Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

TOLNA MEGYEI VIlAd PRÖLETÁftJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOL HA MKGTEI BIZOTTSÁGA feS A MTEOTEI TRwAcg I sm* ’ XX, évfolyam, 230. szám ARA: 90 FILLER Csütörtök. 1970. október 1. A Parlamentből jelentjük... Az új ötéves terv az országgyűlés előtt Szerdán délelőtt Kállai G yu ia elnökletével megnyílt az országgyűlés őszi ülés­szaka. Az elnök kegyelettel emlékezett meg Nasszernak. az Egyesült Arab Köztársa­ság elnökének elhunytéról, akivel a Magyar Népköztár­saság barátját és szövetségét vesztette el. Az országgyűlés egyperces néma csendben emlékezett meg a kiváló ál­lamférfiről. Kállai Gyula ezután ismer­tette az ülésszak napirendjét, amelyen első helyen a nép­gazdaság negyedik ötéves ter­véről szóló törvényjavaslat, a következőkben pedig a kép­viselők és tanácstagok vá­lasztásáról szóló korábbi tör­vénymódosításának javaslata áll. Előreláthatóan egy inter­pellációra is sor kerül. Az 1971-ben kezdődő, fi] ötéves tervről tartott expo­zéjában Párdi Imre, az Or­szágos Tervhivatal elnöke hangsúlyozta, hogy miközben a terv épít ed­digi eredményeinkre, a párt irányelveivel össz­hangban reálisan számol szocialista társadalmunk építésének új feladataival. Ami az idén záruló har­madik ötéves terv már látha­tó eredményeit illeti, mintegy 40 százalékkal nő a nemzeti jövedelem, és 31 százalékkal a fogyasz­tási alap. A fejlődést mindenekelőtt az ipari termelés növekedése és a mezőgazdaság teljesítésének kedvező fejlődése tette lehető­vé. Figyelemreméltó, hogy a külkereskedelem a nemzeti jövedelemnél is gyorsabban fejlődött az elmúlt években, amiben nagy része volt a szo­cialista országokkal kiépült gazdasági együttműködés sok­oldalú növekedésének. Ilyen körülmények között vált lehetővé, hogy — túltel­jesítve az előirányzatot — a lakosság reáljövedelme és fogyasztása 31—32 szá­zalékkal, a reálbérek pe­dig 17—18 százalékkal magasabbak az idén, mint í esztendővel ezelőtt. Közlemény a kommunista és munkáspártok képviselőinek találkozójáról 1970. szeptember 28-tól 30-ig 45 kommunista és mun­káspárt képviselői Budapesten eszmecserét folytattak az imperializmus elleni harc néhány időszerű kérdéséről. A küldöttségek kifejezték pártjaik készségét, hogy erő­feszítéseket tesznek a kommunisták és más antiimperia- lista szervezetek, erők összeforrottságának megerősítésére, együttműködésük kiszélesítésére az egyenjogúság alapján, s fokozzák szolidaritásukat az imperializmus elleni közös harcban. A találkozó tárgyilagos légkörben, az elvtársiasság és szolidaritás szellemében zajlott le. (MTI) jellemző vonására hívta fel a képviselők figyelmét Párdi Imre. Ezek: a termelés szerkezetének korszerűsítése: a népgazda­ság úgynevezett infrastruk­túrájának, tehát tartópil­léreinek megerősítése; a tudományos kutatás előre­haladása és a nemzetközi gazdasági együttműködés gyors fejlesztése, Az előadó ezután részletei­ben is megvilágította, mi ér­tendő az említett sajátosságo­kon. A termelésszerkezet kor­szerűsítésével kapcsolatban utalt az energiatermelés ará- (Foly tatás a 2. oldalon). ägjfar küldöttség utazott Kairóba Elutazott Kairóba, Nasszer elnök temetésére a Loson- czi Pál (a képen jobb oldalt) vezette magyar párt- és kor­mányküldöttség. Ä Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sándor, az MSZMP KB tagja, a SZOT főtitkára búcsúztatja az El­nöki Tanács elnökét, Losonczl Pál vezetésével a magyar küldöttség meg­érkezett Kairóba. (Képtávírónkon érkezett.) Növekedtek a tervidőszakban a nyugdíjak, a családi pótlék, bevezette a kormány a gyer­mekgondozási segélyt, a tár­sadalombiztosítást pedig gya­korlatilag' az egész lakős Ság­ra kiterjesztette. Több terüle­ten került sor központi bér­rendezésre is. A parasztság személyes átlagjövedelme ez évben már eléri a munkáso­két. Végül nagv eredmény, hogy az öt év alatt csaknem 320 ezer lakás épült. Kitért a tervhivatal elnöke gazdaságunk lényeges gondjai­ra is, egyebek között a ko­rántsem kielégítő munkater­melékenységre. a korszerűtlen munkaerőgazdálkodásra és a sok helyen kifogásolható mun­kafegyelemre, valamint a be­ruházások megvalósításának tarthatatlanul lassú ütemére. Mindezzel messzemenően szá­moltak -az új ötéves terv meg­szerkesztésekor. amelyben — noha gazdaságpolitikánk nem változik —.fontos új vonások ismerhetők fel. A terv egyik legfontosabb célja, hogy a népgazdaság egyensúlyát a dinamikus fejlődés közepette is biz­tosítsa. • Ehhez ésszerűbben kell meg­szervezni a társadalom erőfor­rásainak felhasználását. Ebben a vonatkozásban a terv négy Báli Zoltán felszólalása az országgyűlés ülésszakán Báli Zoltán, Tolna megye 3. számú választókerületének képviselője, a bátaszéki Bú­zakalász Tsz elnöke felszóla­lása elején elismerően szólott a IV. ötéves terv törvényja­vaslatáról, amely tömören, de népgazdaságunk fejlődése ér­dekében sokoldalúan határoz­za meg célkitűzéseinket. A terv jelentőségét növeli, hogy része pártunk jő gazda­ságpolitikájának, gazda­ságirányítási rendszerünk bevált irányelveit tükrözi, annak célkitűzéseit való­sítja meg. A képviselő ezután arról beszélt, hogy a IX. kongresz- szus határozatainak megfele­lően megyénkben tovább fej­lődött a lakosság politikai, gazdasági élete. A képviselő ezután így folytatta: Termelőszövetkezeteink nagy többsége megerősödött, álla­mi gazdaságaink tovább fej­lődtek. Megyénkben is mind­jobban előtérbe kerül terme­lőszövetkezeteinkben a válla­latszerű gazdálkodás, a szako­sodás és az iparszerú terme­lési módszer. Pártunk IX. kongresszusának határozatai megelégedéssel töltötték el megyénk parasztságát. A képviselő kitért a megye mezőgazdaságának gondjaira is. A géppark jelentős része elhasználódott, s az Agroker- vállal átoknál pedig csökkent az alkatrészkészlet. Megemlí­tette, hogy a Tolna megyei Agrokernél 1965-ben 46 millió forint értékű alkatrész volt, 1967-ben ez 60 millióra nö­vekedett, 1969-ben azonban 32 millióra csökkent. A gépek el» használód,'isa miatt mind több alkatrészre van szükség és az idények e.«’-re nőnek. — hang­súlyozta a kénviselő, majd an­nak a véleményének adott hangot, hogy a volt mezőgaz­dasági gépjavító állomások egy részének alkatrészek készíté­sével és felújításával kellene foglalkozniok. A IV. ötéves terv törvény- javaslatát és annak indoklá­sát tanulmányozva, a mező- gazdasági ágazatban is egész sor jelentős feladattal talál­kozunk — folytatta Báli Zol­tán. A mezőgazdasági termelést az előző öt évhez viszonyítva 15—16%-kal kell növelni. Ugyanakkor az indoklás meg­állapítja, hogy a mezőgazda­sági keresők száma a követ­kező öt évben 100—150 ezer fővel csökken, egyben előír­ja azt, hogy a 15—16°'0-os ter­melésnövekedést teljes egészé­ben a termelékenység növe­lésével kell biztosítani. E feladat végrehajtásához a terv 61—62 milliárd Ft-ot biz­tosít az állati férőhelyek nö­velésére és korszerűsítésére, növénytermelésben a termé­nyek tárolására, gépek, mű­szerek beszerzésére. Azonban, ha figyelembe vesszük a jelenlegi erő- és munkagépek elhasználódását, látnunk kell azt. hogy a ren­delkezésre kerülő gépek nagv mennyisége is esetleg egész minimális tényleges növeke­dést jelent, inkább a jelenlegi helyzet szinten tartását ielenti, még akkor is. ha esetleg az"* erőgépek vonóerejének növe­kedésével számolhatunk. Egvébként hiába növeljük a vonóerő nagyságát, ha ehhez megfelelő munkagépeket nem tudunk biztosítani. Jelenleg egyik problémánk az, hogy esetenként nagy vonóerővel kis kapacitású munkagépekkel dolgozunk, még akkor is. ha a munkagépkapcsolást szor­galmazzuk. Arra kell törekednünk, hogv mezőgazdaságunkban dolgozó nagy teljesítményű erőgépek­hez megfelelő munkagépek le­gyenek. mégpedig olyanok, melyek stabilabb szerkezetük­kel a kötöttebb talajok mun­káit is megfelelő módon el­végzik. Vagyis összhangban kell lennie az erőgép vonzóerejének a munkagépek nagyobb tel­jesítményével, mert ez így gazdaságos és- termelékeny. Ezután a növekvő szállítási gondokkal foglalkozott Ball Zoltán, majd a bátaszéki ter­melőszövetkezet gépesített komplexbrigádjainak munká­ját ismertette. Kiemelte, hogy ez a munkaszervezet öt év át­lagában 40 százalékkal alacso­nyabb termelési költséggel dolgozik, mint a hagyomá­nyos munkaszervezetek. Befejezésül a termelőszövet­kezetek orvosi ellátásáról szólt. — Kérésem az, hogy az Egészségügyi Minisztérium a már több, mint egy éve húzó­dó termelőszövetkezeti üzem­orvosi ellátást szabályozó ren­delkezést adja ki, hogy legalább azokban a szö­vetkezeti gazdaságokban, ahol 400 főnél több tag állandó jelleggel dolgozik, éppúgy, mint az ipari üzemekben, üzemorvosi ellátást biztosítani lehes­sen. Mezőgazdasági üzemeink ve- * szélyessége egyre nő. Az em­berek megelőző egészségvédel­me egyre nagyobb igénnyel je­lentkezik. E2érl szeretnénk, ha ez a jelentős kérdés az ember és a termelés érdeke­ben mielőbb megoldást nyer­ne. Az országgyűlés elé terjesz­tett IV. ötéves tervtörvényt elfogadom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom