Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-04 / 259. szám

I BEMUTATJUK a Simontornyai Bőr­és Szőrmefeldolgozó Vállalatot A sertésvelur ínidikabát holland exportra, a szürke perzsabunda svéd megrendelésre készül. Rendszeresen „szerepel’’ a televízióban. Ha futballrriees- cset közvetítenek, az egyik ..főszereplő”, a mérkőzés nél­külözhetetlen kelléke a labda, simontornyai. De nemcsak a hazai mérkőzéseken, hanem i'él Európában simontornvai bőrlabdákkal rúgják a gólokat. Néha ráismernek termékükre a simon tornyaiak akkor is, amikor egy-egy neves színész­nő, vagy táncdalénekes viseli az itt készült bundát. A vállalat jelenleg a me­gyei tanács egyik legnagyobb ipari vállalata. Több mint ki- léncszáz munkást és alkalma­zottat foglalkoztat, ez évi ter­melése eléri a 65 millió fo­rintot. ’ Tizenhárom évvel ezelőtt, 1958. január 1-én kezdte meg működését, ekkor alapította 3 községi tanács azzal a céllal, hogy segítse a foglalkoztatási problémák megoldását, a Si­mon tornyán élő családok jöve­delmének növelését, a csök- Icent munkaképességűek, az is­kolából kikerülő fiatalok, a tsz-családtagok foglalkoztatá­sát. Az első név: Simontornyai Melléktermék- és Hulladék­feldolgozó Vállalat. Mint a névből is kitűnik, elsősorban hulladékanyagok feldolgozása volt a „profil”, mégpedig fő­ként a helybeli bprgyár mel­léktermékeit vették számítás­ba. Fék év múlva névváltozás: Simontornyai Vegyesipari Vál­lalat. Ez a név már jobban tükrözte a vállalati tevékeny­séget, a „vegyesébe ugyanis minden belefért, a leltárcím­kétől a betonáruig, a paplan­tól a műanyagig. Hosszabb életűnek is bizonyult, mint az első. az újabb névváltozás 1965. január 1-ével történt meg; amikor már kialakult a végleges profil: labdagyártás, bőr- és szőrmekikészítés, bőr­és szőrmekonfekció. A tizenhárom év előtti in­dulás igen szegényes körülmé­nyek közt történt. A községi tanácsháza udvarán levő mel­léképületben kapott helyet a huszonhat munkás és öt iro­dai alkalmazott. De már az első félévben rentábilis volt a gazdálkodás: 21 ezer forint nyereséget értek el. Ez már bizcnyította: a községi tanács kezdeményezése helyes volt. Az első év termelési értéke 1 147 000 forint. 1959-ben már 125 fő az át­lagos létszám, majd évről év­re emelkedik. Szőrmehulladé­kot dolgoznak fel bundává, bőrkabátot gyártanak, jelent­keznek az exportpiacon is szőrmekészítményeikkel. 1963-ban megindul a labda­gyártás. Mégpedig egy orszá­gos jelentőségű újítás beveze­tésével: Simontornyán gyárta­nak először labdát hasítékbőr­ből. Reális szükséglet hívta életre az új eljárást: A bőr­iparban a termelés eltolódott a felsőbőrök-irányába (a talp­bőrt mindinkább helyettesítik gumival, műanyaggal), tehát a rendelkezésre álló alapanyag­ból mind több felsőbőrt kell készíteni. A felsőbőr véko­nyabb, mint a talpbőr, tehát több hasítékbőr keletkezik a bőrgyárakban. Évről évre hal­mozódtak a hasítékkészletek, az ipar nem tudott mit kezde­ni vele. Simontornyán, a vál­lalatnál megoldották e bőrök kikészítését, fedését, festését, alkalmassá tették ezáltal lab- dagyártásra. Reális igény mu­tatkozott a hazai és a külfplflj piacon is a ‘bőrlabda iránt.- : A vállalat megkezdte a lab- dagyártást: Aslig- néhány sábk- ember állt rendelkezésére, több száz labdavarrót kellett betanítani. A központi műhe­lyekben és vidéken megszer­vezett tanfolyamokon sajátí­tották el a labdavarrás „tudo­mányát” azok, akik ily módon akartak dolgozni, keresethez jutni. A labdagyártás nehéz munka, de nagy előnye, hogy otthon is végézhető. Közpon­tilag csak az anyagot kell 'ki­szabni, majd néhány befejező, kikészítő műveletet elvégezni. Miután a simontornyai lab­dák jó minőségűek, voltak kezdettől fogva, az ízléses kül­ső tartóssággal párosult, a ke­reslet kezdettől fogva megha­ladta — néha többszörösen is — a simontornyai vállalat ka­pacitását. Ezért kezdeményezte a megyei tanács a vállalat bővítését és természetesen a rendelkezésre álló szűkös le­hetőségek ellenére jelentős összeget biztosított a fejlesz­tésre. 1987-ben elkészült a válla-, lat új labdagyára, ami egy­ben Európa egyetlen bőriab- dagyára. A vállalat jelenleg labdagyártással foglalkoztat­ja dolgozóinak több, mint fe­lét (kereken 500 főt; 400 be­dolgozót és 100 berrtdolgozót). Több bedolgozóközpontot ala­kított ki a megye különböző részein. Míg 1963-ban 25 000 labda készült Simontornyán. tavaly már 179 ezer. az idei program 180 ezer. Az idén nyáron állították elő az egy- milliorhodik bőrlabdát. A si­montornyai bőrlabdák 98 szá­zaléka exportra . kerül, rend­szeresen szállítanak például Olaszországba, Franciaország­ba, az NSZK-ba, Svájcba. Norvégiába, Svédországba, Finnországba, Belgiumba, Ka­nadába és természetesen a szocialista országokba is, köz­tük a legtöbbet a Szovjet­unióba és az NDK-ba. A szőrmekikészítés és a bőrkonfekció is folyamatosan fejlődött a vállalatnál. Kez­detben más vállalatoknál ke- letkpggtt hulladékokat dolgoz­tak fel' „varázsoltak belőle értékes bundát. 1961 óta -már szőrmekikészítés is folyik a vállalatnál. A bőrkonfekció­termékek gyártását 1966-ban kezdték meg. Az idén az első félévben bevezették a nemesített szőrmék (készítést, juhbőrből, ebből készítik a * könnyű, tetszetős bundákat. Jelenleg évi 8000 bundát és 20 000 bőrkabátot állít elő a vállalat bőr- és szőrme­konfekció részlege. Ezek je­lentős része is exportra ke­rül. Természetesen — kisebb mennyiségben — készítenek egyéb bőr- és szőrmeárukat is, kucsmát, párnát, autó- ülés-védőhuzatot, faliszőnye­get stb. Szemléletes képet nyújtott a széles gyártmány - skáláról a tavalyi BNV-n a vállalat árusítással egybe­kötött bemutatója ami a si- montornyaiak első 1 nyilvános szereplése volt ilyen orszá­gos — sőt nemzetközi —áru­bemutatón. A vállalat a bőr- és szőr- mekonfekció-termékek nagy- részét is külföldi megrende­lésre gyártja. Angliába pél­dául mókus-bodyt (body= bundaalkatrész) készít, Svéd­országba szürke perzsabun­dát. holland megrendelésre sertésvei ur-kabátot. A közeljövő tervei közt szerepel a lakossági szolgál­tatás fejlesztése. Pécsett már működik évek óta a vállalat üzlete. Sirnóntornyán a na­pokban nyílt ’• meg. Szekszár­don is létesít a vállalat üzle­tet, műhelyt, mégpedig a most épülő százhatvan lakásos bér­ház. földszintjén. * A tanácsok fennállásának húszéves jubileumát ünnep­ük ma Simontornyán. A ta­nácsi ipar — és ezen belül a Simontornyai Bőr- és Szőr­mefeldolgozó Vállalat — len­dületes fejlődése is példázza a tanács jó munkáját. (x) / A labdaraktárh.i,! A borlionfekció exports/« la^.

Next

/
Oldalképek
Tartalom