Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-11 / 187. szám
Dr. Cornelius Theodor Makké a filmszemle holland vendége Beszéljünk egy filmről: A Nap és a Hold elrablása A vetítőteremben sötét van. Pereg a film. A négyes szekció; amely, a népi ipar, mesterkedés . tárgykörében készített filmekkel foglalkozik, dr. Cornelius Tehodor Kökké úr filmjét, nézi, amelyet Holland olaj- ütő- szélmalom címmel készített. Illetve, amelynek készítésénél',* mint néprajzi szakértő működött közre. A filmet a nagyközönség is láthatja majd, mivel a zsűri döntése alapján a film a versenyben is részt vehet. ■ Ötvenöt éves vagyok és nős-—-.mondja , d,r Cornelius Theodor..Kökké. — Hat gyermekem van, a legkisebb 10, a legnagyobb' pedig 19 éves! Kettő' Spanyolországban, égy pedig Kanadában tanul jelenleg. A' többiek otthon vannak. — -Kérem, beszéljen munkahelyéről olvasóinknak. ér A munkámról ’ szívesen beszélek, mivel azt. nagyon szeretőm. A nijmegeni egyetem történésze és etnográfusa vagyok. 1948-tól pedig-, mint az arnheim-i hollandiai filmmúzeum néprajzi kutató, dokumentációs csoportjának vezetője ..dolgozom. Ez az intézmény 441'hektáron, fekszik. Hatalmas parkjában a tudományos és kutató - munkatermeket tartalmazó épületek' mellett egy szabadtéri múzeum is található. A szábadtéri’ múzeumban 1 — amely, április .elejétől október végéig tart nyitva — paraszt- házak, szélrhalom, vízimalom és régi műhelyek is láthatók. A vezetésem alatt álló csoporthoz tartozik egy 120 000 felvételt tartalmazó fotóarchívum. Van úgy 10 000 reprodukciót tartalmazó képarchívumunk is. Ebben ,a. gyűjteményben 1500 híres,» neves klasszikus festő, rajzoló és rézmetsző alkotásáról készült reprodukció- szerepel. Gyűjteményünk felöleli a, X^V. 'százáéitól - egészen a XX. századig a leghíresebb alkotók müveit, olyan műveket, amelyek, történelmi etnográfiával foglalkoznak. Mikrofilm-archi- vumunkban 60 000 felvétel található, amelyek régi történelmi és etnográfiai emlékeket tartalmaznak. Ebben a témakörben 50 játékfilmünk is van. 13 000 diapozitív felvételünk pedig a földmunkások, a parasztok életével foglalkozik. — E csoporthoz tartozik egy részleg, amelynek kifejezetten a parasztházak kultúrájának a kutatása a feladata. — Kökké úr a négyes szekció munkájában vesz részt itt a szekszárdi filmszemlén. Filmjét éppen az imént mutatták be. A kollégáknak — a néprajzosoknak és a filmeseknek is — rendkívül tetszett az olajütő szélmalmot bemutató munka. Hogyan született meg ez a 4 mai nap programja Ma délelőtt a tudományos tanácskozás a szekcióülésekkel folytatódik. Ebéd után, a vendégek Sióagárdon tesznek kirándulást.. Itt Pesti’ György, tsz-elnük tart. egy előadást „Gazdálkodás Sióagárdon régen és ma" címmel. A kirándulás resztvevői eiijtt .levetít!^; a gióagárdról készült Két víz között című doku- mentumfilmet. liste- nyele órai kezdettel a szekszárdi Panoráma FUmszínház- ban_v-a -következő filmeket vetítik Vankóné, Dudás .-Juli galga- máesai parasztfestő asszony, Holland olajért, szélmalom (holland film), és á Palóenapok Párádon. E három film a versenyfilmek listáján is szerepel.-.Meilétlük vetítésre kerül még a Pincekocsma című spanyol kisfilm es az Avatás .Sárközben című film, amelynek kapcsán Raffay Anna, a film rendezője, egy him születéséről . beszél m'ajd. áfa* este Alsónánán is bemutatnak .néhányat a filmszemlére beérkezett -alkotások közül. Többek kd/üú ■ A * kin'rs című szovjet filmet láthatja. tfia'jd a köiönség és levetítik a Szekszárdi Filmstúdió Sárközi lakodalom címet viselő filmjét is. Szekszárdon az éjszakai információs vetítésen szovjet filmeket mutatnak be. film, s van-e Kökké úrnak még hasonló munkája? — A filmet nem én készítettem, csak mint néprajzi szakértő működtem közre annak készítése során. Az olajütő szélmalom megörökítésére nagy szükség van, hiszen a mai modern, civilizált életben ezek a malmok már csak emlékek. Működésük idegenforgalmi célokat szolgál csupán, s fenntartásuk rendkívül költséges. A film olyan mesterkedést ábrázol tehát, amely már kihalóban van, vagy talán még úgy is mondhatom, hogy kihalt. A filmezést munkám egyik fontos részének tartom. Hasonló alkotás készítésénél 15 alkalommal, működtem közre. így van filmem többek között a székfaragókról, .gyékényfonókról, a hollandiai merített papír gyártásáról, egy kenyérsütő néniről. De említhetném a holland népszokásokat megörökítő filmeket is. — Közülük legalább egy ilyen speciális holland népszokást ismertetne velünk ? — Talán a vadászok királyának megválasztását mondanám el. Ez úgy történik, hogy a vadászok évente egy alkalommal versenyre kelnek egymással. Fából faragott galambokra lőnek, s a legpontosabb célzót királyuknak kiáltják ki. Aki A megnyitón dr. Ortutay Gyula, akadémikus előadása után dr. K. Kovács László professzor tartott előadást „Néprajzi filmek készítése Magyarországon” címmel. Színes, fordulatos és értékes előadásában részletesen be ■ szélt a hazánkban kibontakozó néprajzi filmkészítés egyes állomásairól. Elmondotta, hogy a magyar néprajzkutatás mindig érzékenyen reagált az új techhi- kai vívmányok adta lehetőségekre, s azok felhasználására. — Kutatóink nemcsak a fonográfot használták a világon elsőként, népdal- és - szokásgyűjtésben, hanem már igen korán: 1910-ben foglalkoztak a Néprajzi Múzeumban azzal a gondolattal is, hogy a filmszalagot is bevonják a kutatómunkába. Kutatóink felismerték a mozgókép nagy lehetőségeit; képességeit olyan népi kulturjelen- ségek megörökítésénél, ahol az állókép, a rajz, de még a legjobb leírás sem volt képes arra, hogy a jelenséget maradéktalanul rögzítse az utókor a későbbi idők kutatói számára. A filmfelvételek sorát- azonban csak 1927-ben nyitotta meg Gönyey Sándor. Népi táncot, a csárdás egy speciális változatát, az úgynevezett „tiszapolgári csaoá- solás”-t filmezte, egy régi rendszerű, kézzel forgatott normál kamerával. A film hossza 40 méter volt. Ez az „ősfilm”, az Országos Néprajzi- Múzeumba került. Dr. K. Kovács László professzor ettől az. időtől vezette végig előadása során a magyarországi néprajzi filmezés történetét. Részletes. előadását a következőképpen összegezte: — Ma Magyarországon mintegy 100 ezer méter kes- kenyfilm van a különböző gyűjteményekben. Ezek a filmek • azonban túlnyomó rész-. ben csak archívíilmek, vagyis olyan, filmek, amelyek kimondottan a szakemberek tudományos munkája során használhatók, de talán csak 15—25 százalékban alkalmasak arra, hogy szakszerű kihárom évben egymás után a hollandiai vadászok királyi lesz, az megkapja a császári címet. — Jól . érzi magát Kökké úr Szekszárdon? — Örülök, hogy részese lehetek a filmszemlének. Két év múlva ismét eljövök. Már csak azért is, mert Császár József, a városi tanács elnöke, a fogadáson megígérte nekem, hogy a legközelebbi rendezvény idejére a strandon füvet is fogok találni. De félretéve a viccet. Ezért % csodálatos épületért, ahol Önök a filmszemlét lebonyolítják, irigylem