Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-15 / 216. szám

Kielégítő a Gabonafelyásár!» , ' fJ, - -t - ••• x • .... . . 4 .. tevékenysége az irányelvekről Néhány gondolat abból, ami egy taggyűlésen elhangzott — A beszámoló is jobb lett volna, ha az irányelveket le­fordította volna a gazdaság, vagy kifejezetten az üzem­egység gondjaira, problémá­ira, helyzetére — hangzott az egyik hozzászólásban, a Pak­si Állami . Gazdaság biritói üzemegységének párttaggyűlé­sén. A fenti • mondat volt az. amely a legjobban summázta a taggyűlés tanulságait. Az üzemegység 61 párttagja kö­zül 51 vett 'részt a taggyűlé­sen, amelynek két napirendje volt. Az első a tézisek meg­vitatásával foglalkozott, a má­sodik napirend keretében pe­dig az üzemegység pártalap- szervezetének- új vezetőségét választották meg. A nem a legjobban sikerült vitaindító előadást Ulbert Ferenc párt­titkár tartotta. Miről is volt szó a vitában ? A hozzászólók elsősorban helyi, gazdasági, szociális és kulturális dolgokról beszéltek. A legtöbben azonban hang­súlyozták, hogy a tézisek ma­gas szinten és tudományosan megalapozottan- beszélnek fel­adatainkról és eredményeink­ről. Többek között elmondották, hogy az iparban tapasztalt nagyarányú technikai átala­kulás mellett elmarad a me­zőgazdaság ilyen irányú fej­lődése. Á felszólaló ezt a meg­állapítását helyi példával tá­masztotta alá. Elmondotta: csupán két, erőgépre volna szükségük,, hogy teljes egészé­ben elvégezzek., a zöídtakar- many. betakarítását. Sajnos, ez nincs. Beszélt arról is. hogy a termelékenység növelése is csak a gépesítéssel érhető el. E tekintetben jelentős yáltu- zás remélhető az új tehené­szeti és az automatikus ser-- téstelep felépítése . után. A két telepen minden gépesített. Ke­vesebb emberre van szükség, a „munka jóval könnyébb lesz. a "munkakörülmények jelentő­sen javulnak, s a termelé­ment minden a. rendjén. A tagolt beadták a tsz~be az ál­latokat^ de a szénát vásárra vitték, nem dolgoztak. eltek a „tartalékból”. Tizenhéthar­mincat ért akkor egy munka­egység. A kukorica kapálat- lan maradt, 11 mázsát törtek le holdanként. Három és fél millió hiánnyal zártak év vé­gén. s hitelt kellett felvenni, az meg három évre megbéní­totta a tagok és a vezetők ke­zét. öt-nyolc-tizezer forint kártérítést róttak a nemdol­gozókra. Egyfajta kiábrándult­ság vett erőt még azokon is, akik bíztak a szövetkezeti gaz­dálkodás jövőjében. „Hiába akarjuk, nem megy.” Megke­seredett az emberek szájaíze. Lesz még itt valami? Térem még búzát a hátai határ? 1962-ben jött. az első mér­nök a faluba — o jelenlegi elnök. Megszervezték a bri­gádokat — minden brigád te­rületet kapott — üzemegység­rendszert alakítottak ki. „Be­indult a verkli.” Fiatal embe­rekből állt a vezetőség, sok- mindenbe belevágott — mert valami, majd csak sikerül. Bíztak az emberekben, a szor­galomban és tudták: ha jól művelik, a föld nem lesz há­la tlan. Most. 1970-ben már - azt is megválogatják. kit vesznek fel tagnak. Ha lehet, csak szak­munkásokat. Óriási fejlődést kenység lényegésen emelke­dik majd. A termelékenységről, a ter­melésről -több szó esett. Egy felszólaló idézte a mezőgaz­dasági kiállítás megnyitásán elhangzott mondatot, hogy az állami gazdaságok ma már világszínvonalon termelnek. A megállapításból kiindulva hangzott el, hogy a Paksi Állami Gazdaság is minél' na­gyobb nyereséget tud elérni munkájával, annál erősebb lesz, s annál inkább felzár­kózhat azok sorába, akik a legjobbaknak nevezhetik magukat. S örömmel sorolták az eredményeket, azt. hogy tavaly a harmadik helyen volt az állami gazdaság - kukorica­átlagtermése az országos rang­listán. Azt, hogy. egy első és két második díjat kaptak a mezőgazdasági kiállításon te­nyészállataikért, s egy máso­dik díjat levendulatermelésü­kért. Mindez az állami gaz­daság valamennyi dolgozójá­nak a keze nyomán született. S ilyen, nagy jelentőségű számbavétel alkalmával jó- volna, ha minden egyes kom­munista, az. állami gazdaság minden egyes dolgozója fel­tenné magának a kérdést, megvolt-e bennem a meg­felelő felelősségérzet a közös­ségért, s tettem-e eleget an­nak .előbbre jutása érdekében? Hogy sokat tettek a paksiak, azt bizonyítja az is, hogy előreláthatóan, az idén év vé­gén 2 millió forinttal több lesz a gazdaság nyeresége, mint -az elmúlt .esztendőben. Szinte valamennyi felszóla­ló beszélt arról is, hpgy a fejlődésnek indult mezőgazda­ságban is nélkülözhetet­lenek a szakmunkások, a munkájukhoz értő és általá­nosan.- is művelt emberek. Beszéltek arról, hogy többen már a második diplomájukat szerzik, hogy* sokan jártak szákmai tanfolyamokra, hogy a marxisig—leninista közép­iskola helyi kihelyezett, osz­mutat ez. Elavult a régi föld- művestudomány. Sőt mi több, azzal sem elégednek meg, hogy szakmunkásokat szer­ződtessenek. hanem a tsz kül­di iskolába a tanulni vágyó­kat. ISO szakmunkást foglal­koztatnak. Jelenleg tíz bátai gyerek — javarészt tagok gye­rekei — tanul tehenésznek, baromfitenyésztőnek, lakatos­nak, gépszerelőnek, szakmun­kásiskolában. Hét egyetemet végzett ember van a tsz-ben, öt mezőgazdász. egy agrárgé­pész, egy jogász. Tizennégy adminisztrátor szorong a há­rom szobából álló irodában, nem sokáig —- 1.8 millió fo­rintos költséggel, épül a csupa ablak , irodaház., Nincs , „vegyeske.reskedés”. Csak hét növényt termeszte­nek már, 1800 hold búzát, 1200 hold kukoricát, 75 hold ken­dert. 400 hold lucernát,' 250 hold zöldtakarmányt, 100 hold cukorrépát és 34 holdon bur­gonyát. A burgonya, a cukor­répa feles művelésű, a kuko­rica harmados, a vegyszeres kukorica nyolcados a cukor­répa mázsája után másfél kiló cukornak megfelelő árat fizet­nek. — Szorgalmas, dolgos nép a bátai mondja Fülöp László tsz-elnök. Megismerte, meg­szerette az embereket. Első pillanattól otthon érezte ma­gát., - szívásén 'telepedett itt le. tályának hallgatói közül egyetlen ember sem morzso­lódott le a. múlt év folyamán, s hogy a járás 9 kihelyezett osztálya közül a legjobb ta­nulmányi eredményt éppen az itteni érte el. Mindehhez szük­ség volt a gazdasági vezetők nagyfokú erőfeszítésére is, hogy a tanfolyamok, iskola­napok, vagy órák időtarta­mára megfelelő helyettesekről gondoskodjanak. Többen beszéltek az állami gazdaságok dolgozóinak lakás-. helyzetéről. Az égjük felszó­laló így fogalmazott: „a 1 la-' kásoknak, csupán 30 száza­léka a megfelelő, a többi ta­tarozásra, felújításra szorul. Az -állami gazdaságnak több gondot kellene fordítania a la­kások rendbehozására, hiszen ez is az életszínvonalhoz tar­tozik.” Volt aki elmondotta, hogy a gazdaság vezetői is­merik az itt dolgozók ilyen jellegű problémáit. A gazda­ság erejéhez mérten igyekez­nek is segíteni. 1969-ben 12 család kapott 40 ezer forintot, 70-ben pedig három, hogy la­kásukat ‘ rendbehozzák. Meg­vásárolták a tengelici iskolát, ahol 3 családnak lesz helye* s már folyamatban. vannak a tárgyalások a Csámpa-pusz­tai iskola megvételéről is. Egy harmadik felszólaló pedig ar­ról beszélt, hogy a lakások rendbeb Ozásában segíthetne a községi tanács is. hiszen az ál­lami gazdaság dolgozói is évek óta fizetik a községfejlesztési hozzájárulást, amiért nem kapnak cserébe semmit. Sok mindenről esett még szó a biritói kommunisták tanács­kozásán. A szervezeti sza­bályzat módosításával kapcso­latban elhangzott , egy javas­lat. A tagdíjbefizetés az egy. családtagra iutó jövedelem arányában történjen. A taggyűlés második részé- ,ben új vezetőséget választot­tak, a Paksi Állami Gazdaság biritói üzemegységének pártit­kára Laki Endre lett. M. É. . ~T--------r~rnnr iiíTim v - Ti'i-nnimnc „ Nagy eszű, finom ember .a mi elnökünk. Szereti is a nép. még a maga családját se job­ban, Mindig kitalál valami újat” — mondják róla. De jó értelemben mondják, célozva a szakosított tehenészeti telep­re, a 160 ezer férőhelyes tojóte­lepre és a többi új létesítmény­re. Megdolgoznak itt az új házért, a szép berendezésért, a kocsiért, — Nálunk nem nyaral sen­ki. A földeken születünk, ott élünk és ott is halunk meg — mondja némi túlzással a hatvanöt éves Csopor Imréhé. Kevesli a járadékát, kétszér elmegy vele a boltba .és nincs. Harmados kukoricát vállalt most is. A járadékosok élete nem fenékig tejfel, bár a kö­zösség igyekszik enyhíteni gondjaikat. Öregbál is volt. Enni-, inni­való, még a hetvenévesek is táncoltak. „Gondoskodnak ró­lunk: Búzát kapunk, műtrá- gyázfák a földünket, azt mondják, jövőre meg ingyen szántanak a háztájiban’’ — m,ondják a járadékosok. Az elnök minderről nem szólt. Arról sem, hogy a fia­talok és a rossz körülmények között élő nagycsaládosok a tsz segítségével házat építe­nek. Emeletes házat, VAJIGA MÁRTA Az, „MSZMP Tolna megyei Bizottságának gazdaságpoliti­kai osztálya tegnapi értekez­letén a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat tevékeny­ségét vizsgálta. Az osztályérte­kezleten részt vettek a tsz- szövetségek titkárai és Horváth. József, a megyei tanács vb- elnökének . helyettese. Farkás László igazgató a ke_ _ nyérgabona-felvásárlás problé­máiról, az őszi betakarítás elő­készületeiről tájékoztatta az értekezlet résztvevőit. Megálla­pította, hogy a termelőktől át­vették a felkínált gabonát, a raktározás, tárolás megoldódott Felkészültek a napraforgó és a kukorica felvásárlására is. A tervek szerint mintegy nyolc­ezer vágón kukoricát vásárol­nak fel. Szűcs Lajos a szek­szárdi tsz-szövetség titkára kevésnek tartja a kukorica in­duló árát. A vita során ;^?.ámös kérdést tisztáztak. Így' többek között a szárítóberendezések üzemeltetését, elhelyezését, a napraforgó vetőmagként! átvé­telének kérdését. Felhívták a figyelmet arra, hogy különösen a gazdaságoknál fontos a jó felkészülés, hisz várhatóan az idő igen rövid lesz a betakarí­tásra. A kukorica néhány gaz­daságban csak másfél hónap múlva fog érni. Az értekezleten Bucsi Elek osztályvezető foglalta- össze a vitát. Megállapította, hogy á gabonafelvásárló az év eddigi szakában kielégítően oldotta meg feladatát, annak ellenére, hogy néhány probléma az át­vétel során jelentkezett. A ter­melők és á felvásárlók jó együttműködésére „hívta fel a gazdasági osztály ' vezetője a jelenlévők figyelmét. JS ifi ,t A Országos fotókiállítás Döntött a zsűri SZEPTEMBER. 19-20. A szekszárdi szüreti ■ napok egyik. sokatígérő rendezvénye az országos fotokiáljitás lesz. Helye: városi tanács nagy­terme. A múlt évi országos fotókiállítás meglepően nagy közönséget' vonzott, s-wtn két­séges. kár lett volna kihagyni, a , szüreti napok programjá­ból, és csajt helyeselhető, hogy a következő szekszárdi - szü­reti napok egyik állandó ren­dezvénye lesz. Az idei fotókiállítás egy lényeges vonásban eltér a ta­valyitól. Tavaly kizárólag kö­tött — szüreti — témájú ké­pekkel lehetett jelentkezni, az idei kiállítás pedig teljesen szabad témájú lesz. Egy al­kalommal — tavaly — feltét­lenül' helyes volt a szüreti kötöttség, de ennek az ismé­telgetése' semmiképpen stem- kecsegtetett volna kedvező'ki-" látásikkal, a szabad-téma vi­szont annál 'inkább. Á zsűri már értékelte a kiállításra beérkezett foto- műveket, és' döntött a djjak odaítéléséről ,is. így az össz­kép voltaképpen adott, annak ellenére, hogy a kiállítás tech­nikai megrendezése most fo­lyik. Mindenekelőtt hadd mu­tassuk be. a zsűrit. Réti Pál, a Népművelési Intézet fő­előadója, Topor Zoltán, a Fotóművész Szövetség . főelő­adója, Fábián Imréné, a szek­szárdi yárosi tanács népmű­velési 'felügyelője, Vadócz. K ál than, ‘.'a; Tolná megyei Foto- és ' filmklub, elnöke, Ki'ss >fstváhs' a' Tolna' megyei Művelődési „Központ • »főelő­adója és Kenderessy Tibor, a a megyei fotószekció titkára. A zsűriben tehát biztosított az igényes hozzáértés, és ez önmagában is emeli a kiállí­tás rangját. A zsűri értékelte a beküldött képeket, eldön­tötte, hogy melyikek kerülnek kiállításra, melyikek nem, és döntött a díjak ügyében is. A művek díjazására vonatkozó döntést azonban csak szom­baton, á kiállítás menyi tilsa­kor hozzák ' nyilvánosságra. Meglehetősen nagyszámú, . 625 kép érkezett a kiállításra, a zsűrinek tehát -Volt miből válogatnia. ... Jellemző, hogy. A 625-ből 144 ennek nem egészen egynegye­de, szám szerint 144 kép, ke­rül a közönség elé. Tavaly, sokkal' kevesebb kép- érkezett, és a falra is csak feleannyi került, mint ezúttal kerül.,, A *525 kép* 135 fotós alkotá-” sa, és „közülük 82-től kerül a. falra égy Vagy több köpri’.r-y. A kiállítás joggal viseli'az országos nevét, mert az or­szág minden részéből érkez­tek pályaművek: Budapest, Szolnok, Békéscsaba, Ecséd, Zalaegerszeg, Baja, Jánoshal­ma, Tapolca, Kecskemét, Cyőr, Székesfehérvár;. ■ Miskolc; Veszprém, Pécs, Kaposvár, Diósgyőr stb. A Tolna megyei fotósok 62 képet küldtek be, s ebből 16-ot fogadott el a zsűri kiállításra. Tehát sző sincs arról, hogy talán az or­szágos -név alatt kizárólag a megye produkálná, magát,. . A zsűri egyik tagja, Vadócz Kálmán így nyilatkozott a beérkezett képekről'; — Magas szintű fotóanyag került elénk. Az, hogy csak' 144 kép kerül kiállításra, nem azt jelenti, hogy csak ennyi jó kép volt. Tulajdonképpen kár, hogy a többit is nem. Ját-, hatja a közönség. Egy-egy igényes kiállításnál alapelv, hogy válogatni1 kell, jók kö­zül is csak a legjobbakat kell bemutatni'. Az átlagszint magasabb a tavalyinál, ami nagyon jó jel a jövőt illetően, hiszen a szekszárdi országos fotókiállítás . rangjának növe­kedését igazolja. Végtelenül gazdag a témaskála, .' „és megoldásban, Szerkesztésben, technikai kivitelben egyaránt a -modem . felfogások ..domi­nálnak. Felszínre keFült égy csomó ismeretlen név, S „ ez azt mutatja, hogy gyarapszik azok száma, akikkel számol­ni lehet és kell a fotóművé­szeiben. ■ B. F. Népújság 3 1970. szeptember 15,

Next

/
Oldalképek
Tartalom