Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

r*tLXA'M*G??I . VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK'" népújság tf fl MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJÄ | XX. évfolyam, 275. szám ÁRA: 90 FILLER Kedd. 1970. november 24. Megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa Kádár János előterjesztette a Központi Bizottság beszámolóját Héttő délután 2 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte ta­nácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszus u A kongresszusi teremben az elnöki emelvény hátterében, fehér drapérián kibontott nemzetiszínű és vörös zászló, rajta aranyszínű Lenin-dombormű; mellette X-es szám jelzi: a párt legfelsőbb szintű testületé tizedszer ült össze, hogy megvonja az utóbbi négy év munkájának mérlegét, s kijelölje a jövő feladatait, A díszemelvény fölött a párt politikai irányvonalának immár hagyomá­nyossá vált jelmondata hirdeti: „Tovább a lenini útont”. A kongresszusra meghívták a kormány tagjait, a miniszterhelyetteseket, az országos főhatóságok vezetőit, a társadalmi és tömeg­szervezetek vezetőit, a Magyar Népköztársa­ságnak a szocialista, illetve az európai orszá­gokba akkreditált nagyköveteit. A Központi Bizottság a munkásmozgalom több veterán harcosát is meghívta a kong­resszusra: Gallai Lajos, Czeczey György, Csé- by Lajos, Polák Károly, dr. Hajdú Gyula. Háner József. Háy Károlyné. Horváth Vera. Kelen Jolán. Kun Béláné. Mázi József. Mózes Viktor. Molnár Etelka, Rácz Gyula és Sze­rény! Sándor elvtársakat. Jelen vannak a kongresszuson tudomá­nyos és művészeti életünk képviselői: Benjá­min László költő. Darvas József író, Dobozy Imre író, Gyurkó László író, Illyés Gyula köl­tő, Lukács György filozófus, Németh László író, Rusznyák István akadémikus. Somogyi József szobrászművész, Straub F. Brúnó aka­démikus. A kongresszus párton kívüli meghívottal sorában foglal helyet Bognár József akadémi­kus, Mihályfi Ernő, az MSZBT elnöke, a Ma­gyar Nemzet főszerkesztője, Nagy Dániel or­szággyűlési képviselő, Nánási László, a SZÖ- VOSZ felügyelő bizottságának elnöke, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségé­nek tagja, Szatmári Nagy Imre, az Állat­tenyésztési Kutató Intézet igazgatója, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsának tagja, dr. Zsebők Zoltán akadémikus, a hazafias Nép­front Országos Tanácsának tagja; meghívták a tanácskozásra a központi sajtó, illetve a megyei lapok felelős szer­kesztőit; ugyancsak jelen vannak a kongresszuson a baráti szocialista országok nagykövetei. A kongresszusi küldöttek és a meghívot­tak tapsa közben léptek a terembe a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságá­nak tagjai és póttagjai, a testvérpártok jelen­lévő küldöttei. Fock Jenő elvlárs megnyitó beszéde Fock Jenő, az MS7MP Po­litikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke lépett a mikrofonhoz: a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében megnyi­totta a párt X. kongresszusát, köszöntötte a kongresszus kül­dötteit. a testvérpártok dele­gációit és a meghívott ven-, (légeket. Közölte a kongres­szussal, hogy a budapesti és a megyei jogú pártértekezle­teken a kongresszusra 391 küldöttet választottak meg, A küldöttek közül a kongresszu­son jelen van 695 elvlárs. Fock elvtárs megállapította, hogy a párt szervezeti sza­bályzata értelmében az MSZMP X. kongresszusa határozatképes. Fock Jenő ezután, javasla­tot tett a kongresszus elnök­ségere. Indítványára a kong­resszus az elnökség tagjává választotta Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkárát, Losonczi Pált, az Elnöki Tanács el­nökét, Apró Antalt, Biszku Bélát, Fehér Lajost. Fock Jenőt, Gáspár Sándort, Kál­lai Gyulát, Komócsin Zoltánt, Nemes Dezsőt. Nyers Rezsőt, a Politikai Bizottság tágjait, Németh Károlyt, a Politikai Pizottság póttagját, Aczél ,p£örgyöt és Pullai Árpádot, a Központi Bizottság titká­rait, Brutyó Jánost, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság el­nökét, továbbá Balogh Mi­hályt, a fűzfői Nitrokémiai Ipartelepek pártbizottságának titkárát, Bencs Tibornét, a barabási Béke Tsz főállalat- tenyésztőjét. Benke Valériát, a Társadalmi Szemle szer­kesztő bizottságának elnökét, Csáki Istvánt, a Szolnok me­gyei Pártbizottság első titká­rát, Daradics Ferencet, a Bonyhádi Járási Pártbizott­ság első titkárát, Dienes Bé­lát, az Egyesült Izzó vezér- igazgatóját, Erdei Lászlónét, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnökét, Garai Gá­bor költőt, Glánz Lászlónét, a felsőszölnöki általános is­kola tanítóját, Horváth