Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-25 / 225. szám

TátUícskóztak a móüttíha természeti körfilrhéttypk kozott lévfi tsz-ek TERVJAVASLAT Együttes erővel megoldást találni A mőcsényi Völgység Népe Termelőszövetkezet volt a színhelye annak a tanácskozásnak, amelyet a Magyar Ag­rártudományi Egyesület Tolna megyei Szervezete rendezé­sében szerdán tartottak. Ez a tanácskozás volt az első lé­pés ahhoz, hogy a mostoha természeti körültnériyek között gazdálkodó tsz-ek közös gondjaira együttes erővel próbál­janak megoldást találni. Az ülésen részt vett Bucsi Elek, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Szakái László, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének titkára, Illés Gáspár, a járási pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A meghívott 16 ter­melőszövetkezetből nyolcvanan jelentek meg, jórészt a po­litikai és gazdasági vezetők. Bevezetőt Szakái László tartott. Beszédében rámuta­tott arra, hogy a X. kong­resszust megelőző párttag­gyűléseken ezekben a tsz- ekben is . felmerült a gazda­sági vonatkozású kérdés a „hogyan tovább”. Nem kis feladat a mőcsényihez ha­sonló tsz-eknek a gazdasági egyensúly fenntartása. Éppen ezért a negyedik ötéves terv kidolgozásakor a felsőbb szer­veit szükségesnek látják a nehéz körülmények között gazdálkodó tsz-ek problémáit fokozottabban figyelembe ven­ni. A bevezető után Kovács IstVán, a mőcsényi. tsz elnöke isrhertette az üzem történe­tét, jelenlegi gazdálkodási struktúráját, a negyedik öt­éves tervben megvalósítandó beruházásokat. A Völgység Népe Termelő- szövetkezet 1989. elején a ci- kói-, a mőcsényi és a mórágyi tsz egyesüléséből alakult. A járás íegnagyobb termelőszö­vetkezete, területe 8500 ka- tasztrális hold. A három tsz egyesülését indokolta hogy domborzati viszonyaik, talaj­adottságaik azonosak voltak, a területek széttagoltan, egy­mástól távol estek, az erodált talajon termő növényék ala­csony termésátlagot hoztak. Az eredmény már az első zárszámadáskor megmutatkor zott: a tagok jövedelme hét százalékkal, a felhalmozási aláp pedig 27 százalékkal nőtt. A kedvezőtlen körülményeket mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy egy ka- tasztrális hold aranykorona értéke 6,93. A szántó — amely az összterület 55 százaléka — 80 százalékban erodált, a le­gelő művelésre alkalmatlan, kulturgyep nincs benne, mind­össze 50 százalékát tudják legeltetni. A rét — bár hu­musztartalomban a legmaga­sabb — a pangó víz és a talajvíz miatt használhatatlan — vízrendezés válik szüksé­gessé. A gyümölcsfa-telepíté­sek (kajszi, szilva) sem felel­nek meg a követelmények­nek: rosszul előkészített ta­lajon, fagyzúgos helyeken, szakszerűtlenül végezték. A szakember-ellátottság jó, 85 szakmunkás dolgozik és 10 gépész, állattenyésztő, erdész­tanuló végez a közeljövőben. Gond a juhász- és a kovács­utánpótlás. Az egyetemet vég­zettek száma hat. és ugyan­csak hatan végeztek felső­fokú technikumot. Az elnök ismertette az egyes művelési ágak szerke­zetét. A növénytermesztés ár­bevételi terve 13 millió fo­rint. Viszonylag sok növényt termesztenek, keresik azokat, amelyek az adott környezeti tényezők között magas ter­mést adnak. Bevált., a mák termesztése, 450 kilogramm átlagot is ad, de nem vált, be a hagyma, amely sok kézi munkaerőt igényel, vegysze­res gyomirtása pedig még hem megoldott. A távlati el­képzelések szerint a szántó­földi növénytermesztést fog­ják fejleszteni, ezen belül is a takarmánytermesztést. Az extenzív körülmények között az állattenyésztés fejlesztése látszik célszerűnek. A jó ta­karmányátlag eléréséhez a nagyadagú műtrágyázás elen­gedhetetlen. A lucerna alá 10—12 mázsa vegyes műtrá­gyát adnak. A talaj intenzív műtrágyázást kíván, az el­múlt évben mintegy 3,3 mil­lió forintot költöttek műtrá­gyára. A takarmánytermesz­tés sok kézi munkaerőt igé­nyel, a magasabb lejtésszögű domboldalakon kézzel kell kaszálni. Az állatállomány szétszórt­ságát megszüntetik, most épül a 480 férőhelyes, kor­szerű tehenészeti telep. Az állattartás kizárólag a szarvas- marha- és a juhtenyésztésre korlátozódik. A nehezen mű­velhető domboldalakat erdő­sítik. Mintegy négymillió fo­rint értékben vízrendezést hajtanak v.égre, egymillió fo­rintot pedig az öntözéses gaz­dálkodás beruházására szán­nak. A negyedik ötéves terv’ során 40 millió forint beru­házást eszközölnek, ennek fe­lét a tsz saját erejéből fe­dezi. Az elnök beszámolója után a résztvevők megtekintették a gazdaság területét, s kér­déseket tettek fel a tsz ve­zetőinek. Az elsők között szólt Szőlősi Mihály, a liő- gyészi téesz főkönyvelője. Az iránt érdeklődött, hogy a tsz vezetősége milyen határoza­tot hozott a háztáji üzemág fejlesztésére. A kérdésre Ko­vács István elnök válaszolt. — A háztáji gazdaság bő­vítését tűztük ki célul. A tsz ennek érdekében a háztáji állattartóknak állatonként bi­zonyos nagyságú takarmány­termő területeket ad. így szarvasmarhánként 200 négy­szögöl, sertésenként 30 négy­szögöl háztáji területkiegészí­tést juttatunk Néma Miklós, a kisvejkei tsz párttitkára, a várható ál­lami támogatás mértékéről kérdezett. Mint Bucsi Elek elmondotta, a támogatás for­mája és mértéke ezután ke­rül kidolgozásra. Valamennyi állami támogatásra szoruló termelőszövetkezetet egyedi­leg bírálnak el. László Lajos koppányszán- tói főagrohómus megbecsülé­sét fejezte ki a látottak alap­ján a mőcsényi tsz vezetői­nek és szakembereinek. A továbbiakban szó esett még a Sárköz Völgység! Víz­ügyi Társulat munkájáról. A résztvevők kifogásolták a tár­sulás tevékenységét, úgy vé­lik, nem tölti be teljesen fel­adatát, éppen akkor, amikor a kedvezőtlen körülmények között lévő tsz-eknek, lenne legnagyobb szükségük a mun­kájára. VARGA MARTA A főkönyvelő Egy főkönyvelő mindent el tud rontani, ha rosszul számít, rosszul elemez, ha rossz taná­csokat ad, a gazdasági egység egyensúlya megbomlik. Az Iregszemci’-ei Vegyesipari Ktsz jól prosperál. Tóth János főkönyvelővel arról beszélget­tünk, milyen szerepe van ab­ban, hogy a szövetkezet egyre- másra újdonságokkal lép a fo­gyasztók, a partnerek elé. — Nekem sajátos státuszom van. A szövetkezetben vezető­ség van, a vezetőség határozza meg a fő tennivalókat, de ne­kem, számszaki embernek kell őket tájékoztatni. Érthetően, kellő érvekkel alátámasztva kell bizonyítanom minden ja­vaslatomat. — És sikerül bizonyítani? — Esete válogatja. A mű­anyagzsáknál sikerült. Elmon­dom, hogyan. Szövetkezetünk nem rég óta önálló. A mű­anyagrészleg teljesen új Ireg- szemcsén és olyan terméket kellett keresnünk, amely több évre jól fizető munkát ad. Va­lahogyan tudomásomra ’ ott, hogy Péten lehet keresn r e- tet, műanyagzsák gyám. „ra. Nem lényeges ebben az eset­ben, hogy az információt én honnan szereztem. Elmentem Pétre, aztán az anyagbeszer­zőnket elindítottam megfelelő helyekre, gép-, szakemberszer­ző útra. Számolgatni kezdtem: ha egymillió zsákot csinálunk egy év alatt, mennyi lesz a haszon, erdemes-e hozzáfogni? Ha kétmilliót tervezünk, meg tudjuk-e csinálni? Arra is gondoltam, hogy más cég jobb ajánlattal léphet a péti üzem­hez, akkor minket kibuktat­nak. Tehát a meglévő gépre, nyersanyagbázisra tudunk-e más munkát szerezni? Biztosí­tottuk a munka folyamatossá­gát az esetre is, s azzal küld­tük el az üzletkötőnket, hogy hétötvenet kérjen egy zsákért, de lejjebb is mehet, megmond­tuk, hogy meddig. A szerződés létrejött. Aztán mégis baj lett A péti gyárat leállították. — Most kellett á tartalék? — Igen, más típusú zsákot, más cégnek gyártottunk, de a haszon ebből is megvolt. — A szövetkezet vezetősége hogyan értékelte ezt a kétmil­liós üzletet? — Minden negyedévben egy alkalommal be kell számolnom a szövetkezet gazdálkodásáról. Félévkor még közgyűlés elé is visznek, bírálják a munkámat, előfordul, hogy nem értenek velem egyet bizonyos részkér­désben, de eddig még meg tudtam magyarázni. — Van-e segítő a számviteli munkájában? — Hogyne! A KISZÖV. Programszerűen tartanak vizs­gálatot, de ha a szövetkezet ve_ zetősége felkéri valamire a szekszárdi szakembereket, szí­vesen jönnek és segítenek ne­künk. Az első félévben adó­kérdésekben adtak hasznos ta­nácsokat. Most a bérrendszer helyesebb kialakításában vá­runk tőlük jó tippeket, jó ér­tékelést. — Az iregi szövetkezet há­rom éve érte meg az utolsó difúziót. Milyen jövő előtt áll­nak? Több mint félmilliárd vasútfe j lesztésre A MÁV Pécsi Igazgatóságán, a MÁV pécsi igazgatójának vezetésével rendkívüli kibőví­tett osztályvezetői. értekezleten vitatták meg az igazgatóság 1971-es évi előzetes tervét. Az értekezletre meghívást kaptak Baranya, Tolna, So­mogy megyék MSZMP, és a megyei tanácsok ipari osztá­lyainak képviselői, valamint a nagyobb vasúti csomópontok MSZMP-szervezeteinek vezetői. Az értekezlet, széles körű vitában több mint félmilliárd forintot javasol 1971-re felújí­tásra és állóeszközök fejleszté­sére. A tervjavaslatot a KPM vasúti főosztályához terjesztik fel jóváhagyásra. Halmai János tanácsos Százezer forint a tamási járás legtisztább községeinek Mint a korábbi években, most is sor került a faluszépí- tési és tisztasági mozgalom megszervezésére, propagálásá­ra, — valamint az értékelő munkára, a tamási járás terü­letén. Mintegy 450 aktivista kapcsolódott be az értékelő munkába. A megyei tanács felhívása alapján felszabadulá­sunk évében a mozgalom is ha­tékonyabb keretek között folyt le. elsősorban a tamási járási tanács hatékony támo­gatásával. A ' mozgalomban legjobb eredményt elérő köz­ségek részére 100 ezer forint jutalmat tűzött ki a vb. A megszabott feltételek teljesí­tése alapján végzett rangsoro­lás szerint első helyezést Var­sád, másodikat Tolnanémedi, míg harmadik helyezést Uj- ireg község érte el. A Vöröskereszt járási veze­tősége a legjobb helyezést el­ért községek részére vándor­zászlót kíván átadni, mely a következő évi értékelésig ma­rad a most legjobb eredményt elért községeknél. Délczeg József Csökkentett munkaidő az ipari szövetkezetekben A legutóbbi felmérés szerint az ipari szövetkezetek 60 szá­zaléka, az építőipariaknak pe­dig 40 százaléka vezette be a heti 44- órás munkaidőt. Az OKISZ vezetősége megállapí­totta, hogy a csökkentett munkaidőben dolgozó szövet­kezetek gazdasági eredményei általában kedvezőek. Bebizonyosodott tehát, hogy a szövetkézetekben is megie- remthetők a rövidített munka­idő bevezetésének a kormány által meghátározott feltételei. Éppen ezért az OKISZ veze­tősége ajánlással fordult az ipari és építőipari szövetke­zetek vezetőihez: célirányos­nak tartja, ha a jelenleg még heti 48 órás munkaidőben dolgozó árutermelő, illetve építőipari munkát végző szö­vetkezetek felülvizsgálják a csökkentett munkaidő beveze­tésének akadályait. Különösen azokra a szövetkezetekre vo­natkozik ez, ahol a dolgozók többsége nő. Az OKISZ veze­tősége javasolta, hogy a je­lenleg még heti 48 órás mun­kaidőben dolgozó, de a mun­kaidő csökkentésére jogosult szövetkezetek vezetőségei is­mertessék a tagsággal a mun­kaidő-csökkentés feltételeit, dölgózzák ki a felkészülési tervet, s hasznosítsák a már csökkentett munkaidőben dol­gozó szövetkezetek tapaszta­latait. Az OKISZ vezetősége kife­jezte azt a reményét, hogy az érdekelt szövetkezetek élnek a lehetőségekkel és megte­remtik annak feltételeit, hogy a rövidített munkaidőt ez év végéig bevezethessék. Gép- és gyorsíró verseny Az Országos Gyorsíró- és Gépíró Versenybizottság (Buda­— Abban bízunk mi is, hogy ez volt az utolsó szétállás- összeállás. A jövőről csak eny- nyit: az első évben termelési értékünk 7 és félmillió forint volt. A másodikban 11, a har­madikban 16 millió. A negye­dik ötéves terv végéig, mert elkészítettük a mi kis ötéves tervünket is, 30 millió forin­tos évi forgalmat szeretnénk elérni. Ezen belül a műanyag­programot tartjuk, talán tel­jesíteni is tudjuk, és többet szeretnénk a lakosságnak nyúj­tani. Szeretnénk tökéletesebbé tenni a javítási-szolgáltatási igények kielégítését. Azt hi­szem, szövetkezetünkben ter­veink megvalósításához min­den feltétel, lehetőség meg­van. Bíznak bennem a veze-‘ tők, a tagok. Tizennyolc éve kezdtem a főkönyvelőséget, ide I regszemcsére, a helyi gépál­lomástól 1968-ban hívtak, a számviteli munka vezetésére. — Mennyi a fizetése, fő­könyvelő elvtárs? — Alapfizetésem háromezer forint, erre jön 15 százalék biztosított prémium és ezzel kész.-n­pest, V., Bástya utca 5. — Te­lefon: 185—002) az idén is megrendezi a dolgozók gépíró- és gyorsíróversenyét. A jelent­kezők magyar nyelvű egyéni gépíró sebességi és hibátlan­sági, valamint magyar nyelvű egyéni gyorsíróversenyen, mun­kahelyek csapat- és pontszer­zőversenyen, továbbá idegen nyelvű gyorsíróversenyen ve­hetnek részt. Az idegen nyelvű gyorsíróversenyeket október 31-én és november 1-én dél­előtt rendezik meg, a ver­senybizottság helyiségében, a többit október 30-án és 31-én. Ebben az évben idegen nyel­vű gépíróversenyeket nem ren. deznek. A nevezéseket minden ver­senyszámra külön 2—2 pél­dányban, szeptember 30-ig kell beküldeni, a budapesti verse­nyekre a versenybizottsághoz, a vidéki versenyekre az ille­tékes gépíró- és gyorsíróiskola versenyfelelőséhez, egy-egy munkahelyről lehetőleg névsor alakjában. Versenyügyekben részletes felvilágosítást ad a központi versenyiroda és a helyi ver­senyfelelősök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom