Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-15 / 268. szám
PÁKOLITZ ISTVÁN VERSELNEM LEHETSZ ÉRDEMES Elszalasztottad a vissza nem követelhető nagyszerű pillanatot A megosztott felelősséget a választás és döntés közös kockázatát is elhárítottad Vélt biztonságodat keresve hűvös idegenséggel sajnálkoztál magános-lázadó testvéred szent őrültségén Szemedben-szívedben a hatalom volt a törvény nem a törvény a hatalom Kései áldozatvállalásod fölöslegesen hiábavaló Antigoné megszenvedett méltóságára nem lehetsz érdemes NONO Csótár Yvett, vámpír Yvett szép tehetséggel indult. Hogy mégis az lett, ami lett, az senki máson nem múlt. De hát mi lett Csótár Yvett? Wf&lóban bűve-b&ja? Vagy meredek a pálya? Középszerű művész helyett tehetséges kis cafka lett. Mondd, hogy nem €1 hiába. ÜLMRCOS ÍROK KÖZVETVE UQYAN A bandázó seregélyek egyesülete méltán rátarti tolvaj különítményeinek szőlőskerti dézsmálásaira, mert a cserregő, le-lecsapó szárnyas csapatok — közvetve ugyan — de egyáltalán nem kampányszerűen, hartem megtervezett folyamatossággal szívósan támogatják az alkoholellenes mozgalmat deztem hazavetődve, hogy megvan-e még, de akkorára már — úgy emlékszem — nyugdíjba ment, és elköltő- Eött a faluból. Én is elköltöztem, kész... Most aztán, jó húsz év után igazán mondhatom, hogy a Szentlélek vezetett vissza az emlékéhez. Száz meg száz kilométerekkel a szülőföldtől az írás mindenhatósága idézi föl véletlenül az alakját. De annál sokkal többet: családját is, mely számomra teljesen ismeretlen volt, elém állította. A magyar gyógyszerészet történetét lapozgatva (a gyógyszerészszakmához semmi közöm sincsen) találtam a névre, mely egykor gyermekes indulatunk céltáblája volt. És mea culpa, mea maxima culpa — szeretném, ha velem együtt sokan mások jóvá tennék bűnüket azzal, hogy egyáltalán megismerik azt a nagyszerű családot, mely Simontornyának majd fél évszázadig „Szentlelke volt Ezeket a lelkesítő sorokat olvashatjuk a magyar gyógyszerészet történetében: „Pillich Ferenc: született Sümegen, Zalamegyében, 1833. április 1-én, nemes szülőktől. Atyját másféléves korában elvesztette s mostohaatyja, Édeskuthy Sándor nevelte fel. Gimnáziumi tanulmányait Pápán, Győrött és Pozsonyban végezte. Tekintettel a mozgalmas időkre, 1848-ban korán, már május hónapban bezárták az iskolai évet, s a még alig 16 éves ifjú két iskolatársával. .. résztvett a tavaszi mozgalmakban. .. Az első hívószóra beállott önkéntes nemzetőrnek, s mint ilyen vett már részt a muraközi expedícióban. Jellasich horvát bán ugyanis... 35 ezernyi seregével átlépte a Drávát, s az ellene indult rosz- szul szervezett és csekélyszámú magyar sereg a pákozdi ütközet után hátrálni kényszerült. Az első ütközet tehát, melyben Pil- Uch résztvett, a pákozdi volt. Innét zászlóalja» 800 ember, Kisfaludy és Gerzsó (szintén gyógyszerész) századosok vezénylete alatt Pátkánál egy közel 5 ezernyi horvát sereget ugrasztott szét.. • A gyermekkatona nagyon megkedvelte a puskaporszagot, s már hívásra sem akart hazamenni, amibe mostohaatyjának, Sümeg polgármesterének végre is bele kellett egyeznie. A honvédtáborban hamar megszerették, s mint ügyes fürkésző elmét, terepkémlelésre is hamar alkalmazták. A pátkai kudarc után a hor- vátok egy tekintélyes része Bécs felé szökött, s Fillich csapatteste Enying felé vonult. Ozorá- nál Both és Philipovich császári tábornokok horvát ezredeit zárolták körül, míg meg nem adták magukat. Pillich bajnoki életében ekkor egy kis megszakítás állott be. Látván használhatóságát, a nemzetőrségből a rendes honvédségbe akarták beosztani, szülei tanácsára azonban Pestre ment, hogy ott az első „Magyar katonai iskolában” magát tisztté képeztesse. A magyar honvédségnek minél előbb sok-sok képzett tisztre volt szüksége. Éjjelnappal folyt a kiképzés a hadapródiskolában. Pillichünk különösen a kardvívásban tett ki mihamar magáért, s annyira vitte rövid időn, hogy iskolai versenyekben nemegyszer tanárait, Friedrichet és ennek későbbi nagyhírű tanítványát, Ke- resztessyt is legyőzte. A hadapródiskola működése azonban hamar megszűnt. 1849. január 5-én bevonult Pestre Windischgrätz herceg, osztrák tábornok serege, s a honvédelmi bizottság katonai fedezet mellett Debrecenbe tette át székhelyét. Huszonnyolcfokos hidegben ügettek Pillich és bajtársai Debrecen felé, s 14 nappal későbben már Biharmegyében to- borzanak 600 önkéntest, kikkel megerősödve Keményfy, Hatvani és Vasvári Pál vezénylete alatt Erdélybe indulnak a fellázadt oláhság ellen. Ezen menetelés közben történt meg Pillichhel egy incidens, melyre életében sokszor csodálkozással gondol vissza. A katonák az úton egy cigány javasasszonyt értek el, s jósoltattak maguknak a tenyerükből jövendő sorsukra. Pillich, bár eleinte mosolygott és babonának tartotta, mégis kíváncsi lett sorsára. A cigányasszony sok veszélyt jósolt, de egyúttal azt is, hogy túléli a hadjáratot. Bár mint is Az író, ha nem eredeti nevén bocsátja közre a művét, írói álnevet használ. Ez lehet a családnévtől eltérő név, lehet foglalkozás megjelölése, de álnévnek számít a betűjegy, a betűcsoport is, amely rendszerint az író valódi nevéből készül. A XVI. és XVIL században divatos volt a családnév görög, vagy latin fordítása, — Juhász Péterből így lett Melius, Szántó Istvánból igyekezett magáról a képzelődés nyűgét lerázni, bizonyos fatalista merészséggel ment azután minden ágyútüzbe. • • Pillich hadnagyot Déván Forró Elek ezredes dandárjába osztották be, ki öt annyira megszerette, hogy parancsőrtisztjé- vé rendelte maga mellé. Azóta évtizedek elmúltak, ezredes és hadnagy egyrangú lett: mind a kettő öreg ember, de a vonzalom nem szűnt meg közöttük. Klapka tábornok temetése után meglátogatta Forró ezredes valahai hadnagyát, és egymás mellén sirva emlegették a nagy időket. Pillich ezrede 1849 őszén Dévánál tette le az oroszok előtt a fegyvert. .. A szabadságharc le- veretése után egy ideig azért kellett bújdokolnia, mert előbb in effigie halálra Ítélték, később katonának keresték az osztrákok. A szabadságharcban 33 véres csatában és ütközetben vett részt. .. A tizenhétéves ifjú huszárhadnagy beállott Gerzső Jánoshoz, a huszárkapitányhoz Sümegen — gyógyszerészgyakornoknak! Ez utóbbi minőségében gyakran készített és vitt el személyesen orvosságot a közeli Kehidán gyöngélkedő Deák Ferencnek, a „haza bölcsének’*. Az ő biztatására ment fel később Bécsbe, hogy egyetemi tanulmányait elvégezze. Adott neki ajánlólevelet gróf Széchenyi Istvánhoz is, melynek révén azt döblingi magányában többször felkereste.. Összegezve az adatokat, arra a tudatra jövünk, hogy Pillich Ferenc honvédhadnagy egyike a szabadságharc ama bajnokainak, kik a legváltozatosabb, mondhatni, legré- gényesebb életpályát küzdöt- ték végig... Nyugdíjas éveit Simontor- nyán töltötte, ahol akkor már fia, ifj. Pillich Ferenc volt a gyógyszertár vezetője. A gyógyszertárat ma már nem nevezik „Szentlélek” gyógyszertárnak. A patikuscsalád emléke is kiveszőben van. Méltó lenne az utókorhoz, ha kettejükről legalább egy kis utcát neveznének el a községben. Arator. Divatos volt az író eredeti nevének betűiből kialakított anagramma is, (Lon- zai Ábel — Zolnai Béla). Az eredeti név fordításából lett Gero Mórból öreg Rom, Kelemenből Nem Elek. Márki Sándor nem egy írását Marquis Jean d’Or névvel jelezte (francia név, ejtését Márki Zsán dór). A nemesi előnév, vagy a családnév megcsonkításából is sokan alakítottak írói álnevet, például: Gábor Andor — Bor, Keltái Jenő — Elta. A szülőhely, vagy a lakóhely is sok írói álnévnek lett a forrása. Irodalmi eredetű álnevek: Punyin (Turgenyevtől) — Kosztolányi Dezső, Nana (Zolától) — Nadányi Zoltán. Puck (Shakespearetől) —- Szép Ernő. Az írói álnév nagyobb számban a középkortól jelentkezett, és elterjedése a könyv- nyomtatáshoz fűződik. Az álnév felvételének egyik fő oka az egyházi és világi hatalomtól való félelem, amely üldözte az uralkodó rendszerrel ellentétes haladó vallási, politikai társadalmi eszméket A forradalmi vitairatok, pamfle- tek legnagyobb része ezért vagy névtelenül, vagy álnév alatt jelent meg. A reneszánsz nem egy írója polgári nevét azért váltotta fel görög, vagy latin névvel, mert előkelőbben hangzott, s egyben a klasszikus irodalmak megbecsülését is jelezte. Mások azért választottak írói álnevet, hogy sikerüket ne társadalmi rangjukkal, hanem tehetségükkel vívják ki, mint például Erzsébet román királyné, aki Carmen Sylva néven írt. Nőírók gyakran használtak férfinevet: George Eliot eredeti neve Mary Ann Evans, George Sand-ot pedig Armandice—Lucile—Aurore Dupin-nek hívták. Jó néhány író álnéven vált híressé. Elég, ha Stendhal (Henry Beyle), Mark Twain (Sámuel Lang- horne), Moliére (Jean—Baptiste Poquelin) nevét említjük, a magyar irodalomból pedig Vas Gerebent (Radáko- vics József) és Ignotust (Veigelsberger Hugo). A legtöbb írói álnevet egyébként újságírók használták. A rekordot mindmáig Vörös Vidor, az aradi Alföld szerkesztője tartja, aki közel kilencven különböző álnevet használt. A magyar írói álnevek gyűjteménye vaskos kötetet tesz ki, Vörösmarty Mihály álnevei (Ábrándfy, Csaba, Kalóz, Virág Alajos) a romantikában gyökereznek. Petőfi Sándor álnevei (Pönögei Kiss Pál, Örömfi, Vidor, Sólyom Sándor, Lator György) a költőre és korra egyaránt jellemzők. Tompa Mihály, aki vidéki falucskában élte le egész életét, nem véletlenül választotta a Remete Pál álnevet. Arany János Arianus, Hajnal Péter, Vadonfy Bertalan s az Akakievics Akaki álneveket használta. Eötvös József szívesen használta az Agricola, és az Egy magyar államférfi álneveket. Jókai Mór Sajó, Aggteleki, Csalóközi, Kakas Márton stb. álnevek alatt írt Kisfaludy Sándor álnevei közül a Himfy mindmáig ismert. Tömörkény István Förgeteg álneve kedvenc novellahősé- nek, Halbőr Förgeteg Jánosnak állít emléket. Ady Endre sok álneve közül az Adieu, Andi, Diósadi neveket használta a legszívesebben. Móra Ferenc, aki gúnyos-bölcs írásokban figurázta ki a Horthy- rendszer krajcáros kultúrpolitikáját, igen sok álnevet használt (Dalos Rigó, Szegedi Lőrinc, Tanyai Tamás stb.) Babits Mihály pár versét Tass József néven tette közzé a Nyugat-ban. Bányai Elemér mint Zuboly lett közismert. Krúdy Gyula álnevei közül a Rezeda Kázmér egyik regényhősére, a Szigeti remete pedig margitszigeti lakhelyére utak Gábor Andornak a bécsi emigrációban sok harcos, Horthy-ellenes Írása jelent meg Robogó Máté névvel. Gárdonyi Géza a többi között a Figurás Gézát, a Göre Gábort is használta. Mindenki tudta, hogy a Zsiga bácsi álnév alatt Móricz Zsigmond rejtőzködik, s Osváth Ernő, a szigorú szerkesztő és kritikus nem véletlenül használta a Mord Ervin álnevet. GALAMBOS FERENC Kéziratokat nem őrzunk meg és nem adunk vissza! Csak olyan irodalmi munkákra válaszolunk. amelyekben a tehetség jelét látjuk. Úttsi erdő foto: Gottwald Károly. ■ .. ...- - -------------- ----------— —------- - -.....................
