Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-04 / 233. szám
fOLNÄ MEGYEI m VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! •ÚJSÁG P A U.B.GYRR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fiS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. -évfolyam, 233. szám ARA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1970. október 4. A Parlamentből jelentjük... ßz országgyűlés elfogadta az ötéves népiaziiaságg tervet és a választójogi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot Az országgyűlés szombat reggel Párdi Imrének, az Országos Tervhivatal elnökének válaszadásával zárta le a negyedik ötéves terv törvényjavaslatáról folytatott háromnapos vitáját. Párdi Imre bevezetőül hangsúlyozta, hogy a kormány minden képviselői észrevétellel, javaslattal érdemlegesen foglalkozni fog. Az elhangzott legfigyelemreméltóbb gondolatok közül azonban kiragadott néhányat. ' Mindenekelőtt a termelésben meglévő sok , feltáratlan tartalék fontosságára utalt, közöttük a jobb vezetés, a színvonalasabb gazdálkodás és nem utolsó sorban a munka szubjektív feltételei megjavításának fontosságára. Idézte Gáspár Sándor szavait aki az igazságos és emberséges munkahelyi légkör, a kollektíva véleményének meghallgatása és a dolgozókról való állandó gondoskodás jelentőségére hívta fel az országgyűlés figyelmét. Ami a gazdálkodás javítását illeti, utalt Párdi Imre a nemzeti jövedelemnél is gyorsabb ütemben növekvő állóeszközállomány jobb kihasználásának tág lehetőségeire. Beszélt a kooperáció fokozódó szerepéről, hiszen, mint mondotta. egy-egy jelentékenyebb munkán, mint például a Bere- meridi Cementgyár építésén mintegy ötven vállalat dolgozik. de a lakásépítések alapvető munkafolyamataiban is legalább tizenöt-húsz vállalat vesz részt. Nagyobb szigor szükséges tehát a kölcsönös kötelességek teljesítésének megkövetelésében, hogy eredményesebb legyen a munka. A beruházásokkal foglalkozó és további eszközök megszavaŐSZ TEVELEN Képes beszámoló az 5. oldalon. zását javasló képviselői felszólalásokra válaszolva az országgyűlés figyelmébe ajánlotta az eszközök elosztásában történt változásokat. A következő ötéves tervben, mondotta, a költségvetésnek mintegy 30 százalékkal, a vállalatoknak 32—35 százalékkal, a tanácsok, nak pedig 60—65 százalékkal több elosztható pénzeszköz áll majd rendelkezésükre, mint a jelenlegiben. Egyik-másik javaslat esetében tehát a kormány helyett egy-egy vállasa l, vagy tanács lehetne inkább a címzett. Természetesen egyet kell érteni a gyorsabb előrehaladás sürgetésével, de annak szigorúan a társadalmi igényekkel összhangban kell végbeménnie, mégpedig úgy, hogy ne sértse a hatékonyság és az egyensui” követelményeit. A következőkre, többnyire névreszólóan válaszolt azoknak a képviselőknek, akik felszólalásukban az ipar, a mezőgazdaság, vagy a kultúra egy-egy fontos kérdéscsoportját érintették. Mindenekelőtt a szénbányászat jövőjéért aggódóakat nyugtatta meg, mondván, hogy a megfelelő kormányhatározatban igen körültekintően gondoskodnak a szénbányászat mintegy 1 milliárdos költségű, fokozatos korszerűsítéséről. Egyetértését fejezte ki, hogy a mecseki kokszolható szenek bányászatának fejlesztését alaposan meg kell vizsgálni. Igen nagy fontosságot tulajdonít a kormány az építő- és épí tőanyag-ipar telj esi tőképessége növelésének, hangsúlyozta a továbbiakban a tervhivatal elnöke. Bízunk benne, mondotta, hogy a tervidőszak második felében már kiegyensúlyozottabbak' lesznek az állapotok ezen a téren. Nem elég azonban növelni a kapacitásokat, a beruházásokat is e tervezett színvonalon kell tartani, különben nem szűnik meg a feszültség. Válaszának befejező részében a mezőgazdasággal kapcsolatban elhangzottakra reagált Párdi Imre, s . hangsúlyozta, hogy a kárt szenvedett üzemek, a biztosítás, az állami támogatás. illetőleg a hitellehetőségek révén enyhíthetnek majd gondjainkon, arra azonban nincs lehetőség, hogy minden nehézséget csupán hitelek segítségével megszüntessünk. Intézkedések történnek a mezőgazdasági gépalkatrészek ésszerű forgalmazása érdekében is. A búzaadó-kedvezmény fenntartására irányuló javaslattal azonban nem ért egyet, jelenleg az állattenyésztés és a hústermelés kelő,--'; elősegítése van napúén. s ennek érdekében meg keli változtatni a jövedelmezőségi, az érdekeltségi viszonyokat. Ezért szüntették meg az adókedvezményt, ami, ha a gabonatermelés helyzetét nem kizárólag az idei, átmeneti nehézségek szemszögéből vizsgáljuk, mindenképpen indokolt volt. Párdi Imre válaszbeszédét nagy figyelemmel hallgatta az országgyűlés, majd Bognár József, a terv- és költségvetési bizottság nevében ismertette a módosító javaslatokat. Ezután az 1971—75. évre szóló ötéves népgazdasági tervet az ország- gyűlés egyhangúlag elfogadta. Szünet után dr. Korom Mihály, igazságügy-miniszter beterjesztette az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1966. évi törvény módosítását tartalmazó törvényjavaslatot. Az államélet és a szocialista demokratizmus