Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-27 / 252. szám

? (FolytatSs a 2.' oicTaTroif Somi Benjamin a harma­dik ötéves terv hátralévő né­hány hónapjának gazdasági fontosságáról, s a negyedik ötéves terv helyi tervkészíté­si időszakának feladatáról be­szélt, Zentai Györgyné, a duna­földvári Virágzó Tsz baromfi- gondozója, paksi járási kül­dött következett a szónoki emelvényen. Mondandójában a nők közéletbe való foko­zottabb bevonásáról beszélt. DunafÖldvári, valamint több közeli -termelőszövetkezet pél­dáival illusztrálta a. szocialis­ta brigádokban dolgozó nők helyes törekvéseit, s beszélt azokról a körülményekről, amelyek munkájukat hátrál­tatják. Beszélt arról, hogy a tsz-ekben dolgozó nők nyug­díjkorhatárának leszállítására nagy szükség volna. S szólt azokról az eseményekről is, amelyek a párt februári hatá- rozatának megszületése nyo­mán, a nők helyzetének .ja­vítása érdekében történtek. Csonka Károly, szekszárdi járási küldött, az Alsótenge- lici Kísérleti Gazdaság veze­tője, a tudományos élet és a mindennapos termelés gyakor­latának kapcsolatáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy manapság a tudományos kutatások ered­ményei gyorsan realizálódnak a közvetlen termelésben. Kéz­zelfogható bizonyítékul a nö­vénytermesztés termelési hoza­mainak növekedéséről beszélt. Arról, hogy az új agrotechni­kai módszerek s az intenzív fajták bevezetésével az utób­bi években 9—10 mázsával is emelkedtek bizonyos termé­nyek termésátlagai, s ha ha- sonlítási alapul az 1345 előtti állapotokat vesszük számítás­ba, úgy 100 százalékos emel­kedésről is beszélhetünk Szólt a takarmánytárolási módszerek kidolgozásáról és a tápok bevezetéséről, s mindezek nagy szerepéről az állattartás területén. A sok gyakorlati példa felsorolása után beszélt bizonyos kísérő jelenségekről, amelyek negatí­van hatnak. Arról, hogy a korszerű állattenyésztési tele­pek mellett elmaradottak az állami gazdaságokban dolgo­zók lakásviszonyai, hogy a beruházásokat nemcsak az építőipari kapacitás hiánya hátráltatja, hanem az építő­anyagok árának emelkedése is S hogy milyen nagymérvű kár okozója az, hogy a be­takarított termékek egy részét csak átmeneti és tranzit mó­don tudják tárolni. Schrottner Károly küldött, az SZMT vezető titkára az irányelvekkel összefüggésben a szakszervezetek feladatairól, tennivalóiról, a szocialista bri­gádmozgalom és a munkaver- senyek kiszélesítésének lehető­ségeiről számolt be a küldött- értekezletnek. Palóc Tamás, a tamási járás küldötte a Kapos-Koppány Völgye Területi Tsz-Szövetség elnöke, a pincehelyi közös gaz­daság elnöke értékes, gondo­latgazdag és nagy figyelmet keltő felszólalásában * a 'mező- gazdaság , mai helyzetét átte- kitve megállapította: talán so­ha oly gyorsan nem terjedtek az új, korszerű termelési 'el­járások, mint az utóbbi három évben. Kedvezően befolyásolta az üzemek fejlődését a IX. kongresszust, követő gazdaság­politikai intézkedések sokasa­ga. A felszólaló beszélt a , köl­csönös függőségi helyzetből származó nehézségekről, amely szerinte . elsősorban a politikai és a szakmai kép­zettség növelésével enyhíthető. Palóc Tamás a kölcsönös füg­gőségi helyzeten azt érti; a vezetőket a tagok választják, de a tagok a vezetőknek alá is rendelik magukat. Bírálta a sajtót az élet szél­sőséges . ábrázolása miatt, s kérte, a lapok vegyék észre a „szürke*, hétköznapi dolgozó embert is, ne csak a legjob­bakat és a legrosszabbakat. Kitért felszólalásában a bü­rokratikus intézkedésekre, egyebek között a szarvasmarha kivágási keret mai rendjére hivatkozva megállapította: et­Szabópál Antal: A IX. kongresszus óta eltelt négy évben alapjában ered­ményesen dolgoztak a taná­csok, növekvő felelősséget éreznek illetékességi területük fejlődéséért, egyre jobban fel­figyelnek a lakosság minden­napi szükségleteire, gondjaira. A tanácsi testületek felismerik a területükön jelentkező prob­lémákat, megoldásukra haté­kony intézkedéseket- tesznek. Ha nem is mindig zökkenő- mentesen, érvényesültek a kongresszusi, a megyei hatá­rozatok a testületek döntései­ben, a tanácstagok és a hiva­tali szervezet dolgozóinak munkájában. Utalt a megyei tanács elnöke arra a négy évvel ezelőtti me­gyei állásfoglalásra,' hogy ak­kor politizálnak jól a taná­csok. ha nem tekintik, rideg ügyfélnek az embert. Ügy ér­tékelhető, hogy ezen a terüle­ten is sikerült előbbre lépni. — Növekvő mértékben hasz­nálták fel a tanácsok a helyi erőforrásokat. öntevékenyen mozgósították a lakosságot, szövetkezeteket, vállalatokat a város- és. községfejlesztés ér­dekében — mondotta. Az el­múlt. négy esztendőben Tolna megye lakossása közel 180 millió forint értékű társadalmi munkával jártüt hozzá a me­gye’ fejlesztéséhez, a városok és községek csinosításához, a kommunális. kulturális és egészségügyi ellátottság javí­tásához. A tanácsok munkájában még fellelhető fogyatékosságok között említette a megyei ta­nács vb-elnöké a mindenhez felülről érkező segítség várá- sát, a közművelődési intézmé­nyek jelentős részében ma még hiányzó pezsgő életet, a helyenként megtalálható akta­tologatást, a felekkel szemben néhol még mindig tapasztal­ható udvariatlan. bánásmódot. Ismertette a negyedik öt­éves terv előzetes javaslatai­nak főbb kontúrjait. — Célkitűzéseink között sze­repel mintegy 7—8090 lakás felépítése, a lakásépítési prog­ramban való közreműködés. A közművesítés folytatásával mindenekelőtt jó ivóvízzel kell ellátni a lakosságot,-a ki­emelt településeken és a já­rási székhelyeken javítani kell a szennyvízcsatorna-ellátottsá­got. ‘ ösztönözzük a lakossági szolgáltatás növelését, a taná­csi Vállalatoknál a műszaki színvonal emelésére törek­szünk, a szülők gondjainak enyhítése érdekében az óvo­dák, napközi otthonok, böl­csődék, kollégiumi helyek szá­mát növeljük, fokozottabban segítjük a munkásfiatalok is­koláztatását. Befejeződnek a megkezdett nagyobb beruhá­zások. így például a szekszárdi anyás csecsemőotthon, a paksi rendelőintézet. — Bármennyire indokoltnak tartjuk az igényeket, nem tu­dunk minden problémát meg­oldani ebben*a tervciklusban. Előbbre járnak az igények és a szükségletek a lehetőségek­nél. Igényelte a megyei vb- elnök a •helyi tartalékok fel­tárását, hasznosítását, a válla­latok és szövetkezetek .erőtel­jesebb hozzájárulását az egészségügyi, szociális, műve­lődési ellátáshoz, s nem utolsó sorban a lakosság • társadalmi munkáját:, a dőléseket meg­tol tóbb szarvasmarha nem lesz, csak több bosszús szarvas­marha-tartó. Bogos Lajosné dombóvári küldött felszólalásában mun­kahelye, a Vetőmagtermeltető Vállalat eredményeiről, mun­kájáról számolt, be. előző beleszólását a közügyek­be. E gondolattal zárta felszó­lalását Szabópál Antal. A fennállásuk huszadik évfor­dulóját ünneplő tanácsok tu­datában vannak felelősségük­nek. Tolna megye tanácsai egyre inkább valóságos köz­életi fórumokká, a párt és a kormány politikáján alapuló helyi feladatok tényleges ki­alakítóivá és megvalósítóivá váltak. I>r. Samu Lajos, Dombóvár város küldötte, ktsz-elnök a a kisipari szövetkezetekre meg­termékenyítőén ható szövetke­zetpolitikai elvek kedvező ha­tásáról adott számot felszóla­lásában. A szolgáltatás vissza­esésének fő okát a fejlesztés­hez elégtelennek tartott kere­tekben, a szövetkezeti alapok hiányában jelölte meg. Néhány javaslatot tett a szabályozók módosításához, hogy az új munkaalkalmakat, teremtő kis­ipari szövetkezetek dinamiku­sabban fejlődhessenek. Kaszás Imre, szekszárdi kül­dött, a MŰM. 505. sz. iskolá­jának igazgatója bevezető^ sza­vaiban az ország és a rríegye fejlődésének hű tükrét adó, tu­dományos elemző igénnyel ké­szült . beszámolót méltatta. Ez az útmutató értékelés- feltárja a fejlődést fékező ellentmondá­sokat, -megmutatja a gyorsítás módozatait is. Ügy értékelte a küldött, hogy a megye szakmunkás- képzése politikai rangot nyert, maradéktalanul teljesültek a négy éve felvetett és indokolt kérések, megvalósultak a ter­ít. Papp József: — Elvégezte feladatát, mél­tóképpen fejezte be a megyei pártértekezlet a megye min­den területére kiható, az el­múlt évek tevékenységét érté­kelő, a kongresszusi okmányo­kat megerősítő, pontosító, vagy kiegészítő, a párt politikájá­nak alakításához hozzájáruló, felelősségteli munkáját. A me­gyei pártbizottság nevében kö­szönjük Tolna, megye kommu­nistáinak, az állami, társadal­mi és mozgalmi szerveknek, á küldötteken keresztül a pár­ton kívüli embereknek azt a felelősségteljes, odaadó mun­kát, amelyet a párt politikája, a megye, illetve munkahelyük és közvetlen környezetük fej­lesztése érdekében kifejtettek — mondotta zárszavában K. Papp József elvtárs. Külön szólt azokhoz, akik a mostani választások folyamán nem lettek a különböző testü­letekben újjáválasztva. Nem­csak megköszönte munkájukat, hanem azt is hangsúlyozta, hogy tudásukra, tapasztalata­ikra továbbra is számít a párt. „Szükségtelen, felesleges emberek nincsenek a mi pár­tunkban, csupán a konkrét pártmegbízatás területe és for­mája változik” — mondotta, , a megbecsülés jeleként. iefc. A szakmunkásképzés te­kintélyét bizonyítandó példa­ként hozta: ma már nem fe­nyegeti ezzel a szülő a gyer­mekét: „ha nem tanulsz, inas­nak adlak”. Foglalkozott az utánpótlás fontos bázisát je­lentő intézet munkájával, a szakmunkástörvény megjelené­sével emelt szintű képzésben részesített ifjú szakmunkások műveltségével, a tanulók poli­tikai érlelésével és érettségük­kel. „A munkásosztályra tett megállapítások érvényesek a szakmunkástanulókra. Ezek a íiaíalok képzett, művelt, a jö­vő bonyolultabb szakmai fel­adatainak elvégzésére is képes munkásokká fognak válni.” Végül két, megvizsgálásra ér­demes, előremutató javaslatot tett. Ne csak jog legyen, lehe­tőséget is kell biztosítani a szakképzett munkások tovább­tanulásához. Szükséges a fel­nőtt szakmunkásképzés iskolai kereteinek kialakítása. Kálmán Gyula MESZÖV-el­nök. a tamási járás küldötte, a megyei általános és fogyasz­tási szövetkezetek dolgozóinak helyzetéről, körülményeiről, munkájáról beszélt. Elmondot­ta, hogy a legutóbbi közgyűlé­seken a szövetkezeti tagok kö­zül 40—45 ezren vettek részt, s 5500-an nyilvánították véle­ményüket a különböző kérdé­sekben. A szövetkezetek a me­zőgazdaságban, az iparban, a kereskedelemben és a termé­kek felvásárlásában meghatá­rozó szerepet játszanak a me­gyében is. Beszélt arról, hogy a zö.dség- és gyümölcstermelés 70 százalékát a szövetkezetek vásárolják fel. Szólt a fiatalok és a nők helyzetéről, a szövet­kezetekben betöltött szerepük­ről ;s. Beszélt a lakásépítési szövetkezetek fontos feladatá­ról, s elmondotta, hogy a meg­lévők fejlesztése mellett új la­kásépítési szövetkezetek létre­hozására volna szükség. A szombaton egész napon át, este hat óráig és vasárnap dé­lig folytatott vita befejeztével K Papp József megyei első tit­kár a vb. állásfoglalása alap­ján összefoglalta az elhangzot­takat. s a testület nevében reá. galt héhány kérdésre. — A küldöttek mindegyike elfogadta az előterjesztéseket, lényedében egyetértettek mind az írásos; mind a szóbeli vita­— Ügy. . véljük, nem kell külön programot adni az újjá­választott megyei • pártbizott-' .ságnak. 'Nekünk, kommunis­táknak állandó programunk a párt politikája, az elkövetke­zendő négy évben a X. kong­resszus határozatainak a vég­rehajtása, a feladatokat is magában foglaló és elfogadott beszámoló. Ezt követően arról szólott, hogy a nagy országos célkitűzéseket minden szinten a működési területnek meg­felelő konkrét helyi tenniva­lókra kell bontani, és pontosí­tani kell a megyei programot a X. kongresszus határozatai­nak megjelenése után. A párt­tagság és a párton kívüli dol­gozók észrevételeinek, javasla­tainak összegezése, feldolgozá­sa és hasznosítása a munkában elengedhetetlen kötelesség. „Ahol jogos intézkedést vár­nak és a hatáskörünkbe tarto­zik, intézkedjünk. Amennyiben más szervek az illetékesek, szorgalmazzuk az intézkedések megtételét/’ — hívta fel a fi­gyelmet, hogy ne menjenek veszendőbe a közhasznú ja­vaslatok, s további kezdemé­nyezésre1 ösztönözzék a javas- lattevőket. A kongresszust megelőző, felfokozott várakozásra reagál­i ffidí tóoan fogíaítakkai — mart. dotta. Az érdekes, gondolatok­ban gazdag felszólalások ki­egészítették az állásfoglalás tervezetét, és a vitában elhang­zott néhány módosítással ki'-" bővítették a kongresszushoz to­vábbítandó javaslatok, észre­vételek sorát. Óvott a megyei első titkár a leegyszerűsíté­seiktől, a félreérthető, méltány­talan, vagy szélsőséges fel­fogástól, a túlzott pesszimiz­mustól. A korrekt felvetéseket megerősítette és vitába szállt egyik-másik nézettel, ugyan­akkor feltárta a helytelen fel­fogás mögött rejlő, valóban or­voslásra szoruló és jogosan ki­fogásolt hibákat. A válaszadás, az összefogla­ló, a szóbeli előterjesztés együttesen tisztázta, mely ja­vaslatokat továbbítanak, me­lyeket kell elvetni, mi tekint­hető megyei szinten, a közsé­gekben, v.agy a munkahelyen megvalósítandó tennivalónak. Az öszefoglalót követően sza­vaztak a küldöttek, s egyhan­gúlag elfogadták, munkaprog­rammá emelték az írásos elő­terjesztést és az elhangzotta­kat. * Vasárnap délután tért rá a pártértekezlet a harmadik na­pirendjére. Zárt ülésen került sor a G1 tagú megyei párt­bizottság és a 12 kongresszusi küldött titkos szavazással tör­ténő megválasztására. Utána a megyei pártbizottság első ülé­sén, ugyancsak titkosan, meg­választotta a 13 tagú végre­hajtó bizottságot, a fegyelmi bizottságot, a tisztségviselőket': Ugyanezen az ülésén határo­zatikig kinevezte a megyei pártbizottság osztályvezetőit,. a , Tolna megyei Népújság főszer­kesztőjét, valamint megerősí­tette választott tisztségükben a járási, városi pártbizottságok első titkárait, illetve az ÉVM- vállalat és a BM-szervek párt- bizottságának titkárait. A megyei pártbizottság első titkárává ismét és egyhangúlag ív. Papp József elvtársat, 'tit­károkká Somi Benjámin, Hor­váth József,- Tolnai Ferenc elv-! társakat választották meg. A fegyelmi bizottság elnöke Báli Zoltán elvtárs lett. Az értekez­let befejező aktusa előtt a me­gyei első. titkár zárszava hangi, zott el. 1 1 va arról beszélt K. Papp Jó­zsef elvtárs, hogy megyénk minden kommunistája számol­jon veié: állandóan növekszik az igény a párt politikájának töretlen megvalósítása iránt. Nagyobb felelősséget, követke­zetességet és határozottságot, várnak a szocializmus építé­sében tettekben velünk haladó dolgozó tömegek. A felfokozott érdeklődést, politikai aktivitás}: a célkitűzések megvalósításá­nak tetteire kell váltani. Miután megköszönte- á kör­vetkező négy évre kapott bi­zalmat, arra kérte a küldöt­teket és meghívottakat, legye­nek szószólói, képviselői a X. kongresszus, a megyei párt­értekezlet határozatainak, ál­lásfoglalásainak. A kétnapos megyei párt­értekezlet vasárnap délután öt órakor az Internacion'álé el- éneklésével ért véget. (Lapunk szerdai számában közöljük a három választott testület és Tolna megye kongresszusi küldötteinek névsorát.) Népújság 3 1970. október 27. Közéleti fórumokká, a helyi feladatok tényleges kialakítóivá és megvalósítóivá váltak tanácsaink C5 Váltsuk tettekre, fordítsuk a célkitűzések megvalósítására e fokozott politikai aktivitást és érdeklődést

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom