Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-13 / 292. szám
Szekszárdon épül a Borsodi Vegyikombinát tele pe. (műanyagajtó gyára). A több mint 50 millió forintos beruházással épülő gyár építése a befejezéshez közeledik. Az építők a szociális helyiségeket december végén, a csarnokokat pedig január közepén szeretnék átadni. Foto: Gottvald Vigyázz, Nándi! A fiú életben maradt... Néhány nappal hogy egy 16 éves fiú kishíján meghalt, s a dologban az a szomorú, hogy választott mesterségének alkalmi gyakorlása közben. Szó sincs tehát arról, hogy nem volt tisztában a veszély nagyságával. Úgy gondolta, ha bárki mást igen, őt nem érheti semmi baj. alatt van bekapcsolt állapotban, meg azt, hogy még a feltöltődött kondenzátorok is veszedelmesek lehetnek, ha áramtalanítva van a készülék Bartus Mihályék izgatott várakozással asszisztáltak a javítás műveletét végző fiúnak, és megtörtént a baj: Nándit olyan erősségű áramütés terítette le, hogy elvesztette az eszméletét. A történet, szokvány indítású. Tamásiban elromlott egy család televíziós készüléke és pont vasárnap, amikor '— hiszen tudják, hogy is van ez — nemcsak a család nézné együtt a műsort, hanem a rokonság, látogató szomszédság is. — Oda se neki! Csapó Nándi itthon van, ért 5 már any- nyira a szakmához, hogy megjavítsa a készüléket! Nándi csakugyan nem várt sok biztatásra. Hát persze, hogy elvállalja, amire kérik, hadd lássák, hogy nem hiába tanul Székesfehérvárott. — Te Nándi, aztán vigyázz! — Öcsém, nem kéne áram- talanítani a készüléket?! Magabiztos volt a fiú és szörnyen büszke arra, hogy megmutathatja, milyen vakmerő és mennyire ért a televízióhoz. Pedig, pedig talán azt tanulta meg elsők között hogy a televíziós készülék 15—17 ezer voltos feszültség — Úgy feküdt ott, mint egy halott! — emlegetik sírva, még most is. A ráírni megbénította a H ICHIUICI jelenlévőket és nem kétséges egy pillanatig sem, hogy ha a közelben lakó Vendi János munkásőr — aki a kiáltozásra figyelt föl — be nem avatkozik, akkor ez a 16 éves fiú ma már nincs az élők sorában! — Áramtalanítani! Értesítsétek azonnal az orvost! Gyerünk, fektessük ide, így... — Jaj istenem, nem mozdul! — A szívét hallgasd János! Nem telt sok idő, mégis örökkévalóságnak tűnt a mesterséges lélegeztetést, szívmasszázst végző Vendi Jánosnak az a 15 perc. De mire az orvos megérkezett, mutatta már az élet rebbenő jelét a fiú, aki nem sokkal ezután a pincehelyi kórház felé szirénázó mentőautóban feküdt. Vendi János, aki lélekjelenlétével. hozzáértésével megmentett egy könnyelműen kockára tett fiatal életet, a szőlőbe indult éppen, amikor meghallotta, mi történt. Hogy folytatta-e az útiét? Nem valószínű. De aligha bánja, hogy a derűs, nyugalmas vasárnapi foglalatoskodás elmaradt... Csapó Nándor tanuló 9-én elhagyta a pincehelyi kórházat bár Vendi János talpig férfi, életét, másodszorra neki köszönheti, de úgy ám, mint tulajdon szülőanyjának, mert ha nincs az elsősegély- nyújtás, az orvos hiába érkezett volna... A szerencsés végződésű történethez még csak annyit hogy lám milyen felbecsülhetetlen haszna van annak, ha van aki segíteni tud a bajbajutotton! A halfxsptpk száma az A UdlCMHCH üzemekben, a közlekedésben, a háztartásokban, az élet minden területén napról napra növekszik. Ez, sajnos, világjelenség. Ezért van szükség mindenkor segíteni kész és segiieni tudó elsősegélynyújtókra, mert mint azt a fent leírtak illusztrálják, a szakszerű elsősegély- nyújtás gyakran életmentő jelenségű is lehet! —li— Gengsztermorál Szomszédom két méter öt centi magas, hosszú időn át hivatásos cirkuszi birkózó volt és minden különösebb erőfeszítés nélkül, puszta ököllel képes letaglózni egy üszőborjút. Nemrégiben kidöntötte a kerítésemet, mert az udvaromon átjárva nem kell kerülnie, hogy megközelítse az utcai vízcsapot. Természetesen rászabadítottam a kutyámat, de Bodrit egyetlen rúgással az örök vadászmezőkre küldte. Tegnap, mire hazaértem, csákánnyal ajtót vágott a nyári konyhám falán, mert útját ezzel is megrövidítheti, ezenkívül pedig bármikor betekinthet feleségem fazekába, ha érdekli, hogy mit főztünk ebédre. Beszereztem egy könnygázpisztolyt, de bejelentette, hogy ha használni merem, gázolajjal fecskendezi be a padlásomat és néhány évfolyamnyi újságból gyűjt fidibuszt hozzá. Mindezt természetesen csak annyiból szülte a képzelet, hogy nem velem történt, hanem — egy világhatalom elnökének nyíltan vallott elveit próbálom vele a kisemberek mindennapi életére vonatkoztatni. Elmúlt sajtó- értekezletén ugyanis Nixon elnök nagyjából ugyanezt mondotta. Kilátásba helyezte egy független állammal szemben hadigépezete minden lehetséges megtorlását, ha az illető állam — a Vietnami Demokratikus Köztársaság — nem tűri bolygatatlanul a területe felett száll- dosó, pilótával ellátott, vagy robot, felderítő repülőgépeket. Az Amerikai Egyesült Államok elnökének sajtó- konferenciája nem korcsmái beszélgetés. Érthető módon figyelnek az itt mondottakra a világsajtó képviselői és révükön az egész világ. Éppen ezért megdöbbentő, ha ilyen alkalommal olyasmi hangzik el, amire még a finoman fogalmazó diplomaták sem használhatnak más meghatározást, mint hogy „nem fedi a valóságot". A diplomáciai testülethez nem tartozók fogalmazása természetesen drasztikusabb. Minden embert valamilyen erkölcsi elvek irányítanak cselekedeteiben. Az emberek kisebb-nagyobb közösségeket, államokat, nagyhatalmakat. Döbbenetes tudomásul venni, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke szemrebbenés nélkül azzal indokolja egy másik szuverén állam légterének konzekvens megsértését, hogy amaz ehhez ,, hallgatólagosan" hozzájárult. Ilyen hozzájárulást senkitől sem kértek és senki nem adott. A szocialista táborhoz tartozó országok vezetői természetesen a maguk erkölcsi elvei szerint cselekszenek. Van polgári erkölcs is. Ezen túl és ennek elfajzásaként a maguk szabta ,,erkölcs" törvényei szerint élnek és veszélyeztetik a köz- biztonságot annak a tábornak a tagjai is, amely tábor épp Nixon országában a legnépesebb. A gengsztereké. O. I. Jegyzet: Csávában a csávázás? A z idei búzatermés kezdvezőtlen alakulása sok vitát váltott ki a szakemberek körében. Mi okozta azt, hogy egyes gazdaságokban a tervezettnél 20—30 százalékot meghaladó kiesés volt a tervezetthez képest? Az egészben az a meglepő, hogy túlontúl gyakori az „objektív okokra” való hivatkozás. Hiányzott az alkatrész, nem volt megfelelő csávázószer, nincs megfelelő csávázógép, kedvezőtlen volt az időjárás. Az utóbbi kétségtelenül igaz, kedvezőtlen hatásait egyformán viselte a megyében minden gazdaság. De vajon mi a magyarázat arra, hogy történetesen a Dal- mandi Állami Gazdaság tizenkét kombájnnal, közel húszmázsás átlagterméssel, három hét alatt végzett a búza aratásával? Mi volt az oka annak, hogy a szed- resi tsz-ben csak egy dűlőút által elválasztott két búzatábla közül az egyik 14, a másik öt-hat mázsás átlaggal fizetett? A legtöbb gyakorló mezőgazdász kapásból fel tudná sorolni az okokat... A közelmúltban egy beszélgetés során ismét felvetődött az érv: kevés a vetéselőkészítéshez a megfelelő csávázógép. Hogy valóban kevés-e, nem tudom. Illetve annyit tudok, hogy a gazdaságok túlontúl keveset vásárolnak. Az AGROKER tájékoztatása szerint a BMG Mobitox univerzális gépből most, az őszi vetések eiőtt a termelőszövetkezetek talán hármat-négyet vásároltak. jAJ em akarok különösebb reklámot csinálni a BMG-nek, de ez az univerzális magtárt gép jelenleg kielégíti az igényeket. Alkalmas c s á vázás r a , előtisztításra, szállítóeszközre rakodásra, zsákolásra, forgatásra. Nedves, vagy porcsávázásnál 2 —15 tonna az óránkénti teljesítménye. (A gyár több bemutatón ismertette a Rapidtox-ot, és más csávázógépeket is, legutóbb nyáron Dalmandon, ahol ott volt kétszáznál több szakember, de köztük a megyéből tíznél alig többen.) Tehát van korszerű gép, a szekszárdi AGROKER- nél raktáron is —, de úgy látszik, nem ismerik. Vagy könnyebb azt mondani: nincs? Ha nem keresik, persze, hogy nincs. Talán bátrabban kellene alkalmazni az újat... A napokban jelent meg híradás egy új csávázószerről, amelyet eddig ismeretlen hatóanyagból állított elő dr. Matolcsi György, a Növényvédelmi Kutatóintézet osztályvezetője. A ditiokarbamát alapú vegyi anyag a gabona- és a kukoricavetőmagot óvja meg a gombás megbetegedésektől. Erre eddig higanyt használtak, amely drága és veszélyes anyag is, mert a talajban felhalmozódik. A vetőmaggal hazánkban évente 10— 15 tonna higany kerül a talajba, azonkívül az elmúlt években több esetben mérgezést okozott a csávázott, de el nem vetett vetőmag, más felhasználás során. (Az új növényvédő szer gyártástechnológiáját a Nehézvegyipari Kutatóintézet elkészítette, ennek alapján készül fel a termelésére az Észak-magyarországi Vegyiművek.) A híradás szerint az új hatóanyag előállítása világviszonylatban is óriási jelentőségű. A fej- Jett növény védőszer-kutató és gyártó államokban számítógépek segítségével állítják elő a vegyi anyagok számtalan változatát, amelyek között válogatva 4—5 év alatt találnak alkalmasat. Dr. Matolcsi György viszont az új csávázószert a kémiai és biológiai folyamatok ismerete és ezek kölcsönhatása révén állította elő. A kérdés ezek után csak az lehet, hogy az új növényvédő szer mikor, m ilyen mennyiségben kerül forgalomba, mikor szorítja ki a „porondról” a higanyt? Avagy, mikor nyer a gyakorlatban is „polgárjogot” a racionális következtetés, amely képes, és hajlandó elfogadni az újat, legyen az gép, vagy vegyi anyag? B. I.
