Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-17 / 295. szám

/ tOLHA MÉPfÉl V ÍL A d PfrŐT míTAÍ í GYE SOI J ET £ÍT Magyar—szovjet kulturális együttműködés y A MAGTAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TftHACS LAPJA | XX. évfolyam, 295. szám Járásról — járásra ARA: 90 FILLER Csütörtök, 1970. december 1*. Éruényesül az előrelátás Mzörszámadésok politikai előkészítése a paksi Járásban Folytatva tudósítássorozatun­kat, a termelőszövetkezeti zár­számadások politikai előkészí­téséről ezúttal Rigóczky Ist­ván elvtárs, a paksi járási pártbizottság első titkára ad Tájékoztatót. A paksi járás po­litikai vezetője elmondotta: a személyes tapasztalatok és. a rendelkezésre álló adatok is­meretében már hónapokkal ezelőtt megkezdődött a _ ter­melőszövetkezeti zárszámadá­sok előkészítése. A közös gaz­daságokban a vezetők ismer­tették a tagokkal a kiesések mértékét, nagyságát és a le­hetőségek keretei között: meg­felelő intézkedéseket tettek a Jciésések pótlására. A kedvezőtlen időjárás a paksi járás termelőszövetkeze­teiben is befolyásolta a pénz­bevételi tervek teljesítését, Rigóczky István elv társ el- mőhdöttá. hogy & vártnál ala­csonyabb kenyérgabona-átlag­termések következtében 24 millió forint a járás termelő- szövetkezetéinek pénzbevételi kieeése. Minthogy a kalászo­sok jelentős helyet, foglalnak *1 a termelés szerkezetében, a 24 millió forint kiesés öt-hat százalékkal csök­kentette az idei évre ter­vezett árbevételeket, Nyilvánvaló, hogy ez a csök­kenés kihat a szövetkezeti gaz­dák jövedelmére is olyképpen, hogy mintegy hétmillió forint­tal csökken a paksi járás ter­melőszövetkezeteiben a tagol« közösből származó jövedelme, a tervezetthez képest. Ez ér­telemszerűen az idei évre vo­natkozik. A járási pártbizottság első titkára elmondotta, e nehézsé­geket már év közben látták, felismerték, s ennek megfele­lően tették tneg a szükséges politikai, gazdasági és szerve­zeti intézkedéseket, elsősorban annak szem előtt tartásával, hogy az idei rossz esztendő kö­vetkezményeit jövőre lehetőleg ne érezzék a tagok, az üze­mek. Ne következzék be egy olyan állapot, amely hosszabb távon a közösségek anyagi ér­dekeit csorbítja, A politikai előkészítő munkát a zárszám­adások lebonyolítására a járási pártbizottság első titkára, jó­nak minősíti. Mindezt termé­szetesen ténvek. támasztják íriá. A szövetkezeti tagok a járás közös gazdaságaiban megértet­ték, hogy egyénenként, szemé­lyenként is viselniük kell a ki. esések következményeit. Nem ragaszkodhatnak minden áron a tervezett jövedelem eléréséhez. Ka ezt tennék, önmagukat rö­vidítenék meg, mert jövőre ütne vissza a mai helyzetet f - gyeimen kívül hagyó t.űlosziá . A szervezeti intézkedések ke­retei között a járási vezetés gzékről a kérdésekről először a termelőszövetkezeti pártszerve­zetek titkáraival tanácskozott. A gazdasági vezetőkkel szemé. Ívesen beszélték meg a lehet­séges teendőket, tennivalókat. Ezt követően a X. kongresz- szust megelőző hetekben a termelőszövetkezetekben dol­gozó párttagok végeztek fel­világosító munkát. A bölcskei Rákóczi Tsz-ben, a dunakömlődi Szabadság Tsz- ben és még több közös gazda­ságban a kiesések egy részét sikerült pótolni. A paksi járást pártbizottság első titkára a kö­zös gazdaságolt vezetőinek fs- 1 elősségét, lelkiismeretességét hangsúlyozva megállapítottá: mindenütt nagy erőfeszíté­seket tettek a veszteségek pótlására, az Időjárás okoz­ta. károk mérséklésére, ri a nehézségek közepette bi­zonyosodott be annak az elvi­nek a helytállósága is, hogy az elmúlt években is érdemes volt megfelelő biztonsági ala­pokat. képezni és előrelátóan ■tartalékolni. A biztonsági alap, a tartalék öz idén, 1970-ben jóval többet jelentett a közös gazdaságoknak, mint gondolni lehetett volna. A zárszámadá­sok előkészítése során az őszin­te, a termelés helyzetét nyíl­tan feltáró beszélgetések ke­retei közölt a paksi járás szö­vetkezeti tagjainak többsége azt is megértette: az ideihez hasonló eszten­dőben valamikor a,z egyéni gazdaságok szárszámra mentek tönkre. Ez a ve­szély a szövetkező dolgozó parasztságot nem fenye­geti, A zárszámadások politikai előkészítése során szem előtt tartották és tartják az 1971-es esztendő gondos megalapozá­sát. Ezt mutatja az a körül­mény is. hogy a nehézségek, a terméskiesések ellenére a pak­si járás közös gazdaságaiban az eredményfelosztást úgy vég­zik, hogy 1969-hez képest mindössze hárommillió forint­tal lesz kevesebb a fejlesztési alapra jutó pénzösszeg. A ren- dellíezésre álló, dé még nem végleges adatok ismeretében a járási viselés a csökltenés mértékét elfogadhatónak tart­ja. Kedvezően alakulnak a kö­vetkező év biztonságát és jö­vedelmét szolgáló előzetes számadatok is. 1969-ben a já­rás termelőszövetkezetei 23 589 hízott sertést értékesítettek. 1970-ben november 30-ig 23 897-et. S áthúzódó jelleggel még 1500 hízott sertés eladása várható. De általános kiárusí­tás nincs. A termelőszövetke­zetek rendelkeznek megfelelő íakarmánykészletbel ég alap­anyaggal ahhoz, hogy a fejlő­dést figyelembe véve, jövőre hasonlóképpen alakuljon a hí- zottsertés-értékesítés. Eddig 1971-re mintegy 9000 hízott sertésre és 2185 v ágómarhára kötöttek szer­ződést. Az üzemek fejlesztésének más belső feltétele' c ifi megterem­tették és megteremtik, annak ellenére, hogy helyenként a Vártnál alacsonyabbak lettek a kukorica-termésátlagok is, s ez újabb Veszteségeket okozott a közös gazdaságokban. A jövő év megfelelő meg­alapozásához tartozik, hogy a járás teMnelős/övetkezr- tei december közepéig a mélyszántás 97,5 százalékát befejezték, a kukoricatörés­sel végeztek. és nagyjából ugyanakkora te­rületen termesztenek kenyér­Szerdán a Magyar Tudomá­nyos Akadémián. a Magyar— Szovjet Baráti Társaság, az Or­szágos Béketanács és a Ma­gyar Tudományos Akadémia rendezésében kétnapos tudo­mányos konferencia kezdődött Lenin születésének 100. évfor­dulója tiszteletére „Napjaink lenini békepolitikája” címmel. Az ünnepélyes megnyitáson részt vett és az elnökségben foglalt helyet F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és P. M. Fedosze- jev akadémikus, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság el­nöke, a tudományos tanácsko­záson részt vevő baráti szov­jet küldöttség vezetője is. A konferenciát dr. Mihály­it Ernő, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke nyitot­ta meg, majd Nemes Dezső akadémikus, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora tar­tott bevezető előadást a lenini békepolitikáról. — Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából világ­szerte és Magyarországon is bensőséges ünnepségeken mél­tatták halhatatlan alakját, a marxizmus nagy továbbfejlesz­tésének örökségét, tanításai­nak és gyakorlati tevékenysé­gének történelmi jelentőségét — mondta bevezetőben, majd történelmi áttekintést adott a gabonát, mint más években. A műtrágya-felvásárlás és a mű­trágya-felhasználás az év eleji terveknek megfelelően történik. A járás 18 termelőszövetke­zete között az idén is szóródás várható, az eredményeket il­letően. Előreláthatóan mind­össze egy tsz, a dunaföldvári Dunagyöngye zárja veszteség­gel az évet. Ebben szervezési és vezetési problémák jS szere­pet játszanak. Veszteséges év­zárás várható még a duna­földvári szőlőtermelő közös vállalkozásnál. A járási párt- bizottság első 'titkára úgy véli, itt a veszteség az időjárási vi­szonyokkal, a korai fagyokkal magyarázható. A járási vezetés értékelése szerint az idei év eredményei az ismert nehézségek ellenére is alapot adtait a jövő év célkitűzéseinek megvalósí­tásához, ahhoz, amelyet a X, kongresz- szus állított követelményként a mezőgazdaság elé. szovjet államnak és a Szovjet­unió Kommunista Pártjának a Szovjetunió megalakulásától folytatott következetes béke­politikájáról, az általános le­szerelésért, a békés egymás tneliett élésért, a kollektív biztonságért folytatott harcá­ról, a világháborút megelőző, majd a világháborút követően folytatott békepolitikájáról. Utalt arra, hogy az amerikai uralkodó körök még ma is he­lyi háborúkkal próbálkoznak kedvezőbb lehetőségeket te­remteni az imperializmus po­zícióinak megerősítésére és vi­lágháborús terveik végrehajtá­sára. — A lenini centenárium éve sorsdöntő időszakra esik — folytatta. — A tartós és vég­leges békéért folyó küzdelem átfogja az öt világrészt. Egyik fő frontja itt húzódik Európá­ban — mondotta, majd arról beszélt hogy nagy visszhangot keltett a Varsói Szerződés or­szágainak kezdeményezése az európai biztonsági konferencia mielőbbi összehívásáért, — A testvérpártok üdvözöl­ték a Varsói Szerződés orszá­gainak e kezdeményezését, amely szintén jó politikai fegyver az ő békeharcuk szá­mára is. Ugyancsak pozitív fogadtatásban részesült or­szágaink javaslata a különböző irányú szakszervezetekben és Moszkvában szerdán jegyző­könyv aláírásával véget ért a magyar—szovjet kulturális együttműködési kormányközi vegyes bizottság 7. ülésszaka. A kormányközi vegyes bi­zottság, amelynek ülésein a magyar delegációt Ilku Pál művelődésügyi miniszter, a vegyes bizottság magyar ta­gozatának elnöke, a szovjet küldöttséget pedig Jekatyerina Furceva, a vegyes bizottság szovjet tagozatának elnöke ve­zette, megvitatta a társada­lomtudományok oktatásával kapcsolatos együttműködés kérdéseit. A két fél megálla­podott abban, hogy sokolda­lúan fejleszti az együttműkö­dést a felsőfokú oktatási in­tézmények és tanszékek kö­zött, megszervezi a marxiz­mus—leninizmus aktuális kér­déseinek együttes alkotó ta­nulmányozását, a marxizmus— leninizmus oktatásában szer­zett tapasztalatok 'cseréjéi. Az ülésszakon összegezték a nemzetközi kulturális verse­nyeken, kiállításokon és fesz­tiválokon gyűjtött tapasztala­tokat s megállapodtak abban, hogy az utóbbi témakörben kialakított közös véleményt előterjesztik a szocialista or­szágok művelődésügyi minisz­tereinek jövő évi értekezle­tén. " A vegyes bizottság ezenkí­vül kiegészítést fogadott el az 1971, évi magyar—szovjet kul­turális munkatervhez. A kormányközi vegyes bi­zottság ülésszakának eredmé­nyeit tartalmazó jegyzőköny­vet a két ország művelődés- ügyi minisztere, Ilku Pál, il­letve Jekatyerina Furceva asz- szony írta alá. Az ünnepélyes aláíráson ott volt Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete. kibontakozóban van a szak­szervezetek együttes akciója, amely támogatja a békét sza­vatoló biztonsági rendszer lét­rehozását. Foglalkozott Nemes Dezső azzal is, hogy az európai biz­tonság megszilárdításáért fo­lyó küzdelemnek rendkívül fontos része, hogy normális viszonyok jöjjenek létre az NSZK és európai szocialista államok között, beleértve a két német állam, az NSZK és az NDK közötti viszony nem­zetközi jogi érvényű rendezé­sét is. A tudományos-technikai for­radalom a béke és a háború alternatívájában címmel Er- dey-Gruz Tibor, az Akadémia elnöke tartott előadást, majd „Lenin a kultúráról és a hu­manizmusról” címmel Tolnai Gábor akadémikus tartott elő. adást. A délelőtti plenáris ülés P. N. Fedoszejev akadémikusnak, n Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság elnökének „A lenini bé­keeszmék és jelenkorunk” cí­mű előadásával fejeződött be. A szovjet delegáció vezetőié­nek tetszéssel fogadott előadá­sa után Mihályfi Ernő zársza­vával ért véget a tudományos tanácskozás szerdai plenáris ülése. Délután a három szek­cióban vitatták meg a konfe­rencia fő témáit. Kétnapos tudományos tanácskozás kezdődött a Lenin-centenáriuin alkalmából

Next

/
Oldalképek
Tartalom