteni a Szekszárdi «r&sas női szakosztályában lévő fiatalabb sportolók magasabb színvonalú fel­készülését. Röplabdában a jelenlegi szintet kell tartani, kétcsoportos .megye­bajnokságot kell szervezni. Sakkban a sportolók számát kell növelni, míg. tekében helyi erőből kell a szakosztályok számát emelni, de úgy hogy oda ifjúsági kontók', is vonjanak; bfe. Törekedni kell járási szinten-a kisgolyós -versenvezér megkedveltetésére. • Melyek a célkitűzések, tervek-a létesítmények fej­lesztésében? — Feltétlen szükséges a sportlétesítmények számának és minősé­gének emelése. Az igények Ismertek, azonban mind a tanács, mind a vállalati, nem utolsó sorban sportlétesítmények anyagi lehetőségei meg­határozzák a fejlesztés mértékét és azok helyeit is. Elsődlegesen a megye két városában van lehetőség fejlesztésre, majd ezeket követő­en a járási székhelyeken és nagyközségekben. Ez a körülmény azon­ban nem jelent hátrányt, ugyanis e területeken jelentősebbek a sport- mozgalom célkitűzései is. Az iskolafenntartó hatóságokkal egyetértés­ben az alábbi helyeken szervezünk tornaterem-építést. Szekszárd (2), Dombóvár (2), Szedres (1), Decs (1), Tengelic (1), Dunaföldvár (1), Regöly (1), ezen kívül még négy építését vettük tervbe később kije­lölésre kerülő helyen. A középiskolák közül a szekszárdi egészség- ügyi középiskola kap tornatermet. A tornatermi fejlesztési program költségei közel 13 és. fél milliót tesznek ki. Nagyobb településeinken fedett létesítményekre is szükség van. Erre a célra Szekszárdon ki­lenc. Dombóváron öt és Bonyhádon ötmillió forintot terveztünk. Szek­szárdon befejezés előtt áll egy fedett tornacsarnok építése, Dombó- várott elkészült a központi sporttelep tanulmányterve, mely tartal­mazza mind a fedett, mind a szabadtéri létesítményeket. Az egyéb fedett létesítmények közül néhányat megemlítek. Öltöző létesítését tervezzük Lengyelben, Győrén, Kakasdon, Felsőnánán, Dunaföldváron, Györkönyben. A Szekszárdi Építők Sportköre egy négysávos teke­pálya és egy asztalitenisz-terem építését tervezi, melyhez a Tolna me­gyei Állami Építőipari Vállalat az anyagi fedezetet is biztosítja. A vízisport fejlesztése érdekében a Dunaföldvári Szöv. SK egy csónak­ház építését tervezi. Szekszárdon a Vasas Sportkör új sportpályát épít. Ugyancsak Szekszárdon elsődlegesen tanácái erőforrásból, de MTS-támogatással is számolva, fedett uszoda építése szerepel tervünk­ben. Szabadtéri sportlétesítmények közül tervbe vettük az ifjúság hon­védelmi és sportnevelését célzó lőterek építését is. — Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy az ötéves fejlesztési terv megszabja a feladatokat. Ezek alapján várhatjuk megyénk sportjának további erősödését, fejlő­dését. — Igen. Bízunk abban, hogy tervünket minden vonatkozásban si­kerül megvalósítani és a most kezdődő ötéves tervünk befejezésekor már eredményeinkről számolhatunk be — a Tolna megyei Népújság hasábjain. Felhasználom az alkalmat, hogy valamennyi sportvezetőnek, sportolónak eredményekben gazdag új évet kívánjak, — fejezte be nyilatkozatát Lépő László» >'■•'writs';/'- ' • V* . NYAKAS ISTVÁN . . ,1, . .. . ,i U > II I i I i i Az MHSZ Szekszárdi Gyulai György Képűin Klubja 15 éves fennállását ünnepli. A tagság január 2-án tartja ünnepi közgyflle­Set'Az elért jó eredményekben Szerepe van a Repülőgépes Növény védő Állomás Ocséqyben székelő brÚfádjáaaih akik rendszeresen segítik, támogatják a klubot. Pilótái Quint János és Wittinger Kál­mán szintén társadalmi munkában repülnek, vontatják a klub vi­torlázó gépeit (balról). A jobb oldali képen Schlett László oktató indul » Magyar Nénköztársasá* Kun» versenyszájpóbaai, _ Fellebbezés elutasítva... A megyei labdarúgó-szövetség elnöksége tárgyalta a györei és a szedresi sportkör fellebbezését. A györeiek azért fellebbeztek, mert egy mérkőzésről távol maradtak, és a találkozó 2 pontját 0:0 gól­aránnyal az ellenfél kapta. A szed- resiek viszont a Fádd ellen fél­beszakadt ügyben fellebbezték meg az első fokú határozatot. Az elnökség mindkét fellebbezést el­utasította azzal, hogy fellebbezés­nek helye nincs. S A K K Kétévi önkéntes száműzetés után Robert Fischer, az9 egykori csoda- gyermek, ma már 27 éves nagy­mester, ragyogó teljesítményekkel tért vissza a nemzetközi sakkélet­be. 14' éves korában volt előszőj az USA bajnoka, ezt a címet nyolcszor, ahányszor csak indult, megvédte. 15 éves korában világ­bajnokjelölt és nemzetközi nagy­mester. A világbajnokságnak a Nemzetközi Sakk Szövetség által előírt egymásba kapcsolódó verse­nyein nem vett részt, holott ame­rikai javaslatra vezették be a vi— lágbajnokjelöltek párosmérkőzése­it a régebbi körmérkőzéses rend­szer helyett, Idei fellépéseit minden alkalom­mal teljes siker kísérte. A világ- válogatott—Szovj etunió. mérkőzé­sen 3:1 arányban győzött Pet- roszján exvilágbajnok ellen. Utá­na 2 pont előnnyel lett első a: második Zágrábi Békeversenyen:, majd még nagyobb fölényei, 3,5* pont előnnyel, győzött a Buenor Aires-ben rendezett tornán« Alábbi játszmájának befejezése után a lelkes közönség hosszan­tartó tapssal üdvözölte, bár ellen­fele a legjobb hazai versenyzők egyike volt. Szicíliai védelem B» Fischer O. Pan»« Buenos-Aires, 197&, 1. e4. c5, 2. HÍ3, e6, 3. d3, Hc€ A g3, g6 5. Fg2, Fg7 6. 0—0, Hge7 L Bel, d6 8. c3, 0—0 9. d4, cd: (Ez a csere világosra előnyös. Számí­tásba jött 9,—, Vc7) 10. cd:, d5? (Erre világos lezárja a centrumot és szabad kezet kap a király szár- nyi támadáshoz) 11. e5, Fd7 12. Hc3, Bc0 13. Ff4, Ha5 14. Be 1, b5 15. B3!, b4 16. He2, Fb5 17. Vd2.% HacS (Sötét vezérszárnyi ellen játé­ka zsákutcába jutott. Világos követ­kező lépésével kezdődik a szárny­támadás, amelyet Fischer nagy lendülettel és erélyesen vezet győ­zelemre) 18. g4!, a5, 19. Hg3, Vb6 20. h.4, Hb8 21. ' Fh6, Hd7 22. Vg5, Bel: 23. Bel:, Fh6: 24. Vh6:, Bc8 25. Bc8 :t* Hc8: 26. h5, Vd8 27. Hg5!, Hf8o 28. Fe4!! (Világos eredeti módon fokozza döntővé a támadás ere­jét. A futár természetesen nem üthető, mert 2J,—, de: 29. H3e4. után 30. Hf6f enen nincs védelem) 28. —, Ve7 29. Hh7!!:, Hh7-: 30. hg:. fg: 31. Fg6:, Hg5 (31. —, Vg7-re 32. Fh7:f, Vh7: 33. Ve6:t után világos kamatosból nyeri vissza az áldozott tisztet) 32. Hh5!, Hf3t S3. Kg2, Hh4f 34. Kg3, Hg6: 35, Hf6t». Kf7 36. Vh7f sötét feladta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom