Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-02 / 231. szám
Megszűnik a KISZ lakásépítési akció Interjú Szabó Gézával, a KISZ megyei titkárával A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának legutóbbi kongresszusa a fiatalok lakásproblémáinak enyhítéséért a következő határozatot hozta: a KISZ 1971. évi kongresszusáig 10 ezer lakást kell felépíteni az országban a KISZ lakás- építési akció keretein belül. — Mennyi lakás építését vállalta Tolna megye? — kérdeztük Szabó Géza elv- társat, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkárát. — Megyénk összesen 570 KISZ-lakás felépítését vállalta. Ebből 1969. december 31-ig százhatvanhat,lakás készült el, ez év végéig átadunk még 56 lakást, majd 1974-ig újabb 68- at. 1970 végéig tehát 222 lakás épül fel. A rövid statisztikai áttekintésből is kitűnik, hogy a megye járásai nem teljesítették a terveket, — a bonyhádi kivételével —, az előirányzott 570 KISZ-lakás nem fog felépülni. — Mi ennek az oka, vagy: reálisnak tartotta-e a tervet? — 1967-ben, amikor a KISZ KB ezt a határozatot hozta, igen. Azóta számos olyan változás történt, amelyek eleve kizárják ennyi lakás megépítését. Mindenek előtt azt említeném meg, hogy lényegesen csökkent a fiatalok vállalkozó kedve. Dombóváron például a tervezett 188 lakás helyett felépült 16, Bátaszéken 32 helyett 12, Pakson 40 helyett 24, Duna- földváron a tervezett 46 lakásból egy sem épült fel. — Megváltoztak-e a lakásárak ? — Igen. Körülbelül 25 százalékkal magasabbak lettek. Korábban ugyanis 20—25 ezer forint alaptőkére volt szüksége egy fiatalnak ahhoz, hogy belépjen, beléphessen az akcióba, ma körülbelül 55—60 ezer forintra. Míg áz előző években 110 ezer forintba került egy 58 négyzetméter alapterületű lakás, addig ma 220—230 ezer forint. Magasabb lett az építőanyagok ára, ugyanakkor — ha volt is elegendő számú vállalkozó —, sok nehézségei oko_ zott, hogy ném találtunk kivitelező vállalatot. Ezek a tényezők bizonnyal hozzájárultak ahhoz, hogy kevés fiatal tudja vállalni a lakásépítésnek ezt a formáját. Ezek a lakások többnyire két-, vagy háromszobásak, szalagházak. Az a tapasztalatunk, hogy a fiatalok sokkal szívesebben építenek, vagy építtetnek családi házakat. — Hol épülnek most KISZ. lakások Szekszárdoir? — A Mérey utcában a napokban kezdődik el 100 lakás építése. Ezek egy része 1971- ben kerül átadásra, a többi 1974-ig készül el. Itt említeném meg, hogy sok vállalatnál, üzemben érvényesül már az a koncepció, hogy kölcsönök, vagy társadalmi munka nyújtásával, esetleg más módon támogatják a fiatalokat. A vasipari vállalat, a nyomda és az AKÖV például kölcsönnel segíti a fiatalokat az alaptőke összegyűjtésében. Másutt, — termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban — társadalmi munkát vállalnak az építkezők. — Tolnában tehát, a KB kővetkező kongresszusáig az 570 lakásból mindössze 222 épül meg. Az okokat ismerjük. Mi várható a továbbiakban? — A KISZ lakásépítési akciója megszűnik. Az előbb említett 100 lakás még felépül, újabb akciót nem szervezünk, de a KISZ további szerepe az lesz a fiatalok lakásgondjainak enyhítésében, hogy támogatja az építeni akarókat. RADICS AGNES Huszonnégy középiskolás csapat honvédelmi versenye \ .szekszárdi Bózsa Ferenc Műszaki Szakközépiskola KlSZ-szer- vezete 1970. szeptember 29-én a fegyveres erők napja alkalmából rendezett honvédelmi lövészversenyt. A megyéből összesereglett diákokat autóbusz vitte a lőtérre. Itt, a köszöntő szavak után sorsolással döntötték el a csapatok versenyzési sorrendjei. Tiz-tlzen- két percenként váltották egymást, így a 24 csapat délre befejezte a versenyt. Az eredményhirdetés előtt Végit János őrnagy elismerő hangon szólt a versenyről, a versenyzők által tanúsított fegyelemről és mindenkinek további eredményekben gazdag munkát kívánt. Ezután a verseny elnöke, König István igazgató kiosztotta a di- iakat. „ , . Az első helyezett, a szekszárdi Garas" Gimnázium elnyerte a győzelmet jelentő serleget, a második-harmadik helyezett a szekszárdi Műszaki Szakközépiskola és a gyönki gimnázium, jelvényt es oklevelet kapott. Első lett az egyéni versenyben Wtnmann János (Garay Gimnázium), második Szegedi István (Műszaki Szakközépiskola) és harmadik Bajor László (Tornai Gimnázium), König István igazgató a díjkiosztás után jó felkészülést kívánva köszönt el a versenyzőktől, hangsúlyozva, hogy az elkövetkező evekben is megrendezésre kerülő versenyekre várják a most meglelem. iskolák csap'atait. Ilonaiii Erzsébet KTSZ-titkár . szekszárdi OFOTÉRT ZB kirakatál egy hímzett mellényes fiatalember nézegeti. Kissé közel hajol az üveghez, hogy jobban lássa az árcédulái. Bálint. (Talán még két hónap, s együtt lesz a pénz.) — Divatból hordja a cifra mellényt? — Nem. A népművészet szerelmese vagyok. A mellényt a menyasszonyomtól kaptam. Néhány szót váltunk még a fényképezőgépekről, a mellényről, majd pedig az idősekről beszélgetünk, — Elhiheti, hogy még nem csalódtam bennük. Sem a munkahelyemen, sem másutt. S az a Legjobb, hogy bármekkora is a korkülönbség közöt-, tünk, mindig egyenrangú félként kezelnek. A néprajzi filmszemle állandó látogatója voltam, mert nagyon érdekelt Még sok dolgot nem tudok, hát kérdezgettem. Olyan igazi „nagy emberekkel'’ is beszélgettem. sőt néhány dologban még vitatkoztunk is. Az volt a legjobb, hogy egy percig sem éreztem, hogy lekezelnék tizenkilenc évemet, lenéznék egyszerűségemet. Pedig munkásember vagyok ... Sőt, ■ egy alkalommal kávéval is megkínáltak. (Fábián József az útépítő vállalatnál dolgozik.) Az Otthon Áruház földszintjén egyszerre két leány lép hozzám. — Tessék parancsolni! — s máris kedvesen tessékelnek ..kedvenceik", a bútorok k"ré Bakodi Erika már végeladó. Az idén szabadult f Korsós Zsuzsa másodéves la nuim, — Sok száz ember fordxil itt meg mindennap. Akarva, nem akarva tanuljuk az emberismenetet. Már a külső elárulja, líogy mi van belül. Én a fiatalokat szeretem jobban. Az idősek — s. főleg az értelmiségiek — nagyon válogatnak. Persze, ha válogatnak, az nem baj. Csak az a rossz érzés, hogy hozzánk, fiatalokhoz nem is nagyon jönnek. Inkább a főnökhöz. Nem bíznak bennünk. Talán korunk miatt lekicsiny- lik munkánkat? — mondja Bakodi Erika. Fiatalok az idősekről — Nekem édesapám a példaképem. Édesapám őszinte ember: munkájának és a családjának él. Sok hozzá hasonló idősebbet ismerek. És ez jó. Ha valamit kiejtek a, számon, azonnal megkapom. De sajnos ezzel néha vissza is élek, s azt hiszem, nem én vagyok az egyetlen ilyen fiatal. — szól Korsós Zsuzsi. Erika véleménye pedig: — Az a legnagyobb baj. hogy az idősek nem■ tudnál: örülni semminek... vagy talán szégyellik, hogy örülnek? Berlinger Magdolna Szekszárdion a bőrdíszműben dolgozik, Harmadéves ipari tanuló. — Mindenütt csak azt hallani, hogy jaj. ezek a mai fiatalok”. Miért? Én tisztelem az időseket, mert Sokat tesznek ériünk, fiatalokért- De mi is teszünk értük. A fiatalokat is lehet tisztelni: munkájukéit, lelkesedésükért, sőt akaraterejükért is. Persze a maguk módján tisztelnek is a felnőttek bennünket, s azt hiszem, hogy csak divatból mondják, amit mondanak. Tudom, hogy az ő fiatalságuk sokkal nehezebb volt, mint a miénk, De arról mi nem tehetünk. Délelőtt van, A megyei művelődési központ előtt két fiú nézi a programot. Mindketten a műszergyárban dolgoznak, mindkettőn farmer van, mindkettőnek hosszú a haja. Sz. Ferenc tizennyolc éves: — Az idősek, szerintem, nem- nézik le a fiatalokat. Értékelik, hogy amit elhatároztunk, azt men is tesszük. fi. Béla tizenhat éves: — Én nem is figyelem őket. Engem nem érdekelnek. És végül egy fiatal KISZ- vezető: — Az idősek elismerik a fiatalok értékeit és érdemeit, de néha az az érzésem, hogy a nézeteltérések a korkülönbség miatt vannak. Gyakran keserít el az, hogy az üzemekben a. KISZ-szervezetet nem ismerik el egyenlő vitapartnernek, Illetve, az úgynevezett üzemi négyszögnek sok helyen nem tulajdonítanak jelentőséget. — Azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy ismerem a fiatalokat, hiszen mindig köztük vagyok, és én id az vagyok. És azt i? nyugodtan mondhatom, hofty azokat a . felnőtteket, akik arra rászolgálnak, nagyon tiszteljük. Csak azt szeretném, ha minden felnőtt ugyanígy vélekedne a fiatalokról. (horváth) „Csak az érdekel, amit még nem tudok...“ Látogatás a kajdacsi ezermesternél Hatvanöt éves és mindenhez ért. Gépekhez, villanyszereléshez, mezőgazdasági munkához, vízvezeték-szereléshez, koszorúkötéshez. Ezermester. így mutatta be az az idős asszony, aki elkísért bennünket Kaj- dacson Horváth Jánoshoz. Takaros ház, frissen mázolt, világos zöld kerítéssel, patikatisztaságú udvar és nagyon sok virág. A kert végéből fiatalos mozgású, mosolygós arcú ember siet felénk, ö lenne a hatvanöt éves János bácsi? Csak ahogy közeledik, látom az arcán az évek nyomait, kérges kezén a rozsda színéi. Gépészkovács a szakmája. Hogyan is kezdődött? Miért éppen a vasnak, a kemény acélnak szentelte életét? — Szeretem az acél keménységét, a nehezen formálható vasat, a gépeket. Nagyon régen volt, amikor ezt a szakmát választottam, de ma sem bánom. Kovács kell az uradalomba? Majd én kitanulom! — mondtam édesanyámnak. Erőm is volt, eszem is, hát tanulni kezdtem. Tizenöt éves kölyökként szabadultam, akkor volt újdonság a benzinmotor. Hogy megszerettem! Arcáról egyetlen pillanatra sem tűnik el a derű, pedig már a huszas évek nyomoráról, a háborúról beszélgetünk. Zaklatott, csupa-munka élet, 1943-ban SAS-behívó, háború, katonaság, majd a felszabadulás élménye, később család, gyerekek. — Ma már pihennem kellene, mondják a gyerekeim is. Én alvással nem tudok pihenni, mert ha valami eszembe jut, addig nincs nyugtom, amíg meg nem csinálom. A központi fűtést maga vezette be a házba. Csöveket forrasztott éjjel-nappal, míg végül elkészült. A kertben villanymotor hajtja a vizet az öntözéshez. Kutat ásott., szerelt, barkácsolt. Most egy csapot kell megnyitnia, s máris csordogál a növényekre a víz- sugár. Ha koszorúra van szükség a faluban, azért is hozzá mennek. — Ez a gép a burgonyaboga-' rakat irtja ki, — mutat egy fura berendezésre a kert végében. — Hogyan találta ki? — Gondolkodtam. Csak az érdekel mindig, amit még nem tudok. De úgy nézze ám meg. hogy három év munkája van ebben a masinában! A neve; bogár-porszívó. A csőrendszerű szerkezet szája ráborul a 'burgonyabokorra, a beépített motor szívó- ereje pedig „bekapja’' a növényekén lakmározó rovarokat, anélkül, hogy a levelek megsérülnének. \ ■— Ötletes berendezés. — Az bizony! Dehát csak én örüljek neki? Eszembe jutott, hogy elküldöm az Országos Találmányi Hivatalhoz. — Az eredménv ? — Elfogadták. Most már csak egy tsz, vagy állami gazdaság kellene, aki megveszi a szabadalmat. Érdemes odafigyelni az idős mester munkájára, Bizonvára erre gondolt a szakzsüri, amikor elfogadta János bácsi gépét. — Most mi következik? — Szökőkút! Ha eljön tavasszal, azt is megláthatná. Motor hajtia> abban is a vizet.. Hadd örüljenek a gyerekeim és az unokáim. A meghívást elfogadom. Föltétlenül eljövök. —ess— FŰTÖKET és KAZÁNHÁZI SEGÉDMUNK ÁSOK A T keres felvételre a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat, Szekszárd, Hunyadi u. 4. (?) Több éves gyakorlattal rendelkező SZERSZÁM- KÉSZÍTŐKET FELVESZ a Bonyhádi Vasipari Ktsz Jelentkezés: Bonvhád, Rákóczi u. 20. munkaügyi. osztály. (13)
