Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-04 / 233. szám
FÓKUSZ nmiimiHimmnni Szemelvények külföldi újságokból A reklám hatékonysága mérésének módszeréi A reklám hatékonysága vizsgálásának eredményei tükrözik mekkora a jelentősége a propagandának — az áruk vagy szolgáltatások értékesítése szempontjából. Ezenkívül mutatják a propaganda esetleges, hiányosságait is, valamint a befektetett eszközök és az elért eredmények közötti esetleges aránytalanságokat. A piackutatás megmutatja a termelés, az elosztás és fogyasztás viszonylagos sikerét vagy kudarcát, és ezzel figyelmeztet bizonyos fajta reklámforma alkalmazásának szüKségességére. Ugyancsak ezek az eredmények segítenek meghatározni a relámakció irányát, jeizik annak szükséges intenzitását, sőt, diktálják a propaganda kifejezési formáját is. Mint mondottuk, a gazdasági propaganda hatékonyságát különféle módszerekkel mérhetjük. Az ilyen mérés eszközei lehetnek: a) közvetlenek és b) közvetettek. Közvetlen módszerek: 1. A permanes leltár módszere. A kampány során meghatározott számú árudát figyelünk, ahol a propagált terméket árulják (de megfigyeljük konkurrense- ink ugyanilyen termékeket árusító boltjait is.) Meghatározott időszakban például minden hét elején leltározzuk az érintett termék készleteit. Ily módon megállapítható a hetenkénti értékesítés. 2. A kísérleti propagandakampány módszere. Itt azt vizsgáljuk, melyik a legkedvezőbb reklámmódszer különböző kisebb (helyi) piacokon. Itt mintaanketot kell szervezni. A felmérés meghatározott területre korlátozódik (kis város, kisebb körzet). Ezen a korlátozott területen kell folynia a megfelelő propaganaaitam- pánynak. A kampány eredményei nyomán értékelhető annak sikere. Közvetett módszerek: A propagandaakció hatékonysága vizsgálatának közvetett módszerei: l. Azonosítási teszt. A megkérdezett személynek mutatják valamely napilap egy példányéi, amelyről az illető szentély kijelentette, hogy eiolvasia azt. betakarjuk a védjegyet, vagy a tárgy nevet, melyet eu'oen az újságban reklámoztunk és meggyőződünk róla, vajon a kérdezett személy észrevette-e. Az ilyenfajta teszt a hirdeteses reklám hatékonyságának vizsgálatanoz tartozik. 2. Népszerűségi teszt. Időszakosan ki kell kérni a fogyasztok és vevők véleményét. Meghatározott kérdésekét tesznek fel nekik. Ezt a vizsgálatot a propagandakampányt megelőzően, alatta és utána végzik. 3. Ankétok a hatékonyság fokáról. Statisztikai ankétok segítségével győződünk meg a propagandaakció eredményességéről. Ily módon mérhető fel az alkat- mázott propaganda hatékonysága. Az anketnak ezt a fajtáját egyre gyakrabban alkalmazzák. 4. Kísérletek szemléltető eszközökkel. A fogyasztók kezébe az amerikai Gallup Intézetben nyomtatott kísérleti folyóiratokat adnak. Ezek a foyóiratok, egesz sor. szövegükben, színükben és nagyságukban elteró hirdetést tartalmaznak. Ezután lemérjük, mennyire maradtak emlékezetesek a hirdetések és ennek alapján határozzuk meg hatékonysági fokukat. 5. Figyelemvizsgáló teszt. Egy napilapban vagy folyóiratban két, különféle hirdetést (A és B) tesznek közzé. Az A-hirdetést a lap vagy folyóirat példányszámának egyik felében nyomtatják, a B-hirdetést pedig a másik felében, ugyanazon a napon, ugyanazon az oldalon és ugyanazon a helyen. Az összmennyiséget azonos összetételű közönségnek juttatják el. Ezután válaszszelvényt küldenek, lehetőleg olyan szelvényt, amely beküldőjének valamilyen jutalom elnyerését vagy valamilyen jutalomsorsolásban való részvételt tesz lehetővé. A lényeg az. hogy kiderítsük: a két említett hirdetés közül melyik keltett nagyobb figyelmet. A hirdetések szövege mindenben egyezhet, kivételt csak az illusztráció, a szín. az arány és az elhelyezés képez. Mindez segít annak megállapításában, felkeltette-e a figyelmet egyik vagy másik illusztráció, egyik vagy másik cím, a hirdetés kisebb vagy nagyobb mérete, az oldal felső vagy alsó részén elhelyezett hirdetés, stb. (Privredni Pregled, Jugoszlávia) Vendéglátó- és szállodaipar -.*' A szálloda- és vendéglátóiparról — jóllehet ez Anglia harmadik legnagyobb iparága — rendelkezésre álló statisztikai adatok igen hiányosak. Egy 1952-ből származó jelentés szerint a működő egységek száma már akkor 200 ezer felett volt. Ebben a számban azonban a nagy szállodák éppúgy szerepeltek, mint a legkisebb — klubokhoz tartozó — büfék. Jelenleg erőfeszítéseket folytatnak a vendéglátás és szállodaipar területén működő egységek pontos számbavételére. Ennek- ellenére az eddigi eredmények nem sok jóval bíztatnak, hiszen egy-egy szerven belül, de a különböző szerveknél található adatok is eltéréseket mutatnak. Becslések szerint az egységek szakjellege szerinti megoszlás napjainkban a következő: a központilag nyilvántartott szállodák száma 17 ezer, ehhez járul a központi nyilvántartásokban nem szereplő számtalan fogadó — a kettő együttesen kb 40—50 ezer szállodának nevezhető egységet jelent. Az éttermek. kávéházak, snack-bárok száma 50 ezer körül van. Megközelítően 80 ezer kisebb vendéglő. 22 ezer étkezést biztosító klub. 30—40 ezer üzemi étterem, kantin üzemel még a fentieken felül. Az iskolai étkeztetés keretében közel 970 millió adagot szolgálnak fel a 35 ezer állami iskolában, s ebben a számban nem szerepelnek a privát iskolák, kollégiumok és egyetemek menzáinak adatai. A főszezonban általában 1,25 millió alkalmazott dolgozik az iparágban. A nők száma a férfiakénak kétszerese. A munkaerőfluktuáció az iparágban évente kb 100 ezer körül alakul és több a külföldi vendég- munkás, mint bármely más iparágban (a külföldi munkások csaknem 25 százaléka dolgozik ezen a területen.) .A jelenleg legégetőbb probléma a szakképzett munkaerő hiánya. Az Angol Szállodai és Éttermi Egyesülés közelmúltban végzett felmérése szerint közel 50 ezer szakképzett munkaerőt (pl. konyhafőnök, szakács, pincér, portás, mixer, stb.) tudnának azonnal alkalmazni. A munkaerőhiányt a dolgozók magas életkora közvetve is kifejezi, az alkalmazottak 20 százaléka 55 év feletti, 6 százaléka 65 éves is elmúlt. Ugyanakkor a szakma nem vonzza a fiatalokat. Az évente munkába állóknak csak 1,5 százaléka kezdi meg munkáját a vendéglátó- és szállodaiparban, holott csak a munkaerő azonos szinten tartása ennek mintegy a kétszeresét igényelné. (Carter and Hotelkeeper) >Í"EuróP? legnagyobb v gyermekruházati áruháza " mir {gyermekvilág) moszkvai cég a gyermekholmik eladásával foglalkozó cégek közül a legnagyobb Európában. A gyermeki boldogságnak és örömnek valóban páratlan mesevilága. A cég alá tar- üzletek naponta 14 vagon játékot adnak el. 70 ^zer gyermeknek vásárolnak itt naponta új felöltőt bundát, sportzakót vagy divatos ruhát. Cipőből, bakancsból, iskolai papucsból, nyári szandálból és téli csizmából pedig 40 ezer pár kel el. ■ ^ ™<íszkvaiaj* és a főváros vendégei az egyesülés üzleteiben napjaban több mint 300 ezer vásárlást végeznek. Az egyesülés munkájáról és az iparral fennálló gaz- dasági kapcsoiaíairő1, valamint a vásárlók kiszolgálá- sárol Ligyia Csalaja, a Gyermekvilág cég igazgatója a kővetkezőket nyilatkozza: B J A Gyermekvilág áruház hatemeletes épülete Moszkva szivében fekszik és üzlettere kereken 21 ezer négyzetméter 1964-ben az áruházra alapozva hozták létre a ielen- iegi szakosított cégét, amely alá 8250 fős létszámmal 23 üzlet tartozik. Az egyesülésnek gyermekruhakombinátja is van, azonklyui 2 varrodája, ahol méret után felöltők, öltönyök es ruhák készülnek, no és egy iparművészeti részlégé. Cégünk a Szovjetunió egyik legnagyobb kereskedői- mi szervezete. Áruforgalmáról csupán annyit jegyzek meg. hogy tavaly meghaladta a 457 millió rubelt és hogy idén előreláthatólag eléri a 480 milliót. A cég alá tartozó üzletek adják el Moszkvában az összes gyermekruházati cikkek 92. a kötöttáruk 80, a lábbelik es játékok több mint 70—70 százalékát. A moszkvaiak és a lóváros vendégei napjában több mint 300 ezer vásárlást eszközölnek nálunk. Évente 3—4 ezer különféle újdonsággal bővül választékunk. Miután cégünk ilyen óriási egyesülés lett, másképpen kezdtük intézni gazdasági ügyeinket is. Elvileg uj lehetósegek adódtak. A ruha- és cipőiparral közvetlen kapcsolatokat építettünk ki, szerződések alapján az iparvállalatok általunk meghatározott választékban csakis kiváló minőségű árucikkeket szállítanak. Kifejezetten a cég számára módosították a gyermekholmik importját. Aruszakértőink nagy keresletnek örvendő termékeket rendelnek, s ezeket külföldi partnereink közvetlenül az üzletek címére szállítják le. A kölcsönös kapcsolat új formája az üzemekkel a szerződéses viszony lett. A gyártó cégek minden terméküket nekünk, egyetlen megrendelőjüknek kötelesek leszállítani. Ilyen viszony alakult ki például a Junoszty Ruhagyárral. 1970-ben a gyár több mint 50 millió rubel értékű ruházati cikket termel számunkra. Mellesleg szólva, mi Is megteszünk mindent partnerünk termékeinek népszerűsítése és elhelyezése érdekében. Az áruházban a Junosztynak négy szakosított osztálya van. A cég dolgozói gyakran maguk állnak a pultok mögé, hogy tanulmányozzák a vásárlók igényeit. Az iparral való együttműködés egyik legfontosabb formája az árusítással egybekötött kiállítás, valamint az árumintakiállítás. Évente a cég 60—70 árusítással egybekötött kiállítást rendez. Mindez lehetővé teszi, hogy tanulmányozzuk a vásárlók igényeit, új kereskedelmi formákat találjunk. (APN) Hári János az obsitos vitéz Ki ne ismerné Garay János nagyot mondó, tódító-lódító kedvesen füllentő, ártatlanul hazudó zó hősét, vitéz Hári Jánost? Azt azonban kevesen tudják, hogy Hári János valóban élt, szekszárdi lakos volt és itt is halt meg. Rejtvényünkben Garay János AT. OBSITOS című verséből idézünk két sort. 1 ■ 2 4 4 6 7 3 n 12 'Yb s 15 19 20 {R frrd 35“ 24 29 'bO R-M i •V7 *>ó 44 42. vi; 46 47 46 ‘50 31 ■ 52 ' 55 54 •53 P w 56 I 19 ®L “t t ' £2 05 OS*" i ST 70 71 72 É V, 74 7e 77 76. to 5ov 52. •> Négyezer méter magasan repül a daru Afrika felé vízszintes: S. Az idézet kezdő sora, folyt, a 31. sz. alatt. 15. Egy somogyi községbe való. 16. Villamoskocsik garázsa. 18. ...vosz- tok. Szovjet kikötő. 19. Tárna. 21. R. E. L. 22. Prémes állatnak has alatti prémje. 23. Tova. 24. Egy szovjet határállomásra való (Ahogy mi ejtjük. Első kockába kettős betű.) 25. Neves baktérium- kutató volt. (Róbert). 27. Kezek németül. 29. Szovjet folyó. 30. Nem lát. 31. a vízsz. 2. sz. sor folytatása. (A nyíl irányában). 33. Rá jegyzett. 35. Hues <.pera- zeneszerző volt. (V*-W) 36. Nyit. 37. A huszas években divatos játéknak a fele. 39. Mutatószó' lárgyesetben. 40. Daránál finomabbí Hsztné! durvább szemű őrlemény. 41. Egy megkevert szovjet város. 42. Vajon juttat? 44. Vékony vonalakkal árnyékol. 45. Távolkeleti főváros. 46. Az ilyen bomba igen nagy pusztítást okoz. 48. A vízsz. 81. sz. mássalhangzói. 49. Megfelel a legújabb követelményeknek. 50. Bőrszakmabeli iparos. 51. Pihenés céljából kicsit elfekszik. 52. Tyúk- anyó mondja. 53. Eszme, ötlet. 54. Olasz férfinév. 55. Az árvíz közepén van! 57. Kávé. 58. Testnevelési és Sport Tanács. 59. M • századi magyar orvos, aki v nnl is foglalkozott. (Ke- •js/.-neve kezdőbetűjével. 1839— i860) 60. Mérkőzésre megjelenik. 63. Mutatósző. 64. Levitézlett francia terrorszervezet betűi. 67. Teniszkupa névadója. (V=W.) 68. Egy ellentétes kötőszó, de ha úgy tetszik, kettő is. 70. Juttatsz. 71, Helyrag. 73. Nyílás népiesen. 74. Fejetlen Jocó. 75. Robotoló, gürcölő. 77. Testfelépítés. 79. Hári János kedvese. 81. Díjaz, fizet valakit. 82. A függ. 1. sz. sor folytatása, befejező rész. Függőleges: 1. Az idézet második sora, a nyíl irányában folyt, a 02. szám alatt (A 4. kockába kettős betű). 2. Koponyatartalmak. 3. Asztalos-, ács-, bognárszakmák gyűjtőneve. 4. Kártyajáték. 5. Régi film kutyasztár nevének egy része. 6. Argon vegyjele. 7. Ez bizony drága bunda. 8. Olaj idegen neve. 9. Kettős mássalhangzó. 10. Egy jeles festőművészünk nevének egyik része. 11. ...gál. Acsorog tétlenül. 12. Kicsinyitöképző. 13. Helyhatározó szó. 14. Takarmány- tároló. 17. ö volt a tüsszentő diák, később szekszárdi főjegyző. (Az akkor szokásos helyesírással). 20. Óhajtottam. 22. ...burg, német város. 26. Hónaprövidítés. 27. így nevezte Hári az ütközetet. (Az akkori helyesírással.) 28. Táplálkoztak, ahogy Hári mondta. 30. Kutyafajta. 31. Két név, egy császár és egy pápa neve. 32. Olvasztók, kohók. 34. Egymást előző betűk, a szoros ábécé elejéről. 33. Valakinek juttatsz. (Két szó). 40. Fázástól reszkető. 41. Kerék németül. 43. Korán érő gyümölccsel traktál. 45. Délszláv nép. 47. Török rang. 49. Veszek a levesből. 51. ...mann, német honfitárs. 56. 49 római számmal. 59. ... KarL Német filozófus (NSZK). 60. Kölyök angolul. 61. Hári János híres .. . volt. 62. Egy harapásnyi étel. 65. Gyümölcsöt szárít, (ék. föl.) 66. Lendület, tempó. 69. Tisztítá (a ruhát). 70. összekuszált való. 72. Török férfinév. 74. ... grófja. Rossini vígoperája. 76. Ütőkártya, ford. 78. Akna közepe! 79. Strázsálás a doi- ga. 80. Klasszikus kötőszó. Beküldendő az idézet és is függ. 17. sz. sor megfejtése levelezőlapon a Szerkesztőség címére 1970. október 12-én déH 12-ig. A levelezőlapra kérjük ráírni ^ „REJTVÉNY”. Az 1970. szeptember 20-1 rejtvény helyes megfejtése: Hamburgi muskotály, Olaszrizling, Szlanka, Kocsis Irma, Hárslevelű, Kövidinka, Kékszilváni. Kadarka, Saszla. Könyvjutalmat nyertek: Czár Istvánná Szekszárd, Béri Balogh A. u. 42. Szászy István, Szekszárd, Árpád u. 10. Tombor György Fadd, Tasnád u. 8. Váczi Lászlóné Szedres, Táncsics M. u. 39. Zsigmond Lajos Tolna. Damjanich U. 41. a könyveken pootte küldjük el, Augusztus közepétől október végéig megszámlálhatatlanul sok költözőmadár húz el fejünk fölött észak-déli irányban. Magyarország központi fekvésénél fogva nemcsak a repülőjáratok egyik csomópontja kontinensünkön, hanem átszeli számos madárfaj ősidőktől megszokott vonulási útja is. Ma már minden iskolás gyerek tudja, hogy a tél hidegétől fenyegetett madárrajok elköltöznek tőlünk. Volt azonban idő, amikor a felnőttek is azt hitték, hoay a télre szemünk elől eltűnő madarak az iszapba ássák magukat. tavak mélyére merülnek, a fák odvábán telelnek át. Sőt egy régi, „nagy tudományú” püspök arról értekezett, hogy a madarak a tél fagya elől egyenesen a Holdba röppennek! A tudományos felfogásban döntő fordulatot — s ez nem gólyamese — egy Mecklen- burgban 1822-ben fogságba ejtett gólya hozta: az állat nyakát ugyanis egy Afrikában használatos nyíl fúrta át, s a szívós madár, az ornitológusok szerencséjére, testében a nyílvesszővel vissza tudott repülni Németországba. Azóta a Martensen dán tanító által a múlt század nyolcvanas éveiben bevezetett gyűrűzés pontosan felderítette a madárvonulások útvonalait. A magyar ornitológusok úttörő szerepet vállaltak a századforduló előtt ebben a tudományos munkában és a nemzetközi mecrfi- gyelShálózat , megszervezésében. Az értékes kutatótevékenység vezetője vedig Hermann Ottó, a Madártani Intézet alapítója és első vezetője volt, Hermavék külfölili tudóstársaikkal választ adtak arra a kérdésre, borra merre vezet a kőttdzködők útja. Az intézet mai vezetőjét, üt Pátkai Imrét arra kértük válaszoljon a hogyan, azaz az útirány kiválasztásának, tartá- sának fogas kérdésére. — A madárseregek úgy választják meg útvonalukat, hogy ne kelljen túl hosszú ideig a nyílt tenger felett repülniük — mondotta Pátkai dr. Ezért útjukat a Boszporusz, vagy Olaszország déli csücske, illetőleg Gibraltár felé veszik. A tájékozódásban nagy segítségükre van az öregek tapasztalata. A hőmérsékleti frontok vonulása nyilván szintén segíti az útkeresést. A tapasztalat egyedül azért sem magyarázhatja teljesen a madarak navigációs képességét, mert például az idegen fészekben kikelő, s így őszre teljesen magára maradó kakukk idősebb társak nélkül, „egyéni turistaként” repül Afrikába. Újabban kutatják azt is, hogy a tájékozódást nem segíti-e a Föld mágneses ereje, vagy a csillagok és a Nap állásának, mozgásirányának megfigyelése. A folyók éjszaka is fénylő csíkja ugyancsak segít eligazodni a madaraknak. A Duna vonala például fontos madár- országút. Ez lehet a magyarázata annak is, hogy a napi mozgásuk közben 100 méter körül röpködő madarak a vonulás idején a nagyobb látószöget keresve nagy magasságban röpülnek. 2500—3000 méterre húznak el felettünk általában, de csillagászok bemértek négy kilométer magasan repülő darut és pilóták szinten találkoztak ilyen rekordmagasságban vonuló dnr- vakkal. (A helyben felszállás világcsúcstartói a 7—9 kilométeres magasságban keringő Himalájái keselyük.) A távolsági csúcsot pedig azok a kelet-ázsiai szalonkafélék tartják, amelyek leszállás nélkül költöznek át a 4000 kilométerre levő Hawaii-szigetére,