Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-10 / 263. szám
A kongresszus tiszteletére A megye kisiparosai ajánlották fel X. KONGRESSZUS A KIOSZ Tolna megyei szervezetének legutóbbi választmányi ülésén a X. párt- kongresszus tiszteletére felajánlást tettek megyénk kisiparosai. — A felajánlások fő gondolata az, hogy a vásárlóknak minél jobb kiszolgálást biztosítsanak. A magánkisiparosok maguk szervezték meg az úgynevezett ügyeleti szolgálatot: vagyis a városokban és a nagyobb községekben vasár- és ünnepnapokon a különböző szakmák dolgozói meghatározott rendben ügyeletet tartanak. Száztízen olyan vállalást tettek, hogy a sürgős apró munkákat soron kívül végzik el. Szintén a lakosság jobb ellátását szolgálja annak a 35 kisiparosnak a felajánlása, akik azt vállalták, hogy munkahelyük környékén lévő kis községekbe, falvakba ahol nincs szakember, rendszeresen átjárnak, s elvégzik a különböző javításokat — mondja Simon József, a KIOSZ Tolna megyei titkára. — Hallottam, hogy a kongresszus tiszteletére tisztasági mozgalmat is szerveznek. — Igen. Hasonlóan a Vörös- kereszthez. „Tiszta üzlet — rendes műhely” — mozgalmunk neve, melybe hetvennégyen neveztek be. Ezt a verseny végén — körülbelül januárban — egy társadalmi bizottság fogja értékelni, akik a közösség által megszavazott normának eleget tettek, KlOSZ-emblémás táblát kapnak. — Úgy tudom, több kisiparos tett felajánlást komoly társadalmi munka végzésére is. Bernáth Sándort, a szekszár- • di autószerelőt sokan ismerik. Ö az egyetlen a városban, aki motohkerékpár- javításokat is vállal. Műhelyének falán „Jó minőségért” oklevél és a „Lakosság szolgálatában végzett kiemelkedő kisipari munkáért” oklevél díszíti. A kongresz- szus tiszteletére a szekszárdi öt autószerelő, — köztük Bernáth Sándor — vállalták, hogy ez év végéig hétvégi ügyeleti szolgálatot tartanak. — Valóban hasznos az ügyelet, egy-egy vasárnap nyolc-tíz kuncsaft is felkeres, sürgős javítással. — mondja, majd rágyújt egy cigarettára, s tekintete ismét az öreg Wartburg motorján időzik, majd beül a kocsiba, felbúg a motor, még kettőt igazít, s „na meg is volnánk” — szól. — Szintén a kongresszusi felajánlásaink között szerepel, hogy a régi kocsik javítását is garanciával végezzük, (ugyanis a régi kocsik után általában nem volt garancia.) No meg a többi más szakmabeliekhez hasonlóan, a kuncsaft érdekében vállaltuk, hogy apró javításokat a beütemezett nagyjavítások előtt soron kívül végezzük el. Gondolom egy-két hasznos vállalásunknak olyan „sikere” lesz, hogy a jövőben minden versenyen kívül is beütemezzük mindennapjainkba, H. M. A szálkai tanácstitkár A bonyhádi hitelbank könyvelői beosztását cserélte fel 1942. októberében Komlós János, és a főszolgabíró ajánlására díjnoknak állt á szálkai községházán. Százötvenöt pengő és ötven fillér volt a havi díja... Idén, november negyedikén a szálkai tanácsülés jegyzőkönyvben rögzítette Komlós János érdemeit, nyugállományba vonulása alkalmából. * Kopott, öreg íróasztal. A tetejét ki tudja, hányszor festették már át zöldre, a többi részét pedig sárgára. Az íróasztalon rend. A karosszék is kopott, öreg. Az iroda sarkában olajkályha morog; Komlós János félretolja az asztalról az öreg írógépet, s kíváncsian felém fordul. — Én mondjak érdekességet a huszonnyolc évről? Annyit nem lehet megírni, ami itt történt, Szálka községben. Először is: ezek az öreg bútorok akkor sem voltak újak, amikor először jöttem ide a községházára dolgozni. Másodszor meg, annyi mozgás-változás volt a községben, hogy talán majd egyszer könyvet is írnak róla. Találomra válasszunk ki néhány jellemzőt Szálka község életéből, Komlós “János huszonnyolc közszolgálati, évéből, — Amikor munkába állt, Kinhirdt János volt a bíró, most a tsz nyugdíjasa, Arató Jakab volt a közjegyző, nyugdíjas Szekszárdon. — A háború utolsó hónapjaiban Szálkán Volt a Volks bund egyik legerősebb Tolna megyei bázisa. —- A-felszabadulás felbolydí- totta a községet,' — Elmenekültek, illetve elvitték a svábokat. — Jöttek a telepesek. — 1942-ben Szálka községnek 1315 lakosa volt, most nincs hatszáz. — Huszonöt év alatt a köz- ségbep négy új ház épült, lebontottak legalább félszázat. — Az első tanácselnök Jäger Antal volt, fejébe szállt a dicsőség, tőle Varga Joachim vette át az elnöki stafétabotot, hamar megúnta, visszatelepült Heves megyébe, aztán Dulai Károly következett, őt követte Nagy Sz. József, mindketten meghaltak már. Borka Péter hamar otthagyta az elnökséget, elment Grábócra tsz-tagnak, Zám József kilenc évig volt elnök, de őt a szesz vitte más munkakörbe; most Nagy Ferenc Szálka község vb-elnöke. — Évente három-négy esküvőt tartanak a faluban; enyGyulaj ürügyén az alkoholizmus terjedéséről A Népújság 1970. október 18-i számában cikk jelent meg, „Kérem, könyörgöm’’ címmel. Az írás indítékául egy névtelen levél szolgált, amit Gyulairól kaptunk. A levél írója leírta, hogy községükben hitel- . ben szolgálják ki a berúgott embereket, „itt annyi az ön- gyilkosság és a nyomorult házasság, hogy az nem emberi"' Nem szándékom a levelet megismételni, — annál is inkább, mert annak egy részlete, éppen az említett írásban megjelent. A cikkre számos levél érkezett — többek között a községi tanács vb-elnökének, a párttitkárnak, a tsz elnökének, a tsz párttitkárának és a népfront elnökének aláírásával. — E levél kritikai hangvételét elfogadom, abban a vonatkozásban, hogy néhány ember megszólaltatásával nem tapinthatunk rá egy falu közérzetére . .. De. Szomorúsággal tölt el az a tudat, hogy a megkérdezett riportalanyok — nyilván miután kérdőre vonták őket — a község vezetői előtt már nem merték tálalni kimondott szavukat. Egy falu közösségében megbélyegzik vajon azokat, akik meg merték mondani a véleményüket? Kifogásolják a levélírók azt is, hogy egy község lélektanát, erkölcsét, anyagi és szellemi fejlettségét nem lehet a gazdasági, politikai, társadalmi vezetők mellőzésével megítélni. És itt a „vezetők” szón van a hangsúly. De tulajdonképpen ez itt most a lényeg? Nem. A levél jöhetett volna a megye más községéből is, és biztos vagyok benne, hogy a rádió, a televízió levelezési rovata, az országos és a megyei lapok is számos, hasonló tárgyú levelet kapnak. Nem egy falu lejáratásáról van tehát szó, hanem magáról az alkoholizmus terjedéséről. Minden újságolvasó jól tudja, hogy Gyulajon vannak rendes emberek is. Persze, hogy vannak, mint ahogy máshol is vannak, és hál istennek, ők vannak többségben. Az alkoholizmus terjedő népbetegség. Szinte unalmas, már annyiszor hallja ezt az ember. Tény az, hogy valóban terjed, sokasodik az alkoholisták száma. Az elfogyasztott italok növekvő mennyiségét ábrázolhatnánk egyre nagyobb palackokkal, vagy gúlába rakott üveghegyekkel. És akkor még mindig csak arról kapnánk képet, hogy mennyi csúszott le az emberek torkán vendéglőben, kocsmában. Ősz- szel pedig sokhelyütt szüretelnek és szilvával, barackkal, törköllyel megrakott szekerek indulnak a szeszfőzdék felé. És nemcsak a férfiak, de a nők is isznak. Sokhelyütt meg se botránkoznak rajta, hogy ők is be-betérnek egy-egy fél- decire a kocsmába. Megszokták már. Végül néhány adat arról, hogy mit jelent mindez literben és forintban. 1969-ben Tolna megyében elfogyott 128 889 hektoliter sör, 14 869 hektoliter bor, 3986 hektoliter tömény szesz — ' ebből 719 hektoliter pálinka — vendéglátóipari egységekben és (foltokban. A megyében a vendéglátó- ipar évi összes forgalma 341 millió forint volt, ebből italfogyasztás 205 millió forint. A 205 millióból 124 millió 670 ezer forintot nyeltek el az italboltok és a borkóstolók kasszái. A csecsemőkorú lakosságot is beleszámítva 57 liter szeszes ital jut egy főre megyénkben, — természetesen sörrel együtt — ami a fogyasztás legnagyobb részét képezi. Ugyanez forintban: mintha megyénk minden egyes lakója évi 790 forintot költené italra, Ezért a pénzért 220 kilogramm fehér kenyeret lehetne venni, s ha hozzávetőlegesen napi húsz deka kenyérfogyasztást veszünk alapul, akkor 1100 napra jutna egy embernek kenyér az asztalára. I VARGA MÁRTA Balesetek a mezőgazdaságban A MEDOSZ megyebizottsága újból nyilvánosságra Hozta azt az elgondolkoztató statisztikát, amely a mezőgazda- sági üzemi balesetekkel fognyien költöznek el a hegyoldalban lévő temetőbe is, örök nyugovóra. 1960. óta születést a szálkai anyakönyvbe nem jegyeznek, minden kismama szülőotthonba megy gyermekét vi- lágrahozni. * Komlós Jánosnak ötven lépést kellett huszonnyolc éven keresztül megtenni munkahelyéig... S most majd, amint lejár a szokásos néhány hetes várakozás, visszavonul méhei közé, barkácsműhelyébe, kezébe veszi eredeti mestersége, szakmája szerszámait, a gya- lut, vésőt, fűrészt. Komlós János épület- és műbútor-aszta- los képesítést szerzett fiatal korában, de huszonnyolc éven át kitanulta — ha lehet egyáltalán csak tanulni — a nép szolgálatát... * A megyei tanács vb-elnöke kiváló dolgozó jelvénnyel tüntette ki — személyesen adta át — a nyugállományba vonuló szálkai tanácstitkárt. _ * sí lalkozik. Az első háromnegyedévről szóló összeállítás ismét lehangoló. 1970-ben október 1-ig a Paksi. Állami Gazdaságban 47, az erdőgazdaságban 43, a Szekszárdi Állami Gazdaságban 26, a Dalmandi Állami Gazdaságban 22 baleset fordult elő. Nincs számottevő javulás. Az összehasonlító adatok is bizonyítják, hogy nincs. A MEDOSZ-hoz tartozó mezőgazdasági üzemekben 1968- ban az első háromnegyed évben a balesetek következtében 4706 volt a kiesett munkanapok száma, 1969-ben 5428 és az idén 5012. • Halálos baleset 1968-ban október 1-ig nem volt, 1970-ben sajnos öten haltak meg üzemi baleset következtében. Szembetűnő, hogy a hőgyészi, a szekszárdi, a Paksi Állami Gazdaságokban évek óta nincs meg a kívánatos változás, a mezőgazdasági gépjavító vállalatnál viszont 1968-hoz viszonyítva a balesetek száma a felére csökkent. Népújság 5 1970. november 10. •• Ügyelet és garancia — Hogy szám szerint hányán, azt nem tudom megmondani, ugyanis központunknak csak a munkák elvégzése után küldenek tájékoztatót. Bölcskén két kőműves 50—50 óra társadalmi munkát végzett, mégpedig középületek tatarozásában vettek részt. Különben meg kell említeni, hogy a társadalmi munka felajánlások és a többi egyéb sem új kezdeményezés. Mindannyi, a jubileumi év tiszteletére tett akciók, munkaversenyek, felajánlások folytatásai. Itt említem meg Fricker Jakabot, aki felszabadulásunk 25. évfordulójának tiszteletére tatarozta a dombóvári fel- szabadulási emlékművet. A kongresszus tiszteletére szakmai ismeretterjesztő tanfolyamokat rendeznek helyi csoportjaink a KISZ-szel közösen.
