Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-20 / 298. szám

( Szemelvények külföldi újságokból A gazdásági élet barométere Ragályos betegségként terjed Nyugat-Európa orszá­gaiban az infláció: a forgalomban lévő papírpénz el­értéktelenedik és ennek eredményeképpen az árak gyorsan növekednek. Ez a gazdasági betegség az ál­lami monopolkapitalizmus és a keynesista közgazdá­szoknak a kapitalizmus élesedő ellentmondásai meg­oldására javasolt receptjeinek szüleményeként többé, vagy kevésbé jelentős mértékben gyakorlatilag vala­mennyi nyugat-európai államot érintette. A szakem­berek előrejelzései szerint az árak növekedése a jö­vő évben Angliában 6,5 százalékos lesz, az NSZK-ban és Olaszországban 5,5 százalékos, Franciaországban 4,5 százalékos és így tovább. Az infláció, amelyet Nyugat-Európában elkeresztel­tek ,,az új évtized egyik legnehezebben megrend- szabályozható jelenségének”, külön megvitatás tár­gyát képezte az úgynevezett Gazdasági Együttműkö­dési és Fejlesztési Szervezet (OECD) — a Marschall- terv utódja — gazdaságpolitikai bizottságának nem­rég megtartott ülésén. Foglalkoztak a problémával a Nemzetközi Valuta Alap és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank nemrégiben megtartott közgyűlé­sei is, továbbá a .,tíz leggazdagabb ország csoport­ja” — a ..Közös Piac” tagjai (Luxemburg nélkül), Kanada, USA. Japán és Svédország — pénzügymi­niszterei tanácskozásának is ez állott a középpont­jában. Ezek a polgári gazdasági konzíliumok aláhúzták többek között, hogy az inflációs tendenciák megerő­södésének egyik legfontosabb forrása a nyugat-euró­pai országok gazdasági életében az Amerikai Egye­sült: Államok, ahpl napjainkban az infláció rendkí­vül veszélyes méreteket öltött. Az Egyesült Állapi ok rriivel fizetési mérlege krónikusan passzív az utóbbi időben, az elértéktelenedő amerikai dollárral együtt ex­portálja Nyugat-Európába és a kapitalista világ töb­bi országába saját inflációját, és az ezzel járó társa­dalmi és politikai bonyodalmakat. Magától értetődő, hogy ilyen helyzetben a nyugat­európai országok egyáltalán nem szándékoznak öl­be tett kezekkel ülni és lesni, nem javul-e meg a pénzügyi-gazdasági időjárás az óeeárion túl. Az egyre erősödő inflációs folyamatok kapcsán Nyu­gat-Európában egyre világosabban megértik, hogy az egyoldalú orientálódás az USA-ra súlyos kellemetlen­ségekkel jár, nemcsak a valuták, hrtriem áltálában ezeknek az országoknak a gazdasági helyzete szem­pontjából is. Éppen ezért Nyugat-Európában sokan egyre komolyabban elgondolkodnak azon, hogyan vé­dekezhetnének a beteg amerikai dollár ellen. És egy­re gyakrabban jut eszükbe, hogy a nyugat-európai or­szágoknak van egy ilyen bíztató és előnyös alternatí­vájuk is, mégpedig a nyugat- és kelet-európai or­szágok közötti széles körű és kölcsönösen előnyös gaz­dasági együttműködés útjának egyengetése. Pravda. FÓKUSZ uimiiiiimi: :;iiiir Ausztrália 1.970/71 évi költségvetése P Az állami bevételek 11,4 százalékkal 7887 millió, a kiadások pedig 11,2 százalékkal 7883 millió ausztráliai dollárra emelkednek, ami elméletileg 4 millió dollár felesleget ad. A kiadás oldalon a szövetségi hozzájárulás a mű­velődésügyhöz 25 százalékkal 312 millió ausztráliai dol­lárra növekszik; a társadalombiztosításra fordított költségek 42,5 százalékkal 1820 millió dollárra, a szub­venciók 42,5 százalékkal 272 millió dollárra növeked­nek, a honvédelem pedig 1137 millió dollárt (plusz 3,1 százalék) igényel. A legnagyobb növekedési rátát az államok kiadási előirányzatai mutatják; ezek 12.1 százalékkal. 2708 millió dollárral emelkednek és így a szövetségi be­vételek egyharmadát veszik igénybe. A jóléti kiadá­sok pótlólag 31 millió dollárral emelkednek, ezt az öregségi nyugdíjak 3,3 százalékkal, azaz a heti 15,50 dollárt kitevő nyugdíj 50 centtel való emelke­désére szánják. A szubvenciók legfontosabb része, az új. 30 millió dolláros segélyakció a juhtenyésztő far­merek részére, ami nem nagy mértékben járul hozzá a struktúráiavításhoz. A tőkeberuházásokat 78 millió dollárral 443 millió dollárra emelik, ez felöleli a Quantas állami repülő­járat (Boeing 747) Jumbo-gépekkel való felszerelését, egy atomerőmű felépítését és 25 millió dollár befek­tetést az Australien Industry Development Corpora­tion (úgynevezett McEwen Bank) intézetbe, amelynek feladata, hogy külföldi hitelek igénybevét elével az ausztráliai természeti kincsek kiaknázását finanszí­rozza. Az ..őslakosok támogatására” fordított össze­gek 47 százalékkal 10.4 millió dollárra, a színház, tánc és zene támogatására szánt előirányzatot 45 százalék­kal. 3.85 millió dollárra eme’kednek. A nemzetközi segélyakciók előirányzatai 11 százalékkal emelkednek és 184 millió dollárt vesznek igénvbe. Fbből a szokás szerint közel 68 százalék ílSfí 1 millió dollár) Ui-Gui­neára 25 százalék a bUMerális és 7 sz^-'alék a muHi- íaFe’-áiis tervekre iu*. ^zek • az örszap^’c n társadalmi termék 0,56 százalékának felelnek meg, fejlesztési se­gély terén tehát Ausztráliára 1969-ben Franciaország és Portugália után az CECD-ranglistán a harmadik he­lyen áll. Az ausztráliai hozzájárulások kevés kivétel­lel adományok, nem pedig kölcsönök vagy lejárathoz kötött hitelek. Jóllehet a külügyminiszter az előzetes javaslatot ..preventívnek” nevezte, előfordulhat, hogy inflációs hatást gyakorol. Nemcsak a magasabb adók és szol­gáltatások fogják a termelési költségeket emelni, ha­nem a tetemesen emelkedő postai illetékek is, ame­lyek 53 millió dollár évi bevételt jelentenek. Az egy­szerű levélilleték 20 százalékkal G centre emelkedik, a telefondíjak pedig 25 százalékkal növekednek. Két gyenge pontja a költségvetésnek: nem veszik kellő­képpen figyelembe a kontinens keleti államaiban je­lentkező aszályt, amely a mezőgazdasági hozamot 20 százalékkal, sőt többel Is csökkentheti továbbá le­becsülik az új egészségügyi program költségeit, ame­lyek 1970/1971-re 72,8 millió dollárral 430,7 millió dol­lárra — több szakember véleménye szerint meg en­nél is többre — fognak emelkedni. Ezenkívül fel­tételezik, hogy a ko njunktúra a túlhevítettség állapotá­hoz közeledik. Ilyen körülmények között nem lehet egészen kizárni egy úgynevezett ,.Stop-go”-politika le­hetőségét. Neue Zürcher Zeitung. A fídzsi szigetcsoport - független állam 1970. októberében 96 évig tartó brit gyarmati uralom után kikiáltották a fidzsi szigetcsoport függetlensé­gét. Az új állam — harmincadik tagként «— csatla­kozott a Brit Nemzetközösséghez. A több mint 300 sziget 18,3 ezer négyzetkilométer területű ország, mintegy 520 000 főnyi lakosságának kb a fele indiai, a többi túlnyomórészt fidzsi-szigeti, to­vábbá európai, kínai és japán. Gaz'öaságilag ez az új állam megbízható alapokra támaszkodik. Tizenegy év alatt — 1957 és 1968 között — a bruttó nemzeti termék nominális értéke 130 szá­zalékkal emelkedett, reális növekménye 87 százalék volt. Az egy lakosra átszámított nemzeti jövedelem jelenleg 277 fidzsi dollár (209 fidzsi dollár = 100 font sterling), ami jelentősen felülmúlja számos más fej­lődő ország nemzeti jövedelem-átlagát. A Fidzsi-szigetek gazdasági életének fő területe a mezőgazdaság: a művelt földterület háromötödén cu­kornádat (1967-ben a cukortermelés 350 000 tonna volt), koprát és rizst termesztenek. A lakosságnak, amely állandóan csak 100 szigeten telepedett le, egy má- .sik fontos megélhetési forrása az ércbányászat. Arany- bányászaton kívül folyik mangán-, ezüst- és rézbá­nyászat is. Az e€dig meglehetősen gyengén fejlett ipar első­sorban élelmiszert és — korlátozott választékban — iparcikkeket állít elő. A Fidzsi-szigeteken négy cu­korgyár. három koprafeldolgozó üzem, két dohány­gyár egy egy hajógyár működik, amely szá^tonnás hajókat gyárt. Az ipari üzemek, továbbá a bankok és biztosító társaságok többsége ausztrál—brit tulaj­dont képez. Az utóbbi időben a Fidzsi-szigeteken gyors ütem­ben fejlődik az idegenforgalom, amit a szigetvilág kedvező földrajzi fekvése is elősegít: a Fidzsi-szigetek az Észak-Amerikát és Ausztráliát összekötő légi és tengeri útvonalak kereszteződésében fekszenek. Az idegenforgalom fellendülését segítette elő a Nanui-i nemzetközi repülőtér átépítése és a szálloda- vala­mint motelépítkezés. 1968-ban a Fidzsi-szigeteknek 18 millió dollár bevételük volt az idegenforgalomból. A Fidzsi-szigetek külkereskedelmi forgalma az el- múH tír évben 30 millió dollárról 116 millió dollárra emelkedett. 1968-ban behozatalra 68.4 millió dollárt for­dítottak az exportbevétel pedig 49.1 milbó dollár volt. A kereskedelmi egyenleg magas deficitjét az idegen- forgalomból származó bevételek és a külföldi tőke beáramlása egyenlíti ki. A Fidzsi-szigetek legfonto­sabb kereskedelmi partnerei: Ausztrália, Nagy-Britan- nia. Uj-Zéland. Japán és az Egyesült Államok. Bár az új állam további fejlődését számos pozitív tényező segíti elő. kormányának meg kell küzdenie bizonyos gazdasági problémákkal, például a gazda­sági élet terén mutatkozó egyoldalúsággal és azzal, hogy emiatt az exportbevételek mindössze néhány ter­mék értékesítésétől (cukor, kókuszpálma-termékek és arany) függnek. Nyugtalanságra ad okot az a fe­szültség is, amely a föld többségével rendelkező ős­lakok és az azonos létszámú indiaiak között fennáll; az utóbbiak irányítják a kereskedelmet és az ipart. Ugyanígy egyelőre nyitott kérdést jelent a külföldi tő­ke is, amelynek birtokában van például az ország valamennyi (négy) cukorgyára. Svet HospodarstvL Ez évben utoljára újszerűén Mai rejtvényünkben a megadott definíciók alapján függőlegesen számtól-számig kell a megfejtéseket beírni. Minden szó utolsó be­tűje egyben a következő szó első betűje is. A meghatározások megfejtése után a páratlan számú vízszintes sorokban 16 Tolna me­gyei község neve olvasható. 1 r/ d5 20 24 2© 2d 2U 42 46 Ae> 5d 21 38 &-12 52 43 29 d6 2S 33 +9 9 22 50 52. 'ÍZ 34 39 44 4*7 5 17 22> 2 26 25 40 52> 6 do de 30 a 19 2 7 'H 3£> n 45 Meghatározások: 1. Utazáshoz készülődik, csomagol. 2. Lajtorja. 3. Bolgár hegy és cigarettafajta volt. 4. Tudja hova kell mennie. 5. Női név. 6. Fegyveres lovas­szolga volt. 7. Csuk és. . . 8. Étel, ennivaló zsargonban. 9. Egyik szülőnk. 10. Ragadozó fegyvere. 11. Igen angolul, 12, Szürkésfehér indiai gyémánt. 13. Finom fonal és egy macskafajía neve. 14. Fe­jér megyei község. 15. Szikra ide­gen nyelven. 16. Görög betű. 17. Levegő latinul. 18. Vérfaktorjel- ző. 19. ... hír (lesújtó, szomorú hír). 20. Sajátkezűleg. 21. Zárat nyit. 22. őse betűi keverve. 23. Színművet bemutatva. 24 Ha­táridő jelzője. 25. Ételt ízesíteni. 26. Folyó Ausztriában. 27. Az eeyik vvszak. 28. Jsom?goi'eszköz. 29. Szorítópánt. 30. Történet, mese angolul. 31. Tölgy angolul. 32. Ki­csoda az? 33. őrmester röviden. 24. Kérdőszó tárgyraggal. 35. Egy darabban lévő anyag (kő. stb). 36. Bánatos. 37. Szovjet íolyé 38. Van akinek kettő van ebből r. végtag­ból. 39. Rab betűi keverve. 40. . . . iacta est! 41. Vajdasági község. 42. Panaszszó jelzője. 43. Háziál­lat. 44 A nagy spanyol hajóhad. 45. Idegen női név. (. . . Gardner). 46. Mellélopakodik. 47. Nyaraló. 48. Nyílások. 49. KF. 50. Erre ké­szülünk karácsony és február 6. között. 51. Magyar női és olasz férfinév. 52. ... Miklós (Mikszáth- regényhős). 53. Ruhát alakít. Megfejtésként beküldendő a 16 Tolna megyei község neve, 1970. december 28-án déli 12 óráig le­velezőlapon a megyei művelődé­si központ, Szekszárd címre. A levelezőlapra kérjük ráírni: REJT­VÉNY. A helyes megfejtést be­küldők között 5 db könyvet sor­solunk ki. Az 1970. december 6-i rejtvény helyes megfejtése: Mindenben az vagy 6 bájalak. Kit álmaimban óhajtalak. S ó hogyha ajkad ezüst szaván A szép magyar szót még hallanám, Ha tűz szemedben lelked ragyog, Ő hölgy örökre rabod vagyok. Könyvjutalmat nyertek: Bévár- di József Dombóvár. Katona J. u. 2., Szegedi István Majos, Fő ut­ca 47., Takács Andrásné Szek­szárd. Bethlen u. G., Geiszhauer Mária, Szekszárd. József A. u. 15., Wiandt István, Brjnyhád, Vasvári U. 20. A könyveket postán küldjük ei. Szemlélődés a kiállításon (MTI foto —■ KSJ.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom