Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-03 / 258. szám

Tanácskozik a DÍVSZ­»ÖlUnKtQY^i A Wi.it . .^-v,, ’• "-'ark” J L A G P IvO LETS n JaTTUi ES U LFeTEkt NEPUISA6 M Ü MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA I XX, évfolyam, 258. szám ÄRA: 90 FILLER Kedd, 1970. november 3. Novemberi kilátások A mezőgazdaság őszi erőpróbáj a kongresszus ML történik a mezőgazda­ságban? Megismétlődnek a rég elfelejtett nehézségek? Ilyen és ehhez hasonló kérdést tesz­nek fel az újságolvasók, a tv-nézők, a rádióhallgatók, minthogy a jelentések arról számolnak be, a termelőszö­vetkezetekben, az állami gaz­daságokban még mindig sok a töretlen kukorica, s eltérő­en az elmúlt években meg­szokott rendtől, optimális időben, tehát október 20 kö­rül az idén egyetlen terme­lőszövetkezet sem fejezte be a búzavetést. Ehhez jön még, hogy a mögöttünk lévő gaz­dasági évben néhány közös gazdaságban ismét volt évelő kukorica, ami magyarul azt jelenti, hogy a termés egy részét hóolvadás után, az idén tavasszal takarították be. Ez legutóbb majd egy évtize­de, a tsz-ek hőskorában for­dult .elő. Zavarja a „kívül­állók” tisztánlátását még az a körülmény is, hogy állító­lag a közös gazdaságok több­ségében foglalkoztatottsági gondokkal küszködnek. Egyáltalán mi van hát, mi a valóságos helyzet, miként ítéljük meg a jelenlegi közel sérti kedvező állapotot? A múlt hét közepén a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban, a megyei ta­nácsok vb-elnökhelyetteseit országos szintről tájékoztatták az őszi mezőgazdasági mun­kák helyzetéről, s ez alkalom­mal dr. Dimény Imre minisz­ter a következőket mondotta: Tavaly október végén hazánk mezőgazdasági üzemei a ga­bona 90 százalékát már el­vetették. Az idén 80—85 szá­zaléknál tartanak. A betaka­rításnál sem jobb a helyzet, rtüvel a kukoricatermésnek mintegy fele még töretlen. Tolna megyében nagyjából ugyanaz a helyzet, mint az ország többi megyéjében. Ok­tóber 25-ig egyetlen termelő- szövetkezetből, a pusztahen- cseiből jelentették a vetés be­fejezését. A kukorica megye- szerte nagy területeken „lá­bon áll”, a mélyszántás ép­pen csak megkezdődött. Eb­ben a helyzetben ott tar­tunk, hogy kimondhatjuk: ha az időjárás váratlanul rosszabbodik, akkor a ku­korica egy része több kö­zös gazdaságban ismét a határban telel. A mintegy háromhetes ké­sést az időjárás okozta. Ez elvitathatatlan. Az is igaz, hogy a mezőgazdasági nagyüze­mek többsége ebből a ké­sésből körültekintőbb szer­vezéssel. hatványozottabb emberi szorgalommal egy hetet behozott. önáltatás lenne azonban min­dent az időjárásra kenni. A mostani helyzet létrejöttének más oka is van. Ilyen egye­bek között a túlzott önbiza­lom. Több termelőszövetke­zetben évek óta kimondottan jól mennek a dolgok, s eb­ből eredően az a hiedelem hatja át az agronómiát, hogy minden megy magától. Az élet erre a hiedelemre éppen azokban a közös gazdaságok­ban cáfolt rá, amelyekben tavaly ősszel a kukorica a határban maradt. A dolgok soha nem mennek maguktól, ilyen eszményi helyzet el­képzelhetetlen. Bizonyság er­re a határ novemberben elénk táruló képe, s ehhez végképp nem kell kommentár. M ás oldalról megközelítve a kérdést, igazat kell adni azok­nak, akik úgy vélik; a magyar mezőgazdaság­ban a biztonságos, az op­timális időben történő őszi munkálatokat lehetet­len elvégezni megfelelő gépesítés nélkül. Hozzátehetjük, megfelelő be­rendezések, komplex gépsorok nélkül. Nincs szó a bizonyít­vány megmagyarázásáról, de a tények azok tények. Az elmúlt években örvendetes módon terjedt és meghono­sodott a bőven termő kukori­ca, amely a hagyományos termésátlagoknak dupláját, há­romszorosát adja. Ezeknek a betakarításához, szállításához, szárításához, tárolásához je­lenleg még nincs elegendő munkagép, szárítóberendezés, tárolóhely, stb. S itt jórészt már most visszaüt a halogató taktika. Halogató taktika? Mire ért­sük? Arra, hogy a termelési együttműködés a megye mező- gazdasági üzemei között vál­tozatlanul gyermekcipőben jár. Hiányoznak az ütőképes ter­melési társulások, s ezek nél­kül — már most bizonyosra vehető — jövőre, két év múl­va csak sokasodnak az őszi gondok, sőt az őszi károk. A paksi Aranykalász Tsz és a dunakömlődi Szabadság Tsz együttes erővel vásárolt és üzemeltet szárítóberendezést. Elképzelések másutt is voltak és vannak, de megvalósult el­képzelések nincsenek. S talán nincs abban túlzás, ha meg­állapítjuk, hogy az együtt­működésben rejlő lehetőségek kiaknázásának elmulasztása miatt még drága árat fizet­hetnek a termelőszövetkeze­tek. Ez az ősz is erre figyel­meztet. Nagy erőket, kellő haté­konysággal és megfelelő idő­ben mozgatni, rövid idő alatt tökéletesen, jól kihasználni — erre kizárólag az együtt­működés képes. Nincs ebben tehát semmi véletlen, hogy az állami gazdaságok laza kooperációban szervezik a rendelkezésre álló erők ész­szerű koncentrálásával a be­takarítást, s jobban állnak a vetéssel, a betakarítással, mint a tsz-ek. A szövetkezeti gazdák szor­galma változatlan. Nem kell tehát arra gondolni, hogy a tsz-tagok restsége okozza a vetésben, a betakarításban az elmaradást: Némi túlzással in­kább arról van szó, hogy a fejlettség ma! szintje egy új helyzetet teremt, ám ez a helyzet a tsz-ek egy részét felkészületlenül érte. Mire lehet számítani? Arra, hogy • i a november a mezőgazda* Ságban dolgozó emberek számára a legnehezebb hónapnak ígérkezik. Kizárólag akkor érnék utói magukat a mezőgazdasági üzemek, ha még három hétig tartana a vetésre, a betaka­rításra alkalmas idő. Oehát ilyen szerencsére ki mer szá­mítani? Fock Jenő, a kormány elnö­ke hétfő délelőtt hivatalában fogadta Wolfgang Rauchfusst, az NDK minisztertanácsának elnökhelyettesét, a magyar— német gazdasági és műszaki - tudományos együttműködési Hétfőn az építők Rózsa Fei; renc művelődési házában folya tatta munkáját a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség 84 kongresszusa. Záróülést tartot­tak a különböző munkacsopor­tok, végső formába öntötték a kongresszus elé terjesztendő javaslataikat. Az európai békével és bíz- tonsággal foglalkozó szekció^ ban a felszólalók aláhúzták; hogy Európa haladó ifjúsága mind«t erejével támogatja a biztonsági konferencia össze-; hívását, síkraszáll a Német Demokratikus Köztársaság jo­gainak elismertetéséért, az arab népek harcát elemző munkacsoport tagjai egyönte­tűen elítélték az USA-támo- gatta izraeli agressziót. A vietnami népnek igazság gos ügyéért vívott harcában nagy erőforrás a haladó ifjú-j ság harcos szolidaritása, erköl­csi, anyagi támogatása — álla­pították meg az indokínai né­pek küzdelmével foglalkozói szekció tagjai. A faji megkülönböztetés; H gyarmatosítás és a neokolonia- lizmus ellen emelték fel til­takozó szavukat a független^ ségükért küzdő országok har­cáról tanácskozó bizottság tag­jai. A határozati javaslatban fog­lalta össze a négynapos vita során elhangzottakat az ifjú­ság jogaival, akcióprogramjá­val, a nemzetközi együttmű­ködéssel és szolidaritással fog­lalkozó munkabizottság kollek­tívája is. A DIVS2 8. kongresszusa ma plenáris ülésen folytatja tanácskozását. (MTI) bizottság IX. ülésszakán részt vevő NDK-kormányküldöttség vezetőjét. A baráti eszmecse­rén részt vett Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese és dr. Herbert Plaschke. az NDK budapesti nagykövete is. Allende, új kormányának tagjaival Salvador Aliende chilei elnök santiagói lakásán talál­kozott a november 3-án beiktatandó új kormányának tag­jaival. Balról a negyedik helyen ül .lose Cyarce gazdasági miniszter, az új kormány három kommunista tagjának egyike. (Képtávírónkon érkezett.) Aláírták a magyar—NDK együttműködési bizottság jegyzőkönyvét Tímár Mátyás és Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök-he­lyettesek hétfőn délben a Par­lament gobelin-termében alá­írták a magyar—NDK gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság IX. ülésszakának jegyzőkönyvét. Az együttműködési bizott­ság október 29. és november 2. között tartotta ülésszakát. A magyar delegációt Tímár Mátyás, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az NDK dele­gációját Wolfgang Rauchfuss, az NDK minisztertanácsának elnökhelyettese vezette. A mostani ülésszakon min­denekelőtt azoknak a megál­lapodásoknak a végrehajtásá­ról tárgyaltak, amelyek a két ország párt- és kormánykül­döttségei között 1970 január­jában a gazdasági, s különö­sen a kutatási és termelési kooperációs kapcsolatok el­mélyítéséről jöttek létre. Szá­mos miniszteri megállapodást kötöttek, amelyek az 1971— 75. közötti, valamint az ezt követő időszakra lehetővé te­szik a kutatási és termelési kooperáció fokozását a két or­szág népgazdaságának fontos területein. E megállapodások kiterjednek elektronikus adat­feldolgozó berendezések, elekt­ronikus építőelemek, néhány építőipari, valamint mezőgaz. dasági és élelmiszeripari be­rendezés közös fejlesztésére é$ gyártására. A kutatási és termelési kap­csolatok elmélyítésére és A kölcsönös áruszállítások foko­zására előirányzott intézkedé­sek lehetővé teszik, hogy aZ áruforgalom 1975-ben hatvan százalékkal haladja túl at 1970. évi szintet. A kölcsönös áruszállítások ezzel az 1971— 75. közötti időszakban több mint 2,6 milliárd rubelre nö­vekednek. Az együttműködési bizottsági megállapította, hogy a két or­szág közötti külgazdasági kap­csolatok dinamikus fejlődése 1970-ben folytatódik, az áru­forgalom 1969-hez képest 13 százalékkal emelkedik. Az ülésszakon határozatokat hoztak az 1971—75-ös időszak­ra szóló hosszú lejáratú keres­kedelmi megállapodások a tervkoordináció eredményei alapján történő előkészítéséről és megkötéséről. Az együttműködési bizottság ülésszaka rendkívül baráti, elvtársi és őszinte légkörben zajlott le. (MTI) Fock Jenő fogadta Wolfgang Rauchfusst

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom