Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-03 / 258. szám

BarátságTonaton a Szovj etunióban Találkozó a Vörösgárda kerületben Tolna megyeiek a Kremlben, az Arhangelszkij székes- egyház és a harang torony előtt. A barátságvonat utasai kö­zül kevesen tanulhattak mű­vészettörténetet, mégis a Tre- tyakov-képtárban tett látoga­tás végén alig győztek kifogy­ni a felsőfokú jelzőkből. Az orosz és a szovjet festészet remekei megértetik magukat a festészetbe beavatatlanok- kal is. Siskin, az orosz táj, az orosz természet festője könnyen megérteti magát az­zal, aki a vasút mentén el­terülő tájban is a hazaihoz való hasonlóságot fedezi fel. Verescsaginnak a balkáni há­borút megörökítő képei is egyértelműen, az iskolázatlan, idős tsz-tagnak, munkásnak is érthetően mutatják be a há­ború, és minden háború bor­zalmait. De idézhetjük az orosz festészet többi nagyja­it: Szurikovot, Repint, Ajva- zovszkijt, Perovot, ívanovot. Az élményt, amelyet a láto­gatók itt szereztek, egyik vé­lemény igen találóan fejezte ki: — Napokig tudnám néze­getni ezt a rengeteg remek­művet. Meg kell mondani, abban, hogy szinte kivétel nélkül mindenki, néhány rövid óra alatt értőjévé vált az orosz, a szovjet festőművészetnek, nagy szerepe volt az Inturist magyar nyelvű idegenvezetői­nek. Az utóbbi években a Szov­jetunióban is óriási méreteket öltött az idegenforgalom. Moszkvában, és más városok­ban is újabb és újabb ultra­modern szállodák várják a turistákat, épülnek ismét újab­bak. A turisták szállításához is külön autóbuszparkkal ren­delkezik az Inturist, és az Inturist-buszoknak még az óriási moszkvai forgalomban is nagy respektjük van. No, de az idegenforgalomhoz meg­felelő személyi feltételeket is kell teremteni: sokoldalúan képzett idegenvezetőket al­kalmazni, nevelni. Ilyen volt a mi csoportunk „útimarsallja”,. Irénke Kor- csinszkaja is. A kijevi ide­gennyelvű főiskolán szerzett német—francia szakos diplo­mát. És ráadásként még meg­tanult magyarul is, önszorga­lomból, könyv és szótár se­gítségével. Az intelligens, sze­rény kislány, bármit is kér­deztünk. mindenre alapos, részletes választ adott. A kép­tárban például nemcsak egy- egy festmény alkotójáról me­sélt, hanem a művészre jel­lemző kompozíciós részletek­be is bocsátkozott, és arról a történelmi korról is beszélt, amelyben a műalkotás ké­szült. De ugyanúgy otthonos volt az építőművészet jelen­legi kérdéseiben is. . Nagyon megszerettük a néhány nap alatt, és Kijevben azzal a ki­kötéssel búcsúztunk el tőle: ha Magyarországra látogat, okvetlenül ejtse útba Szek- szárdot is. Egyik, délben az étterem­ben az asztalokon, a tányé­rok mellett meghívók sora­koztak. A Krasznogvargyejsz- kij kerület pártbizottsága, a kerületi szovjet, a kerületi Komszomol bizottság baráti találkozóra hívja meg a ba­rátságvonat utasait. A talál­kozó helye: a kerületben le­vő onkológiai kutatóintézet konferenciaterme. A találkozó színhelyéig jó háromnegyed órát buszoztunk. Valaki a csoportból meg is jegyezte: — Ha Pestről elindulunk, ennyi idő alatt már Duna­újváros körül járnánk. — De itt, Moszkvában még Kelenföldén sem járnánk. Nem figyelitek, itt megy mel­lettünk a 49-es villamos. Villamos Moszkvában csak a külső kerületekben jár. A fogadtatás rendkívül szí­vélyes volt, szinte elérzéke- nyültünk, ahogyan és ahány formában igyekeztek kifejezni az irántunk táplált baráti ér­zést. Fiatalok, idősebbek kér­dezgettek, kisebb csoportok alakultak. És a rengeteg kér­dés... Mennyi időt töltünk Moszkvában, merre jártunk, mi tetszik a legjobban, ki mi­vel foglalkozik, van-e család, és így tovább. A találkozó hivatalos prog­ramjában a kerületi párt- bizottság titkára ismertette a kerület jellemzőit. A Krasz-, nogvargyejszkij — Vörös- gárda — kerület a maga 782 hektár területével Moszkva legnagyobb kerülete. Jellem­ző rá a rendkívül gyors fej­lődés, különösen a lakásépít­kezés nagy ütemű. 