Ist­vánt, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkárát, Há­nya István nyugdíjast. Kár­páti Ferenc vezérőrnagyot, dr Márta Ferenc egyetemi ta­nárt. a szegedi József Attila Tudományegyetem rektorát, Nógrádi Sándor nyugdíjast, Pataki Józsefet, a Dunai Vas­mű olvasztárát, Simon Jó­zsef nét, a Lenin Kohászati Művek daruvezetőjét, Szabó Gábort, a Budapesti Húsipari Váll alat szakmunkását, állami - díjas szocialista brigádvezetőt. Szabó Istvánt, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak elnökét. Szabó Imrét, a Nógrádi Szénbányák szocialis­ta brigádvezetőjét, Tóth Fe­rencet, a Dunántúli Kutató- és Feltáró üzem állami-díjas főfúrómesterét, alapszervezeti titkárt. Ugyancsak az elnökségbe választották a testvérpártok kongresszuson részt vevő de­legációinak vezetőit. Az elnökség tagjai ezután elfoglalták helyüket, majd Fock Jenő mondott megnyitó beszédet. — Kongresszusunk szám­adást készít arról, miképpen és milyen eredményekkel haj­tottuk végre a IX. kongresszus határozatát, hogyan szolgáltuk munkásosztályunk, dolgozó népünk, szocialista társadalmi rendünk, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom ügyét. Munkánk elemzésén kívül pártunk X. kongresszu­sának feladata az is, hogy meghatározza a következő évek tennivalóit, — mondotta. Pártunk irányítása, a kom­munisták és pártonkívüliek összefogása, népünk millióinak odaadó munkája alapján ar­ról adhatunk számot, hogy a IX. kongresszus óta tovább erősödött hazánkban a népi hatalom; jelentős sikereket ér­tünk el a társadalmi élet minden területén; emelkedett népünk életszínvonala; erő­södtek a párt tömegkapcso­latai, erősödött a szocialista népi-nemzeti egység. Előbbre léptünk a szocializmus teljes felépítésének útján. Ugyanakkor tudjuk, hogy állami, társadalmi, gazdasági, ideológiai és kulturális éle­tünkben vannak gondjaink, problémáink, amelyek leküz­dése fokozott harcot igényel tőlünk. Az elmúlt években is bo­nyolult nemzetközi helyzet­ben végeztük szocialista építő­munkánkat. A nemzetközi re­akció, az imperializmus erői több ízben súlyosan fenyeget­ték szocialista építőmunkánk alapvető nemzetközi feltételét; a vllágbékét. Pártunk, hűen internacionalista politikájához, mindent megtett a szocialista világrendszer erőinek növelé­se, a nemzetközi munkásosz­tály, és a nemzeti felszabadító mozgalmak antiimperialista egységének erősítése, harcának fokozása érdekében. Fock Jenő ezután emlékez­tetett arra, hogy 1970. a le­nini centenárium éve, nem­rég ünnepeltük forradalmi pártunk megalakulásának 50. A kongresszus által jóváha­gyott ügyrend szerint az első és második napirendet együt­tesen vitatják meg, a harma­dik napirendet a kongresszus zárt ülésen tárgyalja. A kongresszus tanácskozásai délelőtt 9 órától 13 óráig, majd 15 órától 19 óráig tarta­nak. évfordulóját, s az idei tavasz felszabadulásunk 25. évfordu­lója volt. Pártunk számára a cselekvés vezérfonala mindig a marxizmus—leninizmus el­mélete volt és az is marad. A szocializmus építéséhez nél­külözhetetlen segítséget jelen­tenek a testvéri szocialista or­szágok, mindenekelőtt a Szovjetunió gazdag tapaszta­latai, de számolunk sajátos körülményeinkkel és a fejlő­dés által törvényszerűen fel­vetődő új problémákkal is. Fock Jenő ezután megemlé­kezett a magyar és a nemzet­közi munkásmozgalom halot- tairól, akik emlékének néma felállással adózott a kong­resszus. Fock Jenő üdvözölte a kong­resszus résztvevőit, a testvér­pártok küldöttségeit, majd be­jelentette, hogy a X. kongresz- szus munkabizottságaira vo­natkozó javaslatot a Központi Bizottság írásban a küldöttek rendelkezésére bocsátotta. A kongresszus résztvevői a mun­kabizottságokra előterjesztett javaslat fölött együttesen sza­vaztak, s azt egyhangúlag el­fogadták. Bejelentette Fock Jenő, hogy a Központi Bizottság el­juttatta a küldöttekhez a kongresszus napirendjére és ügyrendjére vonatkozó javas­latot. A kongresszus részvevői a javaslatot egyhangúlag el­fogadták. A X. kongresszus napirendje a következő: A kongresszus ezután meg­kezdte az első napirendi pont tárgyalását. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett nagy taps köz­ben a szónoki emelvényre, s mondotta el a Központi Bi­zottság referátumát. 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának beszámolója. Előadó:Kádár János elvtárs. 2. A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése. Előadó: Brutyó János elvtárs. 3. A Fellehbvitelí Bizottság jelentése. Előadó: Varga Gyula elvtárs. 4. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bi­zottság tagjainak megválasztása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom