Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-22 / 274. szám
FÓKUSZ Szemelvények külföldi újságokból ,,'Vv Interjú Anvar Szadattal A váratlan halálával hazájára mélységes gyászt hozó, és az egész arab világot megdöbbentő Gamal Abdel Nasszer utóda az al-Tahira palotában fogadta lapunk tudósítóját. Ez korábban a kormány előkelő vendégeinek rezidenciája volt; most Szadat ideiglenes hivatala. Karszékében ült a palota kertjeire néző teraszon, amikor odaérkeztem Mohammed Heikallal, a kairói A1 Ahram főszerkesztőjével. Az elnök felállt, hogy üdvözöljön bennünket. Középmagas, jó kiállású ember; haja és bajusza fekete, arcbőre sötét, mosolya közvetlen. Elődjének emlékére fekete öltönyt viselt. Társalgásunk angol nyelven folyt: Szadat folyékonyan beszéli ; közben teát kortyolgatott és pipázóit. Elmondta, hogy állandóan gyakorolnia kell az angol nyelvet, minthogy feleségének édesanyja angol nő és velük együtt él. • Megjegyeztem, hogy rendkívül egészségesnek látszik ahhoz képest, hogy több napilap szerint egy, vagy több szívrohamon ment keresztül. Frre elmosolyodott és elmondta, hogy 1960-ban valóban kórházban feküdt, szívrohamnak minősített állapotban. De azután hozzátette: amikor 1966-ban hivatalos látogatáson az Egyesült Államokban járt, részletes egészségügyi vizsgálatnak vetették alá a haditengerészet egyik New York-i kórházában. Az ottani orvosok azt mondták neki. hogy nemcsak kitűnő egészségnek örvend, de nyomát sem látják annak, hogy valaha szívrohamon ment volna keresztül. Bár Szadat elnök barátságos és udvarias volt. határozottan kifejezésre juttatta merev álláspontiát az izraeli háború _ kérdésében és az Egyesült Államok iránti komoly neheztelését. Az utóbbi kérdésről a következőket mondotta: ..Az Egyesült Államok nem érti meg a forradalmat, . s.em az egyiptomi néoet. . . Büszkék és makacsak vagyunk.,’ ha valamelyik nagyhatalom megpróbál nyomást gyakorolni ránk. . . Semmire sem mennek nálunk, ha valamilyen rendezést terrorral és zsarolással akarnak kierőszakolni”. Kategórikusan kimondta: Egyiptomnak nem érdeke. hogy ..a jelenlegi körülmények között” helyreállítsa a diplomáciai kapcsolatokat Kairó és Washine- lón között. Ennek ellenére hangsúlyozta, hogy hazáig nem kívánja folytatni a rossz kapcsolatok korszakát. és hozzátette: ..Nem mént el az eszünk és nem nyarunk hadat‘üzenni az Értesült Államoknak. Csak azt kívániuk, hogy az Egyesült Államok teJiesítse kö- miességeit; . . Ha önök nem állnának Izrael mögött, mindez lehetséges volna.” Az elnök hangsúlyozta, fros'v Kairó alapiéban véve nem kötelezett álláspofntot szeretne elfoglalni a hatalmi tömbök között — vagv legalább^ a7ar-ptn(s ezt elérni, mihelyt a béke visszatér, a Közel-Keletre. . ’ •.•n.v'.mv •'.• Kijelentette: ..Álláspontunk Füaeetien, s mindenkor kíván ink szögezni yéleméinvünkét a vii.ne • minden fontos kérrté?.különös.,,tekintettel a békére és a svphad^áöm'ózehjtnákra”. ' •1 • ■ C - - r Kormányának céljaként a ..szocializmust” jelölte meg, bár azt eddig még ruem érték el, de néni határozta meg a saját felfogását, erről az ideológiáról. Azt mondotta, hogy ..az amerikai sajtó” jelentéseivel ellentétben, nem merültek fel nézeteütérések az egyiptomi vezetők között. Az elnök állandóan kapcsolatba hozta Izraelt az Egyesült Államokkal, s azt mondotta, hogy az előbbit azért „plántálták” mostani helyére, hogy Amerika céljait szolgálja. Idézte négy év előtti találkozását Dean Rusk külügyminiszterrel Washingtonban, amikoris mindketten egyetértettek abban, hogy „semmi más nem áll az EAK és az Egyesült Államok között, . mint az izraeli kérdés”. Szadat elnök panaszosan szögezte le: önök eszközükként használják fel Izraelt a térségünkben: Izrael mindig Washingtontól várja a zöld fényt”. (International Herald Tribune) . A szélsőjobboldali erők dfoivízálódása Indiában Az indiai történelem sok tragikus lapja kapcsolódik a vallási és a nemzetiségi viszályokhoz. A lakosság különböző nemzetiségi, vallási csoportjai és a kasztok közötti ellenségeskedés szítása volt az angol imperialista politika egyik mozgató ereje a gyarmatokon. Az indiai függetlenség kikiáltása után ez a politika a helyi reakció fegyvertárába került. A haladó és demokratikus erők elleni ádáz harcban a jobboldali pártok és szervezetek széleskörűen alkalmazzák a terror, a pogromok módszerét, az egyik nemzetiségi és vallási közösségnek a másikra való uszítását. (Indiában 13 nagyobb nép és igen sok etnikai csoport lakik. A lakosság nagyobb része hindu vallású, jelentős része pedig mohamedán.) A függetlenség évei alatt Indiában sokat tettek azoknak a feudalista és gyarmati maradványoknak a megszüntetéséért, amelyeket a reakciós csoportosulások a közösségek közötti provokációk céljára használtak fel. Az ország alkotmányának alapja a világi államhatalom. Valamennyi polgár egyenlő a törvény előtt. függetlenül nemzetiségi, vallási vagy kasztbeli hovatartozásától. „Az érintetlenek” a többi állampolgárral egyenlő jogokkal rendelkeznek. Az ország államokra oszlik, ezek határai általában egybe esnek a nagyobb népcsoportok települési határával. Ugyanakkor a nemzeti és a vallási türelmetlenség, vagy a kommunalizmus (az angol communal — közösségi — szóból) továbbra is fertőzi az ország politikai helyzetét. Ráadásul, az utóbbi időben a demokratikus mozgalom fejlődésével és az osztályharc élesedésével kapcsolatban a kommunalizmus sötét erői niegsokszorozták aktivitásukat, tevékenységük az államrend számára veszélyes jelleget öltött. Az indiai belügyminisztérium adatai szerint a helyi összeütközések száma az utóbbi tíz évben állandóan nő, 1969-ben és 1970 első felében pedig méretüket tekintve fokozódtak. A múlt év szeptemberében Gujarat államban lezajlott események mélyen megrázzák az egész országot. Az állam fővárosa. Ahmedabad — ez a másfél milliós város — több mint két héten keresztül a soviniszta körök által provokált véres összeütközések színhelye volt. Leálltak az üzemek, a gyárak és a városi közlekedés. A városban gyújtogatások voltak. Az utcai harcokban közel 500 ember veszítette életét. Nem kevesebb, mint 3 ezer házat és üzletet romboltak szét, 15 ezer ember maradt fedél nélkül. A nacionalista és vallási szenvedélyeknek ez a kitörése ‘ különösen keserű érzést váltott ki, minthogy az Mahatma Gandhinak, a belső viszályok elleni küzdelem fáradhatatlan harcosának szülőföldjén zajlott le. Gandhi születésének 100. évfordulóját éppen 1969- ben ünnepelte. az ország. Idén áprilisban és májusban szélsőjobboldali csoportok mészárlást és pogromokat rendeltek Maharashtra állam több városába. Az indiai újságok kiemelték, hogy ebben az államban a legutóbbi időkig a hinduk és a muzulmánok viszonyára a vallási érzések kölcsönös tiszteletben tartása volt a jellemző. A reakciós erők hazug propagandája és provokációi véres összeütközésekhez vezettek, melyek következtében több százan haltak meg. A legtöbbet a nyomornegyedek lakói szenvedtek, akiknek hajlékait a terroristák szétrombolták és kifosztották. A jobboldali burzsoá sajtó, miközben igyekszik megmagyarázni, az egyes községeken belüli ellentétek okait, rendszerint a vallási fanatikusok tevékenységére utal. A fanatikusok tevékenysége valóban képes az ösztönösség látszatát keltő vallási ellenségeskedés kirobbantását előidézni. De e mögött az „ösztönösség” mögött inkább a kommunalizmus bérenceinek bomlasztó, bújtogató tevékenysége bújik meg, akik a hatalomra törve igyekeznek elérni az államrend megváltoztatását. „A vallási alapokon álló erőszakot — mondotta I. Gandhi miniszterelnök — politikai motívumok váltják ki. Céljuk —- demoralizálni a választókat, és fasiszta módszerek alkalmazásával hatalomra kerülni.” (Mirovaja Ekonomika) Kanada és Kína A Kínai Népköztársaság elismerése egyetlen folyamat volt. A Kínai Népköztársaság 1848-ben történt kikiáltása után a Mao Ce-tung kormányzatot néltány nyugati állam azonnal elismerte; Anglia, a skandináv államok és Hollandia. Nyolc évvel ezelőtt hasonló lépésre határozta el magat Franciaország is. A megbeszélések viszonylag rövid ideig tartottak, mindössze hat hónapig. Ezután csend következett. Időnként nőtt Kína befolyása a nemzetközi porondon, több nyugati ország is érdekelt lett abban, hogy — mindenekelőtt a kereskedelmi kapcsolatok bővítése céljából — diplomáciai kapcsolatokat létesítsen vele. A diplomáciai elismerésen túl azonban a legfontosabb, hogy Kanada rést ütött az olyan nyugati országok között, amelyek még nem is olyan régen az USA köré tömörültek, s osztották nézetét a kínai kapcsolatokat illetően. Az ENSZ-felvétel most már egyes jóslatok szerint hamarosan, már a lövőben bekövetkezik. Kanada ebben úttörő szerepet játszott. Ez annak a külpolitikának köszönhető, amely egyre függetlenebb lesz az USA-tól, s amelyik elsősorban a kanadai törekvéseket, a nemzetközi viszonylatban független Kanada kialakítását veszi figyelembe. A kanadai függetlenségre való törekvés a hatalmas deli szomszéd ellenében már az ötvenes években kezdődött, ekkor hallatszottak az első hangok a kinal elismerés előnyeiről is. Ez a tendencia azonban csak akkor öltött világosabb kifejezési formát, amikor 1968-ban a jelenlegi miniszterelnök, Trudeau került Kanada élére. Trudeau világosan felmérte országa helyzetet. Külpolitikájának középpontjába három elsődleges alapelvet állított: Kanada érdekét, a nyugati közönség érdekét, s a béke érdekét. Ennek szellemében jelentette ki Trudeau, hogy i,mielőbb el kell ismerni a népi Kina kormányát", mert Kanadának „gazdasági és politikai érdeke, hogy elkerülje a feszültséget Kina és szomszédai, mindenekelőtt, pedig Kína és az Egyesült Államok között" A Trudeau-akció sikere mindenesetre jó hatással lesz a kanadai semlegességre, és a stratégiai erőegyensúlyra a békét illetően, de elsősorban jelentős gazdasági érdekek játszanak itt közre. .....---------j; , aapcsoiaioKoan IS m egelőzte a diplomáciát. Kanada, amely egykor a brit birodalom éléskamrája” volt, az utóbbi néhány évben 400 millió dollár értékű gabonát adott el Kínának, többet, mint amennyit ugyanebben az időszakban Angliának. Ebben a hosszúlejáratú kereskedelmi ügyletben mindkét ország kölcsönösen érdekelt Kanada azért, mert megszabadul gabonafeleslegétől, Kf- na pedig azért, mert élelemmel tudja ellátni nagyszámú lakosságát. Ezért nem meglepő, hogy a diplomáciai kapcsolatfelvételt közvetlenül megelőzte két érdekes lépés: az egyik legnagyobb kanadai bank, a Bank of Montreal folyószámlát nyitott a pekingi kí- bankban, mégpedig jenben, ami által kiküszöbölhetővé válik az idegen valutában történő fizetés- a kanadai Gabona Igazgatóság képviselői Pekingbe utaztak, hogy megkössék az új éves szerződést, mert a régi. mely szerint Kína 8S.2 millió bushellel a kanadai búza legnagyobb vásáriója lett, lejárt. (Vjesnlk) Fejtsünk ismét újszerűén! j T E- ÍY- ¥ % B var ff■1 2. 4d e> 7 e <?-lO-f-r.-12? • 4*7 A& 20 2L"f 2 2. 2.2d 2-42.fS 2£> 27 z<? 2)0 5* >2 S-S • -t ?)&*>e 'S« 40 9--1 4Z 4-99» Wö 4« 49 jSO 31 MecjhatáS'ozások: 1. Bibliai gyümölcs. 2. Tetejére firkál. 3. Híres angol ‘ színész ‘ Keresztneve (Barrymore). 4. így „beszél” a bárány. 5 .Római hatos. 6. Malaclak. 1. Község Heves megyében. 8. Testrészék. 9. Neves ósztrák színikritikus (Alfréd). 10. Keresztül. 11. Halkan közöl. 12. Nem álmodozva. 13. Tamási Áron regényhőse. 14. Hajók pihenője, kikötője. 15, Híres olasz énekes sztá? viseli e keresztnevet. 16. Vigyáz . rá„ 17. Égtáj. 18. Azok szintén ne. 19. Kiről van szó' 20. Nem szoros. 21. v itva hagy ja a csapot. 22. Élnie. 23. Szám névt 24, Amerikai tánckomikus, filmszínész (Danny). 25. Kézimunka fajta. 26. Körülvenné. 27. Ne csak rám. 28. ...Ce Tung. 29. Nem ilyen! 30. ...-Petrov. 31. Kötőszó. 32. Helyet foglalsz. 33. „Rege . . . szarvasról.” 34. Indítása. 35. Mozgásképtelenné tesz. 36. Ilyen alakú a cirkuszporond. 37. Ritka férfinév. 38. Fizetésem. 39. Haj — németül. 40. Arcrész. 41. Megtalálom. 42. Növény-e? 43. Szabószerszám. 44. Úgy jár, mint a szellő. 45. Éljenez. 46. Dürrenmatt hőse (A milliomosnő látogatása) . 47. Szerep a Turandotból. 48. Létezik. 49. Az óra hatvanad része. 50. A Kner-nyomda városa. 51. Község Komárom megyében. Beküldendő az idézet szövege levelezőlapon 1970. november 30- án, déli 12 óráig a Megyei Művelődési Központ, Szekszárd címre. A levelezőlapra kérjük ráírni: REJTVÉNY. A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1970. nov. 7-1 rejtvény helyes megfejtése: „Látjuk, hogy az a mag, amelyet az orosz forradalom elvetett, kikel Európában. A szocializmus győzni fog az egész világon.” Könyvjutalmat nyertek: Baller Veronika Paks, Marx tér 10., dr. Hargitai Ferenc Pécs, III. Szamuely u. 5/a., Iker János Szekszárd, Tarcsay B/3., dr. Kelemen Jánosné Gyönk, Dózsa tér 5., Keserű Éva Kajdacs, Kossuth L. u. 513., Korsós Józsefné Tamási, Deák F. u. 15., Lénárt Sándor Szekszárd, Cserhát u. 22., Molnár Lászlóné Tolna, Deák F. u. 22., Nádasi László Pécs, I., Fürst S. u. 75., Révész Imre öcsény, Kossuth L. u. 24., dr. Samu Lajos- né Dombóvár, Gyár u. 3., Sándor Attila Szekszárd, Kadarka D 3., Schrottner Károlyné Szekszárd, Tarcsay B/6., Szentes József Bátaszék, Szabadság u. 23., zékely János Bátaszék, Kölcsey i. 7. A könyveket postán küldjük el. „Sárközi Egyetértés Termelőszövetkezet, Decs Felvételt hirdet ÉPÍTÉSZTECHNIKUSOK, KIVITELEZÉSI MŰVEZETŐK, KŐMŰVESEK, VÍZ- és KÖZPONTIFŰTÉSSZERELŐK. VILLANYSZERELŐK részére. Jelentkezni lehet a termelőszövetkezetnél, személyesen, vagy írásban. ____________________(215) V IDEOTON sárbogárdi gyáregysége felvételre keres SZERSZÁMKÉSZÍTŐ, BEALLÍTÖLAKATOS, GÉPLAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT. Bérezés: kollektív szerint. Jelentkezni lehet a gyáregység személyzeti előadójánál. (249) sor felülről lefelé folyomatosan összeolvasva Illyés Gyula „Ének Pannóniáról” e. versének egy részletét adja. A meghatár ozások alapján az ábrát csak vízszintesen kell megfejteni. Minden megfejtés a következő számig terjed. A függőleges páratlan szárait,római számmal jelölt 9