1980-ig ötmillió négyzetméter lakó­terület, azonkívül iskola, kór­ház, üzletek épülnek. Igen nagyarányú a rekonstrukció, elavult, öreg házacskák he­lyén épülnek az újak. kor­szerűbbek, a legújabb építé­szeti technológiával. A kerületi párttitkár tájé­koztatóját, köszöntőjét ezek­kel a szavakkal fejezte be: „Pártjaink egysége, országa­ink barátsága a marxizmus— leninizmus, a szocialista in­ternacionalizmus elvein nyug­szik. Népeink mindent meg­tesznek, hogy ezt a barátsá­got erősítsék.” Anaszov, gyógyszertári kom­munista brigádvezető a köl­csönös kapcsolatokról beszélt. A gyárnak kapcsolata van a budapesti Chinoínnal, ő már személyesen is járt ott, ta- oasztalatcserén, magyar kol- 'égáik révén hasznos tapasz­talatokat szereztek számos gyógyszer gyártásához. A találkozón — akár a pályaudvari fogadáson — ott volt Afonyin altábornagy is. Felelevenítette háborús él­ményeit, a Budapestért folyó harcokat. Elmondotta: a ma­gyar partizánok, majd pedig a szovjet hadsereg oldalára átálló magyar katonák meny­nyit segítettek a magyar fő­város felszabadításában, a fasiszták megsemmisítésében. — A magyar és a szovjet nép barátságát vérükkel pe­csételték meg a Variházy Oszkár alezredes parancsnok­sága alatt harcoló budai ön­kéntes ezred katonái, akikre én azóta is sok-sok szeretét- tel emlékezem vissza. Amikor később megemlítet­tük, hogy Tolna megyében is élnek olyanok, akik a budai ezred harcosai voltak az al­tábornagy meghatott hangon válaszolt: — Ismeretlenül is üdvöz­löm őket. Az én koromban a neveket tán elfelejti az em­ber, de a tetteket nem. Hu­szonöt évvel ezelőtt, mint a Budapest felszabadításáért küzdő szovjet csapatok egyik parancsnoka, rendkívül nagyra értékeltem a sorainkban, majd az önálló alakulatban harco­ló magyar katonák tetteit. Irántuk, és a magyar nép iránti baráti érzésem ma is ugyanaz. Sajnos, az idő gyorsan el­szállt, búcsúznunk kellett. Nagyon sok baráttól kellett búcsút vennünk, ott a kuta­tóintézet konferenciától mében. BI. Következik: Építkezés, köz­lekedés. }Xa 3ÄpaßcTByeT Apywöa m coTpyAHime- \fiTBO MOKAy CCBéTCKHM H BéHTépCKHM HapoAaMHÍ / — ^ y*amaeM*á motopum) 4^ KpiCHonapAeAcKHl PK KÍ1CC. acnojutoM Piícokti nyraroa TpyflMüüixc* it PK B/1KCM np»irjia maior Bac aa acrp«- iy TpyAHWMüCA paftoHa c ynacraauMa aoc»M Apyvöw aa Bea­A baráti találkozó meg hívója. A szovjet és a magyar nép barátságát mondat alatt Afonyin altábor nagy aláírása. éltető jel­MÁV—Volán komplcxbrigádok Török eredetű szekszárdi gyűjtemény sikere Budapesten A Budapesten megrendezett török napok programjában a szekszárdi múzeum török ere­detű művészeti emlékeit is be­mutatták a margitszigeti Nagy­szálló csarnokában. Ismail Soy- sal, a Török Köztársaság bu­dapesti nagykövete nyitotta meg a kamarakiállítást. A magyar és török diploma­ták, művelődésügyi képviselők közti baráti beszélgetésen fel­vetődött kölcsönös tudományos kapcsolatok felvételének lehe­tősége is, az Ibrahim Közeled igazgató által vezetett isztan- buli archeológiái múzeum és a szekszárdi múzeum között kiadványcsere, kölcsönös kuta­tás és kiállításrendezés tekin­tetében. Nezvat Silifke és Su- na Yatagan, az isztanbuli tech­nikai főiskola tanárnői is szí­vesen kapcsolatba lépnének a szekszárdi múzeummal a régi sárközi hímzések motívumai­nak eredeti török mintakincs- csel való összevetésének mun­kájában. A két múzeum köz­ti kulturális kapcsolatok ki­alakításához a budapesti tö­rök nagykövetségen kívül a magyar Külügyminisztérium külföldi kulturális kapcsolatok osztálya és a Magyar Rádió török szekciója is kilátásba helyezte segítségét. A budapesti kiállítást öt nap alatt 2800-an tekintették meg, s ezt az alkalmat felhasznál­ták a Tolna megyei törökös népi kerámia bemutatására és a szekszárdi múzeum tudomá­nyos és ismeretterjesztő kiad­ványainak külföldi terjesztésé­re is, 150 ajándékfüzetet osz­tottak szét a művészeti tárgyú kiadványokból. A '.török kiállítást” keleti szőnyegekkel és fegyverekkel kiegészítve Szekszárdon is be­mutatják majd. •5 -ó Szekszárdon, a Babits Mi­hály művelődési központban MÁV—Volán komplexbrigád- értekezletet tartottak. Szabó István, a Volán Tröszt kép­viselője röviden beszámolt a brigádmozgalom alakulásáról, s eddigi munkájáról. Az 1963-ban megjelent mi­niszteri rendelet az autóköz­lekedés legfontosabb feladata­ként a vasúti oda- és elfuva- rozást írta elő. Ennek alapfel­tétele volt a MÁV és az akkor még AKÖV minél jobb össz­hangja. Az egymásra utaltság tette szükségessé a brigádok megalakulását. Az első MÁV— AKÖV komplexbrigád 1963- ban, a törökszentmiklósi vas­útállomáson jött létre. Később az ország egész területén sor­ra alakultak a brigádok. Ma már 120 komplexbrigád dolgozik. Ennek eredménye, hogy rövidebb ideig állnak a vagonok az állomásokon, gyorsabb a szállítás. Természetesen nem volt problémamentes a brigádmoz­galom. Mint a felszólalásokból kitűnt, még most sem teljes az egyetértés a MÁV és a Vo­lán-igazgatóság között. Sok esetben a saját érdekeiket ve­szik figyelembe. Többen hiányolták a szál­lítást meghatározó szerződést. Felvetették, döntsék el, hogy a tél beálltakor milyen prob­lémáért felelős a MÁV, és milyenért á Volán. I Mint Ernest János, a 11-es Volán darabáru-főnökségének vezetője elmondta: Dombóvá­ron a késedelmi díj tizenhét­szeresére emelkedett az előző év háromnegyed évéhez vi­szonyítva. A rossz világítás miatt éjszaka ritkán rakod­nak. Pedig a vagonok érkez­nek. A résztvevők sürgős intéz­kedést kértek a darabáruszállí­tás módosítására. A vállalatok szerződést kötöttek a Volán­nal, rögzítve a napi szállítan­dó mennyiséget. Ha a meg­határozottnál több áru érke­zett, a Volán nem vállalta a fuvarozást. A vállalat viszont nem kapta meg a neki cím­zett árut. A munkák mellett komoly gondot jelent Dombóvár-Alsón a rakodók elhelyezése. Tizen­öt—húsz munkásra volna szükség, de csak öt dolgozik, éppen a szociális hiányossá­gok miatt. A felvetett problémákra dr. Egyed Jenő, a Pécsi MÁV- igazgatóság előadója. Pech Jó­zsef, a 11-es Volán Vállalat igazgatóhelyettese és Szabó István, a Volán Tröszt képvi­selője válaszolt, majd a bara­nyai, a somogyi és a Zala megyei Volán Vállalat küldöt­tei mondták el észrevételeiket. Rövidesen a személyforga­lomban részt vevők között is megalakulnak a komplex­brigádok, remélhető, ezáltal kevesebb bosszúság éri az uta­sokat. Ez a brigád ír 1 ■’ azlel is elősegíti a Volán és a MÁV jobb együttműködl'-.éi a kul­turált szállítást. Hí.

Next

/
Oldalképek
Tartalom