Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-13 / 240. szám

Dr. Ubrizsy Gábor akadémikus nyilatkozata Méltó megemlékezés dr. Hollós Lászlóról Vasárnap emlékeztek meg Szekszárdon, a TIT székhazá­ban dr. Hollós Lászlónak, a mykológia világhírű művelője halálának harmincadik év­fordulójáról. A megjelenteket dr. Prantner József, a TIT Tolna megyei szervezetének el­nöke és dr. Nedók Pál, a vá­rosi tanács vb-elnökhelyeitese köszöntötte. Dr. Ubrizsy Gábor akadémikus, Kossuth-díjas és Babos Lórántné, a Természet­tudományi Múzeum gomba­szakértője méltatta dr. Hollós Lászlónak, Szekszárd szülötté­nek életművét, emberi tulaj­donságait. Dr. Hollós László két, a század elején megjelent fő­műve, a „Magyarország gaste- romycetái” és a „Magyarország föld alatti gombái, szarvas­gombaféléi” című alkotása majdnem háromnegyed évszá­zad után is nélkülözhetetlen a mykológia művelői számára. A tudós két kisebb lélegzetű irá. sának címében — „Szekszárd rvidékének gombái” és „Gom­bák Szekszárd piacán” — sze­repel a szeretett város neve. A világhírű mykológus körülbe­lül száz szakdolgozatot publi­kált. Az előadások után dr. Prant­ner József emelkedett ismét szólásra. Elmondotta, hogy gya­kori: Szekszárd későn ismeri fel egy-egy nagy szülötte al­kotói jelentőségét. Igen sajná­latosnak mondotta, hogy dr. Hollós László nevét szülőváro­sában mindössze egy emlék­tábla örökíti meg, de utca nem viseli azt, — s ami még fá­jóbb: mivel élő hozzátartozói nincsenek, sírja is gondozat­lan. A zárszó elhangzása után megnyitották a tengelici ter­mészetvédelmi területről gyűj­tött gombák kiállítását. A tárlókban több. példány volt látható, dr. Hollós László mű­veiből. Ezt követően az ünnep­lők dr. Hollós László Mátyás király utcai, egykori lakó­házához vonultak, s megkoszo­rúzták emléktábláját. A kegyeletes aktus után dr. Ubrizsy Gábor akadémikus, munkatársunknak adott nyilat­kozatában elmondta, hogy dr. Hollós László szellemi hagya­téka nem csupán a tudomány művelői, de korunk gyakor­lati szakemberei számára is felbecsülhetetlen értéket jelent. — Hazánk növénytermeszté­sét évente hatmilliárd forint kár éri, ebből másfél milliár- dot több száz fajta gomba­betegség okoz, — emlékeztetett dr. Ubrizsy Gábor. — A nö- vénykórtan különös figyelmet szentel a mikroszkópos gom­báknak, amelyek a termesztett növények súlyos megbetegedé­seit okozzák. Ilyen — például — a kukoricaüszög, a pero- noszpóra, a cukorrépa levél­foltossága, az almavararodás, az almafa-lisztharmat. Számos gombabetegség idéz elő olyan eszlétikai károsodást a gyü­mölcsökön, ami azok export­értékét csökkenti. Más fajták­nál a mennyiséget csökkentő hatás dominál. — Most, a negyedik ötéves terv küszöbén milyen felada­tok megoldása vár a mykoló- giára? — Jobban meg kell ismer­nünk a mikroszkópos gombák életmódját. Fel kívánjuk tárni a gazda-parazita kapcsolat élettani természetét. Szüksé­ges apró részletekben is meg­ismernünk a fertőzés kezdetét, a betegség lezajlását és azt, hogyan védekezik a kultúrnö­vény a betegség ellen. A haté­konyabb kémiai védekezést kí­vánjuk segíteni új, gombaölő (fungicid) szerekkel, mégpedig ezek speciális csoportjával, a felszívódó szerekkel. Hatás- mechanizmusuk lényegét ne­vük jól érzékelteti. A Növény- védelmi Kutató Intézet most kezdődő, tízéves tervében a felszívódó fungicidekkel való foglalkozás kimagasló fontos­ságú. E munka jelentőségére könnyű következtetni abból, hogy a kutatásnak ez az ága­zata KGST-téma, s ennek irá­nyítására Magyarország kapott megtisztelő megbízatást — fe­jezte be szavait dr. Ubrizsy Gábor akadémikus, Kossuth- díjas. — b. z. — Pécsi Balett Yastaps a Poloveci táncokért A Liszt-díjas Bretus Mária kapta az első igazi, „szóló” tapsot. Ezt követően pedig gyors egymásutánban fejezte ki tetszését a közönség, a Babits Mihály megyei műve­lődési központ közönsége, a múlt hét péntek estéjén, amikor a Pécsi Balett mu­tatta be Kenessey—Hubay Csárdajelenetét és Borodin: Igor herceg című operájának II. felvonásbeli balettbetétjét, amelyet Poloveci táncok cí­men ismer a közönség. A kétrészes Csárdajenetetet Harangozó Gyula, a Magyar Állami Operaház koreográfu­sa és balettmestere tanította be a pécsi együttes tagjainak. A nagynevű vendégkoreográ­fus munkája, szelleme, meg­látszik a produkción. A Pé­csi Balettől korábban meg- szokot stílus helyett, valami mással találkozik a közönség. Az együttes, mintegy bebizo­nyította, hogy ilyent is tud. Milyen az az ,,ilyent”? A ha­gyományos balett Harangozó Gyula stílusa, amely a Csár­dajelenetben egy kis roman­tikával és álromantikával, egy kis magyaroskodással, népiességgel és egy csipetnyi álnépiességgel vegyül. Az elő­adás színpompás. Látványos­A megye száz középiskolás természetjárója Óbányán töl­tötte a múlt hét szombatját és a vasárnapot. A fiatalok Dom­bóvárról, Tamásiból, Szek- szárdról és Paksról érkeztek a kétnapos találkozóra. A dom­bóváriak és tamásiak Váraljá­tól gyalog tették meg az utat, a szekszárdiak és a bonyhádiak viszont Mecseknádasdon vettek búcsút az őket szállító jármű­vektől. A túra résztvevői ösz- szetett járőrversenyben mér­kőztek az Óbányán töltött két nap alatt. A verseny eredmé­nyeként a dombóvári fiúcsapat sága, remek szóló- és kar­táncai biztosítják sikerét. Át­tetsző meseszövésének érthe­tőségét a kifejező koreográ­fia segíti. Bretus Mária erős akaratú, de lírai egyéniségű lányt for­mál a Csárdajelenet Sárijá­nak szerepében. Lendületes, könnyed és egyben erőteljes táncbetétjei méltán arattak osztatlan sikert. Józsi szere­pében a fiatal és tehetséges Molnár Mihály kapott sok tapsot. A toporzékoló, nádszál- hűségű, szépasszony csaplá­rosné szerepében Horváth Krisztina mutatkozott be. Borodin szilaj temperamen- tumú zenéjére fergeteges len­dületű táncot mutatott be az együttes. A színpadkép elegáns. A kosztümök lengesége és lehe­let finomsága éles ellentét­ként hangsúlyozza a táncok szilaj erejét. A lányok moz­dulatai buják és érzékiek. A férfiakból a harcoson; vadsá­ga és szilajsága árad. A tem­pó, a lefidület a zene első taktusakor már izzó és szen­vedélytől fűtött, s az ütem egyre aprólékosabb, mind gyorsabb lesz, a lendület, s a hangok ereje a végsőkig felfokozottá terjed. A tánc nyerte el az első díjjal járó aranyérmet, a második helye­zettek a bonyhádi leánycsapat tagjai lettek, övék az ezüst­érem. A Szekszárd-palánki mezőgazdasági technikum fiú­csapata nyerte el a bronz­érmet, — azaz a harmadik he­lyet. Bár a járőrverseny eredmé­nyeiért mindkét napon igen kemény küzdelem folyt, a fia­talok abban a reményben bú­csúztak társaiktól, hogy még az ősz folyamán fölkeresik Óbányát. • híven és hűen követi a Ké­nét. A szilaj temperamentum a Poloveci táncok záróképé­re viharos extázissá érik. A színpadkép valamennyi sze­replője — talán ötvenen, hat- vanan is lehetnek — egyetlen perdület. Minden egyes sze­replő káprázatos erejű tánc­ban él a színpadon. A forró ritmusú zene érik, szárnyal, s mindent eláraszt, a földön­túli érzésekkel és érzelmek­kel telített életté duzzad a táncosok mozdulataiban. Erő és szépség árad a színpad­ról. Külön szót, dicsérő és el­ismerő szót érdemelne az együttes minden egyes tagja. De név szerint említsük csak a három szólótáncos szerepé­ben a fűtött szenvedélyű Sti- mácz Gabriellát, a búja tán- cú Liszt-díjas Handel. Editet, a vad lendületű harcost, Mol­nár Mihályt. Művészetük ja­vát adva szereztek önfeledt perceket a szekszárdi közön­ségnek. A Pécsi Balett igazi énjét adja a Poloveci táncokban. A tiszta művészetre való ha­tározott és engedmények nél­küli törekvésük szép példája a Poloveci táncok. Nincs fel­színesség, nincs felesleges és könnyű magamutogatás, ha­nem erőteljes erőfeszítést igénylő munka van a szín­padon. Ez a produkció méltó a szekszárdi közönség által már megtapsolt Rómeó és Júliához, és a televízióban a közelmúltban látott Bartók mű a Csodálatos mandarin tolmácsolásához. Ez a pro­dukció méltó a Pécsi Balett hírnevéhez. S akiír a múlt péntek es­téjén kívül szorultak a mű­velődési ház, a színházterem falain, azok részére az érdek­lődésre való tekintettel 30-án — bérletakción kívüli előadás keretében — megismétlik az előadást. MÉRY ÉVA Középiskolás természetjárók Obánván „Színei égők, lángolók..." Máttioni Eszter kiállítása Szekszárdon kiállításmegnyi­tó régen nem vonzott olyan sok érdeklődőt, mint vasár­nap Mattion! Eszter tárlata. A megyei művelődési központ kiállítóterme zsúfolásig meg­telt, s ez már eleve azt mu­tatja, hogy a város vezetőivel együtt a nagyközönség is fel­figyelt a szekszárdi származá­sú, nagy hírű művésznőre. El­jöttek a gyermekkori pajtá­sok, iskolatársák, ismerősök is, és valamennyien tisztelettel, szeretettel köszöntötték a mű­vésznőt. Korabeli fényképek, emlékalbumok is előkerültek, így aztán nem volt nehéz fel­idézni a régi emlékeket. Nem kétséges, az egész vá­ros örömmel, őszinte nagyra­becsüléssel fogadta a művész Máttioni Eszter bemutatkozá­sát. Jelen volt a megnyitón Sza- bópál Antal, a megyei tanács elnöke, dr. Kiss Oszkár mű­történész. Walter, Trezeks (az Anker-cég vezérigazgatója, a művésznő külföldi megrende­lőinek egyike, valamint az an­gol követség képviselője. A megnyitó beszédet dr. Pogány 6. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója tartotta. A művésznő munkásságát mél­tatva hangsúlyozta: — A művészettörténet meg­tette a magáét: értékelte és méltóan előkelő helyre sorol-, ta Máttioni Eszter művészetét. Máttioni Eszter művészetének rendkívül nagy érdeme, hogy modern, ám a modernség ürügyén nem került tévútra, mint annyi más próbálkozás, hanem megmaradt életközei­ben. Máttioni Esztert minde­nekelőtt az jellemzi, hogy több évtizedes munkássága so­rán mindig meg tudta ragad­ni mindazt, ami az életben szép, kedves, derűs, éppen ezért minden műve optimiz­must áraszt. Mindenekelőtt a színeivel hat a közönségre. Színei égők, lángolók, élénkek, frissek, temperamentumosak, a természet egész pompája csillog bennük. Hímeskövei- vel, amelyek nagyon jól bele­illenek a mai építészet kere­teibe, páratlan művészi érté­ket adott. A város nevében Császár József vb-elnök virágcsokorral köszöntötte a • művésznőt. - ­A megnyitó óta is nagy az .érdeklődés a kiállítás iránt. Több állami szerv képviselője felkereste a művésznőt vételi igénnyel is, így minden re­mény megvan arra, hogy a gazdag anyagból egy kis íze­lítő a kiállítás után is Szek­szárdon marad. B. F. Vízgazdálkodási üzemmérnököket képeznek Baján Ez év szeptemberében ala­kult meg a Bajai Felsőfokú Vízügyi Technikum helyén a Budapesti Műszaki Egyetem vízgazdálkodási főiskolai kara. Ez, a 200 éve fennálló műegye­tem legfiatalabb kara, — s mint főiskolai kar, új kezde­ményezést jelent a magyar felsőoktatás történetében. A műegyetem építészmérnöki ka­ráról kerülnek ki a vízépítő mérnökök, míg a bajai intézet­ben a vízgazdálkodási üzem­mérnököket képezik. A tanul­mányi idő három év. A hall­gatók oktatását öt tanszék végzi. Képzésük két szakon, a mezőgazdasági vízgazdálkodási és a vízellátási-csatornázási szakon folyik. A, nappali tago­zaton 185, a levelezőn pedig 130 hallgató tanul. Idén indí­tották be a műszaki oktatói szakot, 125 levelező hallgató­val. A mezőgazdasági vízgaz­dálkodási szakon végzett hall­gatók elhelyezkedhetnek víz­ügyi igazgatóságokon, vízügyi építő vállalatoknál, vízgazdál­kodási társulatoknál, tanácsok építési osztályain. Talajvédelmi, árvízvédelmi, belvízvédelmi feladatokat ol­danak meg, foglalkozhatnak tógazdálkodással, községek csa­tornázásával, öntözéssel. A vízellátási és csatornázási szak elvégzése után a hallgatók víz_ tisztítással, víztechnológiával, a lakosság vízellátásával, víz- szolgáltató telepek tervezésé­vel, műszaki irányításával, szennyvíztelepek szakvezetésé­vel foglalkozhatnak. Az inté­zet munkatársai vállalatok megrendelésére vízvizsgálato­kat és talajmechanikai vizsgá­latokat végeznek: az 1970-es évben az eddig végzett 43 külső megbízásból, 16 Tolna megyé­ből érkezett. Felveszünk: lakatos és hegesztő szakmunkásokat, BETANÍTOTT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Gépjavító Állomás, Tamási (16)

Next

/
Oldalképek
Tartalom