Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-15 / 293. szám
A városgazdálkodás gondjai . Szekszard különös város. Ilyen az építészete is. A régi megyeháza például hátat fordít a mai városnak. Vehetnénk ezt akár jelképnek is. Amíg a többi megyeszékhely, a kor bevált szokása,szerint akár vesztegetéssel is kiharcolt egy fontosabb vasútvonalat, vagy nagyobb állami beruházást. Itt alig történi valami. Ez volt az örökség. Vólyogházak, kőhajításnyira a város közepétől. Jelenleg a városépítészet legdinamikusabb korát éli. Az ■elkészült új épületek azonban —* és maga a város is — álA távfűtés, mint főprofil, 1367-ben jélenkezett. Ónálló fűtőművek épültek akkor és épülnek azóta is. Teljesítőképességüket azonban jelenleg nem tudják gazdaságosan kihasználni, aminek oka légióként az, hogy a futóművűket sohasem a jelenlegi, mindig a holnapi igényekhez tervezik. A helyzetet súlyosbítja; hogy a kazánok üzemeltetéséhez nincs elegendő számú szakember. Ezen kívül is gond, hogy a kazánok nyáron — nem ritkán tavasztól őszig — kihasználatlanok. Jelenleg a tüzelőanyag-összetétel sem kedvező. Erre a szolgáltatásra a vállalat, illetve az állam jócskán ráfizet. Egyelőre. A dolog iróniájához tartozik, hogy a számlát az ingatlanközvetítésből adódó bevételek egyenlítik ki. Ez a tevékenység ugyanis semmiféle beruházást nem igényel,.. A vállalat monopolhelyzete ezen a területen hasznot biztosít. Munkaerőgondok A vállalat másik nagy feladata a városi köztisztaság biztosítása. Pontosabban a házi szemét elszállítása. Erre a célra egy zárt, higiénikusnak mondható Kuka-típusú kocsi, és két félpormentes teherautó áll rendelkezésükre. Megemlíthető, hogy az egy Kukaautó a város szemétgyűjtésélandó tervszerű karbantartást és gondozást igénj’elnek. Részben ezt a munkát hivatott ellátni a Városgazdálkodási Vállalat. Kétszáz ház és e pillanatban kétezer lakás tartozik a hatáskörébe. Ez a szám a következő ötéves tervben megduplázódik. Az új épületek karbantartása, fűtése és a kapcsolódó szolgáltatások mellett a vállalat ingatlanközvetítéssel, fuvarozással és a városi szemét elszállításával is foglalkozik. Ebben a munkában azok, akik végzik, tapasztalatokra alig számíthatnak az állandóan változó településszerkezet miatt. nek 50 százalékát bonyolítja le, azaz 2000 bérlakásból szállítja el a szemetet. Természetesen ez fontos, de mégsem fő tevékenység. Ugyanennyi lakás karbantartása is a vállalat feladata. Ez a munka, amely nyereségképzésre ad lehetőséget. A fuvarozást öt pár lóval bonyolítják. Gépi felszerelésükhöz az említetteken kívli’ tartozik még három teherautó — a belső szállításokat bonyolítandó —, valamint egy traktor. A vállalat 200 dolgozót foglalkoztat. A feladatok jó ellátásához ennek többszörösére lenne szükség. Az épületkarbantartók hiánya nemcsak Szekszárdon gond, hanem az egész országban az. A következmény közismert. Magyar- országon jelenleg a lakáskarbantartás nem megfelelő és a munkásvándorlás igen nagy ezen a területen is. Mivel a vállalat közvetlen termelő tevékenységet nem folytat, bér- színvonala alacsonyabb mint az énítőioaré — így lazább a munkafegyelem is. A jövő A jelenlegi helyzet figyelmeztet: a következő ötéves tervben a Városgazdálkodási Vállalat által kezelt ingatlanok száma és értéke megduplázódik. A távfűtéssel ellátott épületek száma sokszorosa lesz a mainak. Nem engedhető meg, hogy a magas fenntartási költségek egyenes arányban emelkedjenek, mert végső soron ez a további építkezésektől venne el tetemes összeget. Elsőrendű fontosságú a költséges távfűtőrendszer nyári kihasználását biztosítani, hogy ezáltal gyorsabban amortizálódjék. Más kérdés, hogy az új lakásrendelet hatályba lépése milyen feladatokat ró majd a vállalatra és azokat jelenlegi eszközeivel mennyire képes megoldani. Végezetül. Az új épület lakóinak nem csupán jogai, kötelességei is vannak. A falusias körülmények közül modern lakásba költözők nem mindig tudják megfelelőképpen használni a kényelmüket szolgáló berendezéseket, gyakori a károkozás az új lakótelepeken. A javítási költségek pedig hosszú távon, mindnyájunkat terhelnek. radios Agnes--MEGAY LÁSZLÓ A Szekszárdi Vasipari Vállalat FELVESZ olajtfizeléaű kazánhoz; vizsgázott fűtőket. Ezenkívül' szerszám- készítő szak> munkásokat. Jelentkezni lehet a vállalat központjában, Szekszárd, Rákóczi u. 13, (187) Távfűtés — kihasználatlan lehetőségekkel VISSZHANG Válasz a Tolna megyei Népújságban 1970. december 5-én megjelent Lskolateleyízió . a raktárban címfi, HJ aláírású cikkre Természetesnek tartom, hogy az adományozó termelőszövetkezet érdeklődik a televíziókészülék után. De ezt az érdeklődést másképp is el tudnám képzelni. Ahelyett, h'ogy felkereslek volna Iskolánkat, vagy a körzeti iskola igazgat''jé\ ez) megkerülve, úgy látszik. '•'tzejebfci útnak vélték a -szardi Népújság szerkesztőségén keresztül való tudakozódást. Kérdésükre válaszolva azt tudom mondani, hogy sajnos, a készülék többször rossz, mini jó. Felszereltethetjük mi az antennát a kapott vas- rúdra is, hogy ne farűdhoz legyen rögzítve, de ezzel sajnos a televízió még nem lesz jobb. Most negyedszer javítja a GELKA. Bezárólag még meg kívánom jegyezni, hogy az iskola felső tagozatát bekörzetesítet- ték. A gyerekek nagy része bejár Zombára, Bonyhádra. Buszmegállóról azonban serki nem gondoskodik. Jó lenne ha HJ és az illetékes tanácstagok, valamint a nem kevésbé érdekelt termelőszövetkezet összefogásával valamit tennének, mielőtt beáll megint a téli idő, amikor a buszokra nem perceket, hanem félórákat kell sokszor várniuk a szabad ég alatt a gyerekelmek. Hiszen nagyrészben a tsz-tagok gyerekeiről van szó. Úgy vélem, hogy ez nagyobb, baj, mint az, hegj' az a'sótagozatosok nem láthatták az utóbbi időben az Iskolatelevízió adásait. Vagy úgy gondolják, hogy ez is csupán az iskola vezetőinek a feladatához tartozik? DB. KONKOLY ISTVANNÉ.. Tabód, Iskola s Nem hívásiunk vitába bocsátkozni a HJ-cikk és a válasz kapcsán. Tény, hogy -~ bánnilyen indokkal is — az említett televízió nem működik. Mi készséggel segítettünk volna abban is, hogy a javítása meggyorsuljon. A válasz azonban érdemel egy mondatot. Ügy éreztük, mintha a közmondás elevenedett volna meg: Másról beszél, mint. Bodóné, amikor a bor árát kérik. (A szerkő A szekszárdi b®r Szekszárdon címmel cikket jelentettünk meg a november 1-i számunkban, amelyben kifogásoltuk, hogy egyes szervek még Szekszárdon és környékén is inkább másfajta boroknak igyekszenek piacot biztosítani, és mellőzik az itteni termést. Példaként említettük meg a VOSZK italbemutatóját is, amelyet a szekszárdi Sió- csárdában rendezett az áfész- szakemberek részére. „Bemutattak, megízleltettek jó pár — többségében gyenge minőségű — bormintát. A megfelelő szakmagyarázat és az egyéb körítés sem hiányzott. A VOSZK tulajdonképpen a kialakult és általánosan elfogadott konkurrencia-módsze- rekkel operált, amibe nem is lehet belekötni. De akiben egy csepp szekszárdi lokálpatriotizmus él, felháborodott azon, hogy véletlenül sem mutattak be egyetlen szekszárdi bormintát sem... Egyszerűen nem lett volna szabad szállást adni ennek a rendezvénynek, mint ahogyah másutt is elsősorban a saját értékeikkel törődr ak, nem pedig az erdemein felül propagált máséval" — írtuk. A '/OSZK kifogásolja a „Többségében gyenge minőségű’’ és az „érdemein felül propagált” megállapításunkat, és kérik a következők közzétételét: „A cikkben szereplő borbemutatón a VOSZK Kereskedelmi, Ipari és Szolgáltató Szövetkezeti Központ többségében a magyar és nemz tKözi borversenyeken ezüst. és aranyéremmel díjazott borokat, továbbá jó minőségű pecsenye- és kommersz borokat mutatott be, Ezért szó sincs arról, hogy ezeket a vállalat érdemein felül propagálta volna.” Továbbá közölte a VOSZK azt is szerkesztőségünkkel, Simontornyán nines legközelebb! hogy szekszárdi bort azért nem forgalmaz, mert az árban nem tudtak megegyezni: „a termelők által kért árak „Az egész műsor ritmusát, hangulatát ketté törte Hofi Géza megjelenése a színpadon....” panaszolják egy közel kétoldalas levél írói, aláírói, akik jelen voltak azon a műsoros esten, ami a hónap első napjainak egyikén zajlott Simontornyán, a művelődési húsban. Arról szól a levél a továbbiakban, hogy a népszerű és a tv jóvoltából országosan ismert parodista, mivel és hogyan „szerepelt le” egy olyan közönség előtt, amely falun él ugyan, de ha kultúráról, szórakozásról van szó, már „nem eszik meg tücsköt és bogarat”, s amely közönségnek határozott fogalmai vannak a művészetről és még a könnyű múzsától is azt követeli, hogy könnyűsége ne legyen vásártéri. A műsoros estet a felháborodott hangú levél írói ORI- rendezvénynek jelölték, ma azonban már — többszöri cikk- és levélváltás után magától a legilletékesebbtöl, az ORl-tól tudjuk, hogy csak névleg gazdája a különféle művészek csoportosulásai által fölkínált és eladott — engedélyezett — műsoroknak. A vád Hofi ellen: ízléstelenség, messzemenő gorombaság a gázsiját biztosító közönséggel szemben. Csak egy példa... a művelődési ház fotoszakkörének vezetője meg alcarta örökíteni a népszerű művészt magánszámának előadása közben. Mire a rajongás tárgya ülőfelét fordítva a fotós felé ím, ily finoman szólott: „— Na, most fényképezzen/” A kapcsolat, színpad és nézőtér között olyannyira elmérgesedett, hogy Brachfeld Sigfrid — menteni a menthetőt soron kívül színre lépve próbálta feloldani a feszültséget, ám a parodista — mintegy „hálából” a segíteni kívánd pályatársnak — dúltam rohant ki a színfalak mögé, hogy ,.— Majd legközelebb befejezem r Simontornyán aligha kínálkozik Hofi Géza szamara „legközelebb”, ami érthető. Si- montornyán a jelek szerint sokan vannak már azok, akik csak azt fogadják el művészetnek, ami az■ érző, gondolkodó ember jclteremtése is egyúttal. Továbbá azt, ami akár derűben, akár egyébben gazdagít, de semmi esetre sem azt, ami sivárabbá tesz. Hofi Géza simontomyai föllépését követően Faddon vendégszerepeit. Itt, a közönség — a hírek szerint okkal — ünnepelte őt a művelődési ház klubestjén való közreműködéséért. Nem tudni miért kerültek a simontornyaiak hátrányosabb helyzetbe?! Egy valami viszont kétségtelen; nevezetesen az, hogy sürgős intézkedésre van szükség, mert nem mindegy, hogy ki, milyen kultúra közvetítésére vállalkozik ma, 1970-ben Magyar- országon és az sem mellékes, hogy a bysés fellépési díjakért ki mit, milyen színvonalon Ad! A mű-sorrendezés és műsorszolgáltatás ma érvényes szabályai sok visszaélésre nyújtanak módot ulyanynyira, hogy a haknii egyesek pirulás, és erkölcsi gátlások nélkül imádják eképyen: Hódolunk Arany, Kívüled Nincs Isten! Nos, éppen a tisztes szándékú és országjárásra is vállalkozó művészek miatt s nem utolsósorban az igényes és várhatóan tovább igényesedé közönség miatt súlyos kötelességmulasztás lenne ha olcos intézkedések nem vetnének gátat sürgősen a népművelés, szórakoztatás lejáratásának. Simontornyán nem emelt senki kifogást Brachfeld Sigfrid, Fánai Márta, Gloviczki Péter, Harangozó Teréz, Koóa János és a közreműködő Express-együttes műsora ellen. Hofi Géza nyilván vem érezte magát jól ebben az együttesben, ezért „tűnt ki” belőle olyan dicstelenül és elítélendő módon. A simontornyaiak levelét eljuttattuk teljes terjedelmében az ORI-hoz, abban a reményben, hogy az ORI megteszi hatáskörén belül a szükséges intézkedéseket. — U — jelentősen meghaladták azt az árat, amelyet vevőkörünk elfogadhatott volna. Ennek ellenére a továbbiakban is szeretnénk a szekszárdi borvidék borainak forgalomba hozatalával foglalkozni.” A VOSZK válaszlevelének azért adtunk ilyen nagy terjedelemben helyet, mert kiderült, hogy a boraik minősítésére vonatkozó megállapításunk nem egészen pontos információn alapul. A Faíelítő Vállalat dombóvári üzemébe nii és férfi mun aerít felveszünk. 03)
