Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

Szabó László—Sólyom József: Kémek a búvárhajón 16. — Halló! Itt Conolly. Kérem, küldjön azon­nal egy autót, erős kísérettel... Igen, Ut vagyok Pastorius úrnál, mindjárt magammal viszem. Valóban a főnökkel kell beszélnie. Dasch néhány perc múlva már el is hagy­hatta a szállodát, s beszállt egy csukott, fekete autóba. Mögötte egy másik, ugyancsak fekete kocsi robogott, amelyben négy markos FBI- ügynök ült. Az FBI központjában a legfelső emeletre kalauzolták, egyenesen Hoower irodájába. — Mister Pastorius, aki nemrégiben érke­zett meg Németországból — mutatta be Conol­ly a náci ügynököt főnökének. — Azt hiszem, nagy szolgálatot tehet nekünk. Hoower üdvözölte Dascht. — Egyszer s mindenkorra tisztázni akarom a dolgot.. Engem nem Pastoriusnak h’Vnak, ezt a nevet äz Abwehr adta annak a vállalkozás­nak, amelynek magam is a tagja vagyok. Az igazi nevem: George John Dasch. Az FBI nagyhatalmú főnöke szó nélkül hall­gatta Dascht, aki immár bővebben, részletek­re is kiterjedően elmondta mindazt, ami vele történt azután, hogy Bohle gauleiter egyik bi­zalmi embere felkereste őt: legyen a harmadik birodalom különleges vállalkozásának egyik résztvevője. Hoower egy-egy szót írt csupán jegyzettömbjébe, s csak ilyenkor vette le sze­mét a kissé bőbeszédűnek tűnő Daschról. Mint­ha át akart volna látni rajta... De mikor Dasch befejezte, Hoower már látta, hogy a náci ügy­nök valóban őszintén beszél. — Rendkívül érdekes dolgokat hallottunk öntől, Dasch úr! — szólalt meg Hoower. — 3n tehát azt állítja, hogy a másik csoport is part­ra szállt már Floridában... — Az eredetileg kitűzött időpont szerint már partra kellett szállniuk... — válaszolta Dasch. — Helyes! Azonnal megindítjuk a nyomo­zást Amíg az eredményre várunk, visszatér a szállodájába. Conolly és még egy emberünk el­kíséri önt. Kérem, meséljen el nekik még egy­szer mindent, ha lehet, még részletesebben, elejétől végig. Semmit se hagyjon ki, minden kis részlet érdekes és fontos. Az idővel ne tö­rődjék... Dasch nem tudta, hogy ezzel az újbóli el- meséltetéssel Hoower még egyszer ellenőrizni akarja az önként jelentkezett ügynököt.... Az újbóli beszámoltatás, a kívülálló számára semmitmondó, apró mozzanatok ismételt el­mondása hozzátartozott az FBI módszereihez. Mert lehetett olyan, egyébként elhanyagolha­tónak tűnő részletkérdés: egy év, egy időpont, egy találkozás, amelyet az FBI emberei össze­függésbe tudtak hozni esetleg más akciókkal... — Egyelőre a Chesterfield Szállóban marad — folytatta Hoower. — Hogy aztán később mi lesz a teendője, arról idejében értesítjük... Hoower egy fejbólintással jelezte, hogy el­bocsátja látogatóját. Dasch szinte sugárzott a boldogságtól, ami­kor kilépett a szobából. Nemcsak látta Hoowert, hanem beszélt is vele! És ő most nagy szol­gálatot tett az Egyesült Államoknak. Bizonyos­ra vette, hogy hatalmas jutalomban lesz része... — Mehetünk, Dasch úr! — lökték vissza a valóságba Conolly szavai. Aztán odalépett egy másik ügynök is, s mindketten karon fogták. Daschnak rá kellett jönnie, hogy még jó idő eltelik, amíg végképp megszabadul kísérőitől. Amikor a szállodába értek, engedélyt kért Conollytől, hogy írhasson Burgemek. Az FBf embere habozás nélkül megadta az engedélyt. Dasch megírta társának, hogy kapcsolatba ke­rült a hatóságokkal, és azt tanácsolta neki, hogy további utasításig ne mozduljon el a he­lyéről. A szabotőrcsoport parancsnokának persze fo­galma sem volt arról, hogy amint kitette a lá­bát az FBI épületéből, Hoower máris paran­csot adott a New York-i kirendeltségének: Burgert, Henket, Quirint, Schmidtet szakadat­lanul, éjjel-nappal figyeljék, s adott parancsra azonnal tartóztassák le őket. Egyben elrendel­te a Floridában partra szállt kémek felk ita­tását is. Ám ez nem ment túl gyorsan, és fő­leg könnyedén.... Az elkövetkező négy napon Dasch mást sem tett, mint ehester fiel dbeli szobájában toll­ba mondta vallomását. Három napon keresz­tül az akció előkészületeiről, lebonyolításáról beszélt, a negyedik napon pedig Conolly kér­dezgette őt. A kérdések a legkülönbözőbb té­mák körül forogtak: hogyan megy az élet a háborús Németországban; milyen bánásmód­ban van részük a külföldi munkásoknak; sze­mély szerint kiket ismert, azoknak milyen rangjuk, beosztásuk volt; milyen hangulatot ta­pasztalt az egyszerű emberek között stb. Az­tán arról is faggatta, hogy mi a helyzet Pá­rizsban, mit látott Lorient-ben, a tengeralatt­járó-kikötőben, s végül, mit figyelt meg az U—202-es berendezésénél. Amikor ezzel végeztek, a keresztkérdések özöne következett, s Dasch végül is teljesen összezavarodott, azt sem tudta, fiú-e vagy lány. S amikor Conolly és a másik FBI-ügynök vég­zett a kihallgatással, Dasch még mindig nem szabadult. Megjelentek szállodai szobájában az USA hadseregének és tengerészeiének szak­emberei elhárító! és mindenféléről faggatták Dascht. Úgy látszik, teljesen ki akarták hasz­nálni az alkalmat, hogy egy olyan ember ke­rült a kezük közé, aki néhány héttel előbb még Berlinben, Európában tartózkodott^ (Folytat! ukj ♦ ♦ ♦ ♦ Az elmúlt negyedszázadban több mint tízezer találmányt szabadalmaztattak a magyar feltalálók. Szakembereink az elmúlt évek során számos, nagyjelentőségű új műszaki megoldással lepték meg a vilá­got. Egyike a legnagyobb sikert befutott találmányoknak a Heller László és Forgó László mérnökök szerkesztette lég­kondenzációs berendezés. A két szakember új utakat nyitott meg az erőműépítkezésben és az ipartelepítésben egyaránt. Módszerük alkalmazásával olyan területen is létesíthetők erőművek, ipari objektumok, ahol a korábbi módszerek al­kalmazása mellett nem áll rendelkezésre a szükséges mennyiségű hűtővíz. A talál­mány nagy értékét igazolja, hogy a módszer felhasználá­sával Angliában és az NSZK- ban már atomerőműveket he­lyeztek üzembe, a Heller— Forgó-féle eljárást vezetik be a Szovjetunióban, az NDK-ban és több más országban épülő új erőműveknél. Az Egyesült Államokban és Kanadában, Japánban és Ausztráliában egyaránt alkalmazni kívánják az eljárást. Dr. Gerendás Mihály talál­mánya, a bioplaszt, a felszívó­dó sebészeti műanyag, méltán keltett nagy érdeklődést kül­lődön is, hiszen új alapokra helyezte a sebészeti műtéti technikát. A bioplasztok em­beri fehérjéből előállított, mű­anyagszerű termékek, s külön­leges tulajdonságuk, hogy az élő szervezetbe beültetve a re­generációs folyamatok irányí­tására használhatók fel, majd felszívódnak — nyomtalanul eltűnnek. Felszívódási idejük kémiai kezeléssel — a beteg testrész gyógyulásától függően szabályozható. Több külföldi, köztük japán és svájci cég vásárolta meg két magyar mérnök, Veress Fe­renc és Veress Gergely talál­mányának licencét, amellyel bármilyen alakú fémrudak for­gácsolás nélkül darabolhatok. A berendezés kés nélkül, az anyagok belső szerkezetében létrehozott feszültséggel „vág”. Olyan pontosan dolgozik, hogy a vágás felülete tükörsima ma­rad, semmiféle utómegmunká­lásra nincs szükség. Szabó István görgősekéje — nyugodtan mondhatjuk —, a szántás évezredes technikáját forradalmasító mezőgazdasági szerszám, hosszú évek óta iz­galomban tartotta nemcsak a műszaki szakértőket, hanem a széles közvéleményt is. A szükséges átalakításokkal, fi­nomításokkal lényegében a vita is lezárult, s megkezdő­dött e nagy jövő előtt álló szerszám sorozatgyártása. A különleges eke alkalmazásával A feltalálók és működő találmányuk: a gyümölcsérés-mérő készülék. (MTI foto Fehérváry Ferenc felvétele) kétszer nagyobb területet lehet felszántani, s ugyanekkor a vonóerő-szükséglet is 30—40 százalékkal csökken. Legna­gyobb előnye azonban abban rejlik, hogy szántás után nincs szükség tárcsázásra, boronálás- ra ment az új típusú eke mind­ezt egyetlen műveletben elvég­zi. A világ minden országá­ból érdeklődnek az új eke iránt és számos államban már megkezdődtek a próbák. Egy másik nagyjelentőségű talál­mányt a törökszentmiklósi Arany Kalász Tsz két vezetője, Lakatos László tsz-elnök és Baranyi József laborvezető dolgozták ki, akik gyümölcs- érés-mérő készüléket szerkesz­tettek. Berendezésükkel, — amely aranyérmet nyert a brüsszeli találmányi világkiál­lításon —, meghatározható a különböző gyümölcsök táro­láshoz legkedvezőbb érési foka. Dr. Lévárdi Fereric, nehéz­ipari miniszter találmánya a Hydrop-berendezés, amely ta­lajvizek, tavak és a tenger fel­színe alatt található ásványi anyagok kiemelésére alkalmas. Munkába állítása új terüle­teken nyitja meg a bányászat lehetőségét. Ugyancsak nagy- jelentőségű találmány a Hal- dex néven már a világ szak- irodalmába is bevonult eljárás, a meddőhányók hasznosításá­ra. Alkalmazásával, az évtize­dek óta felgyülemlett meddő­hányók feldolgozásával érté­kes tüzelőanyagot választha­tunk ki, a visszamaradó mel­léktermékeket pedig építőipari alapanyagként dolgozhatják fel. Nagy sikerrel alkalmazzák Lengyelországban és Angliá­ban, s a többi között Japán, Csehszlovákia, Törökország és a Szovjetunió szakértői foglal­koznak bevezetésével. Az élelmezési problémák megoldásához nyújt nagy előrelépést a közelmúltban be­jelentett laskagomba-termesz­tési eljárás. Ennek lényege: az értéktelen kukoricacsutkán íz­letes, fehérjedús gombát ter­mesztenek, csekély anyagi rá­fordítással. Három hét alatt 100 kilogramm kukoricacsut­káról körülbelül 80 kiló gom­bát „arathatnak”. Az eljárást már a csehszlovákok és az osztrákok is átvették, Nyugat- Németországban, a Benelux- államokban, az Egyesült Ál­lamokban és Mexikóban is be akarják vezetni. Nagy jelentő­ségű találmány Gál Pál úgy­nevezett alumínium-lágyfor- rasztása is, amely néhány hó­nap alatt világszenzációt kel­tett. Módszerével az alumíniu­mot más fémekkel lehet össze­forrasztani. E találmánynak szinte forradalmasító szerepe van a hőkicserélő iparban, ahol az acélt és a rézalkat­részeket alumíniummal helyet­tesíthetik; Japántól Amerikáig, számos cég jelentette be vá­sárlási szándékát a találmány licencére. Kilenc a tízezerből Számvetés 25 év találmányairól & fe

Next

/
Oldalképek
Tartalom