Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-01 / 204. szám

4. «I' VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG g A MüGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fcs A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 201. szám ARA: 90 FILLER Kedd. 1970. szeptember 1. Európa állattenyésztésének vezetni Hogy észen Először szocialista országban — Dr. Horn Artúr akadémikus nyilatkozata fOLNA MEGYEI Az Európai Állattenyésztők Szövetsége augusztus 24 és 28 között tartotta huszonne­gyedik tanácskozását.. A ta­nácskozás színhelye Gödöllő volt. Részt vettek az osztrák, belga, bulgár. csehszlovák, dán, finn, francia, nyugatné­met, magyar, izlandi, ír, iz­raeli olasz, jugoszláv, luxem­burgi. holland, norvég, len­gyel, portugál, spanyol, svéd, svájci, török és angol tudo­mányos élet képviselői. Raj- tűk kívül, megfigyelőként Kamerun, az NDK, a Szov­jetunió, az EAK. az USA tu­dósai és számos nemzetközi szevezet, így a FAO, IDF, WFA és WVA megbízottjai. A tudo­mányos tanácskozást országjá­rás követte, magyar mezőgaz­dásági üzemek megismerése. Ennek során vasárnap a Hő- gyész Állami Gazdaságba lá­togatott a külföldi tudósok és száketnberék egy nyolcvanöt tagú csoportja. A látogatók a tervezett idő­pontnál később érkeztek, így bőséges lehetőségünk volt meg­kérdezni a fogadásukra meg­jelent dr. Horn Arí úr akadé­mikust. egyetemi tanárt a szer­vezet céljáról és működéséről: — Az Európai Állattenyész­tők Szövetsége — mondotta — e pillanatban a világ legran­gosabb ilyen jellegű tudomá­nyos egyesülete. A Szovjet­unió és Románia kivételével tagja valamennyi európai or­szág, előreláthatólag azonban a jövő évi versaillesi közgyű­lésükön etek jelentkezése is napirendre kerül. A szövetség húsz esztendeje működik és az -a célja, hogy az állatte­nyésztési tudomány eredmé­nyeit évente értékelje, még­hozzá a gyakorlat szempontjá­ból. Külön megtiszteltetés szá­munkra, hogy fennállása óta ez volt az első eset, amikor a szövetség szocialista ország­ban tartotta évente ismétlődő tanácskozásainak egyikét. A megtiszteltetés egy másik jellemzője: dr. Horn Artúr akadémikust, szaktudománya világszerte elismert képvise­lőjét, ezen a tanácskozáson a szövetség alelnökévé választot­ták. — A Gödöllőn folytatott tu­dományos tanácskozások, elő­adások és korreferátumbk so­ra után és közben, a vendé­gek részt vettek a mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter fogadásán, majd hajóki­rándulást tettek az esti Du­nán — folytatta a professzor. — Ezután a megjelentek há­rom csoportra oszlottak, hi­szen 457 személynek nem le­hetett voina praktikusan be­mutatni a látogatások céljául kitűzött gazdaságokat. Ezek sorában a Hőgyészi Ä1- . lami Gazdaság szarvasmarha­tenyésztésének bemutatásával szerepelt. Szüllő Béla igazga­tó és szakembereinek iányítá- sával a vendégek fogadására való felkészülés mintaszerűen tökéletes volt. Rossz időre szá­mítva egy húsz gépkocsiból ál­ló GAZ-karaván is készen állt az érkezők szállítására. Erre azonban nem került sor, a nagy farmotoros Ikaruszok el tudtak jutni a távoli legelőig, ahol 450 fejőstehenet tekintet­tek meg a látogatók. A hiva­tásos, de az állatenyésztéshez már érezhetően kevésbé értő tolmácsok rövid szereplése után ismét Horn professzor vette át az idegenvezető sze­repét, és előbb angol, majd német nyelven ismertette az itteni eredményeket. A hőgyé­szi tehenészet negyedrészben yersei, háromnegyedrészben pedig magyartarka alapanyag keresztezéséből származik. A keresztezést 23 dán bika im­portálásával kezdték, melyek közül kettő felelt meg a kí­vánt célnak. Eieinte csak 700 tehénnel indultak, de bebizo­nyosodott, hogy a nagy számok törvénye az állattenyésztésben éppúgy érvényesül, mint a növénynemesítésben. Háromez­res létszám bizonyult megfe­lelőnek. A sokéves munka eredményeként Magyarorszá­gon most. harminckétezer ilyen keresztezésül tehén van, köz­tük a hőgyésziek átlagos évi tejhozama 5288 kiló, 4,41 szá­zalékos zsírtartalommal, test­nagyságuk pedig az ideálishoz közeli. A vendégek körében a lá­tottak mély hatást tettek. Meg­kérdeztük néhányuk vélemé­nyét. Az EAK-ban hivatalos láto­gatáson tartózkodó LosonCzi Pál magyar államfő vidéki kör­útja során vasárnap Ale­xandriába érkezett. A városba érkező Losonczi Pált és kíséretét Ahmed Ka­mel, Alexandria kormányzója fogadta magasrangú tisztvise­lők társaságában. Az Egyesült Arab Köztársa­ságban hivatalos látogatáson tartózkodó Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke vasárnap J. Partanen a finnországi Hyvinkää Agrártudományi Ku­tató , Központjából: — Magyarországon tett lá­togatásaink során a hőgyészi bemutató gyakorolt ránk leg­maradandóbb benyomást. R. D. Politiek, a hollandiai weningeni egyetem tanára: — A tudományos eredmé­nyek mellett az arányok is le- nyűgözőek, melyek között önök dolgoznak. G. Triebler NDK-beli tudós, a berlini Állattenyésztési és Háziállat-genetikai Intézet tag­ja: — Páratlan ez az öntözéses legelő, melyen az állatokat tartják. A késő délutánba nyúlt lá­togatás után a vendégek Keszt­hely felé folytatták útjukat. (ordas)) Mohamed Bakr Ahmed talaj­javításügyi miniszter kíséreté­ben vidéki körútra indult. Fel­kereste Tahrir — magyarul: felszabadulás — tartományt, a sivatagból áldozatos emberi munkával visszaszerzett vidé­ket. Az Elnöki Tanács elnöke látogatást tett az egyik szov­jet segítséggel létesített gépesí­tett gazdaságban és megtekin­tett több. hagyományos mód­szerekkel termelő mezőgazda- sági üzemet. Az Egyesült Arab Köztársaságnak ezen a vidé­Vándordíjas az Alsótengelici Kísérleti Gazdaság Közzétették az 1970. évi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár miniszteri váhdordíja- sainak névsorát. Ezek között szerepel az Alsótengelici Kí­sérleti Gazdaság bemutatott eredményei alapján. A ván­dordíjjal járó 259 ezer forint­ból 200 ezer forintot fordít­hatnak termelési eszköz vagy anyagvásárlásra és 30 ezer forinttal jutalmazhatják az eredmény elérésében kiváló teljesítményt nyújtó dolgozó­kat és kollektívákat. A mezőgazdasági kiállítás megnyitásáról szóló tudósítá­sunkban már beszámoltunk azokról az eredményekről, amelyeket az alsótengeliciek elértek. A gazdaság évtizednél hosszabb idő óta folyó szarvasmarha-tenyésztési mun­kájának eredménye, elismeré­se fejeződött ki most az arany-, ezüst- és bronzérmek­ben — és ugyanez az elisme­rés fejeződik ki a miniszteri vándordíjban, amelyet a leg­jobbak közt is a legjobbak kapnak. Miniszteri vándordíj, szarvasmarha-tenyésztési nagy­díj, hét arany-, kilenc ezüst-, tizenegy bronzérem a kiállí­tott állatokért — rangos el­ismerése a gazdaság és a megye állattenyésztési ered­ményeinek. Mint Csonka Károly igaz­gató elmondotta, komoly re­ményekkel indultak a kiállí­tásra — hiszen a gazdaság szarvasmarha-tenyésztési ered­ményei évek óta országosan ismertek — de ilyen rangos díjazásra nem számítoltak. A tény az, hogy a nyolc mi­niszteri vándordíjból egy Tol­na megyei gazdaságé, így a kiállításra látogató sokezer Tolna megyei érdeklődő sző­kébb pátriánk eredményeit kü­lön örömmel, elismeréssel szemlélheti. kén 1953 óta 350 ezer hektár­nyi földet tettek termővé a Nílusból leágaztatott csatornák révén. Délután az Elnöki Ta­nács elnöke és kísérete a nagy földközi-tengeri kikötővárosba, Alexandriába érkezett. A ma­gyar vendégek városnéző kör­utat tettek. Este Ahmed Kamel, Ale­xandria kormányzója vacsorát adott Losonczi Pál tiszteletére. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke hétfőn nyilatkoza­tot adott á kairói rádiónak és szólt az európai biztonság biz­tosítására irányuló lépésekről. Az EAK és a Magyar Nép­köztársaság közötti kapcsolatok az élet minden területén Ör­vendetesen fejlődnek — hang­súlyozta Losonczi Pál. Kijelen­tette: az imperialista békebon­tók elleni harc fő terheit a Közel-Keleten az EAK népe és kormánya viseli. — A világ bé­kéjének biztosításáért harcoló erők számára elengedhetetlen követelmény az 1967. évi ag­resszió minden következmé­nyérek politikai úton történő felszámolása. Népünk és kor­mányunk ezért támogatja a Biztonsági Tanács 1967. no­vember 22-i határozatát. Három esztendő eltelte után — mutatott rá Losonczi Pál — továbbra is súlyos a közel- keleti válság, de a jelenlegi tűzszünet érvénybeléptetésével és a Jarring-misszió felújításá­val most kimozdulhat a holt­pontról a politikai rendezés irányába. Ezután az európai biztonság megteremtésének problémájá­ról szólt Losonczi Pál. Losonczi Pál Alexandriában

Next

/
Oldalképek
Tartalom