Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-15 / 216. szám
Töltik az üvegeket a gimnazista lányok Diákok „Búzakalászőkná!” Hegedűs Ágnes az egyetlen harmadikos a mai csoportban. Mint a gimnázium KISZ- csúcsvezetőségének tagja, segít a tanárok munkájában, az irányításban. „Kérték alatt faragnak az ; ácsok..Már messziről hallatszik a vidám dalolás. A feldolgozó teremben alig látni arcokat, mindenki munkája fö. lé hajol és dolgozik. A bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet konzervüze. , mében vagyunk. A feldolgozó ■ terem, sőt a raktárhelyiség is zsúfolásig tele diákokkal. Lúgozás után barackot feleznek, majd üvegekbe rakják. A feldolgozóban a bátaszéki gimnázium 120 másodikosa. — Órabérre dolgozunk. Harminc forintot keresünk Hat óra alatt. Nem kevés pénz — vélekedik Stang Erika. : — Mire fordítjátok a keresetet ? ' — Egy napi fizetésünket az árvízkárosultaknak ajánlottuk fal, a többiből kirándulni megyünk. Szívesen küldjük forintjainkat a Számos-közbe — válaszol Szép Anna. a többi leány meg bólogat. — Iskolánk összesen nyolc napig dolgozik a konzervüzemben, s azt hiszem, hogy , ez a nyolc nap több száz em- I bernek jelent valamit. Jó a tsz-nek, mert a kampánymunkában enyhít munkaerő-problémájukon, jó nekünk, mert a nyári kirándulás egy részét megkeressük és segít az árvízkárosultakon is: talán a mi 'forintjaink is tető alá segítenek egy-két családot. . 'A szövetkezet kertészetében bátaszéki általános iskolások szedik az uborkát. A palota- bozsoki általános iskolások pedig szintén a konzervüzemben A „koszorús brigád A bozsoki lányok fejét az első napokban kendő fedte, de ők is hódolnak-'a „.divatnak", a széles ragasztószalag-koszorúnak, ami a fiúk találmánya. — Jól hátraszorítja a hajat, nem hullik a gyümölcsre. No, meg mindenki ráírhatja kedvencei nevét: Omega, Hungária, stb — mondja az egyik kislány. nevetés követi, s már híre- hamva sincs a lankadásnak. A diákok órabérre dolgoznak, de keresetük teljesítményre sem lenne kevesebb. Elégedettek ők is, elégedett a termelőszövetkezet vezetősége is. (horváíh) Foto: Gottvald felezik a barackot. Nekik már nagy gyakorlatuk van a konzervüzem! munkában, ugyanis közülük 24-en már a nyáron is itt dolgoztak. — Meg jól is mutat — így Kerner Feri. Különben ő a mókamester is. Ha fáradni kezd a „koszorús" brigád, min_ dig talál ki valamit. Ezt nagy Félezernyi sertés gazdacseréje Jó közepes volt a szekszárdi országos állatvásár Szekszárdon verőfényes, szép időben zajlott le hétfőn a szeptemberi országos állat- és kirakodóvásár. A Sárközből és á környékről több ezren sereg, lettek össze a mindig vonzó szekszárdi vásárra, még szomszédos megyékből is akadtak vevők és eladók. Most az egy évvel ezelőttinél forgalmasabbnak tűnt a vásár.‘A vásár irodájában délig „nem volt megállásuk” a munkában Szászi János járlai- levél-kezelőnek és munkatársainak, — A felhajtás közepes volt, s elsősorban sertésekből kínáltak sokat, mintegy félezer darab, főleg választott malac cserélt gazdát. Ezzel szemben délig csupán 9 ló és 2 szarvas- marha kelt el. Átlagosan 800 forint a választott malacok párja — közölte kérdésünkre. Dani István őcsénvi gazda héthetes, tíz malacának párját 880 forintért'adta el, s mint elmondotta, jó néhány ismerőse is ilyen, jó közepes áron értékesítette malacát. Szerinte jó közepes vásár volt, s a .hétnyolc hetes választási malacok. párját átlagosan 750—900 forintért adták. A tengelici Petőfi Tsz pótkocsis teherautón vitte a háztáji sertéseiket vásárra vivő tagjait, akiknek az áruba bocsátott maiatoknak a felét sikerült eladniuk. Üj „szokás” szerint, a távolabbról érkezők közül többen személygépkocsijuk csomagtartójában szállították a malacokat. Ez, a ma már megszokott kép azonban nem keltett feltűnést, annál inkább egy fiatal cigányházaspár: gyerekkocsiban tolt haza egy jókora disznót, (-só) VISSZHANG ,,A lap augusztus 8-i számában .A módosított közgazdasági Ösztönzők hatása’ cím alatt megjelent tudósítás a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya által rendezett értekezletről közli, hogy a pártbizottságok előadói vitatták a hitelpolitiKai kérdések (?) hatását, illetve a most érvényben lévő hitelirányelveket. A tudósítás szerint rz MNB jelenlegi hitelpolitikája kedvezőtlenül hat a beruházási kedvre, mart a bank megkívánja, hogy a tsz-ek a fejlesztési alapot teljes t gészében a beruházásokhoz kössék le. Ez pedig gátolja az erő- es munkagépek beszerzését. A szerkesztőség megjegyzés nélkül idézőjelbe teszi a fentieket, mint az értekezlet egységes álláspontját. Minthogy a résztvevők: a járási gs a városi pártbizottságok előadói^ és az értekezlet szervezői tekintélyes. felelős emberek, a fenti, sommázottan közölt vélemény nem járul hozzá, hogy az olvasók — mindenekelőtt az érdekelt tsz-vezetők — fontos közgazdasági kérdésekben világosan lássanak. Ezért a következőket közölj ük: 1. A bank gazdaságpolitikai célok megvalósulását segíti, amikor a népgazdaságilag (a kormány hitelpolitikai irányelvéiben előírt) preferált beruházásokat támogatja hitellel. A tudósításból úgy tűnhet, mintha az értekezleten részti/evő szakembereknek nem lenne tudomása arról, liögy a termelőszövetkezetek az utóbbi két évben jelentősen túlteljesítették a beruházások központi előirányzatát. A beruházási kedvet tehát a hitelpolitika — a cikkben foglaltakkal éppen ellentétben — kedvezően befolyásolta. A termelőszövetkezetek beruházásának mindenekelőtt nem a hitel, hanem az anyagi-műszaki kapacitás szab határt. 2. Az erő- és munkagépek beszerzésére a termelőszövetkezeteknek nemcsak a fejlesztési alapból képzett saját eszköz áll rendelkezésre, hanem — a főleg gépek beszerzésére szolgáló — amortizációs alap is. A bank emellett hitelt nyújt a szocialista importból származó gépek megvásárlására. Az év folyamán e célra több mint. 500 millió forint hitelt folyósít. A saját erő és a hitel összhangban van a rendelkezésre álló árualappal. Több hitelt csak akkor lehetne engedélyezni, ha több gép is lenne. 3. A tudósítás hitelpolitikával foglalkozó része a bank hitelpolitikájáról ír, holott, mint köztudott, a hitelpolitikát a kormány hagyja jóvá. s erre épül a‘ bank hitelezési gyakorlata. Ám e gyakorlatot is önkényes módon jellemzi a tudósító, aki az elhangzott véleményeket összevontan idézi. A bank a termelőszövetkezetek saját forrásainak kiegészítésére nyújthat hitéit. Ezért természetes, hogy hitelkérelem esetén tájékozódik arról, hogy a szövetkezet a rendelkezésre álló fejesztési alapját lekötötte-e. A. fejlesztési hitel- kérelmek elbírálásakor együtt vizsgálja, hogy a beruházónak az elhatározott álló- és forgóeszköz bővítéséhez rendelkezésére állnak-e a szükséges pénzeszközök. A tudósítás hivatkozott ‘része abban is pontatlan, hogy a beruházásoktól elkülönítetten említi az erő- és munkagépek beszerzését. holott az is a beruházások körébe tartozik. Dr. Páles Gyula a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, Budapest'’ A szerkesztőség megjegyzése: Az idézett osztályértekezleter* nem a hitelpolitikai elveket vitatták, hanem a közgazdasági ösz- 1 önzők együttes hatását. Ezen belül került sor a hitelpolitika megyei hatásainak értékelésére. A tudósítás idézete nem az 'értekezlet állásfoglalása, hanem a járási vezetők részéről a gazdásági vezetők felvetéseinek tolmácsolása. ugyanis a gazdasági vezetők, termelésfejlesztési elképzeléseik megvalósításánál legtöbb esetben a hitellel kapcsolatos problémákat feszegetik. Az osztályértekezlet hivatalos állásfoglalása nem ellentétes a kormány által alkalmazott köz- gazdasági ösztönzőkkel, bennük a hitelpolitikával sem, amit a jelzett tudósítás részben idéz is: ..... Előfordulhat, hogy egyes intézkedések egy-egy gazdaságban nem találkoznak egyetértéssel, sőt a gazdaságnak esetleg ráfizetést eredményez, ő® az ösztönzők már országos méretekben koordinálnak.” Az autóbusz-pályaudvaron láttuk A szekszárdi autóbusz-pályaudvaron naponta körülbelül 20 ezer utas fordul meg, ezért nem közömbös, mii yen tisztasággal, renddel fogadja az érkezőket a pályaudvar. Ott jártunkkor csatatér képét mutatta a környék. Az aszfalt, már kora reggel cga- rettacsikkekkel, hanyagul eldobált papírdarabokkal ,,díszítve’' fogadta az utazókat. A büfé. környékén elhajigált sö- rösiivegkupakok, piszkos szalvéták — természetesen a földön. — Kérem, van sörárusítási engedélyünk! A boltvezető igazat beszél, valóban van. S van egy tábla is a pavilon kirakatában, mely arra kéri a vevőket. hogy a vásárolt szeszes italokat otthon', családjuk körében fogyasszák él. — Nem mi bontjuk "fal a sört! Igaz ez is. Csupán a pavilon ablakához erősítettek egy sörbontót — közhasználatra. A megoldás diplomatikus. Rizner Jenő, a . MÁV AÜT állomási önöké: — Nagyon sok a gondunk a rendfenntartással. Egy takarítót alkalmazunk reggel hattól kettőig. Ez kevés. Számos esetben reklamáltam■ mar a központban emiatt, de sajnos, ez ideig eredménytelenül. öt szemétgyűjtőt és 10 cigarettatartót helyeztek ej a pályaudvaron. Ezek rendszerint ürésen állnak, a hulladék a földre kerül. De gondot okoznak az éjszakai rendbontók is. Azok az ittas emberek, akik a váróteremben szerei- néfc tölteni az éjszakát. — Velük kapcsolatosan nem sokat tudunk tenni. Igaz ugyan, hogy miután az utolsó autóbusz elmegy, a várót lezárjuk. A kiutasítottak — nem ritkán és mintegy megtorlásként — a mellékhelyiségek csapjait szerelik le. — Éjjeliőr nincs? — Néhány évvel ezelőtt volt, most nincs — magyarázza a pályaudvar vezetője. Es itt szakítsuk félbe a kér- dezősködést, eldöntendő: csakugyan tehetetlenek vagyunk? Igazán nem tudunk rendet tartani az autóbusz-pályaudvaron és környékén? Ha nem. akkor vétkes pénzpocsékolás ■parkosításra, utcák, közterek szépítésére évenként százezreket költeni! —rá— Traktoron gavaliéroskodoti Búcsút tartottak ez év tavaszán Faddon. Dömény Imre, a tsz traktorosa ez alkalomból tíz üveg sört ivott meg. Ettől — persze — becáípett. A vontató® meg akarta mutatni; „hogy mulat egy magyar úr", ezért Szabó József éjjeliőr tiltakozása ellenére, felült egy erőgépre, s azzal szállította ha. za Jeszenszki-pusztára sógornőjét. A szekszárdi járásbíróság Dömény Imrét jogtalan használat és ittas járművezetés bűntette miatt, halmazati büntetésül háromihónapi, felfüggesztett szabadságvesztésre és ezer forint pénz-mellékbüntetésre ítélte. Népújság 8 1970. szeptember 15.
