Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-05 / 260. szám
5. Ősz az Alk utcában SZEKSZÁKD járási jogú város, 1961-ben megjelent térképének utcajegyzékén száztizenhat név szerepel. Betűrendben az Alkony utca a második A B—5-ös négyszögben található, majdnem a város peremén. Az alsóvárosi temető mellől indul ez a hangulatos nevű utca, kétszer szelíden megtörik és a Szilfán felüli dűlőnél belevész a semmibe. Ennyit a térképről. A valóság épp olyan hangulatos, mint a térképen szereplő név. Borús hangulatot ébreszt. Nemcsak azért, mert az Alkony utcába épp október derekán vetődtünk. Minden utca kelt valamilyen érzelmet. Nosztalgikusát, sivárat, vagy hipermodern toronyházak sorai közt a technikai teljesítménnyel . szemben lenyűgözőt. Ez az utca visszariaszt. Részben azért is, mert nem valahol a világ végén, mondjuk Kustánszegen van, hanem Szekszárdon. Városban. NEVE telitalálat, bár ma már aligha akad valaki, aki megmondhatná, kinek köszönheti. Az utca első tíz házának szobáiban bizonyos, hogy állandó az alkony és sosincs pitymallat. Házak? Manapság rriár a szegényebb falvakban is mást értünk e fogalom alatt, mint amilyet az itteniek többsége képvisel. A legelső alapterülete nem lehet több 4x4 méternél. Görnyedten hordja falai vállán teteje terhét, minden pillanatban azt várná az arra járó, hogy kora és líülle- me szégyenében nyomban a föld alá búvik. Ez a ház lakatlan, de érték. Olyannyira az, hogy tulajdonosai eladni sem hajlandók. Alighanem arra számítva, hogy előbb-utóbb akad valaki, aki kibérli. A számítás jogosnak tűnik. A VÁROS vonz. Nemcsak Párizs, a fény városa, hanem Szekszárdnak ez a kerületi szegélyvonala is. Buci János villanyszerelő például három esztendeje költözött ide Szedresből és harmincezer forintot fizetett azért az épületért, melyet már ugyan joggal nevezhet házacskának, de amelyért ez az összeg ma is csillagászában magasnak tűnik. Négyen laknak két aprócska, de patyolattiszta helyiségben, melyekbe csak fejlehajtva lehet lépni: — a szemöldökfa iránti tiszteletből. — Szedresen az új cigánytelep is különb ennél a háznál — mondjuk szándékosan kegyetlenül. — Miért költözött be? Nem sértődik meg: — Negyvenkét éves vagyok. Tizenhat évig jártam az országot, Özdtól Zalaegerszegig, mindenhol, ahová a vállalat küldött. Ideje volt már lehorgonyozni valahol. Ha pedig igen, akkor inkább városban. Nőnek a gyerekek. Az egyik tizenhat éves, szabó tanuló, a másik az általános iskola utolsó osztályát járja. — Itt nőnek fel? — Lehet, hogy itt, ha nem tudok a városba beljebb kerülni, de biztos, hogy nem így. Jövőre bővítjük a házat. AZ ÉLET ilyesformán Buciék esetében nemcsak múlik, hanem különb, emberibb körülmények közé is visz egy kis Húszéves a TOTÉV 11 úszéves a Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat. Az alapító oklevél másolata húsz év óta az igazgató irodájában bekeretezve hirdeti, miért alapították; s emlékeztet ez az oklevél egyúttal arra is, amit e vállalatnak tenni kell. Húsz év áll mögötte — személyesítsük meg —, felnőtté vált. Emlékezünk még a hőskorra? Magániparosoktól ösz- szeszedett állásanyag, a kőművesek saját szerszáma volt a kezdet. És ma? Évente negyven-ötven millió forinttal növekszik a vállalat kapacitása. S mit épített ez a cég? Nem lehet felsorolni. A lista nagyon hosszú. Amerre az ember szerte Tolna megyében megfordul, mindenütt találkozik a TOTÉV munkájával: iskolák, óvodák, lakóházak, üzemek — mindre táblát kellene tenni, emlékeztetni rá az utókort, hogy milyen körülmények között épült a szek- szárd Toldi utcai bérházsor. Emlékeztetni kellene arra, hogy amíg nem volt Tolna megyében olyan jelentős minisztériumi vállalat, mint amely most már van, egyedül e vállalat mérnökeire, kőműveseire, kubikosaira várt, hogy gazdagítsák, szépítsék megy énket. Ünnepre készülnek az építők. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepségei közé sorolták az építők szerény megemlékezésüket. Mi ezúttal gratulálunk kubikosoknak, kőműveseknek, mérnököknek-— továbbra is any- nyi siker kísérje munkájukat, mint az első húsz évben. Szekszárdiak az országos színpadi napokon Tolna megyét a Babits Mihály művelődési központ színjátszó együttese képviseli a balassagyarmati VL irodalmi színpadi napokon, amely november 5-től 8-ig kerül megrendezésre. Az együttesek seregszemléje színjátszórendezők országos konferencia:'- val párosul, ahol a színje \ - szás szakmai problémáit v' tátják meg a szakembere'. A hazai 15 együttesen kívül szovjet, jugoszláv és szlovák vendégcsoportok is fellépnek. A szekszárdiak november 7-én délután 4 órakor mutatják be műsorukat, Ernőd Tamás: A nő meg az ördög című komédiáját, amint arról Szalontai Mária a megyei művelődési központ sajtóreferense tájékoztatott bennünket. családot. De milyen az élet általában az Alkony utcában? Zárkózott. Ezekbe az otthonokba vendéget hívni bajos, távolabbról érkező családtagok elszállásolása majdnem képtelenség. Egymást látogatni pedig minek? Aki dolgozik — sokan dolgoznak —, az napközben nem ér rá, de mintha a háziasszonyok is kevesebbet szomszédolnának, mint egyebütt. Ez már nem falu, de még nem város, méghozzá anélkül, hogy külvárosnak lehetne nevezni. A különbségeket, a vagyonbelieket, igencsak számon tartják: — ez falu Az viszont, hogy valakinek szakmája van és nem szimpla fizikai dolgozó, 1 természetes. Mit jelent a vagyoni különbség és hogyan mérhető? A három éve lerakott járda mentén nyolc telek után megszakad a házak sora, aztán jóval beüebb, a túlsó oldalon folytatódik, — Azok már s a i á t telkek — mondja valaki, enyhe irigységgel. — Azoknak kútjuk van és ott gazdálkodni is lehet. A szélső házak mikro- parcellái a városi hullaház telkéhez és a temető oldalához lapulnak. Itt napokig, vagy éppen hetekig tartó háborúságot eredményez, ha valaki a szamáról deszkapalánkját fél méterrel odébb akarja felépíteni. Jószágtartás néhány baromfira. jó ha két süldőre rúg. Odébb már. leveeösebb az élet. a házakban nehicsak hálni, de élni is lehet. Ismeretterjesztő előadássorozat -— nőknek A Hazafias Népfront Szek- szárd Városi Nőbizottsága a, nők érdeklődési körének megfelelően novembertől áprilisig ismeretterjesztő előadássorozatot indít. . A hat témából álló előadások .nőket érdeklő kérdésekkel foglalkoznak. íme néhány cím: A nők társadalmi helyzete a világban és hazánkban. Korszerű és egészséges táplálkozás. A házasélet egészségügyi problémái, lakáskultúra stb. Az első előadás megtartására november 9-én, hétfőn délután fél hat órai kezdettel kerül sor: A család és házasság szerepe a társadalomban A szülők erkölcsi és jogi felelőssége a gyermeknevelésben — címmel, előadó: dr. Szabó Erzsébet, ügyész. Az április 12-ig tartó előadássorozat minden hónap rriásodik . hétfőién kerül megrendezésre Szekszárdon, a Babits Mihály megyei művelődési központ hangverseny- termében. FÉLSZÁZ EMBER lakik Szek- szárd kereken huszonötezer’ lakosából az Alkony-utcában. Két tized százalék. Sok közöttük a nyugdíjas,- de van hegesztő, tetőfedő, gépkocsivezető, gyári művezető is. Örömét ki-ki maga teremti családjának, magának. A környezet óhatatlanul arra sarkall, hogy gondokat, bajokat tudakoljunk. — A bolt? — Nincs túlságosan messze. — Közlekedés? — Annak, aki busszal megy be a városba, nagyjából elfogadható. Nem mindenki közlekedik busszal. Buci János például kerékpárral jut el naponta: — Palánkra. Amíg a járda meg nem épült, eső idején sár cenger volt az utca. A járdáért senki nem a tanácsot emlegeti, hanem a tanácstagot: — Addig levelezett, talpalt, amíg ki nem, járta. Az utca alsó fertályának legnagyobb és fő gondja most a vízhiány. V?n ház, ahonnan a legközelebbi közkút oda-vissza négyszáz méteres utat jelent. Ez senkinek nem az, de például a reumás, hatvannyolc éves Matej k ánénak egyáltalán nem csekélység. Budapesten szépszámú múzeum van, ahol az érdeklődök gyönyör'.:- iheinek bel- és külföld képzőművészeti alkotásaiban. A múzeumok rendre nyitnak meg időszaki kiállításokat is. Ezenkívül pedig látványos és rendszerint monumentális képzőművészeti tárlatok színhelye a Műcsarnok. Vannak azonban a fővárosban a képzőművészetnek mikrofórumai is, a különböző kiállítótermek, melyek intim környezetében kisebb kiállítások váltják egymást, de mindig é l ő művészek alkotásaiból összeállítottak. A Váci utca elején a Csók István Galéria hosszú időn át fényképkiállításnak adott otthont. E hó 9-én zárul az „IFJÚSÁG 25” című fototárlat. melynek témaválasztása éppúgy szerencsés, mint ahogyan a három teremnyi anyag válogatása is az. Fényképekről, reprodukciók híján, nehéz számot adni, hiszen vizuális élményt nyújtanak. A kiállítás célját legszerencsésebben talán abban lehetne összefoglalni, hogy miként látja a fiatalság önmagát? A fiatalság, mert a kiállítás művészei is fiatalok. Milyen helyzetekben, milyen érzelmek, indulatok foglyaként"> Szerepel a képeken győzelmi örömkönnyeit törlő sportolónő, képtárlátogató, vízparti idill, — A Temetkezési Vállalat telkétől kellene tovább vezetni. Nem több, mint ötvenhatvan méter távolságra. Az árkot kiásnánk. Boldogan kiásnák (Itt kell figyelmeztetnünk ' arra, amit nemrégiben a városi tanács elnökétől hallottunk. A városnak tetemes ösz- szeg áll rendelkezésére, tanácstagi javaslatok megvalósítására. Tanácsülésen előállt már ezzel a kérdéssel,?. tanácstag? Vele nem sikerült beszélnünk). CIGÁNYTELEP néven ismerték valamikor a városszélnek ezt a szakaszát. A huszonkét éve itt lakó Matejkáék sem ismertek» itt cigányokat,- akik a régi elnevezés idején aligha tartózhattak a tevékeny dolgozók táborába. Az Alkony utcában ma munkásemberek laknak, mindennapi gondokkal, melyekkel mi, véletlenül, épp ősszel találkoztunk. ORDAS IVÁN Foto: GOTTVÁLD KÁROLY esküvői csók, pinceklubbeli jelenet (Hemző Károly), bárpult palackütegei alatti tanácstalanság (Horváth F éjire: .Miért?"), az életet együtt végig- küzdő férfit-nőt szimbolizáló pantomim (Sellei Sarolta: ..Pokoljárás”), séta kettesben téli, nyári, őszi környezetben, sőt — háború és béke kontrasztjaként — üldögélés az ódon várfal tövében sorba rakott régi ágyúcsövek melleit (Szász János). Sok a szép és kifejező portré, ilyen Lányi Lóránttól egy Mona Lisa-i hangulatokat ébresztő leányarc, és n — megyénk fotóművészeiét, képviselő — Érdi György kedves, fruskája. A látogató merőben szubjektív megítélése szerint az „IFJÚSÁG 25” kiállítás legszebb alkotása .Bállá Demetertől a „Várakozás”. Egy filial, áldott állapotban levő anya ül az orvosi várószobáim, t 'lán nem. sokkal a nehéz órák előtt. Ő a fiatalság je '.cue. mely már magában hordozza az ezután következő- fiatalság ígéretét. mBEtma* mmmzmzrzma Népújság i 1970. november 5. Táiiatlátogatás
