Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-03 / 232. szám

Vezetőséget választott az Autóklub szekszárdi csoportja Vita Szekszárd közlekedési rendjéről A hét elején tisztújító, beszámoló küldöttértekezletet tartott a Magyar Autóklub szekszárdi csoportja. A megye magánautósainak gondjával, ügyeinek intézésével foglalko­zó szervezet küldöttei Szekszárdon tartották tanácskozásu­kat. Részt vett a tanácskozás munkájában Tapolozai Kál­mán, a Magyar Autóklub vezetőségi tagja, az Autóközle­kedési Tröszt vezérigazgatója is. Az elmúlt időszak munká­járól Piegl Ferenc elnök ter­jesztette elő a vezetőség be­számolóiját. Az elnöki vita­indító megállapította, hogy a klub létszáma meghaladta az ezer főt, sajnos azonban a tagság passzivitása miatt nem tudtak kellő értékű munkát kifejteni. Elmondotta, hogy meggyorsult az autósok ügyei­nek intézése, s eredményesen működik a segélykocsi is Tolna megye útjain, illetve a megyeszékhelyen. A tervek­ről is szólt az elnök. Eszerint Szekszárdon, a Balparász­tán műszaki felülvizsgáló állomást létesítenek, lehetővé teszik egyes AKÖV- főnökségek kocsimosóinak igénybevételét, elsősorban a klubtagok számára. Az elnök javasolta, hogy függetlenített adminisztrátort állítsanak munkába. A félműszakos ügy­intézés nehézkes, nem min­dig találkozik az autósok igényével. A beszámolót élénk vita követte Hársfalvi László ki­fogásolta, hogy a Shell-szerviz nem jött le a városba az autóklubtagok kocsijait vizs­gálni. Felhívta a rendőrható­ság képviselőjének figyelmét arra, hogy a szekszárdi gya­logosközlekedés rendkívül akadályozza a közúti forgal­mat. Lapunk munkatársa szóvá tette a szekszárdi átkelő A közelgő ködös, őszi idő igen nehéz körülményeket te­remt a járművezetőknek. A nedves, csúszós út igen sok ve­szélyt rejt magában. Éppen ezért mindent el kell követ­nünk a biztonságos közlekedés, a saját és mások testi épségé­nek megóvása érdekében. Az óvatos vezetés mellett igen fontos a járművek, gumik, fé­kek, kormány és a világítás ál­lapota. Fontos feltétel a jó ki­látás: sűrűbben és nagyon gondosan tisztítsuk meg a szél­védőüveget, és a kopott, rosz- szul törlő ablaktörlő lapátokat cseréljük ki. A hátrafelé látás is igen fontos feltétel, ezért a vissza­pillantó tükröket gondosan tisztítsuk meg, szemünknek, látásunknak megfelelően állít­suk be. Ha gépkocsinkban csak belső visszapillantó tükör van, ne feledkezzünk meg a párá­sodó hátsó ablak letörléséről. A kilátást az ablakba rakott csomagokkal ne zárjuk el. A gondosan és a szabályoknak megfelelően beállított fényszó­rók jobb látást biztosítanak, és a szembejövő jármű vezető­jét sem vakítják el. Fényszóró­ink jó beállítását egy kis ügi/eskedéssel magunk is le tudjuk ellenőrizni az alábbiak szerint: Olyan helyet keresünk, ahol járművünket függőleges faltól öt méterre vízszintesen és a falra merőlegesen tudjuk állítani (garázsajtó vagy ga­rázsfal). A gépkocsi hosszten­gelyének m.eofelelöen a fény­szórók középpontját pontos méréssel dtielölHik. a fnlra (ezt. lehetőleg terhelt járművel vé­gezzük). A fényszórókat a füg­gőleges és vízszintes áwtócsa- vat segítségével úgy állítjuk, útszakasz — Rákóczi, Széche­nyi, Béri Balog Adám utcák — forgalmi rendjének kor­szerűsítését, javasolta, tiltsák ki ezen utcákról a lovas ko­csikat, ugvanis lehetséges más útvonalon ezek közlekedteté­se. kérte, hogy a klub veze­tősége mielőbb intézked­jen, hogy a városban le­hessen a járműveket mos­ni, kifogásolta az országos szer­vek munkáját a Moszkvics- lárnpák, illetve a Skodák férőhely problémái miatt. Len­gyel Ferenc bírálta a megyei szervezetet. Amíg a MAC- hoz tartoztak, több segítséget kaptak, mint amennyit a me­gyeszékhely ad. Több propa­gandaanyagot kért, iiogy a dombóvári tagságot megfele­lően tudják tájékoztatni uta­zási ügyekben. Örömmel adott számot arról, hogy a helyi tanácsi és rendőrhatósági szervekkel a helyi csoport kapcsolata jó. Közlekedési ön­kéntes rendőrcsoportot szer­veztek a klub tagjai sorából, ugyanakkor a tanács lehető­vé teszi — épületbontás ré­vén —, hogy a csoport saját irodát nyisson, építhessen szerviz- és mosóállomást. Az országos szervezetet bí­rálta Tarr Lajos. Elmondot­ta, hogy a FtC táborozásán részt vevő 86 személygépkocsi­hogy a falon levő fényfolt kö­zéppontjában a falra jelölt ke­reszt legyen. A fényszórók ál­lítását egyenként végezzük és amíg az egyiket állítjuk, addig a másikat letakarjuk, hogy ne zavarjon bennünket. Ezután a tompított fényszórókat is ellen­őrizzük. A beállítás akkor jó, ha a tompított fény felső élvo­nala a jelölt kereszt vízszintes vonala alatt van öt centimé­terrel, és egy egyenes vonalat képez. Ettől eltér az aszimmet­rikus beállítású lámpák tom­pított fényének fényfoltja, mert az jobb oldalon egy fel­felé nyúló ívet vetít a falra. Ezek beállításánál az egyenes szakaszt kell mértékként ven­ni, amit a lámpa a falra vetít. Ilyen lámpákkal Trabantok, Wartburgok, Volgák stb. van­nak felszerelve. Az olyan jár­műveken. amelyeken a fény­szóró tükrének az alsó éle 100 centimétert meghaladóan a ta­lajszint felett van, a fényszó­rókat — a magasság arányá­ban — jobban meg kell buk­tatni. Például a 120 centiméter magassánhan elhelyezett lám­pa esetében öt méter távolsá­gon a tompított fényszóró fé­nyének felső éle 9 centiméter­rel a bejelölt központ alatt kell. hoov lentien. Ha a hátsó lámpatestek üvege vagy égője belül poros, szedjük szét és tisztítsuk ki, hogy az utánunk jövő jármű vezetője már mesz- sziről észrevegye világító lám­pánkat. A jó látás és rnenlátás érde­kében mindent el kell követ­ni, mert ezzel vnnyhan előse- nitiíik a biztonságos közleke­dést. K. I. tulajdonos, akik Franciaor­szágban voltak túrán, csa­lódtak a MAC-ban. Az előze­tes programot nem tartották be, és a túrán részt vevő „Hyolcvanhat kocsi Nyugat- Európában nyolcvanhat felé lézengett.’" Tiltakozott az ilyen szervezetlen túrák ren­dezése miatt. „Inkább nem kell semmit szervezni, mint­sem rontani a Magyar Autó­klub hírét, nevét” — mondot­ta. Szíjártó János elmondta, hogy a napokban megnyílt fővárosi szervizállomáson megkülönböztetett módon ke­zelik a vidéki és a fővárosi autósokat. „Már most van protekció, pedig egyhónapos sincs az üzem, mi lesz itt egy év múlva?'’ — tette fel a kérdést. Javasolta, hogy a szekszárdi iskolákban nagyobb gondot fordítsanak a fiatal­ság közlekedési oktatására, s kérte a .rendőrség képviselő­jét, hogy rendezzék meg­nyugtató módon a szekszárdi — lapunk munkatársa által is szóvá tett — átkelő útsza­kaszok közlekedésének . rend­jét. Szekszárd központjá­ban bevezetett közlekedési rend, nem szolgálja a forga­lom gyorsítását, még kevésbé biztonságát — mondotta. Tapoiczai Kálmán is elmon­dotta véleményét. Mindenek­előtt arra hívta fel a jelen­lévők figyelmét, hogy a Magyar Autóklub a he­lyi gondok enyhítéséért, megszüntetéséért nem so­kat tud tenni, ezt Szekszárdon, Dombóvárott és másutt a helyi csoportok­nak kell megoldani. Az Autó­klub elsősorban oz egész autós társadalmat érdeklő kérdésekben emeli fel szavát, jelesen: az utak állapota, az alkatrészellátás javítása a fő feladat. A helyi szervezet vezetőségét arra kérte, hogy nagyobb figyelemmel, állhata­tossággal képviselje az autó­sok ügyét, építsen ki megfe­lelő kapcsolatot a helyi ta­nácsi es rendőrhatósági szer­vekkel, hogy minél kevesebb gonddal közlekedhessen Tol­na megyében is a magánautó- sok egyre növekvő taoora. A vitát Fiegl Ferenc össze­gezte. ígéretet tett arra, hogy a következő időszakban a vi­ta során elhangzottak, vala­mint a vezetőség programja szerint végzik a munkát. A szervezet anyagi helyzetéről — ezen a küldöttgyűlésen szer­vezési hiba folytán elmulasz­tották — a legközelebbi kül­döttgyűlésen adnak majd szá­mot. Végezetül a küldöttek megválasztották az új veze­tőséget, és emlék jel vénnyel jutalmazták meg a több éve balesetmentesen közlekedő magánautósokai. —Pj­Népújság J 1970. október 3. Tapasztalatcsere — megyehatárokon át A Tanácsakadémia és a gyakorlati munka Javaslatok és a hallgatók véleménye Az oktatás — ez csak ter­mészetes — elsődleges felada­ta a tanácsakadémia veszpré­mi intézetének, ahol szeptem­ber elsejétől megkezdték a hivatásos végrehajtó bizottsá­gi titkárok kétéves képzését a községi tanácsok számára. A veszprémi intézetben je­lenleg az ország 16 megyéjé­ből, de elsősorban Dunántúl­ról — így Tolna megyéből is — 114 hallgató készül válasz­tott hivatására, a Miniszter­tanács határozatának megfe­lelően. Az oktatómunka nem lehet egyoldalú. Az előadások nem érik el a céljukat, ha azok tartalom­ban és gyakorlati példákban nem > kapcsolódnak szorosan a mindennapos élethez és azok­hoz a tapasztalatokhoz, ame­lyeket a hallgatók eddigi munkájuk során szereztek, vagy amelyekkel majd ezután találkoznak. Ezért a hallgatókat rend­szeresen elviszik a községi tanácsülésekre. A veszprémi intézet 25, jól működő köz­ségi tanáccsal tart fenn köz­vetlen kapcsolatot. A hallgatók egy hónapon keresztül feldolgozzák a tanácsüléseken szerzett tapasztalatokat és kiegé­szítik azokat saját véle­ményükkel. javaslataikkal. Ezenkívül a községi veze­tők személyesen felkeresik a veszprémi intézetet és beszá­molnak munkájukról, intéz­kedéseikről. Például sokáig emlékezetes marad az egyik községi tanács elnökének és titkárának beszámolója, ame­lyet rövidfilm egészített ki. A film a hallgatók elé tárta a községfejlesztésben eleit eredményeket. Úgy is gyarapítják ismere­teiket a veszprémi in­tézet vezetői, tanárai, hogy különböző, dunántúli me­gyék megbízásáoól tanul­mányokat készítenek. A közelmúltban állították össze Győr-Soprori megye számára a négyéves tanácsi ciklus ta­pasztalatait felölelő — száz oldalas — tanulmányt. Az in­tézet négy tanára Tolna me­gyében vizsgálja — ezekben a hetekben — az alsóbb szin­tű tanácsok, a községek, a nagyközségek, a városok és a járások irányító tevékenysé­gét. Még ebben az évben részletes tanulmányban szá­molnak be Tolna megyében szerzett tapasztalataikról és tesznek gyakorlati értékű ja­vaslatokat. ■ Azért is tartalmasak ezek a tanulmányok, mert a ta­nácsakadémiának módjában áll a saját véleményét, el­képzeléseit, a megyékben, a községekben tapasztaltakat el­lenőrizni a hallgatók körében. így tudományosan meg­alapozott, de gyakorlati példákkal igen sűrűn alá­támasztott anyagot tehet­nek le a megbízó megyei tanács vezetőinek az asz­talára. Az idén — ősszel — be­iskolázott 114 hallgató zöm­mel fiatal, hiszen 61 közöt­tük KISZ-korosztályú. akik megalakítottak a KlSZ-alap- szervezetet is. Érdekes pontja a KISZ-esek munkaprogramjá­nak a politikai vitaklub létre­hozása. Úgy tervezik a veszp­rémi intézet fiatal hallgatói, hogy a klubfoglalkozásokon — fórum formájában — vi­tatják meg az aktuális, a napi kérdéseket és tisztázzák az előadások egyes tételeit. Sőt, arra is mód nyílik, hogy más-más község-, 'me­gyebeli hallgató a saját gond- jat-baját vigye terítékre. Eh­hez hozzásegít az a tény. hogy minden megyéből — rendszeresen megkapják a megyei sajtót és annak olva­sásával kezdődik a munka­nap. Másrészt hetenként kiállí­tásokat rendeznek, amelyeken az egyes hallgatók bemutat­ják községük életét, fejlődé­sét. A kiállításokat tartalmá­ban és a megrendezés szem­pontjából értékelik. Így készülnek fel IC megye hallgatói a tanácsi hivatásuk­ra. Gáldonyi Béla Matematikusok «léldunántúli tanácskozása Doni b<p várolt A TIT Országos Matematikai Választmánya és Tolna megyei szervezete, valamint a megyei tanács és a dombóvári városi tanács művelődési osztálya ok­tóber 3-án és 4-én (szombaton és vasárnap) területi konferen. ciát rendez, Baranya, Somogy, Tolna és Zaia megyék illetékes szervei képviselőinek részvé­telével, Dombóvárott, a városi tanács nagytermében. A ta­nácskozáson a Kis Matema­tikusok Baráti Köre munkáját vitatják meg. Ezeket a körö­ket azért hívták létre, hogy az iskolai oktatáson kívül olyan ismeretanyagot, és segítséget nyújtsanak az általános iskolai tanulóknak, amellyel meg­könnyítik a középiskolákba, főleg a tagozatos osztályokba bejutásukat. A szombaton délelőtt 10 óra­kor kezdődő dél-dunántúli kon­ferenciát Szenczi László, a Tolna megyei Tanács VB. mű­velődési osztályának helyettes vezetője és dr. Prantner Jó­zsef, a TIT Tolna megyei szer­vezetének elnöke nyitják meg. Ezután dr. Abonyi Ivánné, a Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetsége központi titkárságának osztály­vezető-helyettese, a Kis Mate­matikusok Baráti Köre orszá­gos célkitűzéseit ismerteti, majd Gyapjas Ferencné, az ELTE Ságvári Endre gyakorló- gimnáziumának tanára: Kom­binatorikai feladatok felhasz­nálásának lehetőségei a KM3K- foglalkozásokon címmel tart előadást. Ebéd után egy baráti köri foglalkozást mutatnak be, Imrecze Zoltánnénak, a buda­pesti Fazekas Mihály gyakorló­gimnázium tanárának vezeté­sével. A bemutatót vita, hozzá­szólás követi; végül Gádor Endréné, a Műszaki Egyetem pedagógiai tanszékének ad­junktusa: Transzformációk a KMBK-foglalkozásokon cím­mel tartja az első nap zaró- előadását. Vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel Reményi Gusztávné- nak, az ELTE Ságvári Endre gyakorlógimnáziuma tanárá­nak: Halmaz, reláció, függvény fogalom kialakításának lehető­ségei a KMBK-foglalkozásokon című, majd szünet után Pálfy Sándornak, az Országos Peda­gógiai Intézet munkatársának: A bizonyítási igény felkelté­sének módszerei az általános iskolában című előadása , hang­zik el. (-só) A jó látás érdekében

Next

/
Oldalképek
Tartalom