Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-04 / 233. szám

FÓKUSZ nmiimiHimmnni Szemelvények külföldi újságokból A reklám hatékonysága mérésének módszeréi A reklám hatékonysága vizsgálásának eredményei tükrözik mekkora a jelentősége a propagandának — az áruk vagy szolgáltatások értékesítése szempontjá­ból. Ezenkívül mutatják a propaganda esetleges, hiá­nyosságait is, valamint a befektetett eszközök és az elért eredmények közötti esetleges aránytalanságokat. A piackutatás megmutatja a termelés, az elosztás és fogyasztás viszonylagos sikerét vagy kudarcát, és ez­zel figyelmeztet bizonyos fajta reklámforma alkalma­zásának szüKségességére. Ugyancsak ezek az eredmé­nyek segítenek meghatározni a relámakció irányát, jeizik annak szükséges intenzitását, sőt, diktálják a propaganda kifejezési formáját is. Mint mondottuk, a gazdasági propaganda hatékony­ságát különféle módszerekkel mérhetjük. Az ilyen mérés eszközei lehetnek: a) közvetlenek és b) köz­vetettek. Közvetlen módszerek: 1. A permanes leltár módszere. A kampány során meghatározott számú árudát figyelünk, ahol a propa­gált terméket árulják (de megfigyeljük konkurrense- ink ugyanilyen termékeket árusító boltjait is.) Meg­határozott időszakban például minden hét elején lel­tározzuk az érintett termék készleteit. Ily módon meg­állapítható a hetenkénti értékesítés. 2. A kísérleti propagandakampány módszere. Itt azt vizsgáljuk, melyik a legkedvezőbb reklámmódszer kü­lönböző kisebb (helyi) piacokon. Itt mintaanketot kell szervezni. A felmérés meghatározott területre korláto­zódik (kis város, kisebb körzet). Ezen a korlátozott te­rületen kell folynia a megfelelő propaganaaitam- pánynak. A kampány eredményei nyomán értékelhe­tő annak sikere. Közvetett módszerek: A propagandaakció hatékonysága vizsgálatának köz­vetett módszerei: l. Azonosítási teszt. A megkérdezett személynek mu­tatják valamely napilap egy példányéi, amelyről az illető szentély kijelentette, hogy eiolvasia azt. betakar­juk a védjegyet, vagy a tárgy nevet, melyet eu'oen az újságban reklámoztunk és meggyőződünk róla, vajon a kérdezett személy észrevette-e. Az ilyenfajta teszt a hirdeteses reklám hatékonyságának vizsgálatanoz tar­tozik. 2. Népszerűségi teszt. Időszakosan ki kell kérni a fo­gyasztok és vevők véleményét. Meghatározott kérdé­sekét tesznek fel nekik. Ezt a vizsgálatot a propagan­dakampányt megelőzően, alatta és utána végzik. 3. Ankétok a hatékonyság fokáról. Statisztikai anké­tok segítségével győződünk meg a propagandaakció eredményességéről. Ily módon mérhető fel az alkat- mázott propaganda hatékonysága. Az anketnak ezt a fajtáját egyre gyakrabban alkalmazzák. 4. Kísérletek szemléltető eszközökkel. A fogyasztók kezébe az amerikai Gallup Intézetben nyomtatott kí­sérleti folyóiratokat adnak. Ezek a foyóiratok, egesz sor. szövegükben, színükben és nagyságukban elteró hirdetést tartalmaznak. Ezután lemérjük, mennyire maradtak emlékezetesek a hirdetések és ennek alap­ján határozzuk meg hatékonysági fokukat. 5. Figyelemvizsgáló teszt. Egy napilapban vagy fo­lyóiratban két, különféle hirdetést (A és B) tesznek közzé. Az A-hirdetést a lap vagy folyóirat példányszá­mának egyik felében nyomtatják, a B-hirdetést pedig a másik felében, ugyanazon a napon, ugyanazon az oldalon és ugyanazon a helyen. Az összmennyiséget azonos összetételű közönségnek juttatják el. Ezután válaszszelvényt küldenek, lehetőleg olyan szelvényt, amely beküldőjének valamilyen jutalom elnyerését vagy valamilyen jutalomsorsolásban való részvételt tesz lehetővé. A lényeg az. hogy kiderítsük: a két emlí­tett hirdetés közül melyik keltett nagyobb figyelmet. A hirdetések szövege mindenben egyezhet, kivételt csak az illusztráció, a szín. az arány és az elhelyezés képez. Mindez segít annak megállapításában, felkel­tette-e a figyelmet egyik vagy másik illusztráció, egyik vagy másik cím, a hirdetés kisebb vagy nagyobb mé­rete, az oldal felső vagy alsó részén elhelyezett hirde­tés, stb. (Privredni Pregled, Jugoszlávia) Vendéglátó- és szállodaipar -.*' A szálloda- és vendéglátóiparról — jóllehet ez Ang­lia harmadik legnagyobb iparága — rendelkezésre ál­ló statisztikai adatok igen hiányosak. Egy 1952-ből származó jelentés szerint a működő egységek száma már akkor 200 ezer felett volt. Ebben a számban azon­ban a nagy szállodák éppúgy szerepeltek, mint a leg­kisebb — klubokhoz tartozó — büfék. Jelenleg erőfeszítéseket folytatnak a vendéglátás és szállodaipar területén működő egységek pontos szám­bavételére. Ennek- ellenére az eddigi eredmények nem sok jóval bíztatnak, hiszen egy-egy szerven belül, de a különböző szerveknél található adatok is eltérése­ket mutatnak. Becslések szerint az egységek szakjel­lege szerinti megoszlás napjainkban a következő: a központilag nyilvántartott szállodák száma 17 ezer, eh­hez járul a központi nyilvántartásokban nem szerep­lő számtalan fogadó — a kettő együttesen kb 40—50 ezer szállodának nevezhető egységet jelent. Az étter­mek. kávéházak, snack-bárok száma 50 ezer körül van. Megközelítően 80 ezer kisebb vendéglő. 22 ezer étke­zést biztosító klub. 30—40 ezer üzemi étterem, kantin üze­mel még a fentieken felül. Az iskolai étkeztetés ke­retében közel 970 millió adagot szolgálnak fel a 35 ezer állami iskolában, s ebben a számban nem sze­repelnek a privát iskolák, kollégiumok és egyetemek menzáinak adatai. A főszezonban általában 1,25 millió alkalmazott dol­gozik az iparágban. A nők száma a férfiakénak két­szerese. A munkaerőfluktuáció az iparágban évente kb 100 ezer körül alakul és több a külföldi vendég- munkás, mint bármely más iparágban (a külföldi munkások csaknem 25 százaléka dolgozik ezen a te­rületen.) .A jelenleg legégetőbb probléma a szakképzett mun­kaerő hiánya. Az Angol Szállodai és Éttermi Egyesü­lés közelmúltban végzett felmérése szerint közel 50 ezer szakképzett munkaerőt (pl. konyhafőnök, szakács, pincér, portás, mixer, stb.) tudnának azonnal alkal­mazni. A munkaerőhiányt a dolgozók magas életkora közvetve is kifejezi, az alkalmazottak 20 százaléka 55 év feletti, 6 százaléka 65 éves is elmúlt. Ugyanakkor a szakma nem vonzza a fiatalokat. Az évente munká­ba állóknak csak 1,5 százaléka kezdi meg munkáját a vendéglátó- és szállodaiparban, holott csak a mun­kaerő azonos szinten tartása ennek mintegy a kétsze­resét igényelné. (Carter and Hotelkeeper) >Í"EuróP? legnagyobb v gyermekruházati áruháza " mir {gyermekvilág) moszkvai cég a gyermekholmik eladásával foglalkozó cégek közül a legnagyobb Európában. A gyermeki boldogságnak és örömnek valóban páratlan mesevilága. A cég alá tar- üzletek naponta 14 vagon játékot adnak el. 70 ^zer gyermeknek vásárolnak itt naponta új felöltőt bundát, sportzakót vagy divatos ruhát. Cipőből, ba­kancsból, iskolai papucsból, nyári szandálból és téli csizmából pedig 40 ezer pár kel el. ■ ^ ™<íszkvaiaj* és a főváros vendégei az egyesülés üzleteiben napjaban több mint 300 ezer vásárlást vé­geznek. Az egyesülés munkájáról és az iparral fennálló gaz- dasági kapcsoiaíairő1, valamint a vásárlók kiszolgálá- sárol Ligyia Csalaja, a Gyermekvilág cég igazgatója a kővetkezőket nyilatkozza: B J A Gyermekvilág áruház hatemeletes épülete Moszk­va szivében fekszik és üzlettere kereken 21 ezer négy­zetméter 1964-ben az áruházra alapozva hozták létre a ielen- iegi szakosított cégét, amely alá 8250 fős létszámmal 23 üzlet tartozik. Az egyesülésnek gyermekruhakombinátja is van, azonklyui 2 varrodája, ahol méret után felöltők, öltö­nyök es ruhák készülnek, no és egy iparművészeti részlégé. Cégünk a Szovjetunió egyik legnagyobb kereskedői- mi szervezete. Áruforgalmáról csupán annyit jegyzek meg. hogy tavaly meghaladta a 457 millió rubelt és hogy idén előreláthatólag eléri a 480 milliót. A cég alá tartozó üzletek adják el Moszkvában az összes gyermekruházati cikkek 92. a kötöttáruk 80, a lábbe­lik es játékok több mint 70—70 százalékát. A moszk­vaiak és a lóváros vendégei napjában több mint 300 ezer vásárlást eszközölnek nálunk. Évente 3—4 ezer különféle újdonsággal bővül választékunk. Miután cégünk ilyen óriási egyesülés lett, máskép­pen kezdtük intézni gazdasági ügyeinket is. Elvileg uj lehetósegek adódtak. A ruha- és cipőiparral köz­vetlen kapcsolatokat építettünk ki, szerződések alap­ján az iparvállalatok általunk meghatározott válasz­tékban csakis kiváló minőségű árucikkeket szállítanak. Kifejezetten a cég számára módosították a gyer­mekholmik importját. Aruszakértőink nagy kereslet­nek örvendő termékeket rendelnek, s ezeket külföldi partnereink közvetlenül az üzletek címére szállítják le. A kölcsönös kapcsolat új formája az üzemekkel a szerződéses viszony lett. A gyártó cégek minden ter­méküket nekünk, egyetlen megrendelőjüknek kötele­sek leszállítani. Ilyen viszony alakult ki például a Junoszty Ruhagyárral. 1970-ben a gyár több mint 50 millió rubel értékű ruházati cikket termel számunk­ra. Mellesleg szólva, mi Is megteszünk mindent part­nerünk termékeinek népszerűsítése és elhelyezése érde­kében. Az áruházban a Junosztynak négy szakosított osztálya van. A cég dolgozói gyakran maguk állnak a pultok mögé, hogy tanulmányozzák a vásárlók igé­nyeit. Az iparral való együttműködés egyik legfontosabb formája az árusítással egybekötött kiállítás, valamint az árumintakiállítás. Évente a cég 60—70 árusítással egybekötött kiállítást rendez. Mindez lehetővé teszi, hogy tanulmányozzuk a vásárlók igényeit, új keres­kedelmi formákat találjunk. (APN) Hári János az obsitos vitéz Ki ne ismerné Garay János nagyot mondó, tódító-lódító ked­vesen füllentő, ártatlanul hazudó zó hősét, vitéz Hári Jánost? Azt azonban kevesen tudják, hogy Hári János valóban élt, szek­szárdi lakos volt és itt is halt meg. Rejtvényünkben Garay János AT. OBSITOS című verséből idézünk két sort. 1 ■ 2 4 4 6 7 3 n 12 'Yb s 15 19 20 {R frrd 35“ 24 29 'bO R-M i •V7 *>ó 44 42. vi; 46 47 46 ‘50 31 ■ 52 ' 55 54 •53 P w 56 I 19 ®L “t t ' £2 05 OS*" i ST 70 71 72 É V, 74 7e 77 76. to 5ov 52. •> Négyezer méter magasan repül a daru Afrika felé vízszintes: S. Az idézet kezdő sora, folyt, a 31. sz. alatt. 15. Egy somogyi községbe való. 16. Vil­lamoskocsik garázsa. 18. ...vosz- tok. Szovjet kikötő. 19. Tárna. 21. R. E. L. 22. Prémes állatnak has alatti prémje. 23. Tova. 24. Egy szovjet határállomásra való (Ahogy mi ejtjük. Első kockába kettős betű.) 25. Neves baktérium- kutató volt. (Róbert). 27. Kezek németül. 29. Szovjet folyó. 30. Nem lát. 31. a vízsz. 2. sz. sor folytatása. (A nyíl irányában). 33. Rá jegyzett. 35. Hues <.pera- zeneszerző volt. (V*-W) 36. Nyit. 37. A huszas években divatos játéknak a fele. 39. Mutatószó' lárgyesetben. 40. Daránál fino­mabbí Hsztné! durvább szemű őrlemény. 41. Egy megkevert szovjet város. 42. Vajon juttat? 44. Vékony vonalakkal árnyékol. 45. Távolkeleti főváros. 46. Az ilyen bomba igen nagy pusztí­tást okoz. 48. A vízsz. 81. sz. mássalhangzói. 49. Megfelel a legújabb követelményeknek. 50. Bőrszakmabeli iparos. 51. Pihenés céljából kicsit elfekszik. 52. Tyúk- anyó mondja. 53. Eszme, ötlet. 54. Olasz férfinév. 55. Az árvíz közepén van! 57. Kávé. 58. Test­nevelési és Sport Tanács. 59. M • századi magyar orvos, aki v nnl is foglalkozott. (Ke- •js/.-neve kezdőbetűjével. 1839— i860) 60. Mérkőzésre megjelenik. 63. Mutatósző. 64. Levitézlett francia terrorszervezet betűi. 67. Teniszkupa névadója. (V=W.) 68. Egy ellentétes kötőszó, de ha úgy tetszik, kettő is. 70. Juttatsz. 71, Helyrag. 73. Nyílás népiesen. 74. Fejetlen Jocó. 75. Robotoló, gürcölő. 77. Testfelépítés. 79. Há­ri János kedvese. 81. Díjaz, fi­zet valakit. 82. A függ. 1. sz. sor folytatása, befejező rész. Függőleges: 1. Az idézet má­sodik sora, a nyíl irányában folyt, a 02. szám alatt (A 4. koc­kába kettős betű). 2. Koponya­tartalmak. 3. Asztalos-, ács-, bog­nárszakmák gyűjtőneve. 4. Kártyajáték. 5. Régi film kutya­sztár nevének egy része. 6. Ar­gon vegyjele. 7. Ez bizony drá­ga bunda. 8. Olaj idegen neve. 9. Kettős mássalhangzó. 10. Egy jeles festőművészünk nevének egyik része. 11. ...gál. Acsorog tétlenül. 12. Kicsinyitöképző. 13. Helyhatározó szó. 14. Takarmány- tároló. 17. ö volt a tüsszentő diák, később szekszárdi főjegy­ző. (Az akkor szokásos helyes­írással). 20. Óhajtottam. 22. ...burg, német város. 26. Hónap­rövidítés. 27. így nevezte Hári az ütközetet. (Az akkori helyes­írással.) 28. Táplálkoztak, ahogy Hári mondta. 30. Kutyafajta. 31. Két név, egy császár és egy pá­pa neve. 32. Olvasztók, kohók. 34. Egymást előző betűk, a szo­ros ábécé elejéről. 33. Valakinek juttatsz. (Két szó). 40. Fázástól reszkető. 41. Kerék németül. 43. Korán érő gyümölccsel traktál. 45. Délszláv nép. 47. Török rang. 49. Veszek a levesből. 51. ...mann, német honfitárs. 56. 49 ró­mai számmal. 59. ... KarL Német filozófus (NSZK). 60. Kö­lyök angolul. 61. Hári János hí­res .. . volt. 62. Egy harapásnyi étel. 65. Gyümölcsöt szárít, (ék. föl.) 66. Lendület, tempó. 69. Tisztítá (a ruhát). 70. össze­kuszált való. 72. Török férfinév. 74. ... grófja. Rossini vígoperá­ja. 76. Ütőkártya, ford. 78. Ak­na közepe! 79. Strázsálás a doi- ga. 80. Klasszikus kötőszó. Beküldendő az idézet és is függ. 17. sz. sor megfejtése le­velezőlapon a Szerkesztőség cí­mére 1970. október 12-én déH 12-ig. A levelezőlapra kérjük rá­írni ^ „REJTVÉNY”. Az 1970. szeptember 20-1 rejt­vény helyes megfejtése: Ham­burgi muskotály, Olaszrizling, Szlanka, Kocsis Irma, Hársleve­lű, Kövidinka, Kékszilváni. Ka­darka, Saszla. Könyvjutalmat nyertek: Czár Istvánná Szekszárd, Béri Balogh A. u. 42. Szászy István, Szek­szárd, Árpád u. 10. Tombor György Fadd, Tasnád u. 8. Váczi Lászlóné Szedres, Táncsics M. u. 39. Zsigmond Lajos Tolna. Dam­janich U. 41. a könyveken pootte küldjük el, Augusztus közepétől október végéig megszámlálhatatlanul sok költözőmadár húz el fe­jünk fölött észak-déli irány­ban. Magyarország központi fekvésénél fogva nemcsak a repülőjáratok egyik csomó­pontja kontinensünkön, hanem átszeli számos madárfaj ős­időktől megszokott vonulási útja is. Ma már minden is­kolás gyerek tudja, hogy a tél hidegétől fenyegetett ma­dárrajok elköltöznek tőlünk. Volt azonban idő, amikor a felnőttek is azt hitték, hoay a télre szemünk elől eltűnő ma­darak az iszapba ássák magu­kat. tavak mélyére merülnek, a fák odvábán telelnek át. Sőt egy régi, „nagy tudományú” püspök arról értekezett, hogy a madarak a tél fagya elől egyenesen a Holdba röppen­nek! A tudományos felfogásban döntő fordulatot — s ez nem gólyamese — egy Mecklen- burgban 1822-ben fogságba ejtett gólya hozta: az állat nyakát ugyanis egy Afrikában használatos nyíl fúrta át, s a szívós madár, az ornitológusok szerencséjére, testében a nyíl­vesszővel vissza tudott repül­ni Németországba. Azóta a Martensen dán tanító által a múlt század nyolcvanas évei­ben bevezetett gyűrűzés pon­tosan felderítette a madárvo­nulások útvonalait. A magyar ornitológusok úttörő szerepet vállaltak a századforduló előtt ebben a tudományos munká­ban és a nemzetközi mecrfi- gyelShálózat , megszervezésé­ben. Az értékes kutatótevé­kenység vezetője vedig Her­mann Ottó, a Madártani In­tézet alapítója és első vezető­je volt, Hermavék külfölili tudóstársaikkal választ adtak arra a kérdésre, borra merre vezet a kőttdzködők útja. Az intézet mai vezetőjét, üt Pátkai Imrét arra kértük vá­laszoljon a hogyan, azaz az út­irány kiválasztásának, tartá- sának fogas kérdésére. — A madárseregek úgy vá­lasztják meg útvonalukat, hogy ne kelljen túl hosszú ideig a nyílt tenger felett repülniük — mondotta Pátkai dr. Ezért út­jukat a Boszporusz, vagy Olaszország déli csücske, ille­tőleg Gibraltár felé veszik. A tájékozódásban nagy segítsé­gükre van az öregek tapaszta­lata. A hőmérsékleti frontok vonulása nyilván szintén se­gíti az útkeresést. A tapaszta­lat egyedül azért sem magya­rázhatja teljesen a madarak navigációs képességét, mert például az idegen fészekben kikelő, s így őszre teljesen magára maradó kakukk idősebb társak nélkül, „egyéni turista­ként” repül Afrikába. Újab­ban kutatják azt is, hogy a tájékozódást nem segíti-e a Föld mágneses ereje, vagy a csillagok és a Nap állásának, mozgásirányának megfigyelé­se. A folyók éjszaka is fénylő csíkja ugyancsak segít eliga­zodni a madaraknak. A Duna vonala például fontos madár- országút. Ez lehet a magyará­zata annak is, hogy a napi mozgásuk közben 100 méter körül röpködő madarak a vo­nulás idején a nagyobb látó­szöget keresve nagy magas­ságban röpülnek. 2500—3000 méterre húznak el felettünk általában, de csillagászok be­mértek négy kilométer maga­san repülő darut és pilóták szinten találkoztak ilyen re­kordmagasságban vonuló dnr- vakkal. (A helyben felszállás világcsúcstartói a 7—9 kilo­méteres magasságban keringő Himalájái keselyük.) A távol­sági csúcsot pedig azok a ke­let-ázsiai szalonkafélék tartják, amelyek leszállás nélkül köl­töznek át a 4000 kilométerre levő Hawaii-szigetére,

Next

/
Oldalképek
Tartalom