Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-25 / 302. szám
Miről álmodik a falu? A vén halász mindent tud. Halat főz, némelykor még átjár a kalocsai piacra, ahol várják a vevők, s szebb napokon kimegy a Dunára. A vén halász iól tudja* lovakkal álmodni azt jelenti, hogy huszonnégy órán belül erős szél fúj Dunaszaalgyörgy felől. A disznó meg azt jelenti, hogy úriember toppan be a házhoz, A tűz az por, veszekedés, civakodás. A hal betegség. Meg a piszkos víz, aa is betegség. M. Mező Benő némelykor az édesanyjával szokott álmodni. És nem. lepődik meg semmin. •Szívesen elmondta nekünk is, hogy mit tud nz kelről, a halálról, az álmokról, a csillagjárásról. Azt mondja, jó ágyban, jó házban, jó hazában szép az álom. A foghúzás közeli rokon halálát jelenti. A vén halász felesége a kicsiny, szép arcú öregasszony így szól: — Én mindig elfelejtem. — Tegnap éjjel mit álmodott, nénike? •— Maguk ezt is följegyzik? — Beírjuk ide a füzetbe. =»- Ö, egy öregasszony álma semmit nem ér. És nevet. A'vén halász vele nevet. Együtt kacagnak. * November 26-án bejártuk Gerjen községet, végigmentünk a Dúna-töltésen, megfordultunk egy cigánycsaládnál, beszélgettünk a révészekkel, kerestük a hívők papját, és szót váltottunk a tér- melőszövetkezet parttitkárával, a községi tanács elnökével. Mit álmodott? .Miről álmodik a falu? Egy mai magyar falu,' ahol hatszázhúsz család él, kétszázan az állami gazdaságban dolgoznak, háromszázhuszan a termelőszövetkezetben, van tizenhárom pedagógus, egy református és egy katolikus pap, egy prédikátor, egy orvos, négy tanácsi dolgozó, egy kőműves, két férfifodrász, egy női fodrász, három boltos, és kocsmáros. Gyógyszerész nincs. Két asszony Faddról hordja az orvosságot, receptenként két forintért. Hetenként váltják egymást. A termelőszövetkezet az idén jól fizet. Gerjenben az iskola a legnagyobb épület. * Gyerekek. Ötödik osztályosok. — A tegnapi esemény az volt, amikor a tévében több ember és több állam elnöke felszóT lalt a X. kongresszuson, és elmondták a világ tervéit. Az éjjel pedig azt álmodtam, hogy egy királyi várban voltam. És ültem a trónon. Én voltam a királyné. • — Mi volt a nap legnagyobb eseménye? — A csehszlovákok elnökének születésnapja. — Azt álmodtam, hogy két autó állt meg az utcán. Sok ember futott oda. Én is odaszaladtam. Apu feküdt holtan. Elájultam. Abban a pillanatban anyu lépett be, hogy keljék fel. — Ülök egy Ferrari versenygépkocsiban és versenyzek az első helyért. Ügy kezdődött, hogy beültem a kocsiba, és elindultam. Nagy kanyarok voltak. Nyikorogtak a kerekek és az egész teret ipotor búgása verte fel. Már az elején az élre kerültem, és megnyertem a versenyt. Egy babérkoszorút kaptam a nyakamba. — Ügy volt, hogy sok galambom volt. Most is vannak. — Iszonyú nagy háború volt. Én meg harcoltam a hazáért. Hetedikesek. * — Mit álmodott az édesapád? — Édesapám lába el volt törve. A barátja udvarát a fájós lábával szántotta fel. — Apám gyapjút mosatott Pécsen és hazafelé a gyapjú elrepült. Nagy szél volt. — Egész éjjel hordta a tojást. —i Éjjel dolgozott. Foglalkozása: állatgondozó. A kérdőívek többségén: édesapám.................... . é desanyám ..................... — Játszottam a réten libával, katonást, fogócskát, bombázást. A vízcsapnál körülvettek az ördögök, szurkálták a bordámat és be akartak dobni a kútba. — Huszár voltam és a parancsnoktól kaptam egy szép lovat. Egyszer csatázni mentünk és a parancsnokra ment négy katona, de ő nem ijedt meg, hanem megmérkőzött velük. Én arra gondoltam, hogy de jó lenne ilyen erős, ügyes embernek lenni. — Ma reggel mesélte nagyanyu: Ahogy ment haza nagyanyu, látta, hogy valaki bent van a házban. Mikor bement, rátámadt a betörő. Segítségért kiáltott. Szerencsére jókor érkeztek az emberek, lefogták. De az kiszabadult, és két embert megölt. Így álmodott a nagyanyu. — Az én édesanyám egy nagy fekete csónakkal ment a vizen. Egyszer csak elkezdett esni az eső. A csónak már majd teleesett vízzel, és akkor elkezdte merni belőle. Mire nagy nehezen kimerte, elállt az eső. — Azt álmodtam, hogy nagyon szép lány vagyok. Egy film megtekintése után mindig arról álmodok, ami abban történt. Királynő lánya, királylány voltam egyszer. Egy gróf él is' vett. Többre, sajnos nem emlékszem. — Embéegyes labdarúgó lettem. De ez sajnos, csak álom volt. — Gyönyörű ruhákban fogok járni. Férjhez megyek, és hamar meg fogok halni. — Állok egy virágos réten. Előttem szép nagy kék folyó, és benne kacsák úszkálnak. — Láttam a székelyeket abban a szép ruhában, amint szép hangon énekeltek. Játszottunk a réten, énekeltünk, aztán felmentünk az erdőbe, megfigyeltük a madarakat és az állatokat,- utána lementünk fürödni. Hemperegtünk a fűben. — Bele akartak dobni a folyóba, és én nagyon sírtam, mert a szüleim beleegyeztek, hogy dobjanak a Dunába. — Legkedvesebb álmom, hogy egy péhússzal megyek az utcán, nekimegyek a fának, és eltörik a lábam. — Rövid álmom volt. Valaki a hátamba akarta szúrni a kést. — Ér. voltam Magyarország elnöke. — Az apám rosszul álmodott. Azt álmodta, hogy elektroműszerész leszek, de én villamosság: mérnök akarok lenni. — Álmodtam én sok jóról, Például egy ötös osztályzatról. Nyolcadikosok. — Én mostanában már nem nagyon álmodom. Este lefekszem, elmondom magamban a leckémet, aztán elalszom. Reggel általában megint a leckével ébredek. Régebben azonban, különösen nyugodtabb éjszakáimon, többször álmodtam. Ilyenkor valami furcsa, érthetetlen, kusza kép jelenik meg előttem, valami fantasztikus látomás, ami általában vissza szokott térni. Körülöttem valami koromfekete tér tátong. Különböző színek villogtak, sárga, bíborvörös, kék, lila. — Feltaláltam egy repülő port, sok kísérletezés után, amelynek segítségével egy olyan szilárd anyagot készítettem, amit még nem látott soha- senki. — Az álomnak én nem tulajdonítok különösebb jelentőséget. Almaimban legtöbbször rossz, fájdalmas dolgok történnek velem. Esténként látom a sötétségbe boruló tájat, amely mindig nagyon ijesztően hatott rám. Mostani álmaimban legtöbbkor vágyaim valósulnak meg, és nagy- boldogságban élek. Második kalandom. (Versbe szedve). Egyik éjjel álmodom: Az utcán verejtékezve szaladok Egy fára gyorsan felmászok Bodri kutya a fa alatt ugat Én meg simogatom a megharapott combomat. * Kalányosné, Mária lánya tablóképét mutatja, — Mit álmodott? — Ő a lányom. — Mit álmodott? 4 — Ö a lányom. Bonyhádon járt iskolába, érettségizett. A tanácsháza mögött épül egy orvoslakás, és a rendelő. Szappanos Lajos vb-elnök naponta megnézi. — Elnök elvtárs, mit álmodott? — Az orvotíakás műszaki megoldásán vitatkoztunk, Kákonyi József építésztechnikussal, éa mindig néztem az órám, mert az volt az érzésem, hogy lekések az értekezletről. A kompnál Házi Sándor révésszel találko" zunk. — Házi elvtárs, mit álmodott? — Fogas kérdés. Ne írjanak rólam, nem sz&. retem, ha rólám írnak. Bán . József tsz-párttitkár így kezdi: — 194S-ben sertésgondozó voltam, ötvenkettőben megválasztottak tsz-elnöknek. 1956. Ellen« forradalom. 1960-ban szakiskolára kerültem, é9 írja a feleségen), hogy távollétemben megválása, tottak párttiíkárnak... — Ez az álma? — Ez az életem. — Vannak rossz álmai? — Nincsenek. Ezen a napon Gerjenben törpevízművet avaU tak, a tanácsháza udvarán halat főztek, és a termelőszövetkezet elnöke jelentette, befejezték a mélyszántást. D. VM — SzP. A legtöbb izgalom a szokatlan kérdésekben van. Néha a legnagyobb szabadság is. Sajnos. Kisembereknek is lehet nagy hitük, de az annyit is ér. » Amikor már az embernek semmije se marad, csak a reménye, az már a tökéletes reménytelenség maga. * Szabad nem lehet az ember egyedül. De szenvedni egyedül kényszerül. * Az ember nem hagyja el szívesen ellenfeleit, míg le nem győzte őket. Ha más győzi le helyette, kielégületlen- séget érez.. Bűntudatot. * A költészetben a látomás a legegyetemesebb szembesítés módszere a valósággal. * Régi tapasztalat, hogy a fiatalok azokat az igazságokat fogadják el végül is, amiket előszörre érdemes kétségbe vonni. • A dráma az egyetlen, igazságot föltáró alaphelyzet a világban. A többi mese, sóvárgás, emlékezés vagy hazugság. • Aki többet ért meg a világból, mint amennyit egyelőre szabad, többnyire tragédiát okoz valakinek vagy saját magának. • Szerencse, hogy a lángelméknek nincs igazi önismeretük. Ha volna, eleve reménytelennek látnák a munkájukat, mert tudnák, hogy amit ők akarnak, mások nem akarhatják, mivelhogy képtelenek rá. • A félművelteknek mindig kapóra jön egy tetszetős fogalmazás. Például ez: „Szép az, ami érdek nélkül tetszik” Kevés fölháborítóbb gondolatot ismerek. Merev, bénító. Nincs benn emberi számonkérés. Mi lenne, ha tudatunkban egy cselekvőbb gondolatnak készítenénk szállást: Szép az, ami megváltoztat • ügy dolgozom, ahogy élek, reménytelenül. Amikor leülök írni, sohase tudom, hol kötök ki. Reménytelenségemet épp ez a kockázatos és •bizonytalan kaland képes csak föloldani. • Hinni valamiben, még nem megoldás, de a megoldás kezdete. Az értelem és a pénz sok erkölcsi gondot segít megoldani. Egyszerűen azzal, hogy a dolgok valódi állapotát megszünteti vagy más oldalról szemlélteti őket. * Egy előítélet attól sem értékes, ha veretes, ha múltja van. * A halálnak is van stílusa. Legtöbbször visszataszító, zagyva és érthetetlen. * A költészetben is csak az igazi erőfeszítésekre figyelnek oda, akár a súlyemelésben. * Építkezni csak jó lelkiismerettel lehet. Ez mindenre vonatkozik, • Az emberiség legnagyobb szabadságharca az lesz, ha saját vérengző múltjától- képes lesz elszakadni. • A jő vers közvagyon, csak a rossz vers magántulajdon. * Gyakran azért van szükségünk mások élményeire, hogy' őszinteségünket eltakarhassuk. WTTPTTTTTTTTTTTTVFVTTFTTTFTVTVTTV LÁSZLÓ IBOLYA: estki Altó Megérkezett a vérva-várt, a mindig új, az áldott, varázslókedvű rokonunk, a nappal sohsem látott. Küszöbéről nem űzi gazda és nem ugatják a kutyák, szabadítóként jött az este, és bontja gazdag bátyúját. Kezdődik a mindennapos, naponta új varázslat az álom ajándékaként, és holnapi talánynak. íme ez itt— tisztább jeleni A fáradtaknak — álom! A szeretőknek — ölelés, harmatként, csók a szájon! ' Haragosoknak — békülés, útonlévőknek — érkezés, a szomjasoknak — enyhülés! Szegetlen kenyérhez — a kési t ► t I ► t lm itt van minden, ami jó, amit a nappal sohsem ad, mert megesik, hogy ami jói azt napvilágnál nem szabad! .ni MtátáálMttMMIiiUtéi « C soóri Sándort Gondolatok, töredékek
