Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-28 / 279. szám
j A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Ä MEGYEI TäHACS LAPJA | XX. évfolyam, 279. szám ÄRA: 90 FILLER Szombat, 1970. november 28, Beíejezőflött a Központi Bizottság beszámolójának vitája Az MSZMP X. kongresszusénak csütörtöki ülésén szólalt fel dr. Bihari Ottó, a Pécsi Jogtudományi Egyetem tanszékvezető tanára, majd Hans Mahle, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt pártelnöksége irodájának tagja, üdvözölte á kongresszust, utána Agostino Novella, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja szólalt fel, hangsúlyozva: Népünk és minden nép iránti kötelességünknek teszünk, eleget, amikor azért harcolunk, hogy Olaszország aktív békeszerepet játsszon. Beszélt az olasz kommunisták harcáról, majd hangsúlyozta: Nagy jelentőséget tulajdonítunk a Magyarországon és a többi szocialista országban az ú j társadalom építése során elért ereményeknek. Örülünk annak, hogy az imperializmus ellen és a békéért vívott harc területén pártjaink alapvetően egyetértenek. Ezután Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára tartotta meg felszólalását. Pullai Árpád: A propaganda- és tömegpolitikai munka feladata: cselekvő tömegtámogatás biztosítása Bevezetőben arról szólt, hogy a legutóbbi evekben közvetlenebbé váltak a kapcsolatok és kölcsönhatások a gazdaság. a politika és az -ideológia között. A napi feladatok megoldása során a kérdések helyes megválaszolása a mélyebb összefüggések megértetését igényelte. A pártpropaganda arra törekedett, hogy a valóságnak megfelelően a széles közvélemény számára is érthetően feltárja, meggyő zően kifejezze és magyarázza a gazdasági fejlődés tapasztalataiból, az osztályszerkezet módosulásából következő politika tartalmát. Kiemelte: a társadalomtudományok és a propaganda kapcsolata az utóbbi években jó irányban fejlődött. A pártoktatás és a propaganda tudományos megalapozottságának erősítése mindenekelőtt azt követeli, hogy a társadalomtudományok művelői fordítsanak nagyobb figyelmet és energiát a társadalmunk fejlődésével összefüggő kérdések átfogó kutatására. Állandó figyelmet kell fordítani arra, hogy tudományosság címén ne halványuljon a propaganda pártossága és fordítva; a pártosság hamis értelmezésének következtében ne szoruljon háttérbe a tudományosság követelménye. A propaganda színvonala emelésének másik, nem kevésbé fontos követelménye., hogy alaposabban vegyük figyelembe az emberek tudati állapotának különbözőségét, magatartásának, gondolkodásának összetevőit és fejlettségi fokát. Politikánk megvalósításában különös figyelmet kell fordítanunk a munkásosztály politikai tudatának fejlesztésére. A munkásosztály a szocialista tulajdon alapján és a termelésben elfoglalt helvzete következtében — érdekeit tekintve — szemben áll mindenféle mnradisággal, közérdeket sértő jelenséggel, bizonytalankodással, a közéleti felelősség elől kitérő magatartással. A munkásosztály szocialista szemléletét tovább kell szilárdítanunk, s befolyását társadalmunk valamennyi számottevő rétegére ki kell terjesztenünk. Eközben a munkásság körében is sokat kell tennünk a politikai öntudat továbbfejlesztéséért, mert egyes tagjainak gondolkodásában a szocializmust általánosan támogató szemlélet mellett megtalálhatók még az átmeneti időszak ellentmondásaiból fakadó hatások is. Ha a propaganda, az oktatás nem biztosítja mondanivalónk tényleges megértését, az ismeretek befogadását, akkor megfosztjuk az embereket a tanulás értelmétől, a tudás örömétől. A továbbiakban szólt kiterjedt és eleven gazdaságpolitikai propagandánkról, s arról. hogy a pártoktatás és a párt irányításával végzett tömegszervezeti propaganda méretei bővültek. A propaganda eleget tudott tenni a IX. kongresszus követelményeinek. Megoldásra váró pártfeladat a káderek továbbképzése, a továbbképzés különböző formáinak és átfogó rendszerének kialakítása, — mondotta Pullai Árpád. Ezután a kispolgári gondolkodásmódról és magatartásról szólt. Pártunk álláspontját a kispolgárság megítélésében világosan kifejezi szövetségi politikánk, — mondotta, — Amint a Központi Bizottság beszámolója is utalt rá, a kispolgárság nagy társadalmi célunk javára együtt halad velünk, közülük a tisztességesen dolgozó többség munkájával hasznosan szolgálja a közösséget. Mi a szocialista eszméktől eltérő, azokkal szembenálló szemlélet és magatartásmód ellen, azokkal a kispolgári nézetekkel szemben lépünk fel, amelyek társadalmi hovatartozástól. osztályhelyzettől függetlenül bárkire hatással lehetnek. A kispolgári eszmevilágba nem fér bele az osztályszemlélet. Ezzel jár együtt politikailag egyik legveszélyesebb tulajdonsága: a nacionalizmus. Volt időszak, amikor úgy gondoltuk, hogy a szocializmus viszonyai között gyorsan és véglegesen leküzdhető a nacionalizmus. A történelem tapasztalatai ezt a feltételezést nem igazolták, mert leküzdése hosszabb időt vesz igénybe. A szocialista viszonyok között ma még létező nacionalizmust a nemzeti és a nemzetközi érdekek szembeállítása. az osztály szem lélet háttérbe szorítása .jellemzi, mert a nacionalizmus burzsoá-kis- polgári álláspont a nemzet, a háza kérdésében: voltaképpen nemzeti rangra emelt önzés. Losonczi Pál küldöttekkel beszélget a kongresszus szünetében. .".'A. Tudjuk — és nem is tagadjuk —-, hogy a nacionalizmus a társadalmi fejlődés adott szakaszában a nemzeti haladás szolgálatában állhat. Ma például szerepe van a harmad;k világban a nemzeti egység megteremtéséért, a haladásért vívott harcban és az imperializmussal szemben folytatott jogos önvédelemben. A szocialista osztályszemlélet tagadásaként, a nacionalizmus egyik válfajaként, elsősorban a világban kiéleződő ellentmondások hatására erősödik a cionizmus. A cionizmus mindenekelőtt a nemzetközileg összefonódott nagyburzsoázia egy részének faji alapokon működő, reakciós, anti kommun ista összefogása. Az imperializmus politikai támaszt és szövetséget lát benne a szocialista országok, a haladó erők ellen folytatott harcában. Pártunk — mint azt tettei igazolják — következetesen visszautasítja mind a cionizmust, mind az antiszemitizmust. A cionizmus és az antiszemitizmus — bár külsőleg két ellentétes ideológiai áramlat — kiindulópontja és természete azonos: mindkettő az osztályszemlélet helyett — és az osztályszemlélettel szemben — a fajelmélet alapján áll. E ponton találkoznak a nacionalista-soviniszta eszmékkel. Ennek szemléletes bizonyítéka, hogy az agresszív izraeli politika támogatókra és szövetségesekre talál minden ország burzsoá nacionalista köreiben. Mindenfajta nacionalizmus legjobb ellenszere az elvi politika. Politikánk és nevelőmunkánk elvi alapja, hogy hazánk belső fejlődését és nemzetközi kapcsolatait elsősorban osztályszempontból, a szocializmus általános érdekei szempontjából ítéljük meg. Ez az elvi, politikai alapja a szocialista nemzetköziség és a szocialista hazafiság egységének. Alapvető érdekünk: hazánk szocialista felvirágoztatása. Ezt csak a szocialista és haladó erők nemzetközi összefogására támaszkodva, ahhoz aktívan hozzájárulva, és azt szüntelenül erősítve érhetjük él. Számunkra — ebben az összefüggésben is — legfontosabb a Szovjetunióhoz fűződő barátságunk és testvéri együttműködésünk, mert ez elválaszthatatlan a szocializmus sikeres építésétől. A haladás egyetemes érdekei viszont azt kívánják, hogy nemzeti keretek között maximális eredményeket érjünk el, mert ez kedvezően visszahat á nemzetközi szocialista, haladó erők sikereire. A szocialista nemzeti és nemzetközi érdekek e törvényszerű találkozása az eszmei és anyagi alapja annak, hogy az internacionalizmust és a hazafisá- got a nevelésben is mindig összekapcsoljuk. Hangsúlyozta, hogy a nacionalizmus ellen sokat tettünk és nem is eredménytelenül, majd arról beszélt, hogy az önzést és más negatív jelenségeket nem lehet kizárólag nevelő- munkával, vagy még kevésbé moralizálással megszüntetni. A legszebb és legfenköltebb eszmények felmutatása és hirdetése önmagában nem elegendő, ha hiányzik a megfelelő
