Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-30 / 255. szám

Pillantás a szállásra NAPIRE1VDEIV: 4 PROPAGANDAMUNKA ülést tartott a KISZ Tolna megyéi Végrehajtó Bizottsága Szerdán délelőtt Szekszár­dion a megyei pártbizottság kis tanácstermében tartotta soron következő ülését a KISZ Tolna megyei Végre­hajtó Bizottsága. Részt vett a tanácskozáson Varga István és Gémber Sándor, a KISZ KB gazda­sági, illetve agitációs és pro­pagandaosztályának munka­társai, valamint Zombai Lász­ló, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának munkatársa. A KISZ VB tegnapi ülésén sorrendben a következő napi­rendeket tárgyalta: 1. Tájékoztató jelentés az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozata végrehajtásának megkezdéséről és a további feladatokról. 2. A KISZ VB jelentése a KISZ propagandamunkájának tapasztalatairól. 3. Tájékoztató a KISZ MB ügykezelésének tapasztalatai­ról. 4. Egyebek. * A KISZ VII. kongresszusa óta a KISZ KB 1968-ban ho­zott határozata alapján Tol­na megyében is lényegesen változott — pozitiven — a KISZ propagandamunkája Számos új eszköz áll az alap­szervi propagandisták rendel­kezésére, munkájuk jobb el­látásához. Diavetítők, filmek, ismeretterjesztő anyagok és tankönyvek segítik munkáju­kat. Érdekes vita alakult ki a középiskolák KISZ politikai fiataljai vesznek részt azon a találkozón, amit a kajdacsi községi KISZ-alapszervezet rendez november 7-én. Az ifjúsági találkozó prog­ramja délután ötkor kezdődik: a pártszékházban ekkor nyit­ják meg Cseh Gábor festőmű­vész kamarakiállítását. Egy óra múlva, este hatkor a szek­szárdi Babits Mihály művelő­őszi vásárlókörútra indultam Szekszárd néhány üzletébe. Utitársam, Fekete László, a megyei tanács kereskedelmi osztályának munkatársa, úti­célunk az, hogy a boltok őszi­téli felkészültségéről győződ­jünk meg Pontosabban arról, mit lehet vásárolni a télre, és mennyiért? Első állomásunk a 21-es kö­tött-divatáru bolt. Az üzlet ve­zetője, Láng Ilona arról pa­naszkodik, hogy vannak hiány, cikkek. — Meleg bundanadrág, fla- nell alsónemű, vastag szálú ha­risnya, harisnyanadrág, velúr férfiing és a szivacskabát az, amit nagyon sokszor keresnek a vásárlók, különösen a fa­lusiak. — Mit tud ajánlani helyet­tük? — A meleg fehérneműk kö- . zé, soroljuk a svájci árut is, ez van. Ingek is vannak — fia­oktatásának formáival, mód­szereivel kapcsolatosan. A po­litikai vitakörökben eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy a fiatalok ugyanazt az anyagot tanulták a történe­lemórákon is, ami vitaindító előadásként hangzott el az oktatásokon. A jövőben tehát differen­ciáltabb. összehangoltabb munkára van szükség és ehhez a pártösszekötő ta­nárokkal való intenzívebb kapcsolat megteremtése kell. Annak, hogy egy-egy alap­szervezetben milyen a propa­gandamunka, nagymértékben meghatározója a propagandis­ta személye. Iskolákban az eddigi tapasztalatok szerint többnyire pedagógusok töltöt­ték be ezt a tisztet. Előfor­dult néha, hogy nem KI3Z- politikai oktatásokat, hanem előadásokat tartottak az amúgy is túlterhelt tanárok. A diákpropagandisták száma viszont rendkívül kevés, jól­lehet ezt a munkát megfelelő lelkesedéssel és jó szervezés­sel ők is elláthatják. A propagandamunka je­lenlegi helyzetének re­gisztrálása mellett — amely speciálisan Tolna megyei viszonyokat tük­rözött — meghatározza a KISZ VB a következő hó­napok, évek feladatait is. A továbbfejlesztés kiinduló­pontjának a párt ifjúság- politikai határozatát tekintik. dési központ és a decsi irodal­mi színpad tagjai adnak mű­sort. Ezt követően öt beat­zenekar ad hangversenyt és mérkőzik meg a legjobb három amatőr zenekar címért és a kitűzött díjakért. Két decsi, egy györkönyi, egy szekszárdi és egy simontornyai együttes nevezése érkezett eddig az if­júsági találkozó házigazdáihoz. nell anyagból —, viszonylag ol­csó áron. A télikabátok között sokan válogatnak. Van miből: mind a női, mind a férfikabá­tok sok-sok színben, fazonban sorakoznak a fogasokon, áruk 800 és 1700 forint között mo­zog. És ami nagyon tetszett: jól­lehet kicsi, túlzsúfolt és nem is korszerű a bolt, a téli ru­hák, kabátok között megtalál­tuk a tizenévesek midi-divatját éppúgy, mint az idősebb kor­osztály által keresett, olcsó, ■ sötét színű és meleg kabátokat. A Széchenyi utcai gyermek- ruházati boltban ezekben a na­pokban az orkánkabátok, az orkán kezes-lábasok a legnép­szerűbbek, Viszonylag magas áron — 600 forint körül —, de több méretben, színben vásá­rolható, ezért - szeretik a kis­mamák. — Tényleg megírja, amit mondtunk? — Igen. — Miért fontos ez magának? — Mert azt hiszem, hogy igaz. Es nem jó. hogy igaz. © Az asztalon szürke sávokká könyökölték a szétpergett ci­garettahamut. Sötétbarna, egy­mást metsző körök — a világos műanyagon megszáradt sör nyomai. A sörösüvegek üre­sek. Jakec már percenként, fordul a portás üvegkalitkája felé. Régen beszélgetünk — a a társalgóban csak kivételes alkalmakkor szabad inni. © — Eleinte nagyon rossz volt. ötre ébredt az egész szoba — négyen lakunk csak benne, aztán nem volt hol reggelizni. Később kisorsoltuk, hogy me­lyik héten ki főz teát vagy kávét. Aztán be a melóra. Én meg lógtam este, a műszak után, állandó balhé volt, hogy nem volt rendben a cuccom. Szóval tisztára úgy ment, mint a seregben . .. Alfonznak hívják a többiek. Természetesen nem az egykori spanyol uralkodók emlékeze-' téré.. A hajdúsági fiúnak oda­haza 19 éves koráig nem sok rendberakni valója volt... — Hatan voltunk a kony­hában. A szobában meg a vénember meg a felesége. (A „vénember” Alfonz nagyapja. Nem tiszteletlenségből emlege­ti így. Faluhelyen a felnőtt gyerekek szüleit sok helyen nevezik így.) Mire maradtam volna? A tsz-ben? “A pénzem se volt meg, de nem is túrom 'én a homokot. Sokan feljöttek tőlünk az útépítőkhöz. A bá­tyám is, aztán tavaly én is. Csak a lányok maradtak. — Hogy itt mim van? Ezerhat a biztos. Vettem in­geket, két öltönyt. Meg most már itt vannak a haverok is. Mert mit lehetett otthon csi­nálni ? Amikor megkerestem már a magam kenyerét, be­mentem délután az italboltba. Nálunk becsület-vésztőnek mondják. Aztán jött értem az anyám. Pedig sose voltam ré­szeg. Ez ment hétszámra. Itt meg a magam gazdája vagyok. — Nézze, tudom, hogy most mi jön. Hogy itt se csinálunk mást. Onnan tudom, mert ezt — Mit nem kapott? — for­dultunk egy anyukához. — Kesztyűt a négyéves kis­fiamnak. — Igen, ez hiánycikk — kap­csolódik a beszélgetésbe a bolt­vezető-helyettes. Három-, négy- és ötéves gyerekek számára nem tudunk adni, sajnos ez olyan cikk, ami helyett mást ajánlani sem lehet: sem kötött, sem irha kesztyűt nem kap­tunk. Hiába kerestük az 1-es bébi harisnyanadrágot és tréning­ruhát. — Bébi- és gyermekruházati' cikkekből évek óta ezek a „klasszikus hiánycikkek”. Pon­tosan azért, mert csaknem min. den ősszel ezekből nincs meg­felelő kínálat. Ha kapnak a boltok egy-egy szállítmányt, percek alatt elfogy például a bébi harisnyanadrág — jegyzi meg Fekete László. hajtogatja a gondnok is, mintha ezért fizetnék. Csak épp, hogy nem jön utánam, ha kimaradok a srácokkal. — Most segédmunkás va­gyok, majd emelnek, az új évben. Ha meg nem, akkor le­lépek. De nem is kell olyan nagyon az a pénz, hogy őszin­te legyek. Nősülni ráérek még, majd akkor töröm magam. Különben is — velem lakik a Feri bácsi, az soha életében máshol nem lakott, mint szál­láson. Nem halt bele. — Nem járok haza. Egy­szer voltam csak — aratás­kor. A szabadságom akkor vet­tem ki. Irt az anyám, hogy menjek. Mikor vége volt, cso­magolt két rántott csirkét, náj- lonba. Mire ideérek, akarom kínálni a haverokat, hát bü­dös volt mind a kettő... K. Feri kicsit unottan, in­kább ellenségesen hallgatta végig a beszélgetést. Sokszor hallotta ugyanezt a történe­tet. Ő is elmondta a magáét, többször.., — Én már tizenöt évesen a városba kerültem. Behoztak ipari tanulónak. Kitanultam lakatosnak, aztán átköltöztem ide. Miért jöttem? Az apám meghalt, anyám meg a téesz- ben van. Csak másodmagam- mal vagyunk testvérek. A hú­gom otthon tanul, fehérnemű­varrónőnek, vagy minek. Ha- zaküldök ötszázat, a többi ne­kem marad. Van már az OTP- ben kilencezer forintom. Azt nem tudom, hogy mire megy majd el. Lehet, hogy lakásra, vagy motorra. Persze egy használt kocsi lenne az igazi, de ahhoz még kell gyűjteni. Amúgy nem szórom a pénzt. Moziba megyek, meg néha el­eljárok a srácokkal. Jakec és H. Pista az „elvá­laszthatatlanok” egyre gyérülő szektájába tartoznak. Ugyan­abból a kis faluból jöttek. Se­gédmunkások. Ott — növény- termesztő szakmunkások vol­tak. — Jött a tavasszal egy pa­sas. A klubba. Volt egy KISZ- es klubunk. Azt mondta: jö­hetünk kétezerötért. Páran ki is léptünk a téeszből, eljöt­A közelmúltban nyitott uj üzletet a Széchenyi utcában a Népbolt Vállalat és a Röviköt. Ide is ellátogattunk, ez a bolt hetek alatt lett népszerű Szek- szárdon. A polcokon valóban szinte mindent megtalálunk, olcsóbb és drágább női és férfipulóve­rek éppúgy kaphatók, mint az oly régóta keresett import — olasz és francia — fehér­neműk. Bizonyára sok nőnek szerzett már örömet az üzlet valóban minden igényt kielégítő áru­kínálata. A ruházati szaküzletek után a 32-es cipőboltban folytattuk tallózásunkat. Megvallom, min. denek előtt az érdekelt, mi van, mi várható a télen csiz­maügyben? Amikor az üzlet vezetőjétől, Wágner Ferenctől kérdeztem ezt, válasz helyett végigkísért a boltban. tünk. Persze a kétezerötből nem lett semmi, de így is: megérte. A pasasnak is. Az. „öregek” mondják,' hogy min­den belépő után kap egy öt-, venest. Mikor lenn voltunk, vagyis otthon, vissza akartak erőszakolni, hogy így lesz, meg úgy lesz, és hogy annyit ott is megkeresünk, mit itt. Na, de azt, hogy itt dolgozunk, azt ki tudja megfizetni? — A rosseb tudja, hogy mi­ért jó itt lenni. Talán, mert lehet szórakozni, művelődni, meg minden. — Városiak vagyunk, vagy falusiak? Hát, csak az a ro­hadt, hogy itt nincs senkije se az embernek. Persze ez jó is, mert nem leskelődnek utá­nunk. De azért inkább rossz. Szóval azt hiszem, ha kiszó­rakoztam magam, akkor csak: hazamegyek. Menyasszonyom, is van, meg a ház is enyémj lesz. H. István az üres, három- decis poharat forgatja. Két te­nyerében, hengergetve. Amikor magukról beszélnek — mind így játszanak. — Azt akarta mondani a Jakec, hogy rohadt így kétfelé élni. Az hát. De nekem nem lesz semmim otthon. Arra gü­rizni pedig, hogy egy váíyog- házat vegyek, nem érdemes. Meg menyasszonyom sincs. Nekem, egy ezrest kell küldeni az anyáméknak. Mert keik mert nem jönnek ki abból, amit az öreg keres. Meg én is szakmunkás akarok lenni. Meg akarok majd nősülni; meg gyerekeket akarok, meg autót. Hát honnan? Miért, te tudsz másat? Jobbat? © Belecsattan a kérdés az asz­tal világos, műanyag négyszö­gébe. Mást, egyikük sem rúd. A sok alakuló, elégedett vagy. elégedetlen élet választ vár. Van, aki kevésnek érzi, ahoi tart, van, aki örömteli-soknak; Véglegesnek hinni az átmene­tit — a szállást, szokásaival és életformájával — kevesen akarják. S ez a kevés is úgy fogalmazza, hogy „ki leheti bírni”. A többiek tervezgetése pedig nem arra a százegyné- hány öl telekre, párezer téglá­ra elég, amit az emberek sa­ját otthonnak neveznek, hanem arra, amit kifejeznek. Hogy; saját erejüket, emberi értékei­ket, megállapodó életüket» kézzelfoghatóvá tegyék. t ' ■■■:; ' ’—vp—i ’ , Alig hittem a szememnek; női csizma kilenc fazonban! Cseh, magyar, NDK és olasz téli cipők, több színben! Akár a szomszédos ruházati boltban, itt is gondoltak az idősebbek, ízlésére és pénztárcájára: el­fogadható áron, szép fazonban és több féle méretben láthat­tunk bundabélésű, ízléses téli cipőket. — Csizma- és télicipő-ellátá- sunk sokkal jobb az idén, mint tavaly volt Azt is nyugodtan mondhatom, hogy elegendő a készletünk a télre — nyugtat meg a bolt vezetője. A gyermekcipőosztályon „ta­lálkoztunk” a legújabb, piros és fehér, nagyon rugalmas talpú, bundabéléses gyermekcsizmák, kai, cipőcskékkel. De van — magyar és külföldi — gumi­csizma, női és férfi egyaránt. Falun élők számára csaknem nélkülözhetetlen ez az őszi-téli munkákhoz. — Kjsmamaoipőt ne keres­senek. Ez az egyetlen, nagyon sokak által keresett cikk, amit. nem tudunk adni —- mondja Wagner Ferenc. ^ rjgF&jk-■ V « «*w •• Tizenkét alapszervezet Ősz a ruházati és cipőboBtokban Áru ellátás 1970

Next

/
Oldalképek
Tartalom