Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-22 / 248. szám
Száz forint helyett ötszáz, vagy ötezer? A tagság érdekeltségét kellene növelni Nagy érdeklődést váltott ki a szövetkezeti aktivisták tanácskozásán Szigeti János, bátaszéki áfész-elnök felszólalása. Miután a téma közérdekű, szükségesnek tartjuk, hogy Szigeti János véleményét olvasóink is megismerjék. — Most nem fial a tag pénze? — Nagyon keveset. Évente öt-hat forintot. — Többre az érvényben lévő jogszabályok nem adnak lehetőséget. — ötszáz forint részjegy már jelentősen meghatározná a szövetkezet gazdálkodását? rendelkezésre álló pénzből, amennyi jut, annyit kap. — itt is lehet a zsetonüggyel „bliccelni”. — Lehet. De minek. Talán elérjük, hogy majd egyszer nem ezzel a módszerrel kell a tagokat toborozni. — Mindenekelőtt a tagok — az áfész-tagok — érdekeltségét kívánja elnök elvtárs növelni? — Szeretném növelni. A tagok érdekében persze. Mert a szövetkezeti érdek egybe esik a tagok érdekével. Ha van miből gazdálkodnunk, akkor nagyobb az esélyünk az eredményesebb munkára. Mindenekelőtt: pénz kellene a szövetkezetnek. Saját pénz, hogy a pénzt ne „venni" kelljen. A mostani százforintos részjegy nem teszi lehetővé, hogy úgy gazdálkodjunk, mint az kívánatos volna, mint amilyen gazdálkodásra más oldalról lehetőségünk volna. — A tagok érdeke ellen szól tehát, miután még több pénzt kér tőlük. — Attól, aki ad. Nem elégséges a tagok mostani érdekeltsége. Mit tudunk nyújtani? Jóformán semmit. A vásárlási visszatérítésen kívül a megvásárolt áru házhoz szállítását. — Ez nem új dolog, állami kiskereskedelmi cégek is, alkalmazzák. — Igen. A Fejér megyei kisker. éppen úgy fizet vásárlóinak visszatérítést, mint mi, az árut is hazaszállítja. — Hogyan kellene a tagokat érdekeltebbé tenni? — Ha több pénzzel érdekeltek, többet gondolnak arra, hogy mit csinálunk pénzükkel. Most ötezer tagunk van. S valamennyit megkérdezni egy-egy téma eldöntésekor nehéz dolog. Az ötezer tag jelentős része olyan személy, aki valamilyen érdekből lett tag. — Például versenyfeltétel volt a taglétszám alakulása, — Igen. Ilyen is volt. Nem is ez a lényeges. Hanem az a passzivitás, amit a tagjaink tanúsítanak. Ha valakinek ötszáz forintért lenne részjegye- részvénye, megkérdezné gyakrabban, mit csináltok a pénzemmel, mire költöttétek, hogyan fialt? — Ötszáz forint? Igen. De el tudom képzelni, hogy vála- ki ötezerrel „száll be'. Akkor a szövetkezet saját tőkéje nem tenné szükségessé a tőkevásárlást. Van amikor ■ 8—10 százalékot is fizetünk a hitelért. — Előfordul, hogy tizenhat százalékot is. — Ahol ennyit, % ott már nagy bajok vannak. — Megváltozott a szövetkezet elnevezése, eddig azt mondtuk földművesszövetkezet, most meg általános fogyasztási és értékesítési. Kicsit hosszú az elnevezés, de kifejezi, most mi is folyik az áfész-ekben. — Szántó-vető szövetkezetként indult negyvennyolcban, most meg már lakosságellátó. Korszerű módon kell kereskedni, a lakosságot szolgálni. Ezért kellene egy sor dolgot módosítani. Az alaprészjegy összegét emelni, érdekeltebbé tenni a tagokat a szövetkezetben. — De akkor kevesebb lesz a tagok száma. — Kevesebb, de