Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
a rrYrrYrrTYVvYrrYYvrTTTrrfYTrrrrrrTrrrfrTTrrrrv<r?vvrwrrT*yvT* kalandos TÖRTÉNETE 14. i A Manó Nera (Fekete Kéz), a Maffia e hajtása, nem jelentős szervezet. Mindén városban néhány tagja van, akik együttesen követnek. el különböző bűncselekményeket, a gyilkosságtól a zsarolásig. A Fekete Kéz égisze alatt szerveztek bandákat az Egyesült Államokba és Dél-Ameri- kába emigrált olaszok is. E bűnszövetkezeteknek a Maffiáéval és a Camorráéval azonos módszerei és tevékenysége bőséges témaforrást jelentettek a századelőn a detektívregények és filmek számára. Napjaink legjelentősebb nemzetközi titkosszervezete kétségkívül a Maffia. Minthogy e bűnszövetkezet problémája nemzétközi jelentőséggel bírt, az Interpol, a szervezett bűnözéssel kapcsolatban, 1962 novemberében Párizsban tartott tudományos ülésszakának keretében megvitatta „A titkos társaságok befolyása a bűnözésre” című témát. A Maffia akcióinak nemzetközi következményeit, éppen e vita alapján, az alábbiakban vázoljuk. A Maffia már az olasz egység megvalósítása előtt létezett Szicíliában. Elnevezésének eredetével kapcsolatban különböző feltevések születtek. A legelfogadhatóbb, hogy a Maffia az arab „maha ’ (kőpince) szóból kölcsönözte a nevét, mert tagjai rendszerint a Trapani környéki barlangokban gyűltek össze, hogy előkészítsék akcióikat. Ugyancsak ide rejtőztek el a banda tagjai a hatóságok elől. A Maffia vezetői a bravi-k, egyszerű tagjai pedig a maf- fiosi-k. * Szicíliában még a XX. század elejétől kezdve minden községnek megvolt a maga „maffio”- csoportja. Ezeket egy vagy több főnök vezette, akik maguk is alá voltak rendelve egy magasabb rangú vezetőnek. Korunkban a Maffia — akárcsak az USA-ban működő gengszterbandák — az ipari és kereskedelmi vállalatok „védnöke” lett, terrorizálta a tömegeket, sztrájktörőket szállított az üzemeknek (ami egyébként nagyon jól jövedelmező foglalkozás.) Ilyen tevékenységet nem lehetett kifejteni erőszak, magán a szervezeten belül elkövetett gyilkosságok nélkül. Ezek elkerülhetetlen következményei a hatalomért folytatott belső "harcnak. Az amerikai kontinensre menekült ,.maffiosi”-k és ,,bravi”-k révén a Maffia gyökeret vert az Egyesült Államokban is. „COSA NOSTRA” A „hallgatás összeesküvését”, amely az Egyesült Államokban működő titkos bűnszövetkezet körül kialakult, csak 1962-ben sikerült megtörni. Több évtized után első ízben fordult elő, hogy az USA bűnügyi szervei, majd az FBI, valamint az igazságügyminisztérium keretében a kábítószerek kérdésével foglalkozó szövetségi iroda, a szervezett bűnözés kérdéseivel foglalkozó, osztály és az úgynevezett „racketeering”, s közvetítésükkel az Interpól olyan adatok birtokába jutottak, amelyek fényt vetettek egy hatalmas bűnözőapparátus titkaira. Jme, mi történt: 1962. június 22-én egy Uoe Valachi nevű fe- gyenc, akit kábítószer-csempészésért 15 évi fegyházbüntetésre ítéltek, az atalantai börtönben egy csodarabbal megölte cellatársát. Az alacsony, izmos 60 éves férfi előbb nem akarta elárulni, miért gyilkolta meg Di Palermói. Végül mégis elmondta, hogy hetek óta szörnyű rettegésben élt. A kansasi „Leavenworth” börtön udvarán egy alkalommal a szokásos séta közben találkozott valakivel, aki homlokon csókolta... De mi köze ennek a csóknak Di Palermo meggyilkolásához? Valachi megígérte, hogy beszélni fog, de előbb vigyék biztonságosabb helyre! Az idős gengsztert autóba ültették és katonai táborba vitték. Itt, ezen a biztonságot jelentő helyen történt meg első ízben, hogy egy veterán gengszter beszélni kezdett. A „csókos” ember, Vito Genovese, a Maffia egyik „boss '-a pontosabban a Cosa nostra szervezet egyik vezetője volt. A Maffia szicíliai jélbeszédében a , csók halálos ítéletet jelentett. Valachi tehát, amikor az atalantai börtönben olasz cellatárssal került össze, biztosra vette, hogy Di Palermónak kell őt „kinyírni”. Jobbnak vélte hát megelőzni Di Palermói. Aztán beszélt. Napokon át beszélt. Elmondta, hogy a Murder Incorporated, a Szicíliai Szövetség s a Maffia mind azonos a Cosa nostrá-val, amely már A1 Capone idejében is létezett. Ö. Valachi 1930 óta tagja a bűnszövetkezetnek. Azt is elmondta, hogy a szervezet családnak nevezett csoportokra oszlik, s minden csoport a vezetőség által kijelölt övezetben működik. Az Egyesült Államokban tizenkét ilyen övezet van: Boston, Buffalo. Chicago, Cleveland, Detroit. Kansas City, Los Angeles, Newark, New York, Philadelphia, Pittsburgh és San Francisco. A család élén egy boss áll, akit számos helyettes segít. Ezek mindegyikének .egyszerű tagokból alakított csapat áll rendelkezésére. Az egyszerű tagok egy-egy bizonyos business-szel foglalkoznak: játékbarlangot vagy nyilvánosházat vezetnek. kábítószerekkel üzérkednek stb. Országos viszonylatban a Cosa nostrát a „nagy ta- "nács? vezeti, amely tizenkét személyből áll, s ezek közül öten New York-i „boss”-ok. A szervezet tagjainak több mint egyharmada ugyanis New Yorkban működött, s így ebben a városban öt család volt. \ Lehetetlen részletesen elmondani mindazt, ami Valachi „gyónása” során kiderült. Helyszűke miatt még a „nagy tanács” tagjainak vagy a „családvezetők’-nek a nevét sem tudjuk felsorolni, kommentálni. Vegyük például Vitö Génovesének á „szicíliai csók”-os embernek az esetét. A lehető legjellemzőbb eset. Genovese egy New York-i család ,,boss’-a volt. Amikor az 1934r—1935-ös években a rendőrség a nyomába szegődött, Genovese elmenekült Olaszországba. Gyakran megtörtént, hogy a szicíliai Maffia elrejtette a sarokba szorított amerikai-olasz „b oss”-okat. És megfordítva. Genovese helyét Frank Costello vette át. 1945- ben az amerikai katonai rendőrség felkutatta Genovesét Olaszországban és visszaszállította az USA-ba. Ámde a vizsgálati dossziéból boszorkányos módon eltűntek • a vádiratok.« (Folytatjuk)-<« 4 4 < 4 «* •4 ■4 4 ■4-4 •4 •4-4 •4 i 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 « ◄ i 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Nagy port vert fel az utóbbi hónapokban egy új magyar találmány, a Gellért-féle sokszögeszterga. Voltak, akik kétségbe vonták az ötlet újszerűségét, mások visz ont világot megváltó szabadalommá kiáltották ki. Kétségtelen, hogy hasonló rendeltetésű esztergapadok már korábban is készültek, s ma is készülnek világszerte, de a pillanatnyilag szóban forgó konstrukció ezeknél tökéletesebb, mindamellett egyszerűbb. Ezt iga zolja a legfejlettebb iparú országok érdeklődése is a találmány iránt. Röviden ekként foglalhatjuk össze a Gellért-féle eszterga „képességeit”: míg a hagyományos esztergapadokon csak hengeres munkadarabok készíthetők, addig ez a gép 14 féle tengelyprofil és üreges ellendarab kialakítására alkalmas — az ellipszis formájútól a tizennyolcszögűig. E profilok kúpos vagy csavarvonalú munkadarabokká is kimunkálhatok. Mindezt viszonylag egyszerű módszerrel, az ismert esztergapad orsóházának és szegnyergének az átalakításával oldotta meg a feltaláló (a szabadalom közelebbi részleteit természetesen egyelőre nem tárják a nyilvánosság elé). A gépet nézve az első pillanatban meglepő, hogy a tokmányba befogott munkadarab nem a megszokott módon forog, hanem a kapcsolókarokkal előre beállított „program” alapján mintegy ide-oda billeg a forgácsolást végző kés előtt. A gép működő prototípusán a legkisebb megmunkálható átmérő nyolc milliméter, a forgácsolható tengelyhossz kb. egy méter. Az esztergálás felületi finomsága és pontossága semmiben sem különbözik a hagyományos forgácsológépekétől. A tervek előírásainak megfelelően tetszés szerint változtatható a készített sokszög-profil oldalainak íveltsé- ge, de még a lekerekítések rádiusza is (mind a sokszög-tengelyen, mint az ellendarabon). Amikor a konstruktőrök egy tengelyre — szilárd vagy oldható kötéssel — kereket akarnak felilleszteni, manapság két rögzítési mód között választhatnak : ékeléssel vagy zsugorkötéssel oldhatják meg a feladatot. Egyik sem ideális megoldás, az előbbi külön megmunkálást igényel, és gyengíti a keresztmetszetei, az utóbbi pedig a hőhatásos beavatkozás révén méreteltolódásokat eredményezhet. Az ún. bordástengelyek és azok ellendarabjainak megtervezésekor is hasonló dilemma előtt áll a gépszerkesztő, meg kell alkudnia a gyártástechnológia kötöttségeivel. Valójában egy harmadik megoldást is választhatna,. poligon-profil — ívelt lapú és lekerekített élű háromszög-keresztmetszet — kialakításával sokkal kedvezőbb konstrukciót valósíthatna meg, ámde számolnia kell az előkészítés nehézségeivel és költségességével. A pontos megmunkálás ugyanis másolóesztergán történhet és abban egy olyan, különleges gonddal kimunkált mintadarabra is szükség van, amelyről a gép a méreteket „letapogatva” forgácsol. Ez még nagy sorozat esetén sem mindig kifizetődő. A Gellért-féle sokszögeszterga éppen e vonatkozásban nyithat meg beláthatatlan távlatokat, hiszen olcsón és nagy tömegben készíthetők vele polieon profilú tengelyek és hozzájuk tökéletesen illeszkedő ellendarabok. Ez az új lehetőség teljesen átalakíthatja a gépszerkesztők ..hengeres idomokban való gondolkozásmódját”, s valóban forradalmi változást idézhet elő a gépgyártás, a gépipari szerelés technológiájában. Ha csak a fogaskerekes hajtóművek — gépkocsik esetében a sebességváltók — konstrukciójánál élhetnének a poligon- profil alkalmazásával, máris óriási előnyökre tehetnének szert. Pedig ez csak egy példa a sok közül. Közel egy évtizede vár a világ a Wankel-féle autómotor szériagyártásának megindulására, a dugattyús motorok egyeduralmát megdöntő típus megjelenésére, mindhiába. A szakemberek jól tudják; az hátráltatja a Wankelmotor elterjedését, hogy a bonyolult alakú motorház és az abban forgó ún. bolygódugattyú csak versenyképtelenül költséges technológiával munkálható meg a kívánt — nagyon szigorú előírású — méretpontosságra. A feltaláló véleménye szerint sokszögesztergája — némi tökéletesítés után — e régen vajúdó probléma megoldására is alkalmas lenne, ami a rotációs motorok ügyét kimozdíthatná a holtpontról. A Gellért-féle találmány révén hazai szakember-gárdánk abba a helyzetbe került, hogy iskolát teremthetne a gépszerkesztésben, élenjáró lehetne az új szerkesztési elvek elterjesztésében. Nem kisebb lehetőség előtt áll a szerszámgépiparunk sem, szállítójává válhatna a korszerű technológiához szükséges gépeknek. Kérdés, menynyire tudjuk majd kiaknázni e lehetőségeket. Hazánk a Föld 133 országa között, területre a 102. helyen áll. Csak harminc kisebb területű önálló állam van. Ezek közül is jó néhány egészen kis területű törpeállam. Lakosság tekintetében már' mm vagyunk ennyire sereghajtók, ötvenegyedik helyen vagyunk a táblázaton, 82 országnak a népessége kevesebb a mienknél. Ez egyben azt is jelenti, hogy országunk sűrűn lakott terület. Négyzetkilométeren- kiht 110 lakossal 26. helyen áll a Föld országai közötti sorrendben, 107 országban ritkább a lakosság. A Föld legsűrűbb lakott országa Hollandia, négyzetkilométerenkénti 375 lakossal. Kína, melyet gyakran emlegetünk a népsűrűség példájaként, nem is szerepel a 30 legsűrűbben lakott ország között, 720 milliós népességéből csak 80-an jutnak egy négyzetkilométerre. Persze nagy a területe is és elég sok a lakhatatlan rész. Kanadában viszont csak két személy jut egy négyzetkilométerre. Hazánkhoz egyébként mind területben, mind népességben Portugália áll legközelebb. 92 ezer négyzetkilométer területtel, 9,5 millió lakossal. Országunk területe 93 ezer négyzetkilométer. lakosainak száma 10,3 millió. Van egy szomorú elsőségünk is a világtabellán. Az. öngyilkosok arányszáma az 1966. évi összehasonlítás szerint nálunk a legnagyobb, azok közt az országok közt, amelyek ilyen kimutatást közreadnak. Százezer lakosra 29,6 öngyilkosság esett ebben az évben és nem sokkal kevesebb a megelőző és következő években sem. Utánunk Csehszlovákia következik 23, majd Svédország 20,1 fővel. A legkevesebb Mexikóban 1,6 és Írországban 2.4- százezer lakos közül. Lakásépítésben az 1968. évi kimutatás szerint jó közepes a helyünk. Ezer lakosra 6,5 új lakás jutott. Összehasonlításul álljon itt a svédországi 13.4 és az írországi 4,2. Az újonnan épült lakásoknak 68,6 százaléka folyóvízzel ellátott, 67,3 százaléka fürdőszobás, 26.í százaléka központi fűtéses Magyarországon. Spanyolországban csak 10.2 százalék a központi fűtéses. A 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma hazánkban 61,4, ez a szám az NDK-ban 114 és a legmagasabb Svédországban 137,3. A legalacsonyabb Pakisztánban, 3,5. Az árak az utóbbi évtizedben az 1960. évieket 100-nak véve hazánkban 111, a Szovjetunióban 103-ra emelkedtek, az NDK-ban változatlanok, viszont Jugoszláviában 286-ra, Argentínában 524-re emelkedtek, A lakások átlagos nagysága Kanadában 5,4, hazánkban 2,4, Pakisztánban 1,7 szoba. Az egy szobára jutó lakók száma Angliában 0,6, hazánkban 1,4, a legrosszabb a helyzet Pakisztánban, 3,1. A rádióelőfizetők száma ezer lakosonként nálunk 243, Norvégiában 482, Pakisztánban 10 A tv-előfizetők száma nálunk 114, Svédországban 288, az USA-ban 392, Marokkóban viszont csak 4. Ezek azonban 1967-es adatok és azóta javunkra módosultak a számok. i Sokszögeszterga — sok új lehetőség Hol is állunk?
