Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-28 / 279. szám
Két százalék A párt Központi Bizottságának novemberi határozata alapján a Minisztertanács ez év október 22-i ülésén a SZOT és a munkaügyi miniszter közös előterjesztésére elfogadta azt a rendeletét, amely 1971. január elser jétől a nyugdíjak évenkénti és automatikus két százalékos emeléséről intézkedik. Magányos ház a város szélén. Kis, füves árok választja el a fehér úttól, az árkon keskeny, repedezett deszkahíd, amely egészen a kapu előtti zöld pádig hajlik. Fekete kendős, szép arcú öregasszony ül a pádon. — Elnézést kérek. A néni nyugdíjas? — Az vagyok. — emeli rám tekintetét. — Tetszik tudni arról, hogy január elsejétől két százalékkal emelik a nyugdíjakat? — Hallottam. Hiszem is, meg nem is. — Határozat van rá. — Hát jó lenne. Hétszáztíz forint volt eddig, ezt egészítették ki nyolcszázhúszra özvegyi jogon. Sokat számít az a 16 forint 40 fillér is. Csak hát nem értek én már ezekhez a dolgokhoz, ezért nem is merem elhinni a jót. — Nyolcszáz forintból hogyan lehet megélni? — Nyomorúságosán. A kert hoz valamit a házhoz, amíg bírom, „kihúzom"’ belőle a filléreket. Piacra járok, ku- porgatok. Hatvankét éves. Hajnalban kel, kapál, veteményez, tyúkokat etet, hogy legyen mit a piacra vinni. Az egyetlen fia Pécsett él, orvos. — Sokszor hívtak. Szép, nagy ' a lakásuk, elférnénk hárman. — Tessék eladni a házat, meg a kertet. — Azt nem! Negyven évet éltem itt az urammal, ő is itt halt meg, én ide vagyok kötve. Nehezen értem meg, miért nem menekül innen, miért szűkölködik a nyolcszáz forintból, miért kel hajnalban!? A konyhába siet. a fia képét hozza és a levelet, — kérő, könyörgő hívásokkal. — Ne beszéljünk erről. Ez a föld engem úgyse enged. Be- leszülettem, a foglya vagyok... * ! Kart karba öltve tipeg az idős házaspár az átjárón. Megszólítom őket. — Persze, hallottunk a nyugdíjemelésről. — mondja a férj. — Jó dolog a gondoskodás, örülünk neki. A tanácson dolgoztam, nem panaszkodom- 1600 forintot hoz a postás havonta. — Ketten élnek belőle? — Igen. Házunk van, a gyerekek felnőttek, nekünk elég ez. Lehetek őszinte? — Természetesen. — Ha rám bízták volna ezt, nem »így csináltam volna. Azoknak emeltem volna többet, akik járulékból, meg hat- nyolcszáz forintokból élnek. A többieknek egyelőre nem adnék. öregek vagyunk, egyformán megérdemeljük a pénzt, így most ugyanúgy megmaradtak a különbségek, mint azelőtt. * — A nevét szabad? ,,GELKA-kálvária” című, október 8-i cikkünkre egyszerre két válasz is érkezett, egyik, a szekszárdi szervizvezetötöl, a másik a vállalat igazgatójától. Szekeres Gyula szervizvezető (a cikkben tévesen szerepel igazgatóként), terjedelmes válaszában magyarázatot ad a cikkben leírt eset— Molnár Imre vagyok, Bonyhádról. * Ki sajnálná a tisztes munkában megöregedettektől a többet? S igaz, ami igaz: 30 százalék körül van azoknak a száma, akik havi 300 forintnál kevesebbet próbálnak beosztani, már amennyire a kevésből beosztani lehet. Egymillió-háromszázezer nyugdíjas él ma hazánkban és jóllehet, a két százalék nem kis segítség, csak az államra támaszkodni, mégsem lehet. Gyermeki gondoskodás, . a volt munkahely ezernyi apró kedveskedése nélkül hiába a minisztertanácsi rendelet... Nyugdíjasok. Mint mondják, örülnek a két százaléknak, de elsősorban az alacsony nyugdíjasokon emeltek volna, és csak azután, ha több „erőnk” lesz, léptek volna tovább. Azt érzem szavaiból, elsősorban tőlünk, aktív dolgozóktól várják: siessünk megteremteni anyagi javainkat, hogy hamarabb jusson több a munkában megfáradtaknak is. Mert élni szeretnének sokáig, szépen, jól. És ez természetes. — rá — re, lényegében — a tényt ne-m tagadva — ű szolgáltató ipar túlterheltségével, valamint a véletlenek sajnálatos összejátszásával magyarázza a történteket. Szemben a cikk állításával — mely szerint gyakoriak a hasonló panaszok, hisz az éppen ezért íródott —, ez rendhagyó eset volt. A másik válasz tömörebb, ezért közölhetjük ' teljes terjedelemben: ..Az 1970. október 8-i ..G&LKA- kálvária” című írásukkal kapcsolatban vizsgálatot végeztettem. Megbizottaim 1970. október 23-án a cikk írójával személyes megbeszélést. folytattak, melynek során megadták a válaszokat a cikk befejező részében felvetett kérdésekre is. Itt röviden megismétlem a lényeget. Húszéves a tejipari vállalat ........................ .................... ki ■ . V isszhang A munka szervezetlenségével, az ellenőrzés elmulasztásával kapcsolatos mulasztások miatt a szerviz- vezető ellen fegyelmi eljárást tettünk folyamatba. Kovács Pál félfogadó munkaviszonyát a nem megfelelő munkavégzés miatt megszüntettük. Hasonló esetek elkerülése érdekében a szükséges intézkedéseket megtettük és a központi ellenőrzést is megszigorítjuk. A két műszak felvetésével kapcsolatban különbséget kell tennünk ‘a szerviz nyitva tartásának ideje és a műszerészek munkavégzésének időtartamát illetően. A szerviz nyitva tartási ideje a helyi tanácsi szervekkel történt megál- lüpodás szerint nyert rendezést. A kiszálló műszerészek pedig az adásidő függvényében dolgoznak. A gyakorlatban sajnos az nem vált be, hogy az ügyfél távolléte esetén a cikkben említett nyomtatványon a szerviz a következő kiszállás időponját jelölje meg, mert az esetek túlnyomó többségében a készüléktulajdonosoknak ez nem megfelelő. így a szerviznek kell új időpont-egyeztetést végrehajtania. Köszönjük a szolgáltatás jobbá tétele érdekében adott tájékoztatásukat. Kozma György igazgató Népújság 7 Temesi Engelbci ig'/gató átadja egy jubilánsnak a jutalmat. >. . Foto: Sterez 1 Tolna megyeiek Bárányéban Lassan pihenőbe tér a mezőgazdaság, végét érnek a munkák a határban. Jön a tél és vele együtt a mezőgazdaság különböző ágazataiban dolgozók tanfolyamainak egész sora. A tanfolyamok legkésőbb januárban indulnak, — mint ezt megtudtuk. Megyénk gazdaságaiból két- két hetes tanfolyamokon vesznek részt a különböző szakágai — növénytermesztő, kertész, sertéstenyésztő, szarvasmarha-tenyésztő — brigádvezetők. Az év újdonságaival ismerkedhetnek meg majd Harkányban, az állami gazdaságok oktatási székházában. A továbbképzéseken 40—40 fős csoportokat alakítanak ki. A brigádvezetők tanfolyamának baranyai és tolnai résztvevői a tanulóidő alatt — az elméleti foglalkozásokon kívül — több gazdaságba látogatnak el, ismerkedve a legmodernebb telepekkel. Nagy épület — kicsi építésvezetőség. Foto: Gottvald A tanácsi választások elé Mi történt 1967. éta? Az 1967. évi országgyűlési képviselői és tanácstagi választásokat megelőző jelölőgyűléseken a megye 179 290 választójogosultja közül 99 253- an vettek részt. Ezeken a jelölőgyűléseken a megjelenteknek 10,3 százaléka, azaz 10 255- en szólaltak fel. A felszólalásokból 5937 volt .közérdekű. Az azóta eltelt időszak alatt a helyi és a járási tanácsok egyik legfontosabb feladatuknak tartották, hogy amit körülményeik és lehetőségeik engednek, megvalósítsanak ebből a közel hatezer javaslatból. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1967. május 19-én foglalkozott ezekkel a javaslatokkal, s határozatban szabta meg a járási és a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak és a megyei szakosztályoknak a tennivalóit. A járási-városi tanácsok a négy esztendő alatt 36 vb- és 18 tanácsülésen foglalkoztak a jelölőgyűléseken elhangzott javaslatokkal, illetve az azokból adódó feladatok végrehajtásával. A testületi üléseken hozott határozatok elősegítették a feladatok végrehajtását. A javaslatok 75 százaléka a községfejlesztési alappal és a költségvetéssel volt kapcsolatba^ míg a fennmaradó 25 százaléka az egyéb szakigazgatási ágazatokat ' érintette. Előtérbe kerültek a kiskereskedelmi áruellátásra, a közlekedésre, az egészségügyi és szociális ellátás javítására vonatkozó bejelentések. A községfejlesztéssel és a költségvetéssel kapcsolatos feladatok közül 1592 volt olyan, amelyeket a tanácsoknak kellett végrehajtaniuk és 380 olyan, amelyek más szervekre tartoznak. Az eftnúit három esztendőben és az íg’lO. évi várható teljesítést figyelembe véve a következő helyzet alakult ki: végrehajtottak 559 út- és híd, 143 víz- és csatornahálózatjavítást és -építést. Ezeken kívül a megye területén 33 kulturális, 52 egészségügyi és szociális jellegű beruházás történt. Az egyéb kommunális beruházások száma pedig 354. A tanácsokra tartozó feladatok közül 451 nem valósult meg ezideig. A végrehajtott javaslatok közel 235 millió forintba kerültek. A tanácsi munka további feladatai közé tartozik a még fennmaradó 451 közérdekű javaslat és feladat rangsorolása. Fontosságuk sorrendjében illesztik be azokat a negyedik ötéves terv munkái közé. 1970. november 28.
