Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-25 / 276. szám
TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI- EGYESÜLJ ETEK1 j A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 2'76. szám ÄRA: 88 FIIXÉR Szerda, 1970. november 25. Folytatja munkáját az MSZMP X. kongresszusa- A kongresszus megnyitásának napján Kádár János elvtárs hosszan tartó, nagy tapssal fogadott beszámolója után Brutyó János elvtárs, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, a Központi Ellenőrző Bizottság tapasztalata is az, hogy pártunk eszmeileg, politikailag és szervezetileg egységes, a pártfegyelem szilárd. .A két kongresszus között pártszerveink a tagság 2,9 százalékát vonták felelősségre a pártfegyelem megsértése miatt. Ez az arány a párttagság létszámához képest csekély, de az_ már elgondolkodtató, hogy ez számszerűleg csaknem 20 ezer párttagot jelentett. A szocialista erkölcsi követelmények fogalomkörét gyakran helytelenül leszűkítik a családi erkölcsre, a magánéletre. A szocialista erkölcs azonban ennél többet jelent, önzetlen odaadást követel a párt és a szocializmus ügye iránt, megköveteli a szocialista haza javára végzett becsületes munkát; a szocialista tulajdon védelmét, gyarapítását; a párt határozatainak végrehajtását. A mi ügyünknek — folytatta a szónok —, mindenekelőtt azok a- párttagok ártanak, akik a párt eszmei, politikai és cselekvési egységét gyengítik, akik frakcióznak, pártellenes tevékenységet folytatnak. Ezt a legkeményebben elítéljük. Ezután arról beszélt, hogy alapelvünk szerint minden párttag bármelyik pártfórumon kifejtheti nézeteit, még akkor is, ha azok többé, vagy kevésbé eltérnek a párt politikai vonalától. De az ilyen nézetekkel azonnal vitába kell szállni, vissza kell utasítani. Az ilyen vitának elsődleges célja, hogy a helytelen nézetet képviselő párttagot a többség meggyőzze. Azt, hogy valakivel meddig lehet vitatkozni és mikor szükséges felelősségre vonni, elvi szigorral kell megítélni. Ugyancsak elvi szigorral kell differenciálni abban a tekintetben is. hogy valaki azért magyarázza-e félre a párt politikáját, mert nem érti, vagy azért, mert tudatosan bomlasztani akar. Brutyó János ezután arról beszélt, hogy a párt egységének és politikájának védelmében a jövőben is két fronton harcolunk mindazokkal szemben, akik akár jobb, akár „baloldalról kísérlik meg a párt sorainak bomlasztását. A pártfegyelem fogalma minden kommunista szánjára magában foglalja az állampolgári kötelességek teljesítését, a törvények tiszteletét és megtartását, a rend és a közéleti tisztaság aktív védelmét, a társadalmi együttélés szabályainak oltalmazását is. Ha a párttag megsérti népköztársaságunk törvényeit, természetesen a pártfegyelem normáit is megsérti. Elvtársak! Az egyik leggyakoribb vétség, amit pártfegyelem szempontjából vizsgálnunk kell, a népgazdaságnak okozott kár elkövetése; a két kongresz- szus között eltelt időszakban emiatt mintegy 4100 párttagot kellett felelősségre vonni, és kapott pártbüntetést. E vétségeknek, amelyek gyakran kapcsolódnak a rnagánTolna megyei küldöttek a pártkongresszuson (Képtávírónkon érkezett) életben tapasztalt kisiklásokhoz, indítéka többnyire a nagy lábon élés, a mohóság, az erkölcsi lazaság. Pártunkban olyan . közszellemet kell teremteni, amelyben a kommunista szerénység megbecsülendő és követendő erény, sőt kívánalom. Egy konr-'. '.sta rangja és tekintélye sohasem alapulhat azon, hogy milyen autóval jár, mekkora a hivatali szobája és milyen annak berendezése, hanem csakis1 eredményes munkájából, emberségéből, szerénységéből, feddhetetlen magatartásából fakadhat számára közmegbecsülés, tisztelet. Vezető beosztású párttagjainkról elmondhatjuk, hogy becsületes, áldozatkész emberek, akik odaadással, fáradhatatlanul, gyakran még egészségüket sem kímélve dolgoznak a pártért, a nép ügyéért, a szocialista rendszerért. A dolgozók ■ megbecsülik alosztályukhoz és pártunkhoz hűséges funkcionáriusokat, de rájuk is árnyék vetődik, ha közülük egyesek visszaélnek tisztségükkel, becstelenekké válnak és erkölcstelen életmódot folytatnak. Ezért szigorúan és igazságosan kell eljárni mindazokkal szemben, akik megsértik a párt fegyelmét, tekintet nélkül funkciójukra. Van olyan elmélet, amely szerint a pártfegyelmi büntetés lejáratja- a vezetőt. Ez nem igaz, ezzel az elmélettel szembe kell fordulni. Soha sem a jogos büntetés járat le valakit, hanem a vétkes cselekedet. amit elkövetett. Brutyó János a továbbiakban fölhívta a figyelmet arra, hogy a pártmunka sok területén lehet támaszkodni a pártfegyelmi munkában szerzett tapasztalatokra, így a tagfelvételi és a kádermunkában. Kiemelte: nem tágíthatunk attól, hogy a tagfelvételek során csak minden szempontból feddhetetlen emberek kerülhetnek a párt soraiba, megakadályozva, hogy méltatlan, vagy kártevő elemek furakodhassanak közénk. Beszéde befejező részében a Központi Bizottság pénzgazdálkodásának ellenőrzéséről számolt be. Elmondta, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság azt tapasztalta, a gazdasági munka és a pénzgazdálkodás megfelel a határozatokban kijelölt céloknak. Brutyó János nagy tapssal fogadott beszéde után az elnöklő Fock Jenő bezárta a kongresszus hétfői ülését. Kedden reggel Apró Antalnak; az ■ MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnökletével folytatódott a tanácskozás. Bejelentette, hogy a kongresszushoz számos testvérpárt intézett üdvözletét, majd javasolta, hogy a kongresszus 101 tagú Központi Bizottságot és 21 tagú Központi Ellenőrző Bizottságot válasszon. Ezt a kongresszus egyhangúlag el- fogádta, majd megkezdődött a vita a két beszámoló fölött. Elsőnek Bagyinszki István, a Csépel Vas- és Fémművek lakatosa szólalt fel, majd Dr'ázsnyák István, a sopron- horpácsi Egyesült Termelőszövetkezet elnöke után dr. Márta Ferenc egyetemi tanár, a Szegedi József Attila Tudo- mányégvetem rektora szólalt fel. Ezután Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. Bejelentette, a fővárosi dolgozók ered mén yesen teljesiették a IX. kongresszus és a Központi Bizottság egész társadalmunk ' életére kiható nagyjelentőségű határozataiból Budapestre háruló feladatokat. Beszélt a fővárosi kommunistáknak a kongresszusra való felkészüléséről, felelősség- teljes magatartásukról és nagyfokú aktivitásukról, majd így folytatta: — Vannak, akik nem hajlandók felismerni a jogok és a kötelességek egységét, a szocialista demokrácia lényegét. A józan munkásközvélemény ebben is helyesen foglalt állást. A demokrácia nem jog a jogtalan követelésekre, a rend és a fegyelem megbontására. A kommunistáknak a közösség érdekeit szolgálva, igazukba vetett hittel, kitartóan, fáradhatatlanul kell har- colniok, hogy a szocialista demokrácia szellemében, a jogok és a kötelességek együtt és egyszerre érvényesüljenek, hogy a jogok a kötelességek teljesítésével arányban legyenek. A kongresszus második napja
