Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-20 / 246. szám

► ► ► ► ► t ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► £ ► ► E ► ► i ► * ► £ ► ► 9. A „NÉGYKEREKŰ SZÖRNYEKET” IS ELLOPJAK 1965 nyarán Madridban felfigyeltek arra, hogy bizonyos egyének gyanús szorgalommal látogat­ják a külföldi gépkocsik eladásával foglalkozó ügynökségeket, főként pedig a „Daimler-Benz” nyugatnémet cég vezérképviseletét. A vizsgálat kiderítette, hogy ezekkel a kocsikkal kiterjedt törvénytelen kereskedelmet folytattak. A gépko­csiüzérek Madridban, Malagában és a földközi­tengeri partvidék néhány más városában „ope­ráltak”, jóllehet, a gépkocsik Andorrán, vagy a francia határon át érkeztek Spanyolországba. A banda tagjai jól tudták, milyen fontos számukra Malaga, amely jelentős nemzetközi turisztikai központ, s egyszersmind a világ minden tájáról érkező bűnözők menedék- és rejtekhelye. A ban­dafőnök saját férfiúi báját is felhasználta, hogy a vidék fürdőhelyeit, klubjait és más szórakozó­helyeit látogató külföldi nők bizalmába férkőz­zön. Céljai azonban korántsem voltak gáláns ter­mészetűek... Miközben „play-boy”-unk a nők körül forgo­lódott, cinkosai az erősebb nemhez tartozó tu­ristákat környékezték meg. Az érdek mindkét esetben azonos volt: meggyőzni a külföldieket, hogy 10 000—30 000 peso „díjazás” ellenében en­gedjék át néhány napra spanyolországi tartóz­kodási engedélyüket. A banda tagjai azután az illető külföldiek nevében a spanyol Kereskedelmi Minisztériumhoz kérvényeket nyújtottak be, amelyekben az „aláírók” „saját” gépkocsijuk „behozatalát” igényelték. A banditák a kérvé­nyek alapján kiadott behozatali és vámengedé­lyek birtokában, törvényesen bejegyeztették a gépkocsikat a rendőrségen a szóban forgó kül­földiek nevére, akik — mondanunk sem kell — sosem látták ezeket az autókat. A gépkocsiüzérek főleg a „Mercedes-Benz” gyártmányokra vadásztak, mivel az ilyen kocsi­kért Spanyolországban sokkal magasabb árat fi­zetnek, mint egyebütt. Az NSZK Interpol Orszá­gos Központi Irodája, amely Wiesbadenben szé­kel, egyébként értesítette is a párizsi központot, hogy a nyugatnémet városokban egyre több „Mercedes-Benz” gépkocsit lopnak el. A párizsi Interpol közlése nyomán a madridi Interpol-OKI rábukkant egy „Mercedes-Benz 230” típusú gép­kocsira, amelyet az NSZK-ban loptak el, s amely hamis spanyol turista-számtáblával közlekedett. A nyomozás alapján arra a következtetésre ju­tottak, hogy a gépkocsilopást két német állam­polgár követte el; az autó az NSZK-ból érkezett és Malagában adták el. A kocsiban talált, hami­sított igazolványban tulajdonosként egy dán nő neve szerepelt, aki turistaként járt Spanyol- országban. Ez a felfedezés rávilágított a gépkocsiüzérek kiterjedt nemzetközi hálózatára. A tényeket alá­támasztotta a következő eset is: felfedeztek egy dán rendszámú „Mercedes-Benz 200”-as autót, amelynek tulajdonosa egy ismert düsseldorfi gép. kocsiköicsönző ügynökség volt. Az ügynökség bérbe adta az autót egy argentin állampolgárnak, akinél utóbb hamis olasz útlevelet és különböző nevekre kiállított, ugyancsak hamis személyazo­nossági iratokat találtak. Mindkét gépkocsi azon autók közé tartozott, amelyeknek eltűnését a wiesbadeni Interpol-OKI korábban jelezte. Viszonylag ritka jelenségként került be az autós bűnözés történetébe egy 31 éves szélhámos, Alberto Ferrazza ..modus operandi”-ja. 1967. no­vemberében szélhámosunk az NSZK egyik autó­sztrádáján száguldott luxusgépkocsijával és ka­rambolozott. No, nem volt súlyos baleset! De elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy Ferrazza kár­térítési igényekkel forduljon a biztosító társaság­hoz. Mondanunk sem kell persze, hogy embe- • rünk a kiváló márkájú járművet és a hozzá tar­tozó iratokat — lopta. És a biztosító társaság, a legelemibb ellenőrzés mellőzésével, kerek 20 000 márkát fizetett ki a szélhámosnak. 1967. decem­berében Ferrazza Franciaországban lop el két, igen drága és ritka gépkocsit: egy „Maseratti”-t és egy „Ferrari”.t. Zsákmányát gyorsan Svájcba menekíti és Zürichben 16 000 svájci frankért el­zálogosítja. Az új év kezdetén a szélhámos pil­lanatnyilag felhagy az autólopással és az utazási csekkekre szakosítja át magát. Mivel az ilyen­fajta csalásokkal később külön fejezetben fog­lalkozunk, itt csak annyit említünk meg, hogy Ferrazza 1968. januárjában Majna-Frankfurtban tűnik fel, bejelenti, hogy elvesztette utazási csekkjeit, s helyettük újakat kap, 500 dollár ér­tékben. 1968. január 20-án Ferrazza, persze álné­ven, Brüsszelben vásárol utazási csekkeket, 400 dollárért. Másnap már a svájci Bázelben áll a helyi bank pénztárablaka előtt és ismét csekk­jei elvesztésén kesereg. Üjakat kap, s azokat az ..elveszettekkel” együtt Luxemburgban, majd a franciaországi Strasbourgban és az ausztriai Kuf- steinban fokozatosan felhasználja. Április 29-én a széljárás hirtelen megfordul, s utazónk „zá­tonyra fut” Zürichben, ahol szintén „elvesztette" csekkjeit. .. Csakhogy az Interpol immár tisztá­ban van ezzel a „feledékeny” úriemberrel, aki folyton elhagyogatja fizetőeszközeit. A zürichi rendőrség tehát „segít” Ferrazzának zsebei át­vizsgálásában. És a zsebekből — minő balsze­rencse! — előkerültek az „elveszett” csekkek is... LOPÁSGÁTLÖ KÉSZÜLÉKEK Az USA-ban 1966 folyamán több mint 500 000 autót loptak el, vagyis percenként egyet... A tol. vajok többsége 20 éven aluli fiatal volt. Az autótolvaj-bandák közül nem egynek olyan kulcsai vannak, amelyek minden autó zár­ját nyitják. A gépkocsilopás megelőzésére kínál­kozó módszer: lopásgátló készülékek alkalmazása minden motoros járműnél. A biztosítóberendezések kötelező alkalmazása ellen azonban maguk az autógyárosok tiltakoz­nak. Azt állítják, a túl költséges szerkezetek megdrágítanák a szériában gyártott gépkocsik árát. Ennek ellenére az NSZK-ban már bevezet­ték, Franciaországban pedig 1969 szeptember 1-én vezetik be a biztosítóberendezések kötelező mó­don történő felszerelését. Ez a rendelkezés már szerepelni fog a közúti közlekedés megjelenés alatt álló, új szabályzatában is. LÉGI KALÓZOK A repülőgép a legjobb, a leggyorsabb és a legbiztosabb közlekedési eszköz. Megkönnyíti a kapcsolatot a városok és az országok, a földré­szek között, új korszakot nyit a közlekedésben, hiszen valósággal „leszűkíti” a világot. A kék égbolt „országútjain” haladó légi járatok össze­kötik a kontinenseket, előmozdítják a idegenfor­galom fejlődését, lehetővé teszik, hogy az embe­rek legyőzzék a távolságokat, jobban megismer­jék egymást, közelebb kerüljenek egymáshoz. Ha azonban a kriminalisztika szempontjából tekint­jük a dolgokat, meg kell állapítanunk, hogy a repülőgép a nemzetközi gonosztevők számára is komoly lehetőségeket nyújt a cselekvéshez és a meneküléshez. (Folytatjuk.) Minden második gyermek... Megjegyzések egy KNEB-jelentéshez „A népi ellenőrzés 130 óvo­dára és 160 általános iskolai napközi otthonra kiterjedően megvizsgálta az intézmények működését... Az ellenőrzések harmincháromezer gyermek el. helyezési körülményeit érintet, ték”. így kezdődik á Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság jelen­tése, amelyet nemrégiben a kormány is megvitatott. Talá­lunk ebben a tanulmányban néhány dicsekvésre méltó szá­mot: ma már minden máso­dik kisgyermek óvodába jár és a napközi otthonokban el­helyezett tanulók aránya 15 százalék fölé emelkedett. Or­szágosan, 1960-nal összevetve az elhelyezett gyermekek szá­ma 136 ezerrel növekedett. • Az intézetek fenntartására a tan ác.soJí.