szempon íjából vizsgálva választási rendszerünket — mondotta az igazságügyminiszter —, azt tapasztaljuk, hogy az jól szolgálja társadalmi céljainkat. Néhány vonatkozásban azonban lehetőségünk van e rendszer megjavítására, anélkül, hogy a bevált alapelveken változtatnánk. Ami a változásokat illeti, a fővárosi tanácsi és a megyei tanácsi választásoknál bevezetik a közvetett választások rendszerét, a képviselőjelöltek és a tanácstagok kiválasztásában fontos szerephez jutnak a választópolgárok jelölő gyűlései; a választásokon két, vagy több jelölt is egyenlő esélyekkel indulhat, Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok természetesen továbbra is . a Hazafias Népfront programját képviselik, jelölésük feltétele tehát, hogy ezt a programot elfogadják. Elmondotta még a miniszter, hogy több jelölt ese_ tén a választás alkalmával személy szerint meg kell majd jelölni, hogy a választó kire adja szavazatát, egyébként a szavazat érvénytelen. A megválasztáshoz, a szavazatok több mint 50 százalékára van szükség, s ha ezt egyik jelölt sem nyeri el, pótválasztást írnak ki, amelyen új jelölteket is lehet állítani. A választások módosított rendszerével összefüggésben a járási tanácsok választott képviseleti funkciója megszűnik, közigazgatási egységként azonban továbbra is szükség van a járásokra. Az említett változtatásokkal párhuzamosan lényegesen növekszik a helyi tanácsok jelentősége. A működési és hatásköri módosításokat a készülő új tanácstörvény tartalmazza, majd, a jelenlegi módosítás értelmében az a lényeges, hogy a fővárosi és a megyei tanács tagjait a budapesti kerületi, illetőleg a helyi tanácsok tagjai titkosan választják, túlnyomórészt saját (Folytatás a 2. oldalon). Terveink alapja „Ezt a tervet aztán jól megforgattuk!” — mondotta egy honatya a Parlament folyosóján, a tanácskozás harmadik napján, amikor megközelítőleg az ötvenedik képviselő szólt hozzá a törvényjavaslathoz. A kedélyes megjegyzésnek komoly alapja volt: az országgyűlés vitája lehetővé tette, hogy a következő öt esztendő, szakemberek és elektronikus gépek által szinte tudományos alapossággal elkészített és az országgyűlési bizottságokban már sokoldalúan megtárgyalt népgazdasági tervjavaslat még egyszer vizsgázzék. Ezúttal nem annyira „szakszempontból” —, noha a hozzászólók között mérnöktől a mezőgazdászig, fonónőtől az orvosprofesszorig, mindenfajta hivatású akadt —, hanem min. denekelőtt annak kitapintására, vajon mennyire felel meg a dolgozó emberek kisebb és nagyobb csoportjai, széles rétegek, nemzedékek, az egész nép érdekeinek. A képviselők véleménye számos részletkérdésben megoszlott, érdemleges észrevételekben, javaslatokban nem volt hiány, abban azonban, hogy az időközben már törvényerőre emelkedett népgazdasági terv igen jó hatásfokkal hangolja össze szükségleteinket és lehetőségeinket, abban mindenki egyetértett. Senki sem hallgatta el szőkébb szakmájának, körének, pátriájának és különleges választóinak sajátos érdekeit és jogos kívánságait, de a részt mégsem tévesztette össze senki az egésszel, sem a napi vonzerőt a hosszabb távú érdekeltséggel. A terv főbb célkitűzését, amely átalakítja a termelés és a fogyasztás mai szerkezetét, megbízhatóbb egyensúlyt teremt a gazdaság számos területén, a tanácskozás alapján megismerhette az egész ország. Adatai, előirányzatai ma már köztudottak, a termelés, a nemzeti jövedelem gyarapításának tekintélyes számai csakúgy, mint az elosztás, a fogyasztás, az egyéni, családi boldogulás bíztató adatai. Mégis azt kell ismételnünk, amit a tanácskozáson is többen hangoztattak, hogy a nagy valóságérzékkel kimunkált adatoknak, tényeknek ez a valóban gazdag és érdekes tárháza sem foglalhatja magában mindazt, amit az öt év alatt változó emberi élet és társadalmi kép a leg tárgyilagosadban megítélve is magán visel majd. A fogyasztás, a kereskedelmi forgalom csupán egyik rnegnyir- vánulása a létnek, de ezen is le lehet mérni, hogy a számok mennyire nem mondanak el mindent. A negyven százalékkal növekvő kínálat csapán kerete a fogyasztás, jobban mondva a felhasználás gyors tartalmi és arányváltozásának, ezáltal nemcsak a vásárlási szokások, hanem az életmód, az élei várható, figyelemre méltó változásainak. Es ez még csupán az egyik „keret”, hiszen az egészség- ügyi és szociális ellátás fejlődése, az iskoláztatás és a művelődés megnyíló új lehetőségei, a szórakozás és a pihenés bővülő tere, s nem utolsó sorban a korszerűsödő, hatékonyabbá váló munka, mindmind életünk jól-rosszul megszokott menetén kíván változtatni, javítani. Hogy egyre több joggal mondhassuk: szocialista társadalomban élünk. Óriási feladat ez, milliárdok. ban számolva is, hát még erkölcsi-politikai követelmény ek- beh. Ám az alap, amire .építünk, megbízható: a jelenleg:, harmadik ötéves terv teljesítése, valamint az ország politikai helyzetének kedvező alakulása. Innen az országszerte tapasztalható, nyugodt, bizakodó légkör; És ezért vállalkozhatunk újabb, nagyobb tervek teljesítésére. B. J.