magukat. Hollandiában nekünk is kellene egy ilyen. Egy kívánságomat szeretném, ha leírná. — Kérem . . . — Az kívánom, hogy Magyarországon is rendezzenek be minél több olyan szabadtéri múzeumot, mint az a hollandiai, ahol én dolgozom. Évente 350 ezer látogatót . fogadunk mi. Az Önök népi kultúrája is megérdemelne minél több skanzent, amely a paraszti kultúra megörökítését szolgálja. A parasztok kultúrája az ember kultúrája. Azt tartalmazza, ami örök emberi. S az örök emberi kultúra az, amely összeköti a népeket, magyarokat és hollandokat is, az emberiséget egy nagy család tagjává teszi. dolgozás után széles körben is bemutassák azokat. — Ez idő szerint, nincs más mód, mint az, hogy a jelenlegi szűkös keretek és. lehetőségek között az, archív- filmezést* folytassuk.. Emellett pedig, együtt keil dolgozni a. Magyar Filmgyártó Vállalat tudományos dokumentum-. film osztályával. Végtére is filmet legtökéletesebben csak a .filmgyár, tud készíteni, — A filmszemlének a zsűri által már látott alkotásai között egyetlen rajzfilm szerenel. S mivel, mint rajzfilm egyedülálló a benevezett néprajzi filmek sorában, hát beszéliünk először erről az alkotásról. A Nap és a Hold elrablása magyar mesefilm, A jól ismert és sok nemzetiségnél, népnél megtalálható mesemagot Reisenbuchler Sándor rajigaz, hogy a legdrágábban. Ha a néprajzi szakember együtt dolgozik a .gyár, rendezőjével, akkor együtt van a két feltétel: a fejlett technológia és a tudományos fel- készültség és elkészülhet a tudományos, korszerű, néprajzi film. Ez az együttműködés már néhány éve megkezdődött. Az így készült filmek nemzetközi cserére is alkalmasak. zolta és rendezte filmre. A fényképezés Harsági István munkája. A szép és csillagos-virág- pompába borult földre rátelepszik a szörny, a hétfejű sárkány, a gonosz szellem, aki elrabolja a Napot és elrabolja a Holdat, s semmivé, mozdulatlanná pusztítja a világot, megöli a szépséget,, az értelmet, az embereket, az életet. Aztán egyszerre csak feltámad a mese hőse, aki éppúgy lehet a legkisebb királyfi mint a szegényem bér legkisebb fia, s megöli a gonoszt. Megöli a gonoszt, s a földet ismét élet tölti be. Nyílnak a csillagos virágok, arany fényét ontja a Nap és ezüstén ragyog a Hold. életre kelnek az emberek. ^ A modern hangvételű, lírai feldolgozású mesefilm, inkább a felnőttekhez szól. Igaz belső indításból fakadó lírai megfogalmazású 'tiltakozás minden ellen ami rontó, minden .ellen ami gonosz, ami az életre, az emberre tör. Miállíiások i . : ÄA | iJlÉfc ..rJm m'-TSBL Tolna megye élő népművészetét bemutató kiállítás egy részlete. A filmszemle és a tudományos tanácskozás alkalmából hat kamarakiállítás nyílt Szekszárdon. A Panoráma filmszínház előcsarnokában kopjafákról készült fotókat mutatnak be. A többi kiállítást a Babits Mihály megyei művelődési központ termeiben helyezték el. Egy kiállítás Tolna megye élő népművészetét, egy másik pedig népi gyermekjátékokat és babákat mutat be. A színházterem bejáratánál a Népművésze-, ti és Háziipari Vállalat rendezett kiállítást, Fent az üvegcsarnokban pedig paraszt festők néhány alkotását láthatja . az érdeklődő. A művelődési ház kistermében —amelyet a fesztivál napjaira klubszobának rendeztek be — a mohácsi busójárást bemutató akvarellek láthatók. A kiállításokról későbbiek folyamán részletesebben beszámolunk. Százezer méfer keskeny film lalálhaló a különböze gyűjteményekben Dr. K. Kovács László professzor előadásáról