erősebb Szóval, ha felére csökkenne taglétszámunk, még á döntés is könnyebb volna, ott tudnánk korszerűsíteni, ahol köz- gazdasági számítások szerint indokolt. Most az a helyzet, hogy minden tagunk, egyforma igénnyel léphet fel. Mondok egy példát. Bátán építünk presszót. A községbeli emberek azt akarták, hogy a presszó alá csináljuk a felvásárló helyet. A presz- szó alá? Egy korszerű, tiszta, kulturált létesítmény alá olyan egységet, amely akkor jó, ha piszkos, büdös, mert akkor ott nagy a forgalom: hozzák-viszik a hízott libát, kacsát, baromfit, tápot, mindent. — A visszatérítés? — Akartam róla beszélni. Tulajdonképpen itt nagy lehetőség van a visszaélésre. Meg lehetne ezt oldani zsetonrendszerrel. Mondjuk tíz- és százforintos zsetonokkal, és akinek mennyi összejön az év végén, a visszafizetésre — Most toborozni kell? — Igen. Kitűnő, szórakoztató filmeket veszünk. A falusi mozikban vetítjük. Csak a tagoknak. Jön egy tagunk, kap egy mozijegyet. Mikor mindenki beült a nézőtérre, akkor föláll valamelyik emberünk és beszél a szövetkezet érdekéről. — A film előtt? — Igen. A film előtt, a szövetkezeti demokrácia nagyobb dicsőségére. — Köszönjük a beszélgetést. —Pj— S. O. S...! A gerjeni Rákóczi Tsz segélykérése Sürgős segélykéréssel fordult hozzánk a gerjeni Rákóczi Tsz elnöke, Taba Sándor. A múlt hét péntekje óta tehetetlenül áll a tsz két DT—54-es típusú, kismotor, indítású lánctalpas traktora, pedig legalább 500 holdnyl őszi íalajmunka, mélyszántás vár mindkét gépre. Az egyiknek a hengerfeje repedt meg, a másiknak a kuplungja romlott el, s hiába fordultak eddig bárhova, így megkeresték a Mezőgazdasági Ellátó Vállalat és a Vízgépészeti igazgatóság budapesti központját, az AGRQTRÖSZT útján annak vidéki leraka- tait, sehol sem tudták ezeket a* alkatrészeket beszerezni, még a szomszédos Bölcskei Gépjavító Állomás sem képes rajtuk segíteni, bár az egyik erőgép garanciális. A fenti két erőgéphez egy komplett hengerfejre és egy komplett kuplungra lenne sürgősen szükségük, hogy a jó időt kihasználva, folytassák a vetések előtti talajelőkészítést. Hátha akad olyan gazdaság, vagy vállalat, amelyik segíthet! (-bás) Tíz perc az AKÖV könyvbizományosával „Információs osztály” — igazít el a tábla a 11-es AKÖV folyosóján. — A könyvbizományost keresem. — Tessék, Dányi Frigyesné vagyok — mosolyog. Nem sok ideje van a beszélgetésre. Pillanatnyilag újságot árul. Ezenkívül statisztikai csoportvezető, szakszervezeti könyvtáros, családanya és javíthatatlan könyvgyűjtő. — Mindenkinek van valami hobbyja! — mondja. Kolleganői „elpletykálják”, hogy Mária néni nemcsak elad, vásárol is könyveket. — Ezt ne írja meg, mert megtudja a férjem, mennyi pénzt költők könyvekre. — Mégis, mennyit? — Hát... én mindent megveszek! Imádom a jó könyveket, jó írókat. Passuthot, Mórát, Fekete Istvánt, Shakespeare-t... — Fel ne sorolja a világirodalmat, Mária néni — szól közbe az egyik kolleganő. Mária néni egészen tűzbe jön, egyszerre harcias lesz: J — Miért ne? Annyi gyönyörű könyv van a világon! Nem is tudom, miért nem ilyen „könyvmoly” mindenki, mint én. Csaknem ezerkötetes házikönyvtárral rendelkezik es AKÖV könyvbizományosa. — Hát azzal azért baj van — mondja. _ ■> — Szívesen kölcsönadom a könyveket, csak sajnos nem mindig kapom vissza. Az „Esőisten siratja Mexikót” például ötször vettem meg. Ezek után már gondolkodom, megkérdezzem-e: Hogyan lett könyvbizományos? De hamarosan kiderül, anélkül, hogy kérdezném. — 1960-ban rendeztünk a vállalatnál könyvnapot, akkor szóltak nekem, árulnám-e a könyveket? Persze, hogy szívesen tettem! Később rendszeres kapcsolatba kerültem a könyvesbolttal, s addig-addig ügyeskedtem, míg több mint ötven törzsvásárló lett. Látogatásomkor körülbelül száz könyv várt gazdájára Dányi Frigyesné szekrényében. Miközben ezek között tallózunk, elmondja, hogy Bari Károlyt, Berkesit, Fejes Endrét és Mol- dovát nemcsak megveszik, de szinte közelharc folyik értük. Nem lehet véletlen az sem, hogy Leposa Dezső, a szekszárdi könyvesbolt vezetője így fogalmazott; amikor könyvbizományosok iránt érdeklődtem: — Ha igazi könyvszerető emberről akar írni, Dányinét feltétlenül keresse meg! Nem fogja megbánni. Megkerestem, nem bántam meg. —rá— MINDEN ELFOGYOTT A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége központjának legnagyobb helyisége, a csillárterem zsúfolásig megtelt a Bizományi Áruház második árverésére. Az elmúlt évi elzálogosításból 31 kiváltatla- nul rrtaradt gyűjteményt helyeztek az árverő asztalra, amelyek egymás után keltek el. A kisebb értékű gyűjteményeket a kikiáltási árnál mintegy 30 százalékkal magasabban adták el. A 14. tétel 1947-től szinte teljes gyűjteményt tartalmazott, köztük Bélyegnapi és Lánchíd blokkokat. A 8000 forintos kikiáltási ár elhangzása után számos vásárló jelentkezett. A gyűjtemény végül 9500 forintért kelt el, így a vevőnek a tíz százalékos árverési díjjal 10 450 forintot kellett fizetnie. öt olyan tétel is akadt, amelyre a kikiáltási árnál magasabb ajánlat nem érkezett be. A Bizományi Áruház számos cikkre ad kölcsönt, amelyek közül a bélyeggyűjtemények maradnak legkisebb számban kiváltatlanul. Éppen két éve folyósítanak magyar bélyéggyűjteményekre kölcsönt, de eddig csak 70 tételt kellett elárverezni, (ezeket is elkapkodták) mert kétezernél több elzálogosító ragaszkodott bélyegeihez és visszatérítette a kölcsönt. SZAKÁLL 1982-ben Luebke, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke Afrikába utazott. Megérkezésekor a fogadóbizottság nem akart tisztelegni, mert — amint a helyi német követtel közölték — a bélyegekről megismert szakállas elnököt óhajtják köszönteni. Igazolásul rögtön előhúztak egy Walter Ulbrich tot ábrázoló bélyeget. A követ alig tudta megmagyarázni, hogy az érkező vendég tényleg elnök, hiszen addig azt hirdette, hogy „egy Németország létezik”. A mulatságos fogadtatás kellemetlen érzést váltott ki az NSZK vezetőiben és elhatározták, hogy hasonló esetek elkerülésére az elnök arcképét ábrázoló sorozatot adnak ki. Luebke megbízása már lejáróban volt, ezért megvárták a következő választást. Amikor 1964-ben újból Luebke kapott bizalmat, kétértékű sorozatot adtak ki arcképével, amit tarifaemelés után két magasabb cimlet kibocsátása követett. A történet ezzel még nem ért véget, mert a Simplicissi- mus című vicclap az új bélyegeknek olyan változatát közölte, amelyen az elnök szakállt viselt. Sokan felháborodtak, bírósági eljárást is indítottak, de a szerkesztőt — az ügy * előzményeire való teÚszó atomerőmű Úszó atomerőművet tervez két japán óriásvállalat. A 2000 megawatt teljesítményű erőművet a parttól 5—6 kilométeres távolságban, 100 méter mély vízben fogják lehorgonyozni, valószínűleg a Sagami- öbölben. Tokiótól délnyugatra. A forróvíz-reaktorral működő erőmű óriási acéltartályból áll, amelynek hossza 190 méter, szélessége 157 méter, magassága 87 méter lesz, két generá. torának mindegyike 1000 me- gavatt áramot fog adni. Az úszó erőmű létesítése 400 millió dollárba kerül. kíntettel — felmentették az elnöksértés vádja alól. ANYÁK NAPJA A magyar filatelisták albumában az anyák napját köszöntő lap még üres, mert erre az alkalomra postánk még nem adott ki bélyeget. Csak a nemzetközi nőnapra, 1954-ben megjelent hat bélyegen mutattuk be, hogy milyen féltő szeretettel, szervezett orvosi gondoskodással óvjuk az anyákat és a csecsemőket. Szíriától Brazíliáig számos ország emlékezett meg az anyák önfeláldozó jóságáról szép bélyegekkel, amelyek közül például szolgálhatnának a szomszédos Ausztria bélyegei. A májusi ünnepet 1935—37-ben kedves rajzú bélyegek köszöntötték, de akkori jótékonysági soro-. zataik is elénk tárják, az anyai gondoskodás egy-egy jellemző pillanatát. 1958-ban a hálás, az édesanya kezére boruló gyermeket örökítették meg. Festők ecsetjét gyakran ihlette meg ez a téSpjrr 1967— 68-ban az anyákat köszöntő bélyeg osztrák művész alkotását reprodukálta. HÍREK Forgalomba került a Szövetség kiskönyvtára harmadik kötete „Lenin — bélyegeken” címmel. Filyó Mihály tanulmánya érdekes és hasznos összeállítást ad azok kezébe, akik a szovjet állam alapítójának életével bélyegen is meg akarnak ismerkedni. A befejező részben katalógus ismerteti azokat a bélyegeket, amer lyeket 16 ország szentelt Lenin munkásságának. — A centenárium évében a Lemri-bé- lyegek száma ugrásszerűen nő, és mindig újabb államok jelentkeznek, amelyek most első alkalommal róják le tiszteletüket bélyeggel. Az Egyesült Arab Köztársaság 80 m értékű Lenin-bélyeget adott ki, ez az első, hogy arab írásjelek köszöntik a nagy forradalmárt, — A Magyar Bélyegek Árjegyzéke második pótlása — az eredeti időpontnál valamivel később — előreláthatólag júniusban kerül forgalomba. Rövidesen megkezdődik ez 1971. évi Árjegyzék összeállítása, áz árakat a legújabb bélés külföldi piaci információk alapján mérlegelik. — Guinea, Yemen, Ras al Khaima, Sharjah gondosan megmunkált, hajlítható aranylemezekre nyomott bélyegeket ad ki. Az ábrák dombornyomással készülnek, némelyiket anilinfesték- kel színezik. A ,,bélyegeket” Genfben készítik, ott is rendelhetők és közös tulajdonságuk, hogy a kibocsátó országba egyetlen példány sem kerül, mert csak az előre kifizetett mennyiséget készítik. — Mongólia három festménybélyeggel köszönti Lenin születésének 100. évfordulóját. A 20 mung értékű bélyegen a centenáriumra készült hatalmas selyemfestmény gazdag színeiben gyönyörködhetünk. Népújság J 1970. október 22.
