Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-19 / 271. szám
Menetrend szerint A bioszféra védelmében I essélyben as ember környezete Októberben rendezték meg a "Magyar Tudományos Akadémia ez évi tudományos ülésszakát. Az Akadémia átszervezése óta ez volt az első ülésszak, és témaválasztásban jelentősen eltért az előzőektől. Olyan komplex témákat vitattak meg a tudósok, amelyeknek rendkívül szoros kapcsolata van nemcsak a tudomány egészével, hanem az egész lakossággal, sőt az egész emberiséggel. Az egyik ilyen témacsoport az ember és környezetének a jelenével és jövőjével foglalkozott. A világ tudósai már számtalan alkalommal felhívták a figyelmet arra, hogy a Föld felszín ama viszonylag szűk rétegében, amelyben az élet- jelenségek lejátszódnak, tehát a bioszférában, a civilizációs tevékenységek, a technikai fejlődés, következményeként sok helyen megbomlott az égyensúly. A természetes egyensúly helyett mesterséges, labilis egyensúlyi helyzet állt elő, mint pl. a mezőgazdasági területeken. Egyes helyeken a rombolás olyan mértékű, hogy a tudósok véleménye szerint a helyzet a katasztrófa felé halad. Balogh János akadémiai levelező tag előadásában azokkal a sürgős feladatokkal foglalkozott, amelyeket ebben a helyzetben sürgősen foganatosítani kell Sürgős feladatként jelölte meg, hogy a bioszféra természetes életközösségeinek a törvényszerűségeit feltárja a tudomány, és ezzel együtt kidolgozza- a civilizációs életközösségek új egyensúlyi törvényeit. A bioszféra — tehát az ember 'és valamennyi élőlény élettérének — védelme, amelyről manapság annyi szó esik, csakis a környezet komplex vizsgálata alapján oldható meg. Víz, talaj, levegő Bogárdi János akadémiai levelező tag, a vízkészletek mennyiségi és minőségi változásáról tartott előadást, amely az ember beavatkozása nyomán következett be. A bioszférában az élőlények nélkülözhetetlen éleme a talaj, a levegő és a víz. Nyilvánvaló, hogy a két előbbi tényezőnél mennyiségi probléma nincs, korlátlanul rendelkezésre állnak, itt legfeljebb a szennyezés folytán előállott minőségi romlásról beszélhetünk. A víz — ezen belül különösen az édesvíz mennyisége —, azonban korlátolt. Az emberiségnek tehát életbevágó érdeke, hogy a meglévő vízkészlet mennyiségére és minőségére egyaránt ügyeljen. A veszély jelenleg éppen a víz vonatkozásában a legnagyobb: a világ számos folyója annyira szennyezett, hogy abból víz- hasznosítás már semmilyen célra sem lehetséges. Es a helyzet hazánkban sem kedvező e téren. A vita során számos felszólaló hangsúlyozta a vizek védelmének szükségességét, amelyet törvény is biztosít, a kielégítő végrehajtásnak azonban sokszor gazdasági akadályai .vannak. Re- dig a takarékosság itt rosszul értelmezett érdek, hiszen pénzben ki nem fejezhető értéket kockáztatunk a további vízszennyezésekkel. Pécsi Márton levelező tag a talajban — emberi hatásra — bekövetkező változásokkal, a talajpusztulás veszélyeivel, Pungor Ernő levelező tag pedig az iparosodás, és a motorizáció nyomón egyre veszélyesebbé váló levegő-szeny- nyeződés problémájával foglalkozott. Táplálék és egészség A kétnapos tudományos ülésszak második részében Móosy Jánqs akadémikus az állatvilág helyzetét foglalta össze a bioszférában, és az emberi táplálkozásban. Ismertette az állatvilág múltját és jelenét, a természetbe való beilleszkedését, az élelmiszerellátásban való . szere- , pét. Megállapította, hogy az utóbbi időkben különösen a vegyi anyagok, és a gépesítés térhódítása következtében drasztikus változások léptek fel az állatvilág eddigi helyzetében, vagyis a természet rendjében. Feladatként jelölte meg, hogy a jövőben gondolni keli egyrészt az állatvilág várható alakulására, másrészt Idejében tervezni kell azokat a teendőket, amelyek az állatvi!*? s ezzel együtt az emberi letköz'is- ség helyzetének a javítására szükséges. A civilizációnak közvetlenül az ember egészségé fenyegető veszélyeit foglalta össze Sós József levelező tag. Kifejtette, hogy az un. civilizációs betegségek nagy része idült jeK legű, és egyiknek '-órnV. sem lehet egyetlen tényezőre visszavezetni, hanem fel kell ismerni a részokok egész sorozatát. Felsorolt-' • vibráció, a zaj, a vegyszerek egészségkárosító hatásait, és megjelölte az ellenük való védekezés útjait, lehetőségeit. Nemzetek feletti tudomány Az ülésszakon még számos előadó ismertette a bioszféra védelmének egyes vonatkozásait, és számos hozzászóló egészítette ki a képet. Erdei Ferenc, az Akadémia főtitkára hangsúlyozta a probléma komplex jellegét, és elmondta, hogy a kérdéssel nemcsak a tudósok foglalkoznak, hanem a kormány is, sőt a probléma a KGST vonatkozásában is komoly együttműködést tesz szükségessé. Erdey —Grúz Tibor, az Akadémia elnöke pedig arra buzdította a felszólalókat, hogy javaslataikkal járuljanak hozzá az Akadémia által kidolgozásra kerülő és a kormány elé terjesztendő távlati tudományos kutatási tervhez. Az akadémiai ülésszaknak a bioszférával foglalkozó szekcióján elhangzott előadások, javaslatok jó példája volt annak, mint válik a tudomány egyre jobban emberközelivé, az emberiség sorsát egyre inkább közvetlenül befolyásoló tényezővé. És, amint Láng István, az Akadémia főtitkár- helyettese ismertette, az emberi környezet védelmének a témája nemcsak a magyar tudománynak a problémája, hanem a nemzetek feletti probléma, amit jól példáz, az ENSZ környezetvédelmi világprogramja is. HORTt JÓZSEF A tankkocsi ' prüszkölve erőlködik az országúton. A vezetőfülkében sűrű olajszag. A vezető, Molnár Miklós, megszokott mozdulattal rágyújt. — Milyen utat tesz meg az olaj, amíg a kocsijába töltik? — Nem nagyon tudom, de nem is érdekel. Kék Wartburg előzi meg a kocsit. A sofőr rámnéz, elmosolyodik : — Azt gondolják. már megint összeszedtem valami kislányt. Néha elviszi a stopposokat, de amióta befürdött... Zalaegerszegről jött a levél Molnár Miklós áfor-gépkocsiveze- tő részére, eldőlt a gyerektartási per, vagy fizessen, vagy hozza el a gyereket. Visszaküldte a papírt, tévedés volt. Molnár Miklós Eogyiszlón lakik, felesége a konzervgyárban dolgozik. Tizenhárom sertést nevelnek, harmadosban kétezer ölet művelnek, és a nagyapának is besegítenek. Mennyi megtakarított pénzük van? —- Nem tudom. Az asszonytól kellene megkérdezni. Anyósomnak adtunk kölcsön tízezret, azért van otthon 'ét-háromezer, hogy a kutyák.™ Nagydorog, Dunaföldvár, Eáta által határolt területre szállít naponta fűtőolajat, benzint. Egy-egy útján het- venhárom hektolitert. . A magyar forradalmi mvn- í kás-paraszt kormány 1038 1969. j (X. 12.) határozatában felhívta az illetékesek figyelmét arra. hogy fejleszteni kell a lakosság részére történő szolgál tatásokat, különösen az ipari szolgáltatások területén elmaradottabb falvakban és községekben. E határozat végrehajtása a gyakorlatban, az egy év tapasztalatát figyelembe véve, hogyan néz ki olyan kis községben, mint Mórágy? Ebben a faluban nincs férfi- és női fodrász, cipész, villanyszerelő, ács, bognár, nem is beszélve az olyan szolgál tatásról, mint az építőipar. .4 községben mind jobban szaporodnak a háztartási gépek, olajkályha stb. Azonban ezek javítása meghibásodás esetén, különösen a szavatossági idő lejárta után nem megoldott. A község szervezetei vagy erőfeszítéseket tettek a helyzet javítása érdekében, ez azonban csak részeredményeket hozott. A községben a Tolna megyei Szolgáltató Ktsz az előbbi években működtetett egy férfi- és női fodrászüzletei, a lakosság legnagyobb örömére. Ugyanígy a Cipész Ktsz-nek is működött kihelyezett cipészműhelye. Nem tudni milyen megfontolásból időközben mind a kétirányú szolgáltatást megszüntették. A lakosságnak ilyen irányú szolgáltatás miatt 'más, távolabbi helységekbe kell eljárnia, amely nemcsak munkakiesést, hanem sok bosszúságot is jelent. Még a dologhoz tartozik az is, hogy a Fodrász Ktsz-nek a Mórágyon hosszabb idő óta bezárt üzletében évek óta kihasználatlanul fekszik a technikai felszerelése. Időnként akadozik a pb-gáz kiszállítása is annak ellenére, hogy a községben 120-nál több a fogyasztó, illetve két cseretelep is létesült. — Nem szakma ez, csak egy foglalkozás. És nem is életbiztosítás, egyik lábam a temetőben, másik a sárga házban. Szürke ruháját az olaj csak sötétíti. Tenyere, ujjai az olajtól szinte feketén tapadnak a volánhoz. — Nem irigyli a minisztert? — Ilyen nagy embereket nem, de vannak, akiket irigylek, a fiatalokat. — Mit mondana, ha önmagát kellene jellemezni? — Nehéz válaszolni. Néha ideges vagyok. Szeretek mulatni, szeretek elmaradni, de nem a nőkkel, a társaságommal ultizni. Megnézni a fiatal lányokat, a helyesebbeket. Beszélgetünk a munkájáról, az ellátásról. Mostanában keveset tudtak szállítani, ügy tudja, vagonhiány miatt. Tankkocsival hozták az olajat Százhalombattáról, így aztán mindenhová kevés jutott. És mint mondta: „az autós urak hamar beírják a panaszkönyvbe”. Ilyenkor a főnökök ellenőrzik, ki a hibás, a kutas, vagy ők? — Mindig igazat ad a főnökének? — Lehet, hogy nem, de még nem szálltam szembe vele. Egy éve dolgozom itt, a legfiatalabb gépkocsivezetőnek számítok. A mórágyi tanács élt azzal a lehetőséggel, hogy oDÉDÁSZ illetékeseitől számon kérje az áramszolgáltatással kapcsolatos problémákat. A DÉDÁSZ képviselője ígéretet tett testületi ülésen, hogy a szolgáltatásban előforduló hibák kijavítására intézkedés történik, s a jövőben az ilyen hibákat■ igyekeznek elkerülni. Sajnos azonban azóta is elég gyakoriak a hibák. A fogyasztók által bejelentett hibákat csak késve javítják ki, nem beszélve a, közvilágításról. A körzeti szerelők arra hivatkoznak, hogy kevés a létszám, nagy a rájuk bízott terület, s képtelenek idejében kijavítani a hibákat. A lakosságnak viszont különösen téli időben kellemetlen, hogy mellőzzék a lámpafényt. Ami az építőipari tevékenységet illeti, a faluban egy iparengedéllyel rendelkező kőműves kisiparos van. Ez viszont sem a lakosság igényeit, különösen a közületi felújításokat, tatarozásokat nem képes kielégíteni. Lényegében nem- különb a helyzet a környező többi kisközségben sem, mint Bátaapáti, Mőcsény, Grábóc. Ezek után gondolom, jogos a kérdés olyan irányú felvetése, hogy a kormányhatározat ilyenképpen való végrehajtásából milyen előnyei származnak a falun élő embereknek? Nem lehetne ezen sürgősen változtatni a gazdaságossági szempontok figyelembevétele mellett is? Lovák András Mórágy 1910. november 19, Betonüzem — 20 óra alatt Közúton a helyszínre szállítható, ott kb. 20 óra alatt összeállítható és üzembe helyezhető betongyártó üzemet készít az egyik nagy francia cég. A konstrukció teljesítménye 40 köbméter kész beton óránként (1500 literes űríarlalmó keverővei). Egy-egy cementsiló 30 köbméter befogadóképességű, az adalékok számára négy darab 20 köbméteres tartály szolgál tárolóhelyül. A kis betonüzem vízigénye 30 köb- méter/óra: a vízadagolás automatikusan történik. A villamos- berendezés lyukkártyán beprogramozott, teljesen automatikus üzemet biztosít. A külön alapozást nem igé" '' " megfelelő nagyságú fém-, vagy kőlapon felállítható brio igen nagy segítségére lehet a gyorsan és folyamatosan építkezni akaróknak, csak győzzék alapanyaggal ellátni.,, HORVÁTH TERÉZ o A lakosság érdekében AZ ÁFORGS