^)7 idén 1,5 milliárdot, a vállalatod'.pedig 100 millió forintot fordítanak. Ez a két szám így, egymás mellett, el­gondolkoztató. .. JOBBAN TANULNAK AZ ÓVODÁSOK A statisztikai felmérések be­szédesen bizonyítják, hogy az óvodából iskolába kerülő gyer­mekek mennyivel jobb ered­ményt érnek el, mint akik nem jártak, vagy nem járhattak óvodába. Tizenegyezer tanuló iskolai előmenetelét megvizs­gálva, a népi ellenőrzés meg­állapította, hogy : a volt óvo­dásoknak 96 százaléka, az is­kolára előkészítő csoportosok 87 százaléka, a családokból közvetlenül iskolába kerülő gyermekeknek mindössze 69 százaléka végezte sikeresen el gz általános iskola első osztá­lyát. Az idézett adatok egyértel­műen bizonyítják az óvodák pozitív előkészítő és nevelő ha­tását. De az őszinteség meg­kívánja, hogy hozzátegyük; sajnos, férőhely hiányában évente a jelentkezők 25—30 százalékát kell visszautasítani, s ez a hátrány — a felmérés tanúsága szerint —, különösen az alacsony jövedelműeket és a fizikai dolgozók gyermekeit érinti. A KÖZSÉGEK FELÉBEN NINCS ÓVODA Az országban sorra épülő új lakótelepek általános problé. mája, hogy: kevés az óvoda és a napközi; most arról nem is akarunk beszélni, hogy ezek is sajnálatos módon nem egy­szer csak a lakások átadása után évekkel készülnek el. Az óvodahiány oka, hogy a leg­több helyen, a tervezésnél az országos átlaggal számolnak, vagyis 100 családra 113 gyer­meket kalkulálnak. Márpedig a lakótelepeken — és ez nagyon egészséges, hogy a tanácsok főleg a nagycsaládosoknak ad­ják a kényelmes, új lakásokat, — 100 családra 136 gyermek jut!... A településszerkezeti adott“ Ságok következtében a közsé­gek felében nem működik! óvoda!... Ez a tény, közvet­ve, az asszonyok munkaképes­ségére is kihat, mert a gyer­mekek elhelyezésének gondja miatt esetleg munkát sem vál­lalhatnak. A jelenlegi, sokszop feszítő munkaerőgondot is eny­hítené, ha a községekben, vi­déki településeken több lenne az óvoda. S ez nem egysze­rűen csak a helyi tanácsokon múlik. A szűkös munkáskéz megszerzése érdekében a vál­lalatoknak ez irányban is le­hetne mit tenniük. Sokszor egy kellő pillanatban és helyen vállalt közreműködés, anyagi áldozatvállalás az építkezés­ben. esetleg hosszú időre meg­oldaná a munj^aerő-uj#ppótlá­sütek .. w.>vyrWé'VV y ÖT EV: 31 EZER FÉRŐHELY Az elmúlt évtizedben évente átlagosan ötezerrel növekedett az óvodai férőhelyek száma. De ez még mindig kevés!... Államunk jelentős összeget for­dított és fordít ezután is a gyermekek neveltetésére. A kö­vetkező ötéves tervben újabb 37 ezen férőhellyel számolha­tunk. De mellékívánkozik egy má­sik hivatalos adat is: az a demográfiai tény, hogy már az idén 25—30 ezer anyának jár le az országban a gyermek- gondozási segélye. Közülük leg. többen csak úg/ tudnak újra munkába állni, ha gyermekei­ket — immár túl a bölcsődés koron —, óvodában tudják el­helyezni. Tehát már az idén, de a jövőt tekintve még in­kább nem árt számba venni, hogy a szülések ösztönzését csak úgy oldja meg a gyer­mekgondozási segély, ha a gyermekek elhelyezési gondja is csökken. A 37 ezer új férőhely sok­nak tűnik, de ha a gyarapodó igényeket nézzük, akkor még­sem elegendő. Más forrásból sem ártana keresni a megol­dást. Az óvoáai férőhelyhiány rész­beni ellensúlyozását szolgálja az iskolát előkészítő csoportok szervezése. Országosan tavaly például töbjj mint tízezer gyér. mek vett részt ezeken a tan» folyamokon. MINDEN MÁSODIK GYERMEK Minden második gyermek óvodában nevelkedik és min­den hatodik jár országosan napközi otthonba, de egyre több azoknak a családoknak a száma, akik élni szeretnének az óvodai napközi otthonos el­helyezéssel. A jövő generáció­jának felneveléséért, a kultu­ráltabb nemzedék formálásáért a tanácsoknak, vállalatoknak, szövetkezeteknek egyformán érdekük, kötelességük minden lehetőt bnegtenni. BÁN JÁNOS •>*aaaaaaAAaaa±U**UUAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAiAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA E let az óvodában (MTI foto — Király Kriszta felvétele) *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom