Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-04 / 284. szám

MEGYEI XX. évfolyam, 284. szám VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLER Péntek, 19"0. december t | H MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Ä MEGYEI TANÁCS LAPJA j Nyilatkozat az európai biztonság megszilárdításának és a békés együttműködés fejlesztésének kérdéseiről Berlin (TASZSZ) „A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz­társaság, a Német Demokrati­kus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió képviselői a Var­sói Szerződésben részt vevő államok politikai tanácskozó testületének berlini tanácsko­zásán megvizsgálták az Euró­pában kialakult helyzetet. A tanácskozás megelégedés­sel állapította meg, hogy a szocialista országok erőfeszí­tése hatékonyan elősegíti a helyzet egészségesebbé válá­sát az európai kontinensen s a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élése elveinek gya­korlati megvalósítását. Meg­állapították, hogy az utóbbi időben az európai államok vi szunyában mind nagyobb mértékben utat tör az enyhü­lés és a széles körű jószom­szédi együttműködés irányza­ta. A tanácskozáson képviselt államok üdvözlik az európai helyzet ilyen alakulását, amely megfelel valamennyi — kis és nagy európai7 nép érdekeinek, s a tartós béke biztosításának világszerte. A továbbiakban is elő akarják mozdítani a kölcsönösen elő­nyös kapcsolatok kiterjeszté­sét és elmélyítését más euró­pai államokkal, amelyek a maguk részéről hajlandóak a nemzetközi feszültség enyhí­tésének politikáját folytatni. Ezúttal is leszögezték: min­den ország viszonylatában szigorúan érvényesíteni kell a függetlenség, a szuverenitás, a területi sérthetetlenség, az egyenjogúság, s az egymás belügyeibe való be nem avat­kozás elveit. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták a Szovjetunió és az NSZK közötti szerződés megkötésének, valamint a Lengyel Népköztársaság és az NSZK szerződése parafálásá- nak nagy nemzetközi jelentő­ségét. A második világháború és a háború utáni fejlődés eredményeképpen kialakult európai helyzetnek és a jelen­legi európai államhatárok sérthetetlenségének elismeré­se, valamint annak az elvnek a betartása, hogy a vitás kér­déseket kizárólag békés eszkö­zökkel kell megoldani, s nem. szabad erőszakhoz, vagy az erőszak alkalmazásával való fenyegetéshez folyamodni, — mindez rendkívül nagy je­lentőségű az európai béke sor­sa, s az európai népek békés jövője szempontjából. E szer­ződések hatályba lépése meg fog felelni minden állam és minden nép legfőbb érdekei­nek. A tanácskozás résztvevői egyhangúlag kifejezték szoli­daritásukat a Német Demok­ratikus Köztársaság békesze­rető politikájával. Az egész európai fejlődés arról tanúsko­dik, hogy az NDK részvétele nélkül nem lehet tartós békét kiépíteni ebben a térségben. Egyenjogú kapcsolatok, megte­remtése a Német Demokrati­kus Köztársaság és más olyan államok között, amelyekkel ilyen kapcsolat még nem áll fenn, többek között a nem­zetközi jog általánosan el­fogadott szabályainak meg­felelő kapcsolat megteremté­se az NDK és az NSZK kö­zött, az NDK felvétele teljes A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. Megtárgyalta a Török Köz­társaság külügyminiszterének hivatalos magyarországi láto­gatásáról előterjesztett jelen­tést. A mindkét ország számá­ra hasznos tanácskozásokról adott beszámolót a kormány jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta az Osztrák Köztársasággal folytatott gaz­dasági vegyesbizottsági tár­gyalásokról szóló jelentést. A kormány úgy értékelte, hogy a tárgyalások eredményekép­pen aláírt jegyzőkönyv továb­bi ösztönzést ad a két ország közötti kereskedelmi forgalom és kooperációs tevékenység kedvező fejlődéséhez. Az Országos Tervhivatal el­nökének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a tanácsok tervezőmunkájáról. Az új, átfogó szabályozás a tanácsokat felhatalmazza, hogy a népgazdasági terv elő­írásai és az ágazati irányelvek A Minisztertanács megtár­gyalta a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnökének je­lentését az egyes ruházati cik­kek és építőanyagok minősé­gének alakulásáról, a minő­ségvédelmi rendszer működé­séről, és a vizsgálat nyomán tett eddigi intézkedésekről. A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság széles körű vizs­gálatai szerint az elmúlt évek­ben nőtt a lakosság által ke­jogú tagként az ENSZ-be és más nemzetközi szervezetekbe — mindez létfontosságú köve­telése korunknak és fontos té­nyezővel járulna hozzá az eu­rópai és a nemzetközi bizton­sághoz. A tanácskozáson képviselt államok teljes mértékben tá­mogatják a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságnak azt a jogos követelését, hogy az NSZK eleve hatálytalannak is­merje el a müncheni egyez­ményt, az abból folyó összes következményekkel együtt. Elősegítené az európai helyzet javulását, valamint az NSZK és a szocialista országok kap­csolatának fejlődését, ha az figyelembe vételével, gazdasá­gi programjukat saját hatás­körükben dolgozzák ki és hagyják jóvá. A tanácsok a negyedik ötéves terv idősza­kára már területi fejlesztési tervet készítenek a saját és a területükön működő vállala­toknak, szövetkezeteknek és intézményeknek — a terület- fejlesztéssel