Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-25 / 302. szám

Miről álmodik a falu? A vén halász mindent tud. Halat főz, né­melykor még átjár a kalocsai piacra, ahol vár­ják a vevők, s szebb napokon kimegy a Dunára. A vén halász iól tudja* lovakkal álmodni azt je­lenti, hogy huszonnégy órán belül erős szél fúj Dunaszaalgyörgy felől. A disznó meg azt jelenti, hogy úriember toppan be a házhoz, A tűz az por, veszekedés, civakodás. A hal betegség. Meg a piszkos víz, aa is betegség. M. Mező Benő né­melykor az édesanyjával szokott álmodni. És nem. lepődik meg semmin. •Szívesen elmondta nekünk is, hogy mit tud nz kelről, a halálról, az álmokról, a csillagjárás­ról. Azt mondja, jó ágyban, jó házban, jó hazá­ban szép az álom. A foghúzás közeli rokon halálát jelenti. A vén halász felesége a kicsiny, szép arcú öregasszony így szól: — Én mindig elfelejtem. — Tegnap éjjel mit álmodott, nénike? •— Maguk ezt is följegyzik? — Beírjuk ide a füzetbe. =»- Ö, egy öregasszony álma semmit nem ér. És nevet. A'vén halász vele nevet. Együtt kacagnak. * November 26-án bejártuk Gerjen községet, végigmentünk a Dúna-töltésen, megfordultunk egy cigánycsaládnál, beszélgettünk a révészekkel, kerestük a hívők papját, és szót váltottunk a tér- melőszövetkezet parttitkárával, a községi tanács elnökével. Mit álmodott? .Miről álmodik a falu? Egy mai magyar fa­lu,' ahol hatszázhúsz család él, kétszázan az ál­lami gazdaságban dolgoznak, háromszázhuszan a termelőszövetkezetben, van tizenhárom pedagó­gus, egy református és egy katolikus pap, egy prédikátor, egy orvos, négy tanácsi dolgozó, egy kőműves, két férfifodrász, egy női fodrász, há­rom boltos, és kocsmáros. Gyógyszerész nincs. Két asszony Faddról hordja az orvosságot, re­ceptenként két forintért. Hetenként váltják egy­mást. A termelőszövetkezet az idén jól fizet. Gerjenben az iskola a legnagyobb épület. * Gyerekek. Ötödik osztályosok. — A tegnapi esemény az volt, amikor a té­vében több ember és több állam elnöke felszóT lalt a X. kongresszuson, és elmondták a világ tervéit. Az éjjel pedig azt álmodtam, hogy egy királyi várban voltam. És ültem a trónon. Én voltam a királyné. • — Mi volt a nap legnagyobb eseménye? — A csehszlovákok elnökének születésnapja. — Azt álmodtam, hogy két autó állt meg az utcán. Sok ember futott oda. Én is odaszaladtam. Apu feküdt holtan. Elájultam. Abban a pillanat­ban anyu lépett be, hogy keljék fel. — Ülök egy Ferrari versenygépkocsiban és versenyzek az első helyért. Ügy kezdődött, hogy beültem a kocsiba, és elindultam. Nagy kanya­rok voltak. Nyikorogtak a kerekek és az egész teret ipotor búgása verte fel. Már az elején az élre kerültem, és megnyertem a versenyt. Egy babérkoszorút kaptam a nyakamba. — Ügy volt, hogy sok galambom volt. Most is vannak. — Iszonyú nagy háború volt. Én meg har­coltam a hazáért. Hetedikesek. * — Mit álmodott az édesapád? — Édesapám lába el volt törve. A barátja udvarát a fájós lábával szántotta fel. — Apám gyapjút mosatott Pécsen és haza­felé a gyapjú elrepült. Nagy szél volt. — Egész éjjel hordta a tojást. —i Éjjel dolgozott. Foglalkozása: állatgondo­zó. A kérdőívek többségén: édesapám.................... . é desanyám ..................... — Játszottam a réten libával, katonást, fo­gócskát, bombázást. A vízcsapnál körülvettek az ördögök, szurkálták a bordámat és be akartak dobni a kútba. — Huszár voltam és a parancsnoktól kaptam egy szép lovat. Egyszer csatázni mentünk és a parancsnokra ment négy katona, de ő nem ijedt meg, hanem megmérkőzött velük. Én arra gon­doltam, hogy de jó lenne ilyen erős, ügyes embernek lenni. — Ma reggel mesélte nagyanyu: Ahogy ment haza nagyanyu, látta, hogy valaki bent van a házban. Mikor bement, rátámadt a betörő. Segít­ségért kiáltott. Szerencsére jókor érkeztek az em­berek, lefogták. De az kiszabadult, és két embert megölt. Így álmodott a nagyanyu. — Az én édesanyám egy nagy fekete csónak­kal ment a vizen. Egyszer csak elkezdett esni az eső. A csónak már majd teleesett vízzel, és ak­kor elkezdte merni belőle. Mire nagy nehezen ki­merte, elállt az eső. — Azt álmodtam, hogy nagyon szép lány vagyok. Egy film megtekintése után mindig arról álmodok, ami abban történt. Királynő lánya, ki­rálylány voltam egyszer. Egy gróf él is' vett. Többre, sajnos nem emlékszem. — Embéegyes labdarúgó lettem. De ez sajnos, csak álom volt. — Gyönyörű ruhákban fogok járni. Férjhez megyek, és hamar meg fogok halni. — Állok egy virágos réten. Előttem szép nagy kék folyó, és benne kacsák úszkálnak. — Láttam a székelyeket abban a szép ru­hában, amint szép hangon énekeltek. Játszot­tunk a réten, énekeltünk, aztán felmentünk az erdőbe, megfigyeltük a madarakat és az állato­kat,- utána lementünk fürödni. Hemperegtünk a fűben. — Bele akartak dobni a folyóba, és én na­gyon sírtam, mert a szüleim beleegyeztek, hogy dobjanak a Dunába. — Legkedvesebb álmom, hogy egy péhússzal megyek az utcán, nekimegyek a fának, és eltörik a lábam. — Rövid álmom volt. Valaki a hátamba akarta szúrni a kést. — Ér. voltam Magyarország elnöke. — Az apám rosszul álmodott. Azt álmodta, hogy elektroműszerész leszek, de én villamosság: mérnök akarok lenni. — Álmodtam én sok jóról, Például egy ötös osztályzatról. Nyolcadikosok. — Én mostanában már nem nagyon álmo­dom. Este lefekszem, elmondom magamban a leckémet, aztán elalszom. Reggel általában me­gint a leckével ébredek. Régebben azonban, különösen nyugodtabb éjszakáimon, többször ál­modtam. Ilyenkor valami furcsa, érthetetlen, ku­sza kép jelenik meg előttem, valami fantasztikus látomás, ami általában vissza szokott térni. Kö­rülöttem valami koromfekete tér tátong. Külön­böző színek villogtak, sárga, bíborvörös, kék, lila. — Feltaláltam egy repülő port, sok kísérlete­zés után, amelynek segítségével egy olyan szilárd anyagot készítettem, amit még nem látott soha- senki. — Az álomnak én nem tulajdonítok külö­nösebb jelentőséget. Almaimban legtöbbször rossz, fájdalmas dolgok történnek velem. Esténként lá­tom a sötétségbe boruló tájat, amely mindig na­gyon ijesztően hatott rám. Mostani álmaimban legtöbbkor vágyaim valósulnak meg, és nagy- boldogságban élek. Második kalandom. (Versbe szedve). Egyik éjjel álmodom: Az utcán verejtékezve szaladok Egy fára gyorsan felmászok Bodri kutya a fa alatt ugat Én meg simogatom a megharapott combomat. * Kalányosné, Mária lánya tablóképét mutatja, — Mit álmodott? — Ő a lányom. — Mit álmodott? 4 — Ö a lányom. Bonyhádon járt iskolába, érettségizett. A tanácsháza mögött épül egy orvoslakás, és a rendelő. Szappanos Lajos vb-elnök naponta megnézi. — Elnök elvtárs, mit álmodott? — Az orvotíakás műszaki megoldásán vitat­koztunk, Kákonyi József építésztechnikussal, éa mindig néztem az órám, mert az volt az érzé­sem, hogy lekések az értekezletről. A kompnál Házi Sándor révésszel találko" zunk. — Házi elvtárs, mit álmodott? — Fogas kérdés. Ne írjanak rólam, nem sz&. retem, ha rólám írnak. Bán . József tsz-párttitkár így kezdi: — 194S-ben sertésgondozó voltam, ötvenket­tőben megválasztottak tsz-elnöknek. 1956. Ellen« forradalom. 1960-ban szakiskolára kerültem, é9 írja a feleségen), hogy távollétemben megválása, tottak párttiíkárnak... — Ez az álma? — Ez az életem. — Vannak rossz álmai? — Nincsenek. Ezen a napon Gerjenben törpevízművet avaU tak, a tanácsháza udvarán halat főztek, és a ter­melőszövetkezet elnöke jelentette, befejezték a mélyszántást. D. VM — SzP. A legtöbb izgalom a szo­katlan kérdésekben van. Né­ha a legnagyobb szabadság is. Sajnos. Kisembereknek is lehet nagy hitük, de az annyit is ér. » Amikor már az embernek semmije se marad, csak a re­ménye, az már a tökéletes re­ménytelenség maga. * Szabad nem lehet az em­ber egyedül. De szenvedni egyedül kényszerül. * Az ember nem hagyja el szívesen ellenfeleit, míg le nem győzte őket. Ha más győ­zi le helyette, kielégületlen- séget érez.. Bűntudatot. * A költészetben a látomás a legegyetemesebb szembesítés módszere a valósággal. * Régi tapasztalat, hogy a fiatalok azokat az igazságo­kat fogadják el végül is, ami­ket előszörre érdemes kétség­be vonni. • A dráma az egyetlen, igaz­ságot föltáró alaphelyzet a világban. A többi mese, só­várgás, emlékezés vagy ha­zugság. • Aki többet ért meg a vi­lágból, mint amennyit egy­előre szabad, többnyire tragé­diát okoz valakinek vagy sa­ját magának. • Szerencse, hogy a lángel­méknek nincs igazi önismere­tük. Ha volna, eleve remény­telennek látnák a munkáju­kat, mert tudnák, hogy amit ők akarnak, mások nem akar­hatják, mivelhogy képtelenek rá. • A félművelteknek mindig ka­póra jön egy tetszetős fogal­mazás. Például ez: „Szép az, ami érdek nélkül tetszik” Ke­vés fölháborítóbb gondolatot ismerek. Merev, bénító. Nincs benn emberi számonkérés. Mi lenne, ha tudatunkban egy cselekvőbb gondolatnak ké­szítenénk szállást: Szép az, ami megváltoztat • ügy dolgozom, ahogy élek, reménytelenül. Amikor le­ülök írni, sohase tudom, hol kötök ki. Reménytelensége­met épp ez a kockázatos és •bizonytalan kaland képes csak föloldani. • Hinni valamiben, még nem megoldás, de a megoldás kez­dete. Az értelem és a pénz sok erkölcsi gondot segít megol­dani. Egyszerűen azzal, hogy a dolgok valódi állapotát megszünteti vagy más oldal­ról szemlélteti őket. * Egy előítélet attól sem ér­tékes, ha veretes, ha múltja van. * A halálnak is van stílusa. Legtöbbször visszataszító, zagyva és érthetetlen. * A költészetben is csak az igazi erőfeszítésekre figyelnek oda, akár a súlyemelésben. * Építkezni csak jó lelkiis­merettel lehet. Ez mindenre vonatkozik, • Az emberiség legnagyobb szabadságharca az lesz, ha sa­ját vérengző múltjától- képes lesz elszakadni. • A jő vers közvagyon, csak a rossz vers magántulajdon. * Gyakran azért van szüksé­günk mások élményeire, hogy' őszinteségünket eltakarhas­suk. WTTPTTTTTTTTTTTTVFVTTFTTTFTVTVTTV LÁSZLÓ IBOLYA: estki Altó Megérkezett a vérva-várt, a mindig új, az áldott, varázslókedvű rokonunk, a nappal sohsem látott. Küszöbéről nem űzi gazda és nem ugatják a kutyák, szabadítóként jött az este, és bontja gazdag bátyúját. Kezdődik a mindennapos, naponta új varázslat az álom ajándékaként, és holnapi talánynak. íme ez itt— tisztább jeleni A fáradtaknak — álom! A szeretőknek — ölelés, harmatként, csók a szájon! ' Haragosoknak — békülés, útonlévőknek — érkezés, a szomjasoknak — enyhülés! Szegetlen kenyérhez — a kési t ► t I ► t lm itt van minden, ami jó, amit a nappal sohsem ad, mert megesik, hogy ami jói azt napvilágnál nem szabad! .ni MtátáálMttMMIiiUtéi « C soóri Sándort Gondolatok, töredékek

Next

/
Oldalképek
Tartalom