Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-13 / 240. szám
Dr. Ubrizsy Gábor akadémikus nyilatkozata Méltó megemlékezés dr. Hollós Lászlóról Vasárnap emlékeztek meg Szekszárdon, a TIT székhazában dr. Hollós Lászlónak, a mykológia világhírű művelője halálának harmincadik évfordulójáról. A megjelenteket dr. Prantner József, a TIT Tolna megyei szervezetének elnöke és dr. Nedók Pál, a városi tanács vb-elnökhelyeitese köszöntötte. Dr. Ubrizsy Gábor akadémikus, Kossuth-díjas és Babos Lórántné, a Természettudományi Múzeum gombaszakértője méltatta dr. Hollós Lászlónak, Szekszárd szülöttének életművét, emberi tulajdonságait. Dr. Hollós László két, a század elején megjelent főműve, a „Magyarország gaste- romycetái” és a „Magyarország föld alatti gombái, szarvasgombaféléi” című alkotása majdnem háromnegyed évszázad után is nélkülözhetetlen a mykológia művelői számára. A tudós két kisebb lélegzetű irá. sának címében — „Szekszárd rvidékének gombái” és „Gombák Szekszárd piacán” — szerepel a szeretett város neve. A világhírű mykológus körülbelül száz szakdolgozatot publikált. Az előadások után dr. Prantner József emelkedett ismét szólásra. Elmondotta, hogy gyakori: Szekszárd későn ismeri fel egy-egy nagy szülötte alkotói jelentőségét. Igen sajnálatosnak mondotta, hogy dr. Hollós László nevét szülővárosában mindössze egy emléktábla örökíti meg, de utca nem viseli azt, — s ami még fájóbb: mivel élő hozzátartozói nincsenek, sírja is gondozatlan. A zárszó elhangzása után megnyitották a tengelici természetvédelmi területről gyűjtött gombák kiállítását. A tárlókban több. példány volt látható, dr. Hollós László műveiből. Ezt követően az ünneplők dr. Hollós László Mátyás király utcai, egykori lakóházához vonultak, s megkoszorúzták emléktábláját. A kegyeletes aktus után dr. Ubrizsy Gábor akadémikus, munkatársunknak adott nyilatkozatában elmondta, hogy dr. Hollós László szellemi hagyatéka nem csupán a tudomány művelői, de korunk gyakorlati szakemberei számára is felbecsülhetetlen értéket jelent. — Hazánk növénytermesztését évente hatmilliárd forint kár éri, ebből másfél milliár- dot több száz fajta gombabetegség okoz, — emlékeztetett dr. Ubrizsy Gábor. — A nö- vénykórtan különös figyelmet szentel a mikroszkópos gombáknak, amelyek a termesztett növények súlyos megbetegedéseit okozzák. Ilyen — például — a kukoricaüszög, a pero- noszpóra, a cukorrépa levélfoltossága, az almavararodás, az almafa-lisztharmat. Számos gombabetegség idéz elő olyan eszlétikai károsodást a gyümölcsökön, ami azok exportértékét csökkenti. Más fajtáknál a mennyiséget csökkentő hatás dominál. — Most, a negyedik ötéves terv küszöbén milyen feladatok megoldása vár a mykoló- giára? — Jobban meg kell ismernünk a mikroszkópos gombák életmódját. Fel kívánjuk tárni a gazda-parazita kapcsolat élettani természetét. Szükséges apró részletekben is megismernünk a fertőzés kezdetét, a betegség lezajlását és azt, hogyan védekezik a kultúrnövény a betegség ellen. A hatékonyabb kémiai védekezést kívánjuk segíteni új, gombaölő (fungicid) szerekkel, mégpedig ezek speciális csoportjával, a felszívódó szerekkel. Hatás- mechanizmusuk lényegét nevük jól érzékelteti. A Növény- védelmi Kutató Intézet most kezdődő, tízéves tervében a felszívódó fungicidekkel való foglalkozás kimagasló fontosságú. E munka jelentőségére könnyű következtetni abból, hogy a kutatásnak ez az ágazata KGST-téma, s ennek irányítására Magyarország kapott megtisztelő megbízatást — fejezte be szavait dr. Ubrizsy Gábor akadémikus, Kossuth- díjas. — b. z. — Pécsi Balett Yastaps a Poloveci táncokért A Liszt-díjas Bretus Mária kapta az első igazi, „szóló” tapsot. Ezt követően pedig gyors egymásutánban fejezte ki tetszését a közönség, a Babits Mihály megyei művelődési központ közönsége, a múlt hét péntek estéjén, amikor a Pécsi Balett mutatta be Kenessey—Hubay Csárdajelenetét és Borodin: Igor herceg című operájának II. felvonásbeli balettbetétjét, amelyet Poloveci táncok címen ismer a közönség. A kétrészes Csárdajenetetet Harangozó Gyula, a Magyar Állami Operaház koreográfusa és balettmestere tanította be a pécsi együttes tagjainak. A nagynevű vendégkoreográfus munkája, szelleme, meglátszik a produkción. A Pécsi Balettől korábban meg- szokot stílus helyett, valami mással találkozik a közönség. Az együttes, mintegy bebizonyította, hogy ilyent is tud. Milyen az az ,,ilyent”? A hagyományos balett Harangozó Gyula stílusa, amely a Csárdajelenetben egy kis romantikával és álromantikával, egy kis magyaroskodással, népiességgel és egy csipetnyi álnépiességgel vegyül. Az előadás színpompás. LátványosA megye száz középiskolás természetjárója Óbányán töltötte a múlt hét szombatját és a vasárnapot. A fiatalok Dombóvárról, Tamásiból, Szek- szárdról és Paksról érkeztek a kétnapos találkozóra. A dombóváriak és tamásiak Váraljától gyalog tették meg az utat, a szekszárdiak és a bonyhádiak viszont Mecseknádasdon vettek búcsút az őket szállító járművektől. A túra résztvevői ösz- szetett járőrversenyben mérkőztek az Óbányán töltött két nap alatt. A verseny eredményeként a dombóvári fiúcsapat sága, remek szóló- és kartáncai biztosítják sikerét. Áttetsző meseszövésének érthetőségét a kifejező koreográfia segíti. Bretus Mária erős akaratú, de lírai egyéniségű lányt formál a Csárdajelenet Sárijának szerepében. Lendületes, könnyed és egyben erőteljes táncbetétjei méltán arattak osztatlan sikert. Józsi szerepében a fiatal és tehetséges Molnár Mihály kapott sok tapsot. A toporzékoló, nádszál- hűségű, szépasszony csaplárosné szerepében Horváth Krisztina mutatkozott be. Borodin szilaj temperamen- tumú zenéjére fergeteges lendületű táncot mutatott be az együttes. A színpadkép elegáns. A kosztümök lengesége és lehelet finomsága éles ellentétként hangsúlyozza a táncok szilaj erejét. A lányok mozdulatai buják és érzékiek. A férfiakból a harcoson; vadsága és szilajsága árad. A tempó, a lefidület a zene első taktusakor már izzó és szenvedélytől fűtött, s az ütem egyre aprólékosabb, mind gyorsabb lesz, a lendület, s a hangok ereje a végsőkig felfokozottá terjed. A tánc nyerte el az első díjjal járó aranyérmet, a második helyezettek a bonyhádi leánycsapat tagjai lettek, övék az ezüstérem. A Szekszárd-palánki mezőgazdasági technikum fiúcsapata nyerte el a bronzérmet, — azaz a harmadik helyet. Bár a járőrverseny eredményeiért mindkét napon igen kemény küzdelem folyt, a fiatalok abban a reményben búcsúztak társaiktól, hogy még az ősz folyamán fölkeresik Óbányát. • híven és hűen követi a Kénét. A szilaj temperamentum a Poloveci táncok záróképére viharos extázissá érik. A színpadkép valamennyi szereplője — talán ötvenen, hat- vanan is lehetnek — egyetlen perdület. Minden egyes szereplő káprázatos erejű táncban él a színpadon. A forró ritmusú zene érik, szárnyal, s mindent eláraszt, a földöntúli érzésekkel és érzelmekkel telített életté duzzad a táncosok mozdulataiban. Erő és szépség árad a színpadról. Külön szót, dicsérő és elismerő szót érdemelne az együttes minden egyes tagja. De név szerint említsük csak a három szólótáncos szerepében a fűtött szenvedélyű Sti- mácz Gabriellát, a búja tán- cú Liszt-díjas Handel. Editet, a vad lendületű harcost, Molnár Mihályt. Művészetük javát adva szereztek önfeledt perceket a szekszárdi közönségnek. A Pécsi Balett igazi énjét adja a Poloveci táncokban. A tiszta művészetre való határozott és engedmények nélküli törekvésük szép példája a Poloveci táncok. Nincs felszínesség, nincs felesleges és könnyű magamutogatás, hanem erőteljes erőfeszítést igénylő munka van a színpadon. Ez a produkció méltó a szekszárdi közönség által már megtapsolt Rómeó és Júliához, és a televízióban a közelmúltban látott Bartók mű a Csodálatos mandarin tolmácsolásához. Ez a produkció méltó a Pécsi Balett hírnevéhez. S akiír a múlt péntek estéjén kívül szorultak a művelődési ház, a színházterem falain, azok részére az érdeklődésre való tekintettel 30-án — bérletakción kívüli előadás keretében — megismétlik az előadást. MÉRY ÉVA Középiskolás természetjárók Obánván „Színei égők, lángolók..." Máttioni Eszter kiállítása Szekszárdon kiállításmegnyitó régen nem vonzott olyan sok érdeklődőt, mint vasárnap Mattion! Eszter tárlata. A megyei művelődési központ kiállítóterme zsúfolásig megtelt, s ez már eleve azt mutatja, hogy a város vezetőivel együtt a nagyközönség is felfigyelt a szekszárdi származású, nagy hírű művésznőre. Eljöttek a gyermekkori pajtások, iskolatársák, ismerősök is, és valamennyien tisztelettel, szeretettel köszöntötték a művésznőt. Korabeli fényképek, emlékalbumok is előkerültek, így aztán nem volt nehéz felidézni a régi emlékeket. Nem kétséges, az egész város örömmel, őszinte nagyrabecsüléssel fogadta a művész Máttioni Eszter bemutatkozását. Jelen volt a megnyitón Sza- bópál Antal, a megyei tanács elnöke, dr. Kiss Oszkár műtörténész. Walter, Trezeks (az Anker-cég vezérigazgatója, a művésznő külföldi megrendelőinek egyike, valamint az angol követség képviselője. A megnyitó beszédet dr. Pogány 6. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója tartotta. A művésznő munkásságát méltatva hangsúlyozta: — A művészettörténet megtette a magáét: értékelte és méltóan előkelő helyre sorol-, ta Máttioni Eszter művészetét. Máttioni Eszter művészetének rendkívül nagy érdeme, hogy modern, ám a modernség ürügyén nem került tévútra, mint annyi más próbálkozás, hanem megmaradt életközeiben. Máttioni Esztert mindenekelőtt az jellemzi, hogy több évtizedes munkássága során mindig meg tudta ragadni mindazt, ami az életben szép, kedves, derűs, éppen ezért minden műve optimizmust áraszt. Mindenekelőtt a színeivel hat a közönségre. Színei égők, lángolók, élénkek, frissek, temperamentumosak, a természet egész pompája csillog bennük. Hímeskövei- vel, amelyek nagyon jól beleillenek a mai építészet kereteibe, páratlan művészi értéket adott. A város nevében Császár József vb-elnök virágcsokorral köszöntötte a • művésznőt. - A megnyitó óta is nagy az .érdeklődés a kiállítás iránt. Több állami szerv képviselője felkereste a művésznőt vételi igénnyel is, így minden remény megvan arra, hogy a gazdag anyagból egy kis ízelítő a kiállítás után is Szekszárdon marad. B. F. Vízgazdálkodási üzemmérnököket képeznek Baján Ez év szeptemberében alakult meg a Bajai Felsőfokú Vízügyi Technikum helyén a Budapesti Műszaki Egyetem vízgazdálkodási főiskolai kara. Ez, a 200 éve fennálló műegyetem legfiatalabb kara, — s mint főiskolai kar, új kezdeményezést jelent a magyar felsőoktatás történetében. A műegyetem építészmérnöki karáról kerülnek ki a vízépítő mérnökök, míg a bajai intézetben a vízgazdálkodási üzemmérnököket képezik. A tanulmányi idő három év. A hallgatók oktatását öt tanszék végzi. Képzésük két szakon, a mezőgazdasági vízgazdálkodási és a vízellátási-csatornázási szakon folyik. A, nappali tagozaton 185, a levelezőn pedig 130 hallgató tanul. Idén indították be a műszaki oktatói szakot, 125 levelező hallgatóval. A mezőgazdasági vízgazdálkodási szakon végzett hallgatók elhelyezkedhetnek vízügyi igazgatóságokon, vízügyi építő vállalatoknál, vízgazdálkodási társulatoknál, tanácsok építési osztályain. Talajvédelmi, árvízvédelmi, belvízvédelmi feladatokat oldanak meg, foglalkozhatnak tógazdálkodással, községek csatornázásával, öntözéssel. A vízellátási és csatornázási szak elvégzése után a hallgatók víz_ tisztítással, víztechnológiával, a lakosság vízellátásával, víz- szolgáltató telepek tervezésével, műszaki irányításával, szennyvíztelepek szakvezetésével foglalkozhatnak. Az intézet munkatársai vállalatok megrendelésére vízvizsgálatokat és talajmechanikai vizsgálatokat végeznek: az 1970-es évben az eddig végzett 43 külső megbízásból, 16 Tolna megyéből érkezett. Felveszünk: lakatos és hegesztő szakmunkásokat, BETANÍTOTT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Gépjavító Állomás, Tamási (16)
