Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-02 / 282. szám
NAPIRENDEN Elf nog© A mezőgazdasági beruházásokról nyilatkozik a MEZÖBER igazgatója a cigánylakosság helyzete és a telekgazdálkodás •• Illést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága — Sok nehézséggel járt az idei esztendő? — kérdezzük Fenyvesi Ferenctől, a MEZő- BEíl Tolna megyei kirendeltsége igazgatójától. — Még nincs ugyan vége az évnek, de jnár elmondhatjuk, nehéz hónapokat tudunk magunk mögött. A mezőgazda- sági nagy beruházások építőanyag-ellátását elsősorban a hosszú tél, később az árvíz nehezítette, hátráltatta. A nagy beruházások anyagvonzata a dolog természeténél fogva szintén nagy. Ebből következik tehát, hogy sok utánjárásba került tartani' az ütemet. — Es tartották az ütemet? — Igen. Hozzáteszem gyorsan, hogy általában igen. A kivitelezők, ha nem is kifogástalanul, de jól dolgoznak, észrevehetően javult a munkák minősége és mennyisége, a beruházók legnagyobb megelégedésére. — Fenyvesi elvtárs, a Népújság olvasói gyakran találkoznak ezekkel a kifejezésekkel: beruházó, kivitelező, bonyolító. Melyik micsoda? — Szakmai kifejezésekről, vagy még inkább szakmai zsargonról van szó. Beruházónak nevezzük azt a termelőszövetkezetet, egyáltalán mezőgazda- sági üzemet, amely építteti az istállót, az állattenyésztési telepet, a magtárt, összességében a létesítményt. Megbízónak is szokás nevezni, minthogy többnyire megbízást ad a beruházás bonyolítására, majd annak kivitelezésére. A MEZŐBER bonyolító. Ez annyit jelent,, hogy szakembereivel a beruházással járó feladatok többségét elvégzi. Megkísérlem példával érzékeltetni: tegyük fel, én házat építek, de nem vállalom az azzal járó ügyek intézését, mert nincs időm, vagy nem értek hozzá. Ilyen esetben megkérek valakit, hogy intézze el helyettem a szükséges jogi dolgokat, gondoskodjék arról, hogy az építők mindent a lehető legjobban végezzenek el. Hát nagyon leegyszerűsítve a dolgot: ez a bonyolítás. A kivitelezés magát az építkezést jelenti. A kivitelezőkkel rendszerint mi tárgyalunk, a megbízóink képviseletében. I — Kik voltak az idén a mezőgazdasági beruházások kivitelezői? — Az összes mezőgazdasági beruházások 62 százalékát házibrigádok, 18—20 százalékát TÖVÁL-ok, 8 százalékát állami vállalatok végezték. A többi egj'éb. Elmondhatom tehát, hogy a házibrigádok uralják az idén a mezőgazdasági beruházásoknál a terepet. — A tanácsi és az állami építőipari vállalat kiszorul? szervezzen, valahonnét el kell csalni a szakmunkásokat. — Hát, hát, mond valamit. — A megyei pártértekezleten hallottam egy felszólalást. A felszólaló elmondotta, hogy 60 kilométeres körzetben az építőipar képtelen szakembert, vagy segédmunkást találni. A házi építőbrigádok sokasodása ösz- szességében az építőipar helyzetét csak nehezíti. — Nézze, a termelőszövetkezetek kénytelenek valamit tenni, úgy szerzik meg az embereket, ahogy tudják. Némelykor arra az egy bizonyos beruházásra hozzák létre az építőipari munkaszervezetüket. — Nincs ez jól, Fenyvesi elvtárs. A mezőgazdasági üzemek érdekeit is messzemenően • figyelembe véve összpontosítani kellene az erőket, s nem szétforgácsolni. — Most ez van, mást nem mondhatok. Talán még any- nyit, hogy a termelőszövetkezetek házibrigádjai általában csak a kőművesmunkát csinálják. A többi szakipari munkát a közös gazdaság alvállalkozókkal végezteti. Ilyenkor, ilyen helyzetben a MEZÖBER dolga több. Ahol ugyanis házi- brigádok működnek, ott rendszerint mi segítünk az anyag- beszerzésben is. — Fenyvesi elvtárs a MEZÖBER hány Tolna megyei mező- gazdasági üzemben végez az idén beruházásbonyolítást? — A mezőgazdasági üzemek 90 százalékában. — Ez akkor tehát azt is jelenti, hogy Tolna megye termelőszövetkezeteinek és állami gazdaságainak 90 százalékában folyik, vagy folyt 1970-ben valamilyen építkezés. — Száz százalékában, csakhogy nem mi vagyunk mindenütt a bonyolítók. Valami mindenütt épül, vagy készül, ami beruházásnak számít. — önmagában véve már ez is a magyar mezőgazdaság nagy- nagy vitalitását jelzi. — Több nagy létesítmény készült el az idén. Ilyen volt például a zombai sertéstelep, az Alsópéli Állami Gazdaságban tehenészeti telep, vagy a bátai termelőszövetkezetben a tehenészeti telep. Kétszázhatvan millió forintot irányoztak elő az idén a megyéd ben a mezőgazdasági üzemek építési beruházásra. — Jól hallom: 260 milliót? — Megismétlem: 260 milliót. Ebből körülbelül 230 millió forint értékű beruházás készül el, műszakilag. Mintegy 15 százalékos lemaradással számolhatunk, főleg anyaghiány okozta ezt az elmaradást. äithattunk a kivitelezőkkel együtt a beruházások előkészítésére, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Ma már van arra példa, hogy másfél év alatt készül el az állattenyésztési telep három év helyett. — Ha van ilyen példa, Fenyvesi elvtárs, akkor kérem, hozzuk nyilvánosságra. — A bátai tehenészeti telepre hivatkozhatok... — És még? — Egyelőre nincs több. — Hát bizony ez nem sok. Mindenesetre csakugyan példa, amire valóban hivatkozni lehet. Mégis, a beruházások megvalósulásának mi lenne az ideális átfutási ideje? — Az a célunk, hogy egy harmincmillió forintos beruházás nyolc-tizenkét hónap alatt megvalósuljon. — Mikor lesz ez, Fenyvesi elvtárs? — A negyedik ötéves tervben. — A MEZÖBER kizárólag bonyolítással foglalkozik? — Nem. Tervezéssel is. A 720 kocás szakosított sertéstelepet a MEZÖBER Heves megyei kirendeltsége tervezte. Ez a létesítmény a Füzesabonyi Állami Gazdaságban tekinthető meg. A 200 férőhelyes növendékmarha-istállót a MEZÖBER Komárom megyei kirendeltsége tervezte. Megtekinthető a tárkányi Egyetértés Tsz-ben. E létesítménytervek nálunk megrendelhetők. Hasonlóképpen megrendelhető a 100 fős irodaház, a 300 adagos konyha, a termelő és elárusító bolt, a 100 va- gonos hűtőtároló, a 12 férőhelyes inszemináló, a 192 férőhelyes „NUTRIX”-rendszerű borjúnevelő, a 4000 literes tejház, a 420 kocás ÁKI-rendsze- rű sertéstelep, a 300 férőhelyes juhhodály, a 482 férőhelyes tehenészeti telep, a takarmánygyár, a növényvédőszer- raktár, a szervizműhely, a 4000 férőhelyes nyúltenyésztési épület, a 39 és 72 köbméteres buzogány víztorony, a 3000 mázsás szőlőfeldolgozó terve. De még más is, hisz nyilvánvaló, hogy itt most nem lehet teljes a felsorolás. — Ezek szerint nagy a választék. — Van választék. — Köszönjük a beszélgetést, Fenyvesi elvtárs. Sz. P. Tegnap délelőtti ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága két olyan problémával foglalkozott, ami — többek között —, igen élénk köz- érdeklődésnek örvend. A végrehajtó bizottság 1961. óta most tűzte napirendre harmadízben megyénk cigánylakossága helyzetének megvitatását. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1961-ben alkotta meg azt a határozatát, amely hazánk cigánylakossága munka-, ólet- és lakáskörülményeinek javítását célozta és célozza. A cigányság helyzetének javításáért, gazdasági és kulturális fölemelkedésének megvalósulásáért kifejtett tevékenységünkben ez, majd pedig az MSZMP megyei bizottságának később hozott határozata jelentette a vezérfonalat A járási tanácsok végrehajtó bizottságai az 1961 óta eltelt időszakban 42 esetben tűzték napirendjükre a fontos társadalmi kérdés megvitatását, dolgoztak ki további intézkedési terveket, hoztak határozatokat. Ez alkalommal a megyei tanács végrehajtó bizottsága nyolcéves munka eredményeit összegezhette, megszabva természetesen azokat a feladatokat is, amelyek végrehajtása még előttünk áll. A cigányság élet- és lakás- körülményeinek javítása — mint ezt a jelentés leszögezte, — lassú fejlődést eredményezett. Az eddig tett intézkedések szép változásai mellett újra és újra azt kell megállapítanunk, hogy az évszázados 'elmaradottság rossz „örökségét” nem iktathatjuk ki társadalmunk életéből máról holnapra, mert a végleges megoldás csak átgondolt, állandó és türelmes nevelőmunka, erkölcsi-anyagi segítség gyümöl. cse lehet. Megállapíthatjuk azt is, hogy cigánylakosságunk körében ott értünk el eredményeket, ahol teljes sikerrel járt a munkába állítás, letelepítés. Az élet- és lakáskörülmények kedvező alakulását nem véletlenül azok tudják felmutatni, akik a jelentős állami támogatás mellett maguk is hozzájárultak a változások gazdasági alapjának megteremtéséhez. Mint ezt a számadatok bizonyítják, cigánylakosságunk 30 százaléka tekinthető állandó dolgozónak. Alkalmi munkavállaló az újabb 30 százalék. A fennmaradó negyven százalék az, amely alkalmi munkára is csak ritkán válsz igazsághoz, hogy megyénk néhány pontján erőteljes a bevándorlás. A legtöbb gondot ezek a jövevények okozzák, mert míg számos intézkedés történik az egészségtelen cigánytelepek felszámolása, lakóik jobb lakáskörülmények közé való segítésének érdekében, addig a jövevények betelepülnek az elhagyott, vagy elhagyásra ítélt putrilakásokba. Megyénk cigánylakosságának lélekszáma: 9 ezer. Feltétlenül eredményként könyvelhetjük el, hogy a fiatalok munkavállalási aránya jobb mint az idősebbeké. Hasonlóképpen azt is, hogy emelkedik az általános iskola nyolc osztályát elvégző, majd szakmunkásképzőbe törekvő tanulók száma. Dolgozó cigánylakosságunk zömét termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, az erdőgazdaságokban, vagy az építőiparban foglalkoztatjuk. 1962—65. között a megyében ötven lakás épült fel, részben saját erőből, részben a biztosítható kölcsönből. Kezdetben a kedvezményes feltételű hitel nem gyakorolt valami nagy vonzerőt az érdekeltekre, a több éve egy helyben dolgozókra. 1965-től 1970-ig már 242 lakás épült fel. Egy két- évvel ezelőtt végzett felmérés szerint újabb 637 lakás felépítésére lenne szükség ahhoz, hogy végképp fölszámolhassuk a cigánytelepeket, amelyeken körülbelül 140 család lakik ez idő szerint. Mint ezt a végrehajtó bizottság megállapította, a cigánylakosság helyzetének javításá-l ban a párt, a kormány, a tanácsi határozatok, intézkedések nyomán komoly előrelépésről adhatunk számot, de az elkövetkezőkben össztársadalmibb feladatként kell a cigánykérdés megoldásához közelítenünk, kizárva e munkánkból a türelmetlenséget. Eredményeink korántsem ki- elégítőek még, ezért a végrehajtó bizottság fontosnak tartja a cigánykérdés megoldását célzó tevékenység gyorsítását. Fokozva a munkábaállí- tást és eredményesebb intézkedéseket hozva a megyében nem munkaalkalmat kereső bevándorlókkal szemben. Ezt követően a vb a megye — Nem, nem erről van szó, arról, hogy nem tud több munkát vállalni. Nincs kapacitás. így azután a termelőszövetkezetek többnyire házibri- gádokkal kénytelenek beruházásaikat megvalósítani. — Gondolom, Fenyvesi elvtárs, itt kezdődik a munkaerő- csábítás. Ahhoz, hogy egy termelőszövetkezet házihrígádot Népújság 3 1970. december 2. lalkozik. Hozzátartozik viszont Sorsolás: december végén — Egy más alkalommal beszélgettünk a beruházások előkészítésének fontosságáról. Ezen a téren tapasztalható javulás? — Hogyne. Itt ugye arról van szó, hogy tartson tovább egy beruházás előkészítése, s fejeződjék be gyorsabban maga a beruházás kivitelezése. Ne nyúljon el az építkezés, mint a rétestészta. Az a kívánalom, hogy gondos előkészítés után, ügy menjen minden, mint a karikacsapás. E felfogás és felismerés jegyében dolgozunk, bár még nem tartunk ott, ahol szeretnénk. Mégis van javulás, van előrehaladás. 1970- ben már nagyobb gondot forAz olvasómozgalom alakulásának hírei mostanában nem sok örömre szolgáltatnak okot. Nem egy és nem két könyvtár panaszolja olvasóinak elmaradását. és jelöli bűnbaknak a televíziót az olvasólétszám csökkenésében. Szerencsére nem minden könyvtár tesz így. Pakson például a járási könyvtár egy mozgalmat indított nemrégiben az általános iskolás korúak körében. Az akció lényege, hogy minden könyvtári tag hoz magával egy új tagot, illetve any- nyit, ahányat csak tud. Valahány új beiratkozott olvasó, annyi számozott tombolajegy. A legtöbb olvasót toborzó pajtások részére december végén rendez a könyvtár ünnepélyes sorsolást. Örvendezve köszöntenénk a paksiak jó példájának követőit! telekgazdálkodásának helyzetével, tapasztalataival és feladatainak meghatározásával foglalkozott. A telekgazdálkodás problémáinak tisztázása talán soha nem volt olyan időszerű, mint napjainkban, amikor a negyedik ötéves tervre készülünk. Mint tudjuk, a negyedik ötéves terv kiemelt fel-' adata a lakásépítés. E munkánk pedig megfelelő számú telek biztosítása nélkül elképzelhetetlen. .. A végrehajtó bizottság végül jóváhagyólag vette tudomásul az előterjesztett bejelentéseket.
