Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-01 / 1. szám
üosmetika Egészség A vitamin pótlása télen A szem kikészítése A szervezet számára lét- fontosságú vitaminszükségletet a különböző élelmiszerek fagyasztásával biztosíthatjuk. A téli-tavaszi táplálkozásban elsősorban az A- és C-vi- tamin rendszeres pótlásáról kell gondoskodni. Az A vitamint a szervezet annak elő- vitaminjából — az ún. karo- tinokból — tudja előállítani. Hazánk lakosságának A-vita- minszükségletét kb. 90 százalékban az elővitaminok — ka- rotinok — fedezik, melyek pl. a sárgarépában, paprikában, paradicsomban, zöld salátában, parajban és egyéb zöldségfélékben, valamint gyümölcsökben találhatók. Ezen túl' kész A-vitamin található az állati belsőségekben, húsfélékben, tejben', vajban, tojásban is. A karotin és az A vitamin hőhatásra kevéssé érzékeny, sütésre, főzésre általában nem bomlik el. Az A- vitamin hiánya csökkenti a .szervezet ellenállóképességét, bőr- és nyálkahártya elváltozásokat okoz, amelyeken keresztül a baktériumok köny- nyen behatolnak a szervezetbe. (Szembetegségek, nyálkahártyagyulladások származhatnak A-vitamánhiány esetében.) A téli hónapokban az állati eredetű élelmiszerek mellett fogyasszunk magas ka- rotintartalmú élelmiszereket: paradicsompürét, szárított pirospaprikát, konzerv lecsót, sárgarépát stb. Másik igen fontos vitaminunk — a C-vitamin. Télen C-vitamint tartalmazó, friss gyümölcs és zöldségféle kevés áll rendelkezésünkre. Egy felnőtt ember napi C-vitamin, azaz ascorbin sav-szükséglete 50 mg. Hogyan biztosíthatjuk ezt a szükségletet télen? Mint w Hétfő: gulyásleves csipetkével, túrós és ízes palacsinta. Kedd: csontleves májgombóccal, tejfeles tökfőzelék, vagdalt. Szerda: tejfeles burgonyaleves, kelkáposztafőzelék, sült sertésoldalas, befőtt. Csütörtök: rizsleves, zöld- babfőzelék, sertésnyelvpörkölt, alma. Péntek: halászlé metélttel, ponty rántva, bugonyával, savanyúság. Szombat: erőleves, töltött káposzta, piskótatekercs. Vasárnap: májgombócleves, paprikás csirke galuskával, Sacher-torta, Sacher-torta: 14 dkg vajat 10 dkg. cukorral habosra és simára keverünk, utána egyenként 6 tojássárgáját adunk , hozzá, de mindegyik után újra keverjük. 14 dkg étcsokoládét kissé meglangyosítunk és két kávéskanálnyi rummal együtt az- alábbi masszához keverjük. Ezután 14 dkg lisztet és a 6 tojásfehérjéből vert kemény habot adjuk hozzá. Tortaformában — amit zsírpapírral bélelünk ki — megsütjük és csokoládémázzal vonjuk be. Csokoládéöntet: 5 dkg cso- ‘ kóládét 5 dkg cukorral, fél pohár vízzel ■ és egy kávéskanál- t nyi citrommal addig főzünk, arhíg sűrűvé és ragadóssá lesz. Utána hozzáadunk még 5 dkg puha megmelegít.ett' csokoládét és a tűzről levéve addig keverjük, amíg a máz kihűl. A végén egy kávéskanál vajat is keverünk bele, ■ mert így fényesebb lesz. Utána bevonjuk vele a tortát és a hűtőszekrényben kifagyasztjuk. Subapárna —- suba8/ S/.oi * VCj2 III!!. It *. Kongré alapanyagon, háromféle színt választva, párnát, vágj fallszenyovét Is fc&zsthetünfi. a fl mintával. A subaszönyeg készítésének többféle móíl-iicre is; éri. Egyenletes, szép bolyhozatű szőnyeget, kapunk, 1st a fonalat, V- vonalzóra feltekerve, egyenletes darabokra vágj" k, s a fonalda -abkákat horgolótű segítségével az alapanyag szálai között áthúzva és átfogva, megcsomozzuk, illetve meghurkoljuk. (Horváth Piroska terve). könnyen beszerezhető és viszonylag olcsó forrást, talán először a burgonyát említhetjük. Vigyázzunk arra, hogy lehetőleg kuktafazékban főzzük, mert hosszú ideig tartó főzéssel sokat veszít — egyébként sem túl magas — C-vi- tamintartalmából. Ugyanez vonatkozik a többi főzelékfélékre is. Lehetőleg csak pároljunk. A burgonyát; zöldségféléket feldarabolva ne áztassuk, mert így könnyen kioldódik a vitamintartalmuk. Miután a savanyú -közeg- bizonyos fokig' konzerválja az élelmiszerek eredeti C-vita- mmtartalmát, fogyasszunk sok savanyított káposztát, savanyú paprikát és paradicsomot. A nyersen fogyasztható gyümölcsfélék C-vitaminja a tárolás során ugyancsak csökken. Ezért kell például még több almát, esetleg körtét fogyasztani, mint más évszakokban. Értékesek a mirelité gyümölcs- és zöldségfélék, amelyek a friss élelmiszer eredeti C-vitamintartaLmát csaknem teljes egészében megőrzik. A régebben gyakran ajánlott csipkebogyó szerepe ma már nem olyan nagy, de kitűnő C-vitám! n pótló a C-vitamin- nal dúsító“' csirkeszörp, gazdag C-viíaminforrás a citrom, s könnyen hozzáférhető déligyümölcs is. Jóval kevesebbet, de ad C-vitamint a narancs és a banán is. A'déligyümölcsökre vonatkozóan megjegyzendő, hogy C-vltamintartalmuk a felvágás után levegővel érintkezve gyorsan csökken, tehát lehetőleg azonnal fogyasszuk el a kicsavart citrom, vagy narancs levét. A rostos gyümölcslevek fogyasztása — ha kis mértékben is — hozzájárul a C->vitamin pótlásához. évtizedek óta divat. A kihúzott, vagy megformázott, esetleg utána* rajzolt szemöldök, a bodorított, festett, vagy felragasztott szem*» pilla közismert, nappalra is alkalmazott szépészeti mód. Újabban a szem kikészítésében legkedveltebb eljárás a szemhéj festése. Ehhez különböző segédeszközök szolgálnak. A szemhéjrúzs a szájrúzshoz hasonló tartóban kapható puha rudacska. Használata is szinte azonos a szájrúzséval; a szempillasor felett húznak véle vonalat, vagy eldörzsölt árnyékot. Ennél modernebb változat a folyékony szemhéjfesték, kis üvegcsében. Végül a legújabb és legalkalmasabb kellék; a gombfesték-készlet, mely 6—5 darabból áll, fehértől ezüst- szürkén át kékig, zöldig, aranybarnáig. Ezt szárazon rakják fel, a porított anyagú gombfestékből szedve a szükséges mennyiséget ecsetre. Éspedig: közvetlenül a felső szempillasor felett kezdve, fel, egészen a szemöldökig. Ez a réteg lesz /az alap: ezt a fehér festék» bői rakjuk fel, jól eldörzßölve, A szemöldök alatt ugyanis csak a fehér szín érvényesül. Az alapra azután a felső szempillasortól kiindulva visszük fel a színezőt, — nappalra világoskéket, vagy hársfazöldet, esetleg kissé rózsásat — finom átmenettel az aíap- színbe. Estére a merészebb, — aranybarna, ezüst szín is elfogadott, mivel esti világításban, színházban, koncerttereméen9 bálban ügyiQ halványabbnak, sápadtabbnak hat bőrszínünkr, Ne feledkezzünk meg arról, hogy a szépen kikészített ■— hang* súlyozott szem mellett arcbőrünk is üde és színes legyen, —* nem is elsősorban a festéktől, hanem a természet jóvoltából; tehát télen is mindennap fogyasszuk bőségesen a kapható vitaminokat, pata* dicsomlét, narancslét, stb0 kellemes és hasznos szünidő A 6—10 éves gyermekek időbeosztása még a felnőttek irányítására szőrül. Több éve figyelem, tanulmányozom, miért nem jön a gyérmekek egy része pihenten, felfrissültén az iskolába a várva-várt szünet után. Pedig a szünetnek az a rendeltetése, hogy utána fokozódjék a tanulók munkateljesítménye. A legfontosabb, hogy a szülők közösen beszéljék, tervezzék meg gyermekükkel a szünidei napirendet, életrendet. A felkelés, az étkezések és az esti lefekvés időpontja állandó legyen. Kapcsoljuk be őket a háztartási teendőkbe, mert az ilyen korú gyermekek örülnek, ha a felnőttek, a „nagyok” munkájában részt vehetnek. A bizalom megnyilvánulásának tartják ezt. A tej, kenyér és egyéb apróságok napi rendszeres vásárlásával- életszerűen ismerkednek környezetükkel. s közben a számolást, a pénzzel elszámolás felelősségét is gyakorolják. Az asztal terítéssel, edényt örülge- téssel ügyeskednek, egyben részesei" a családban érvényesülő munkamegosztásnak, köteles- ságvállalásnak. A szünet ide jén előforduló munkaszüneti napokon, ünnepeken rendsze rint vendégek is jönnek, ilyenkor hasznos, ha megszokott tevékenységüket már maguktól végzik. Helyes, ha az iskolában a szünetre kapott feladatot sem a szünet első, vagy utolsó napján halmozva, kapkodva oldják meg a gyermekek, hanem naponként írnak délelőttönként 1—2 mondatot. Az olvasást pedig a kedvelt mesékkel, történetekkel gyakoroltatjuk, örülnek, ha megbeszéljük velük, mi tetszett nekik abból. A 'szülők példája, érdeklődése nyomán hozzászoknak a gyermekek, hogy könyvek olvasásával tanulnak és szórakoznak is szabad idejükben. Ha az időjárás lehetővé teszi, ria®v élvezet a gyermekeknek a szánkázás, korcsolyázás, síelés. A túl sok szabadban tartózkodás azonban gyakran. okoz meghűlést, mely elronthatja a szünet örömét. A gyermekek ugyanis még nem számolnak tetteik következményével, s gyakran látni őket kabát, sapka nélkül szaladgálni. Évek óta tapasztalom, hogy a téli szünet után szaporodik a hiányzók száma, s lemaradnak a tanulásban. A szünetben szabadjára engedett gyermekek vad, szertelen csavarba r.em üdítő az egészségre, idegrendszerre. Az ilyen érmék nehezen zökken visz- sza szünet után az iskolai rendbe, az összeszedettséget, figyelmet kívánó feladatok végzésébe. Mikor pedig sétálni, kirándulni, utazni mennek a szülők gyermekeikkel, ne csupán a természet szépségében gyönyörködjenek, hanem örüljenek, ha az a környező fákról, madarakról kérdez, megfigyeléseit kiegészíteni kívánja; Adjanak az életkornak megfelelő, érthető magyarázatot tudakozódásaikra. Az eléje táruló jelenségek felkeltik a gyermek érdeklődését. Közvetlen életközelségben még szívesebben tanul, mint csupán a tankönyv lapjairól leckeszerű- en. A felnőttek szerint „rossz'’ gyermek leginkább unalmában tesz olyasmit, amit környezetének tagjai ésszerűtlennek, helytelennek tartanak. Ha megelőzzük ezt, vagyis megbeszéljük, kialakítjuk a szünidő programját, rend, nyugalom, biztonság veszi körül a gyermeket, magatartása ennek eredményeként vidám, kedves, fejlődése pedig kedvező. A tanév rendszeres iskolába járásának időszakai közé iktatott szünetek így válnak kellemessé, egyben hasznossá. GÉCZY ETELKA
