Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-06 / 286. szám
Szemelvények külföldi újságokból Sok olyan diplomás szakember dolgozik a kereskedelemben és a gazdaság más területein is, akik munkájukat minden odaadás nélkül végzik és szinte semmiben sem különböznek azoktól, akiknek alacsonyabb végzettségük van. Ez az egyik oka annak, hogy nem emelkednek a hivatali ranglétrán. A másik ok az, hogy nem követelik meg a szakemberektől kellő mértékben, hogy vegyék ki részüket a kereskedelem előtt álló problémák megoldásából, sem azt, hogy teljesen használják ki ismereteiket és képességeiket. Igaz, nem lehet minden felsőfokú képesítésű szakemberből miniszter, vagy magas rangú vezető, de egy jó szakember az üzletkötői, könyvelői, vagy vállalati közgazdászt beosztásban is megtalálja a helyét és hozzájárulhat a problémák megoldásához. Nem a betöltött pozíció határozza meg, hogy ki milyen ember, hanem a végzett munka. Egy jó szakembernek mindig arra kell törekednie — bármilyen beosztásban dolgozzon is —, hogy szélesítse, bővítse ismereteit, tudását. Jelenleg sok lehetőség van arra, hogy a szorgalmas, kezdeményező' és megfelelően felkészült szakemberek érvényesülhessenek. Nincs igazuk azoknak, akik arra hivatkoznak, hogy nekik semmit sem érdemes csinálniuk; mert úgyse érnek el semmit, mivel nincs „ismeretségük”. Sok példa bizonyítja, hogy a jő munka alapján magas beosztást is el lehet érni. Erre azt mondhatják, hogy „elcsépelt frázisok”, de mégis le kell írni, mert ez az igazság, mert egyesek ezeket a „frázisokat” elfelejtik. Minden kereskedelmi szakembernek megvan a lehetősége arra, hogy kivegye a részét a kereskedelem előtt álló feladatok megoldásából. Melyek is ezek a feladatok? A fogyasztók gyakran panaszkod- 9 nak a kiszolgálás lassúságára, egyes árucikkek hiányára. Emelni kellene a lakosság ellátásának kul- türáltsáigát is. A szakemberekre vár e feladatok megoldása,' a modern, minden igényt kielégítő gazdálkodási formák bevezetésének megszervezése. Az OSZSZSZK-ban 14 ezer diplomás szakember áll az üzletek élén. Az üzleteknek azonban csak mintegy,\ harmadrésze dolgozik önkiszolgáló rendszer szerint. Egyes vezetők zsebükben a .diplomával kénye-* lemstzeretetből ragaszkodnak a régi, elavult gazdálkodási módszerekhez. Másik terület a tudományos technikai forradalom vívmányainak alkalmazása a kereskedelemben; Modern berendezések, eiektronikus számítógépek alkalmazásával jelentősed lehetne emelni a kereskedelmi munka hatékonyságát. Fontos kérdés az esztétikai szempontok figyelembevétele 0 kereskedelemben. Naponta ezer és ezer ember fordul meg egy-egy nagyobb üzletben. Fontos tehát, hogy a berendezés, az áruelrendezés szép, esztétikus legyen. (SZOVJETSZKAJA TARGOVLJA) Karrier a kereskedelemben Amikor Helmut Horten érettségi után kijelentette, hogy a kereskedő pályára kíván lépni, atyja, aki -tekintélyes jogász, egyszerűen megrémült. Csak akkor adta beleegyezését, amikor fia megígérte, hogy tanulmányait nem otthon Kölnben, hanem a 40 kilométerre fekvő düsseldorfi Leonhard Tietz cégnél kezdi meg. Igen, nemrég még jobb körökben illetlen dolognak számított az áruházban való vásárlás — nem is szólva az áruházban való elhelyezkedésről. A nemzetiszocialisták az áruházat, mint „nem kívánatos üzemi formát” feketelistára helyezték. Közvetlenül a háború után a kereskedelem csupán elosztási funkciót teljesített. Ma is előfordul, hogy az állást kereső manager elutasítóan legyint, ha apróhirdetésére kereskedelmi vállalat jelentkezik ipari üzem helyett. Egy biztos: az az uralkodó patriarchális figura, aki ösztönei alapján cselekedett, a kereskedelemben sokkal később került háttérbe, mint az iparban. Több százmilliós márka forgalmat bonyolító kereskedelmi vállalatok is részben még ma is olyan vezetéssel rendelkeznek, amely a vezetés („management”) nevet alig érdemli meg. Ám a kereskedelem azon iparkodik, hogy az iparral szemben fennálló lemaradását behozza. Ma egyetlen nagy vállalkozás sem engedheti meg magának azt, hogy politikáját egyes személyek intencióira alapítsa. Ehhez a feladatok túl bonyolultak és az elhatározások a következményeket illetően túl kockázatosak. Egy áruháznak csupán a felépítése egymilliós városban általában többe kerül 50 millió márkánál. A pontos színvonalelemzések, a jövedelmezőségszámítások és a folyamatos pénzügyi' ellenőrzés főiskolai végzettségű és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező képesített specialistákat igényelnek. t Ma már azonban egy árubeszerzővel és osztály- vezetővel szemben is megnövekedett követelményeket támasztanak. A választék robbanásszerű növekedése megköveteli az árucikkek állandó kiválasztását j az áruházak és üzletek mindig feltűnőbbé válnak és olyan élménygazdaságot okoznak, amely a fogyasztóban azokat a kívánságokat ébreszti fel, amelyek különben talán sohasem váltak volna tudatossá. Annak érdekében, hogy fiókintézményeik manager- utánpótlásához több érettségizettet nyerjenek meg, a vezető németországi áruházkonszernek néhány év óta az érdeklődők részére különleges kiképzést biztosítanak, A gyakornokként munkába állított érettségizettek — ezeknek száma a Karletadt-cégnél évi 150, a Kaurhof-cégnél évi ÍGO—150, a Horten-cégnél évi 90 — egy pontosan meghatározott tanterv szerint Biöküdü» 18 hant tanulmányi időből álló tanfolyam mon vesznek részt. Ez idő alatt a fizetésük 575 márkától 650 márkáig terjed. A Horten-cégnél a gyakornok az első négy hónap alatt megismeri egy nagy áruház összes ügyintéző, igazgatási osztályát, áttekintést nyer a fiók 30—35 különböző eladási osztálya munkájáról. Négy hónap után a jelölt eldöntheti, hogy hajlamainak inkább az igazgatásban, vagy pedig inkább egy meghatározott eladási formában való alaposabb képzés felel-e meg. Ha a kétéves képzési idő után a záróvizsgán megfelel, úgy „helyettes’vagyis egy osztályvezető helyettese lesz, (DIE ZEIT) A finn belkereskedelem " struktúrája A finn belkereskedelem struktúrája különbözik más nyugat-európai országokétól. Főként a fogyasztási cikkek kereskedelme nagymértékben szervezett és talán centralizáltabb, mint bárhol másutt a nyugati világban. A legtöbb finn termék és az importcikkek legnagyobb része öt nagy csoport útján Jut el a fogyasztókhoz. Ezek a csoportok uralják a piacot, de erős versenyben állnak egymással. Mindegyiknek megvan a saját nagykereskedelmi-kiskereskedelmi struktúrája. A legrégibb és a legnagyobb csoport a Finn Nagy- kereskedők Szövetsége (STL), körülbelül 359 önálló nagykereskedő tartozik hozzá, és körülbelül 25 00« kiskereskedelmi értékesítési területet lát el. A Finn Kiskereskedők Központi Társasága (a Kesko Oy), Eszak-Európa legnagyobb nagykereskedelmi áruháza körülbelül 3900 kiskereskedő tulajdonában van és mintegy 8000 olyan rendszeres vásárlója van', akik nem tagok. A Finn Szövetkezeti Nagykereskedelmi Társasághoz (SOK) körülbelül 350 nagykereskedő és 4000 kiskereskedő tartozik. A Szövetkezeti Nagykereskedelmi Társaság (OTK) valamivel kisebb: 1O0 nagykereskedő és majdnem 4000 kiskereskedő tagja van. Ez a négy csoport, amelyet időnként a belkereskedelem „nagy négyesének” neveznek, elsősorban fogyasztási cikkek értékesítésével foglalkozik. Az ötödik csoport a Technikai Importtal Foglalkozó Szövetség (TTK), amelynek 250 önálló nagykereskedője és Importőre fogyasztási cikkekre (gépkocsik, irodagépek stb.) és beruházási javakra specializálta nragát. E csoportok létrehozását a konkurrencia. az ésszerűsítés és az árcsökkentés tette szükségessé. Az említett öt régi szervezeten kivül van még több önkéntes alapon létrehozott kiskereskedelmi üzlethálózat. A legnagyobb az A and O, majd 900 üzlettel és a Spar, körülbelül 1000 Üzlettel rendelkezik. Hogy teljes képet alkothassunk a kereskedelem szervezetéről, megemlítjük, hogy Finnország körülbelül 13 »00 önálló kiskereskedője 18 szervezeti ághoz tartozik, amelyek tagjai a Központi Kiskereskedelmi Szövetségnek (VKL). Ezek tulajdonában van Finnország 3« 000 kiskereskedelmi értékesítési területének 70 százaléka, A megmaradó tO százalék szövetkezeti ftársnaá ghpa fcartQZiJr, mim FJÄANCIA* TIMES) FÓKUSZ Számrclív v n v E heti rejtvényünkben Garay János egyik kedyes.* szerelmes verséből iöé* lünk, „ . , . . __ A meghaló rázások megfejtése után az egyes számoknak megfelelő betű* jksl sí első ábra azonos siájnú kos» kajába kell beírni. KőftnyUétöl ftfe bánj áss* sitts&zis ✓9 i 2. 3 4 5* e> 7 0 9 90 94 42. 93 95" 16 17 1 & 19 SO 2.9 22. 23 24 2S 26 Or-» 2© 29 3o 31 32 33 04 _ 45 37 3 9 40 99-12 63 ©4 U2T <16 4Z 40 49 530 E54 02S’Z SB •59 60 61 62 66 64 <S5 ©7 6© 69 70 71 72. 73 74 7S r7<S 77 7S v9 30 0162 S3 64 se 87 se09 90 <39 9P93 94 9£f qe> 97 ■S 9B 99 9 OO 909 102 1C*3 4o4 10i5 106 107 '03 109 11a 99i 992. 993 994 995* 416 997 11b' 119 120 12.1 122 923 924 925 926 92-7 426 429 9 3o 131 132 433 934 13E3 13*6 937 939 940 449 442 443 m ft «** 8o Díszcserje (bodxoféia) & ÜMinyliújfui Ruha Tisztít helyiség Mosonml egyesüli feetység 6, A filc is ez Pecsétté) ellát % ígéretét beváltó ft Szembetegség & Példás 10. Csoportosulás 9L Bács megyei község ÍZ. Egykor 33. Beinduló (folyamot) {4. Távol-keleti brit gyarmatba $5, Feleslegesen érkezem 39 l&S 4SS. 79 46 ö9 tc 13 T £? 94 90 dO PS 9T2. ' '03 46 00 36 W 424 ne 9C? VJÓ s?. 44 9SSS 43 91 439 & PS7 954» .23 6? P& 03 73 P-P. .3 126 3a-V40 ■40. e 406 £45 4^4} V44 0b. PC& 'OO so 430 2*9 V5 *440 ■\',9-VI-isr QO nr 37 90-oq 94> 436 ■Y\ 2 4o& 07 dS 63 01 13í? 47-0 ISO *7V 60 m 'XT7 $? 424 S3939 9^0-4© 92.7. 89-4-r ve 19 40f5 SS ö &? 7 <3?•94 443 VC •4-4440 4C4 137 TV 44^4 42£» 34 e-p. G& 117 4*43 13G 9 *49 33 67 — 34 70 ■n 459 3? 42-7 66 *^23 13C Megfejtésül beküldendő a versidézet szövege 1070. december 14-én déli 12 óráig, levelezőlapon a megyei művelődési központ, Szekszárd címre. A levelezőlapra kérjük ráírni: Rejtvény, A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1970. november 22-i rejtvény helyes megfejtése: „A vár körül, hol most a Ws faiu« Rogöly magoslik, biztos őrhelyek, földsáncok álltak, melyeket a vízbe emberkéz, férfi tervezés emelt.'4 Könyvjutalmat nyertek: Erdei József- né Tamási, Bocskai u. 1., Horváth Endre Szekszárd, Mátyás király u. 4ó„ Molnár Lajosné Gyönk, Ady Endre u. 35., Teravági Gáborné Dombóvár, Szabadság u. 13. és Várszegi Jónosné Pécs, Tettye u. 42. A könyveket postán küldjük el-