összefüggő — cél­kitűzései összehangolására. Ez­zel bővül a tanácsok koordi­náló tevékenysége. A fővárosi és a megyei tanácsoknál terv- gazdasági bizottságokat hív­nak életre, melyek a végre­hajtó bizottságok javaslattevő és véleményező szervei lesz­nek. A tanácsi szervek beru­házásainak pénzügyi forrása a tanácsi fejlesztési alap. Ennek megalapozása során a célcso­portba tartozó beruházások teljes — a célcsoportos beru­házások közé sorolt szövetke­zeti lakások esetében a bank­hitel összegéve' csökkentett költségelőirányzatának megfe­lelő állami . hozzájárulást biz­tosítanak. resett korszerűbb és jobb mi­nőségű termékek aránya, bő­vült a választék. Ehhez hozzá­járult az import növekedése is. Jelentősen emelkedett azoknak az új iparcikkeknek a forgalma, amelyek haszná­lati és kezelési tulajdonságai előnyösebbek, mint a régieké Mindezek mellett azonban nem változott lényegesei' és továbbra is ingado­zó egyes, évek óta gyár­NSZK egyértelműen és vég­érvényesen elhatárolná ma­gát a hitleri rablópolitikát megtestesítő diktátumtól. A tanácskozáson megállapí­tották, hogy más európai kér­dések rendezésének feltételei is kialakulóban vannak. Eb­ben az összefüggésben kifeje­zésre jutott az a remény, hogy a nyugat-berlini kérdésről most folyó tárgyalás kölcsönö­sen elfogadható egyezménnyel ijog zárulni, amely megfelel a közép-európai enyhülés ér­dekeinek, a nyugat-berlini la­kosság szükségleteinek, s az NDK jogos érdekeinek és szu­verén jogainak. A tanácskozás résztvevői ki­tett és forgalmazott, többsé­gében hagyományos termék minősége. A vállalatok a vá­sárlók jogos kifogásait — rit­ka kivételtől eltekintve — a rendeletek szellemében orvo­solják. Az érvényben levő minő­ségvédelmi rendszer megfele­lőnek bizonyult, kellő jogi biz­tosítékokat és gazdasági esz­közöket tartalmaz a vevők jogos minőségi igényeinek ér­vényesítésére. A vizsgálat ta­pasztalatai szerint a problé­mák egy része abból szárma­zik, hogy a vállalatok alig élnek a kötbérezés lehetősé­gével. Nem követelik meg kö­vetkezetesen a "minőség tanú­sítását. szerződéseikben gyak­ran felületesen és hiányosan rögzítik a minőségi előíráso­kat. A népi ellenőrzés a válla­latok egy részénél megállapí­totta, hogy nem fordítanak kellő figyelmet az árak és a minőség összhangjára. Gyak­ran tapasztalható az is, hogy egyes termékeket a tényleges minőségüknél magasabb osz­tályba sorolva jogtalanul nö­velik nyereségüket a vállala­tok. A fogyasztók érdekeit sértő gyakorlatra lehetőséget adott a felügyeleti szervek el­lenőrző, szankcionáló tevé­kenységében mutatkozó erélv- telenség. A kormány a jelentést és az időközben tett főhatósági intézkedéseket tudomásul vet­te és felszólította az illetékes szervek vezetőit az e téren még tapasztalható hibák fel­számolására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) fejezést adtak annak a meg­győződésüknek, hogy a bizton­ság és együttműködés kérdé­seivel foglalkozó összeurópai értekezlet összehívása újabb fontos szakasz lenne az euró­pai béke megszilárdításának útján. Hála a már elvégzett elő­készítő munkának, megvannak az említett tanácskozás kel­lő feltételei. Alapjában véve megjelölték a napirendet, meg­határozták az értekezlet részt­vevőinek összetételét, s szé­les alapot teremtetlek a kölcsönös megértéshez és a pozitív eredmények biztosítá­sához. Az értekezlet összehívásá­val kapcsolatban álló valá7 mennyi kérdés összeegyezte­tése a kétoldalú kontaktusok mellett most többoldalú ta­nácskozást igényel, minden érdekelt állam részvételével. Sok európai állam emellett, foglalt állást. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel fogadták a finn kormány új kezdeménye­zését, amely szerint az ösz- szes érdekelt államok képvise­lői előkészítő találkozókat tar­tanának Helsinkiben, az össz­európai értekezlet összehívá­sának kérdésében. A tanács­kozáson képviselt államok kijelentették: készek részt venni ilyen találkozókon, amelyek előmozdítani hiva­tottak az összeurópai érte­kezlet gyakorlati előkészítését. Semmi sem indokolja az értekezlet összehívásának ha­logatását, s bármilyen előze­tes feltétel kikötését. Mind szélesebb körűvé válik és mind nagyobb tömegeket mozgósít az európai földrész biztonsá­gát és együttműködését szor­galmazó mozgalom. A tanács­kozáson részt vevő szocialista államok eltökélt szándéka minden tőlük telhetőt elkö­vetni, hogy az európai népek békeakarata megvalósuljon. A tanácskozás résztvevői megállapítják, hogy az euró­pai enyhülés és békés együtt­működés ellenségei nem szün­tették be veszélyes tevé- kenj^ségü két. Ezzel kapcsolat­ban felhívták a figyelmet a NATO agresszív köreinek fo­kozott tevékenységére, az NSZK revansvágyó és milita­rista erőinek provokációs mesterkedéseire, valamint ar­ra a szüntelen próbálkozás­ra, hogy kívülről igyekezze­nek megakadályozni az eu­rópai kontinensen megindult kedvező folyamatok fejlődé­sét. Kifejezték azt a szilárd meggyőződésüket, hogy az európai békeszerető erők ké­pesek leküzdeni a béke ellen­ségei által támasztott akadá­lyokat, s együttes erőfeszí­Határozat a tanácsok tervezőmunkájáról A Minisztert an ács ülése Egyes ruházati cikkek és építőanyagok minőségének alakulása (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom