Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-14 / 11. szám

fÖLNA MEGYEI _ VILÁG PRÖLÉtÁHj'Ai £GY£1>UL1ETEK1 tfc< ammw _____ N ÉPÚJSÁG 1 A MAGTAB SZOCIALISTA MUNKASPABT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPIaI XXL évfolyam. 11. szám % ABA: 9« FILLER Csütörtök. 1971. január 14. Négy tárca prognózisa az 1970, évi részesedésről A vállalatoknál megkezdő­dött a múlt évi eredmények összegezése, készülnek a mér­legbeszámolók, amelyek szá- íapt adnak a_munka eredmé­nyeiről, a jövedelmekről, s aem utolsó sorban az is eldől, hogy mennyi év végi részese­dést oszthatnak a dolgozók- »ak. Előreláthatólag március végén, április elején kezdődik meg a részesedés szétosztása, ezekről ma még csak előzetes és becsült adatok állnak ren­delkezésre. Az előrejelzések alapján négy ipari miniszté­riumban tájékoztatták a vár­ható év végi részesedésről aa MTI munkatársait. Kohó és Gépipari Minisztérium: A tárca vállalatai hatéko­nyabban, jövedelmezőbben .gazdálkodtak 1970-ben, mint a rktlrábbi években. A gépipar részesedési alapja mintegy 20, a kohászaté pedig a számítá­sok szerint 10 százalékkal ma­gasabb, mint 1969-ben. Ezt ném utolsó sorban azzal ér­ték el, hogy dolgozóikat anya­gilag is erőteljesebben ösztö­nözték a jobb munkára. 'A bérszínvonalat mintegy négy és íél százalékkal, a korábbi­nál nagyobb mértékben nö­velték, vágj’is a részesedési alap egy részét már év közben felhasználták. Ez helyeselhe­tő módszer, mert, jobb mun­kára, munkahelyük megtartá­sára ösztönzi a dolgozókat. Az évközbeni nagyobb mérvű béremelés természetesen az év végi részesedés némi csökke­nésével jár, így is azonban a tavalyit erősen megközelítő összeget osztanak ki. A gép­iparban körülbelül 10, a kohá­szatban mintegy 12 napi bér­nek megfelelő átlagos év végi részesedéssel lehet számolni. Ezen belül természetesen je­lentősek a szóródások, olyan vállalat azonban, ahol egyál­talán nem fizetnek év végi ré­szesedést, a gépiparban 4—5, a kohászatban pedig mindösz- sze 1—2 akad. az előző évben. Ezt a csök­kenést az egyéni jövedel­meknél részben pótolta a ta­valy végrehajtott, az előző évinél nagyobb mértékű bér- fejlesztés. Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium: A termelést — a tervnek megfelelően — 7 százalékkal növelték 1970-ben az ágazat vállalatai. Az építőipari ár­színvonal is a számított ke­retek között, átlagosan 2—3 százalékkal emelkedett, s ezen belül a szabad árformába tartozó munkák árszintje 4—5 százalékkal nőtt. A nyereség azonban nincs arányban a bevételek emelkedésével, mert az anyag- és fuvarköltségek növekedése „elvitte” a haszon egy részét, s így valamelyest csökkent az építőipari mun­ka rentabilitása. Az ágazat­ban képződő nyereség vég­eredményben túlhaladta az előző évit, a tervezett elő­irányzattól azonban elmaradt. A vállalatok a lehetőségek­kel bátran élve a nyereség- részesedés terhére már év közben növelték a dolgozók keresetét. A bérek évközbeni javítása miatt .. mintegy 10 százalékkal kevesebb lesz ugyan a felosztható év végi részesedés, a múlt évi ösz- szes személyi jövedelem nö­vekedése azonban túlhaladja a négy százalékot. (MTI) Elutazott a VDK Sietség nélkül Eár számadási hangulat,' Ilyen időtájt január közepén az újságolvasók már szinte várják a termelőszövetkezeti zárszámadásokról szóló beszá­molókat, tudósításokat. Ta­valy január 22-én Nagykő- nyiban volt az első évzárás, majd ezt követte 'a többi. Az Idén feltehetően csak a hónap végén kezdődnek a zárszá­madó közgyűlések, amelyek pontot tesznek az 1970. esz­tendőre, és egyúttal kialakít­ják, meghatározzák az üzem termelési, gazdálkodási irá­nyát az 1971. évre és a ne­gyedik ötéves tervre vonat­kozóan. A tavalyi, a tavaly előtti zárszámadásoktól tehát abban tér el elsősorban a mostani évzárás, hogy ez felkészülés a negyedik ötéves tervben meghatározott feladatokra. A felkészülésnek viszont felté­tele, hogy a szakvezetés jól ismerje mindazt, amit a ne­gyedik ötéves tervben a ma­gyar mezőgazdaságnak pro­dukálnia, teljesítenie kell, a különböző ágazatokban. Kizá­rólag ilyen módon határoz­hatják meg a helyi lehetősé­gek és adottságok figyelembe vételével, hogy az adottsá­gok maximális kihasználásá­val mire képes a majosi, vagy mire képes a várongi terme­lőszövetkezet. Az adottságok különbözőek, a lehetőségek eltérőek. S ezt az mutatja legjobban, hogy változatlanul nagy a szóródás a produk­tumokat, az eredményeket il­letően. A kedvezőtlen időjárás egy­formán sújtotta a termelő- szövetkezetek mindegyikét Mégis az a helyzet, hogy -Kajdacson például a közös gazdaság a csőd szélére ju­tott, Dunakömlőd viszont ha nagy nehézségek árán is, de tartja a színvonalat. Az ilyen példák sokaságát sorolhat-; nőnk. Könnyűipari Minisztérium: kormányküldöttsége Előzetes számítások szerint az 1969. .évi visszaesés után i970-ben csaknem 20 száza­lékkal nőtt a tárcához tartozó vállalatok átlagos nyeresége, s ezzel az 1968. évi jó eredmé­nyeket is túlhaladták. A siker fő forrása, hogy a termelést 5 százalékkal növelték, mégpe­dig olymódon, hogy időközben a munkáslétszám egy száza­lékkal csökkent, vagyis a ter­melékenység igen lényegesen javult. Év végi részesedésként át­lagosan 18—19 napi bérnek megfelelő összeget fizetnek ki, az átlagot azonban túlhaladja Az élelmiszeripari trösztök és vállalatok árbevételei elő­zetes adatok szerint mintegy 3 milliárd forinttal haladták lúl az 1 »89. évit. Elsősorban a hús-, a tej-, a baromfi-, vala­mint a gabonafeldolgozó ipar értékesített jóval több árut, rr.int az előző évben. Mind­össze három szakma — a konzerv-, a cukor- és a likőr- ipar — árbevétele maradt el. az előző évitől. Maga a nye­reség azonban összességében az előző évihez hasonló, vagy annál valamivel alacsonyabb Ct vállalatnál számítanak nyereségnövekedésre, másutt kísebb-nagyobb mértékben csökkent a nyereség, aminek a rövidáru-, a nyomda-, a kötszövő- és a ruhaipar. El­maradt viszont az átlagtól a pamut-, a len-, kenderipar, mert itt főként munkaerőhi­ány miatt — a termelés az előző évihe# képest csökkent 1970-ben egyébként a köny- nyűipari tárca egyetlen vál­lalata sem volt veszteséges, 4—5 vállalatnál azonban az átlagot jóval meghaladó bér- fejlesztés csaknem teljes egé­szében felemésztette a része­sedési alapot. így legfeljebb a tartalékalap felhasználásé­val fizethetnek év végi része­elsősorban a rossz időjárás, a természeti csapásokkal já­ró nyersanyag- és alapanyag- ellátási problémák az okai. Az árkiegészítések csökken­tésének, a vámok növekedé­sének hatását sem tudták még ellensúlyozni a vállala­tok az önköltség csökkentésé­vel, illetve a gazdaságosság javításával. A minisztérium véleménye szerint egyik fon­tos feladat, hogy ezeken a te­rületeken 1971-ben jobb ered­ményeket érjenek el. Az év végi nyereségrésze­sedés az élelmiszeriparban várhatóan átlagosan néhány nappal kevesebb lesz, mint. Szerda délelőtt elutazott a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormányküldöttsége, amely a magyar—vietnami gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság első ülésszaka és a két ország közötti segély- és hitel- nyújtási megállapodás aláírá­sa alkalmából tartózkodott hazánkban. A delegációt Le Thanh Nghi, a Vietnami Dol­gozók Pártja Politikai 'Bizott­ságának tagja, a VDK minisz­terelnök-helyettese vezette. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Fehér Lajos, az MSZMP (Képtávírónkon érkezett) Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, dr. Jávor Ervin, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese, Gye- nes András külügyminiszter­helyettes, Tordai Jenő külke­reskedelmi miniszterhelyettes, Kardos János vezérőrnagy. Ott volt Hoang Cuong, a VDK budapesti .nagykövete és Le Huu Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. A Varsóba tovább­utazó vietnami- küldöttség bú­csúztatásánál jelen volt Tade- usz Hanuszek, Lengyelország birdapesti nagykövete is. (MTI) A termelőszövetkezetekben a tagok körében ezek a na­pok, várakozásteljes napok. Ilyenkor vizsgáznak a veze­tők, de legyünk igazságosak, hasonlóképpen vizsgáznak a tagok is. Szó sincs tehát ar­ról, hogj^ ha az eredmények rosszak, akkor kizárólag a vezetőket kell hibáztatni, mint ahogy a sikerek elérése sem egyedül a vezetők érde­me. Hasznos és célszerű ez­zel a felfogással, ezzel a szemlélettel készülni a zár­számadó közgyűlésekre és ilyen alapállásból tartani a kisebb termelési egységek ér­tekezletét. A kis zárszámadá­sok megtartása hasznos és hagyományszerű. A közgyű­lést' megelőző hetekben a kö­zös gazdaságokban mindenütt újból szót váltanak a veze­tők a tagokkal. S az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a Tolna megyei termelőszövetkezetek többségében őszintén feltár­ják a tagok előtt a kialakult helyzetet, megértetik az em­berekkel a mindenki szeme előtt lezajlott kedvezőtlen esztendő eseményeit. Amelyik közös gazdaság saját hibáján kívül került nehéz helyzetbe, azt az állam is - segíti. Na­gyon lényegés, hogy kapko­dás, sietség nélkül gondosan, pontosan, a valóságnak meg­felelően „álljon össze a zár­számadás, minthogy a gon­dosság, a pontosság is hozzá­segíti a tsz-tagokat a helyzet reális értékeléséhez, a meg­fontolt döntéshozatalhoz, s ahhoz, hogy a nehézségeket együttes erővel megoldják. sedést? Mezőgazdasági és Klelmezésiigvi Mini«zlérium:

Next

/
Oldalképek
Tartalom