Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-29 / 254. szám
A szövetkezet termékei — előtérben az újfajta forrázóte knő és a bárhordó — az ez évi Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron. \ A bátaszéki kádárok szövetkezete Bátaszéknek és környékének készázötven lakosát foglalkoztatja a Kádár- és Fatömegcikk Ktsz. Ha országos mércével mérünk kisüzem; megyei szinten már középüzemnek lehet minősíteni, de itt, helyben ez a szövetkezet a többi helybeli ktsz-szel együtt jelenti „Az ipar”-t. Termékei eljptnak nemcsak a megye, hanem az ország határain is túlra. Legutóbb az Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron’ keltett igen nagy érdeklődést a szövetkezet termékkollekciója és aratott nagy sikert, amit a frissen kapott díszoklevél is bizonyít. Bátaszéken a felszabadulás előtt is több volt a kádár, mint bármelyik Tolna megyei faluban. A Mecsek északkeleti nyúlványain a római idők óta termelnek szőlőt, bort és a szőlőkultúra elengedhetetlen kelléke a hordó. Hordóval pedig nagyrészt a bátaszéki kádárok látták el a környék bortermelőit. Hordóval, tőti- kével, puttonnyal és minden olyan kádártermékkel, amire a szőlősgazdáknak szüksége van. A bátaszéki kádárok elismert, jó szakemberek voltak. Ma már nehezebb lenne felsorolni a szövetkezet terméklistáját. Nevében a „Kádár” mellett szerepel a „Fatömegcikk” is. Közel húsz éve. hogy a tíz bátaszéki kádár elhatározta a szövetkezet megalakítását. Hogy „a” tíz kádárról beszélünk, nem véletlen, ugyanis ennyi kádármester működött a községben, nem maradt egy sem kívül a szövetkezeten. Úgy gondolták, hogy közösen majd többre jutnak. Együtt dolgozva termelékenyebb a munka, lehet jobban gépesíteni. A kádárszakmában az „üzletmenet” a .terméshez igazodik. Ha jó szüret várható, sok a munka, ha rosszabbak a kilátások; nemigen vásárolnak a szőlősgazdák hordót. Aztán még, egy életképes szövetkezet inkább eljuthat a közvetlen környéken túlra, másutt is vállalhat munkát, máshonnét is szerezhet megrendelést. És már abban az időben szóba került, hogy együttes erővel inkább lehet kiterjeszteni a tevékenységet a kádárszakma szűkén megvont határain túlra, gyártani egyéb faárukat is. Az első években a község központjában rendezték be a közös műhelyt, itt állították üzembe 1952-ben — alig . fél évvel a megalakulás után —, az első gépet. A szövetkezet egyik brigádja éveken keresztül dolgozott Budafokon, az ot. tani pincegazdaságnál. Báta- széken főként összevásárolt, öreg hordókból készítettek újat és végezték természetesen a javításokat is. A fejlődés meglehetősen lassú volt 1959— 60-ig, 1960-ban mindössze 35 tagja volt a szövetkezetnek. Zömmel szakmunkások, hiszen a szövetkezet kezdettől fogva gondoskodott a szakmai utánpótlásról, ipari tánulókat nevelt, több segédmunkás tettele néhány évi szakmai gyakorlat után a szakmunkásvizsgát, i 1960-ban indult meg a gyors fejlődés. Ekkor már valósággá vált a korábbi elképzelés: ne' csak kádárszövetkezet legyen a > szövetkezet, hanem gyártson egyéb cikkeket is, ne legyen kiszolgáltatva a szakmai piac ingadozásának. Gyártottak talicskát, zsámolyt, kapcsolatba léptek a külkereskedelemmel, elsősorban exporthordók gyártására, de egyéb fatömegcikkek előállítására is. Ekkor kapta meg a szövetkezet új telephelyét, a község északi szélén, a vasútállomás mellett, ahol már létre lehetett hozni egy falusi „nagyüzemet”. A község központjában a tűzrendészen szabályokat sem lehetett betartani, terjeszkedni meg egyáltalán nem. Itt megnyílt a gyors fejlődés lehetősége Ma már valóságos gyár a szövetkezel. Évente nyolcezer köbméter faanyag „fordul meg” a telepen. Ennek nagy részét a szövetkezet dolgozza fel, de innét látják el a megye többi ldsipari szövetkezetét is különféle faanyaggal. Korszerű épületekben, főként gépi munkával készül a sok kádáripari termék és fatömegcikk. A legnagyobb hordó egy A papucstalp-gyártó automata gépek egyike 206 hektós volt, a Helvéciái Állami Gazdaság részére készült. Évek óta, tízezerszámra készülnek a különféle gyümölcsládák, rekeszek, főként exportra szállítanak bennük különféle gyümölcsöt a tsz- ek, állami gazdaságok. Jelentős a közvetlen ládaexport is, külföldi megrendelésre gyártják például a naranesládákat. Az egyik újdonsága a ktsz- nek a fából készült tojóketrec. A korszerű baromfitartás nélkülözhetetlen eszköze ez a korszerű, 48 férőhelyes ketrec, ami tiszta, egészséges, minimális benne a tojástörés. Esztergályozott termékek: cérnaorsó, betéttuskó, fűnyíró henger, facsapágy, fakalapács, különféle szerszám- nyelek, széklábak. Ma már nincs gond a szövetkezetben a kapacitás-kihasználással, ismeretlen a rendeléshiány, a szövetkezet képes a piac változó igényeinek megfelelően igazodni a szükségletekhez, átállni arra a termékre, azokra a cikkekre, amelyekre akár belföldön, akár a külföldi piacokon szükség van. Korszerű gépekkel szerelték fel az üzemrészeket, ezzel — és mindenekelőtt a jó szaktudással, hozzáértéssel — biztosítják a versenyképességet. A legújabb termék: A nemes nyárfából készült papucs, illetve szandáltalp. A HUN- GAi.OCOOP Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével, született meg a kapcsolat egy nyugatnémet céggel. A fatalp- gyártó automata gépeket Nyu- gat-Németországból hozták* ezekkel készítenek havi húszezer fatalpat. Az első szállítmányokat már útnak indították... A szövetkezetét az elmúlt, közéi két évtized alatt számos elismerés érte. Kiállításokon, vásárokon díjazták termékeit, három alkalommal tüntették, ki a megy-e legjobbjainak járó ..Kiváló kisipari szövetkezet” címmel, egyszer pedig — 1965- ben — az „Ország kiváló kisipari szövetkezete” lett. A szövetkezet dinamikus fejlődése a következő években folytatódik. Beruházásokkal javítják a dolgozók munkakörülményeit, a szövetkezetek: kölcsönös támogatási alapjából, valamint saját erőből és hitelfelvétellel kívánják növelni a lakossági javítási, szolgáltatási tevékenységet. Felvevőhelyeket, fiókműhelyeket létesítenek és a hagyományos .kádártevékenységen kívül tor vább fejlesztik az olyan lakossági szolgáltatásokat, mint a bérfűrészelés, a hozott anyagból való parkettakészítés, stb. A csaknem húsz évvel ezelőtt tíz fővel alakult szövetkezetben ma kétszázötvenen dolgoznak, a létszám fele asz- szony és lány. A további cél nem elsősorban a létszámbővítés, hanem a termelés intenzív fejlesztése. , 09 I Ládaszögézők
